Írta: Némethy Zsolt. Fotó: Béky Zoltán.
Igazán felemelő érzés beszélni a királyság alternatívájáról a magyar nemesség jeles képviselőinek - kezdte előadását Pánczél Hegedűs János 2011. október 24-én a Magyar Történelmi Családok Egyesülete klubhelyiségében (Budapest I., Hunyadi János út 8.). Az előadás - "Helyreállítható-e Magyarországon a királyság?" sokakat vonzott, a kis barátságos helység teljesen megtelt.
Az előadó nagy hangsúlyt fektetett a köztársasági államforma jogfolytonosság-hiányára. Történeti visszatekintésében rámutatott arra, hogy a hazánkban eddig megvalósult köztársasági berendezkedések (1918, 1919, 1946, 1949, 1989) mindig a nép nevében, de a nép akaratának teljes figyelmen kívül hagyásával, szűk politikai elitek alkuja révén jöttek létre. A köztársaság súlyos legitimitás-deficittel küzd, miközben a magyarság minimális igényeit sem tudja kielégíteni. Az alig hatvan éve ránk nehezedő köztársasági államforma nem nyújt reális alternatívát az ezeréves magyar királysággal szemben.
Mit jelent a királyság, és mit a köztársaság a magyar nemesség számára? A királyság a nemesség működésének és társadalmi szerepvállalásának primer kerete. A magyar arisztokrácia évezredes példamutató, kultúrateremtő és gazdaságformáló munkája révén olyan társadalmi etalont tudott felmutatni, amelynek révén értékteremtő módon vállalhatott részt a magyarság életében. A köztársaság ennek vetett véget: a közhiedelemmel ellentétben nem a kommunizmusnak, hanem az 1946-ban kikiáltott első köztársaságnak köszönhető az elhíresült 1947. évi IV. törvény a nemesi címek és rangok eltörléséről. A nemesség átvitt és fizikális értelemben vett lefejezése csupán következménye ennek: először a királyságot, majd annak legerősebb természetes támaszát, a nemességet kellett felszámolni (vagy legalábbis háttérbe szorítani) ahhoz, hogy a társadalmi keretek teljes átalakítása megkezdődhessen.
A nagysikerű előadást követően a magyar történelmi nemességet európai szinten is képviselő MTCSE tagjai cseréltek véleményt az előadóval a királyságról, a monarchizmusról és pillanatnyi magyar helyzetről. A közel egy órás előadást, másfél órás kérdések és közvetlen diskurzus követte. Ez is megmutatta, hogy az előadó természetes közegben mozgott a témával.
Igazán felemelő érzés beszélni a királyság alternatívájáról a magyar nemesség jeles képviselőinek - kezdte előadását Pánczél Hegedűs János 2011. október 24-én a Magyar Történelmi Családok Egyesülete klubhelyiségében (Budapest I., Hunyadi János út 8.). Az előadás - "Helyreállítható-e Magyarországon a királyság?" sokakat vonzott, a kis barátságos helység teljesen megtelt.
Az előadó nagy hangsúlyt fektetett a köztársasági államforma jogfolytonosság-hiányára. Történeti visszatekintésében rámutatott arra, hogy a hazánkban eddig megvalósult köztársasági berendezkedések (1918, 1919, 1946, 1949, 1989) mindig a nép nevében, de a nép akaratának teljes figyelmen kívül hagyásával, szűk politikai elitek alkuja révén jöttek létre. A köztársaság súlyos legitimitás-deficittel küzd, miközben a magyarság minimális igényeit sem tudja kielégíteni. Az alig hatvan éve ránk nehezedő köztársasági államforma nem nyújt reális alternatívát az ezeréves magyar királysággal szemben.
Mit jelent a királyság, és mit a köztársaság a magyar nemesség számára? A királyság a nemesség működésének és társadalmi szerepvállalásának primer kerete. A magyar arisztokrácia évezredes példamutató, kultúrateremtő és gazdaságformáló munkája révén olyan társadalmi etalont tudott felmutatni, amelynek révén értékteremtő módon vállalhatott részt a magyarság életében. A köztársaság ennek vetett véget: a közhiedelemmel ellentétben nem a kommunizmusnak, hanem az 1946-ban kikiáltott első köztársaságnak köszönhető az elhíresült 1947. évi IV. törvény a nemesi címek és rangok eltörléséről. A nemesség átvitt és fizikális értelemben vett lefejezése csupán következménye ennek: először a királyságot, majd annak legerősebb természetes támaszát, a nemességet kellett felszámolni (vagy legalábbis háttérbe szorítani) ahhoz, hogy a társadalmi keretek teljes átalakítása megkezdődhessen.
