Egy Dobák Imre nevű Lenin-fiú a falu főterén meglátta a plébánia felé tartó Kósa József plébánost és szó nélkül, a papság iránti gyűlöletéből agyonlőtte (később bevallotta, hogy legszívesebben minden papot kiirtana). A fiatal áldozópap, Hornyik Károly a lövéseket hallva az irodából a haldokló elöljárójához sietett és mikor észrevette a katonát ahelyett, hogy elfutott volna a plébános felett a feloldozás imáját mondta, mire Dobák őt is lelőtte. A plébánia falán 1929-ben emléktáblát helyeztek el a hős mártírok emlékére, amelynek kalandos élete volt, 1944-ben az akkori plébános leszedte és elásta a kertben. Ezt a rendszerváltozás után, 1990-ben kiásták és azóta ismét a plébánia falán látható.
Ez persze csak egy a sok ezer szomorú történetből, egy darabka abból a szenvedésből, amelyet a kommunista diktatúra okozott nekünk. Imádkozzunk tehát mindazokért, akiknek a halálát akár a '19-es, akár az ötven évig tartó diktatúra okozta! És ne felejtsük el, hogy a rendszerváltozás hátat fordított minden hősi halottunknak és még mindig vannak, akik büntetlenül éltethetik akár Károlyit, akár a Kádár-korszakot. Mi nem elégedhetünk meg ezzel a demokratikusnak nevezett köztársasággal és sosem békülhetünk ki semmilyen szocialista vagy akár jobboldalinak hazudott diktatúrával sem. Egyedül a királyság hozhat stabilitást és egyedül a királyság lenne az, amely végleg hátat fordíthatna az ártatlanok vérével írt republikánus "hagyománynak".
(Forrás: Magyar Katolikus Lexikon)
.jpg)
