2010. ápr. 27.

Válaszúton a nemzet

Írta: vitéz Berkovits Tivadar törzskapitány.

A magyar nemzet történetében egy ritka alkalom mikor a választók olyan arányban szavaznak egy pártra, hogy az eléri a kétharmados többséget a törvényhozó testületben. Az evvel járó politikai felelősség csak olyan értékrendet képviselhet mely legelsősorban a nemzet egészének, ennek jövőbeni megmaradásának és az állampolgárok biztonságérzetének a kifejezője.

Minden más irányú, esetleges divatos felfogások melyek nincsenek a nép lelkében legyökerezve, csak időleges megoldásokat eredményezhetnek, melyekből csak további probléma származhat. Óriási felelőség hárul ilyen helyzetben a kétharmados politikai erőre. Az ország helyzetének diagnosztizálása nem lehet rövidlátó, hanem elsősorban az utolsó évszázadban elviselt sebek gyógyítása következtében felcsillanó magyar jövő kell, hogy inspirálja a törvényhozó testületet.
A beteg addig nem tud meggyógyulni, mig nincs gyógyulására megfelelő eszköz. Ezért egy új alkotmány kidolgozása egyik legfontosabb feladat. Ennek az alkotmánynak vissza kell állítani azt az állami formát amit úgy hívnak hogy Magyar Királyság. Ez az ezeréves hagyomány a komolyan gondolkodó személyek szívében-lelkében ma is él.

Természetesen mondhatja bárki, hogy a köztársasági államforma nagyon is megfelel egy ilyen magyar jövőnek de azok elfelejtik, hogy a köztársasági államforma csak a francia forradalom egyik u.n. „vívmánya“ egy igazságtalan és ineffektiv társadalmi rend megváltoztatása érdekében. Egy modern értelemben vett alkotmányos királyságban kiegyensúlyozottabb és józanabb társadalmat lehet építeni, mint egy köztársaság-ban. Magyarország esetében egy megkoronázott király a népet kell hogy szolgálja és összefogó erőnek kell lennie a sok-sok különböző társadalmi érdekcsoportok felett. Mindezek a gyakorlatban kitűnően tanulmányozhatók azokban az európai országokban ahol ma alkotmányos királyság van.

Vannak akik azt mondják, hogy teljesen mindegy, hogy az államfőt királynak vagy köztársasági elnöknek hívják. A fontos az, hogy ez a személy, - ha király, ha elnök - olyan tulajdonságokkal rendelkezzen ami össze tudja fogni a társadalmat. A magyar nemzetnek szüksége van egy olyan intézményre mely személyi aspektusoktól függetlenül már ezer éve összetartó kapocs a nemzetben és ezért nyugodtan használhatjuk az alkotmányos királyság intézményét aminek ha nem is alkotmányos, de ezeréves hagyománya van Magyarországon. Szemben a köztársasági államformával ami egy 60 éves igen-igen elkoptatott, mondhatnám elnyűtt államforma.

Egy magyar királyság nem csak a mostani államhatárokon belül élő nemzetrész királysága, hanem az egész magyar nemzet, beleértve a diaszpórában élöket is, királysága. Természetesen a nemzetközi jog a meglévő országhatárok figyelembevételével fogadna el egy uj magyar királyságot, de a magyar szívekben-lelkekben a magyar király mindannyiunk királya lenne. Ennek az érzésvilágnak egyik kifejezője a magyar állampolgárság megadása a határokon kívül élő magyaroknak is. Nemcsak formális megadásról van szó, hanem teljes választási jogokat élvezö népcsoportról beszélek. Ha nem használjuk ki ezt a történelmi helyzetet, akkor nemzetünk egy divatos köztársasági államformával bizonytalan jövőbe néz!

A közel 40 éves kommunista indoktrináció megölte az emberekben a kellő tudatos gondolkodásmódot a nemzetről, népről és államról. Különbséget kell tenni ezen fogalmak között, mert az összemosás megint nagy veszélyt jelenthet. Nemzetünk csak úgy tud újra felemelkedni ha tudatosítjuk magunkban, hogy egy olyan közösségnek vagyunk tagjai ami ezer éve egy tényező Európában, és nagyjaink sokban hozzájárultak egy európai közös élet felvirágoztatásához. Természetesen más európai népeknél hasonló a problematika, ezért olyan a világ amilyen, és az helyett, hogy magunkba néznénk másokban keressük mindig a bűnbakot!
Most itt az idő, hogy felemelt fejjel ujra tiszta lelkiismerettel, mondhatnám tiszta lappal indítsunk egy olyan folyamatot ami nemzetünk felemelkedését eredményezi. Erős nemzet nélkül nincs erős nemzetközi közösség! Az erős nemzetek egymás közötti barátsága és egymás tisztelete a garancia egy békés nemzetközi életnek. Lásd Németország és Franciaország esetét, mely két ország szoros együttműködése az európai békének egyik legjelentősebb záloga. Persze itt most azt mondhatják, hogy mind a kettő köztársaság. Ez igaz de ez még nem igazolja azt, hogy Magyarország esetében is hasonló a történelmi múlt ami ezt a két országot ilyen társadalmi formává alakította. Mentális, kulturális és történeti különbségek vannak Magyarország, a Magyar nemzet és a fent nevezett két európai ország között. Tehát a jó példa csak a két erős nemzet közötti együttműködésre érvényes.

Nemzetünkben olyan dinamika van, amit ha kellően és komoly módon csatornáznak a politiku-sok, akkor aránylag rövid idő alatt elérhetjük az európai jólét és biztonság azon fokát, amikoris hangunk a nemzetközi közösségben nagyobb súllyal fog rendelkezni mint most vagy az elmúlt időkben. Természetesen az alkotmányos királysági intézményrendszer ujraállítását nem szabad összekötni semmifajta személyi szempontokkal. A király személye egy késöbbi tárgyalási pont lehet, de a hagyományos Magyar Királyság, mint államforma egy kitünő jele lenne egy ujra egységes nemzetnek.

2010. ápr. 25.

Ki lenne most a király és kik az örökösei jelenleg a magyar trónnak?

A kérdéssel foglalkozóan egy nagyobb írás olvasható anyaportálunkon, a Regnum!-on. Az írásnak mintegy mellékleteként pedig itt közöljük a jelenleg érvényes magyar öröklési sorrendet, az ezeddig utolsó magyar király IV. Boldog Károly után következő lehetséges vérszerinti örökösökkel.

IV. Boldog Károly közvetlen leszármazottai

• Ottó főherceg (jelenleg örökös király, koronaherceg, a magyar trón jogos örököse - oldalt a királyi címere)

1. Károly főherceg (Ottó örökös király elsőszülött, legidősebb fia)
2. Ferdinánd Zvonimir főherceg (Károly főherceg legidősebb elsőszülött fia, akinek a magyar neve Antal)
3. György főherceg (Ottó örökös király másodszülött fia)
4. Károly-Konstantin főherceg (György főherceg fia)
5. Lorenz főherceg (Róbert főherceg 1915-1996 fia)
6. Amadeo főherceg, belga herceg (Lorenz főherceg fia)
7. Jóachim főherceg (Lorenz főherceg fia)
8. Gerhard főherceg (Róbert főherceg 1915-1996 fia)
9. Martin főherceg (Róbert főherceg 1915-1996 fia)
10. Bartolomeo főherceg (Martin főherceg fia)
11. Emánuel főherceg (Martin főherceg fia)
12. Félix főherceg (IV. Boldog Károly király fia)
13. Károly Fülöp főherceg (Félix fia, morganatikus házasság: gyermekei kizárva)
14. István főherceg (Félix főherceg fia)
15. András főherceg (István főherceg fia)
16. Pál főherceg (István főherceg fia)
17. Rudolf főherceg (Károly Lajos főherceg 1918-2007 fia)
18. Károly Krisztián (Rudolf főherceg fia)
19. János főherceg (Rudolf főherceg fia)
20. Tamás főherceg (Rudolf főherceg fia)
21. Ferenc-Lajos főherceg (Rudolf főherceg fia)
22. Mihály főherceg (Rudolf főherceg fia)
23. József főherceg (Rudolf főherceg fia)
24. Károly Krisztián főherceg (Károly Lajos főherceg 1918-2007 fia)
25. Imre főherceg (Károly Krisztián főherceg fia)
26. Kristóf főherceg (Károly Krisztián főherceg fia)
27. Sándor főherceg (Károly Krisztián főherceg fia)
28. Rudolf főherceg (IV. Károly király főherceg fia)
29. Károly Péter főherceg (Rudolf főherceg fia)
30. Lorenz főherceg (Károly Péter főherceg fia)
31. Szimeon főherceg (Rudolf főherceg fia)
32. János főherceg (Szimeon főherceg fia)
33. Lajos Főherceg (Szimeon főherceg fia)
34. Fülöp főherceg (Szimeon főherceg fia)

Miksa Jenő főherceg leszármazottai {IV. Boldog Károly apostoli magyar király öccse}
35. Miksa főherceg (Ferdinánd főherceg fia, Miksa Jenő főherceg unokája)
36. Miklós főherceg (Miksa főherceg fia)
37. Konstantin főherceg (Miksa főherceg fia)
38. Henrik főherceg (Miksa Jenő főherceg fia)
39. Fülöp főherceg (Henrik főherceg fia)
40. Ferdinánd főherceg (Henrik főherceg fia)
41. Jakab-Miksa főherceg (Ferdinánd főherceg fia)
42. Konrád főherceg (Henrik főherceg fia)

Kommentelni itt és ott is lehet. [Köszönet Kiss Gábornak a munkájáért. ]

2010. ápr. 20.

Szerkesztői öröm és köszönet

Aki egy kicsit is ismeri a magyarországi könyvkiadás és a terjesztés nehézségeit az tudja, hogy vért lehet izzadni egy-egy kiadvánnyal. Én már ezt sokszor megtettem, megteszem most is. Sokszor azonban a nagy erőfeszítésnek semmilyen anyagi haszna sincsen, maximum az, hogy az üzenete eljut oda, ahova kell.

Ma egy apró kis öröm ért. A könyvem első néhány száz darabja elfogyott és újranyomták. Vörös gerinces szöveggel és fényes fóliával, de ugyanazzal a tartalommal. Ez talán nemcsak nekem, hanem az itteni kis közösségnek is öröm. Köszönöm a támogatást és kérlek Benneteket, hogy terjesszétek továbbra is a könyv hírét s nevét!

E mellett van új írás a Regnum!-on. Somorjai Ádám bencés atya egy újabb hiánypótló anyagot küldött Mindszentyről, amelyet valószínűleg senki sem ismert. Az anyagból kiderül, hogy a hercegprímás a közjogi szerepének teljében nyilatkozott 1960-ban is, a jogfolytonosság talaján állva, azaz a Magyar Királyságot tartva legitim államformának még mindig. Anakronizmus lenne ez a kádári vidám barakkos kommunizmus megerősödésekor vagy konzekvens politikai krédó? Ezen el lehet vitatkozni, de azon nem, hogy azt antikommunizmusáért, a nyilasellenességéért nagyra becsült főpapról miért nem mondják soha el, hogy királyságpárti volt és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is? Nekünk persze egy okkal több, amiért felnézzünk rá és megtaláljuk benne azt a pontot, ahonnan kiindulhatunk a jelenben is.

A Regnum!-on - szinte közkívánatra - van egy korábbi esszém is, amelyet most újra el lehet olvasni. Kicsit karcos írás, de talán nem vet rám érte senki sem követ.

Aki teheti az pedig látogasson el Tatára, ahol három szívünknek kedves Zitára emlékeznek meg; Szent Zitára, Zita királynéra, illetve Szeleczki Zitára.

Szeretnék köszönetet mondani itt a blogon is a tegnapi előadásért mindazoknak, akik szervezték fáradhatatlanul és végtelenül lelkesen (Uhel Péter, Magvasi Adrián, Guitman Barnabás) és azoknak, akik eljöttek (szerencsére legnagyobb részt történelem és politológus hallgatók, illetve tanárok). Az előadó termet dugig sikerült megtölteni, még pótszékeket is kellett szerezni, sőt a szervezők egy része állt. Egy és negyed órásra sikerült az előadás, és ugyanannyi időt vett igénybe a kérdések megválaszolása, amelyekből szerencsére volt bőven. Volt olyan tanár, aki részletesen kijegyzetelte az előadással kapcsolatos kérdéseit és utána fel is tette őket (igyekeztem megválaszolni őket, s bár nem vettem észre, hogy sikerült meggyőzni őt, de azért az előadás végén ő kért a vásárolt könyvemre dedikációt). A kérdések nagy része nem általánosságban, hanem nagyon is konkrétan vonatkozott a királysággal kapcsolatos témakörre; gazdasági, külpolitikai, belpolitikai forgatókönyvek, közjogi összefüggések esetleges egymásra épülése szerepelt a napirenden.

Nagyon köszönöm mindenkinek ezt a délutánt és remélem lesz folytatás! Azt hiszem az ilyen eseményeket nevezik inspiratív szellemi élménynek.

2010. ápr. 15.

Köztársaságok után királyság - Előadás a királyságról a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen

Előadó: Pánczél Hegedűs János
Cím: Köztársaságok után királyság
Időpont: 2010. április 20. (kedd) 16:00
Helyszín: PPKE-BTK, Stephaneum, Kornis Gyula ea.

Pánczél Hegedűs János tart előadást a királyság jelenkori alternatívájáról, lehetőségeiről. Ha ismered a témakört, azért, ha demokrata vagy, azért, és ha szívesen részt vennél egy érdekes eszmecserén, akkor azért gyere el!

Pánczél Hegedűs János publicista, történész, a Miles Christi konzervatív folyóirat főszerkesztője, a Regnum! portál alapítója több éve hirdeti Magyarországon a királyságot, mint olyan "össztársadalmi alternatívát", amely a jelenlegi erkölcsi-, kormányzási-, politikai válságból kiutat jelenthet és amelynek helyreállításával a nemzet rátalálhat saját, eredeti életformájára is. Ezzel kapcsolatos könyvét tavaly a Kairosz kiadó adta ki, Nekünk királyság kell! címmel.

A szerző alapállása az, hogy a jelenlegi köztársaság olyan autoritás-, és legitimitásdeficittel küszködik, amelyet nem tudott leküzdeni a rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt sem, képtelen volt a konszolidációra a kommunista diktatúra után, így a köztársaság egy bukott államforma jelenleg.

A köztársasági államforma, annak ellenére, hogy abszolút népuralmiságra hivatkozik, idehaza sohasem járt együtt a nép megkérdezésével. Csak rá hivatkozva, de igazából nélküle jött létre minden esetben a köztársaság itthon (1918, 1919, 1946, 1949, 1989) bármilyen formában is.

Jelenleg sincsen felvállalható politikai hagyománya Magyarországon a republikanizmusnak, ellentétben a királysággal, amely a magyar nemzet saját magának alakított ki és formált közel ezer év alatt, organikus módon.

Az előadást megnyitja, illetve a beszélgetést moderálja; Guitman Barnabás (PPKE-BTK).



TERJESZTENI, ELJÖNNI, HOZZÁSZÓLNI TESSÉK!

Megjegyzés: A piliscsabai campusra többféleképpen lehet Budapestről eljutni. Vonattal a Nyugati-pályaudvarról induló esztergomi járattal, fölszállni a Nyugatin kívül még Rákosrendező, Angyalföld, Újpest-városkapu, Aquincum-felső, Óbuda megállóhelyeken lehet (fontosabbak). Leszállni Pázmáneum megállóhelyen kell. Volánbuszok a Széna térről, illetve gyakrabban az Árpád híd buszvégállomásról indulnak, leszállni Piliscsaba, Egyetem buszmegállónál kell (rögtön a Piliscsaba tábla után). A Stephaneum a campus főépülete.

2010. ápr. 11.

Ki teszi meg?

Nem olyan régen egy idős magyar monarchistával beszélgettem. Alapítótagja volt a legitimista pártnak, legalább negyven éve a királyságban hisz, azt tartja reálisnak, ezt hirdeti. Kaptam tőle egy Károly csapatkeresztet, meg egy halom cikk-kivágást az elmúlt húsz évből. Olyan stafétabot átadása-szerű volt az élményem. Elég nagy zavarban vagyok, ahogyan dicséri a könyvemet és megveszi belőle a harmadik példányt is, mert viszi az ismerősöknek. Nagyon közvetlen, de nagy tisztelettel beszél velem, amelyet nem biztos, hogy megérdemlek. Elég kemény hideg van, sétálunk, sziszegünk a fagyos hidegben. Semmi nosztalgia nincsen a szavainkban, eléggé a realitásokban mozgunk. Férfiak beszélgetnek, véleménycsere, diskurzus.

Hirtelen a választásokra terelődik a szó, amelyben idős ismerősöm meglehetősen józanul gondolkodik, de megvannak a maga kis kételyei.

- Nézd, talán furcsa, hogy egy olyan nyugdíjas mint én, akinek a hónap végén meg kell fontolnia, hogy van-e még ételre ezt mondja, de komolyan gondolom. Engem hidegen hagy, hogyha holnaptól olcsóbb lesz a kenyér, kevesebbet kell fizetni a benzinért és több sört vehetek a közértben. Nekem ezért nem eladó a szavazatom. Én ezért nem szavazok valaki mellett, vagy valaki ellen.

- Értem. Akkor mi a fontos?

- Nekem az a fontos, hogy ki vezeti vissza az országot saját magához. Ki állítja helyre a jogfolytonosságot? Ki állítja helyre a történeti alkotmányt? Ki teszi közjogi személlyé a Szent Koronát újra? Ez a fontos nekem.

- És ki teszi meg?

- Hát ez az! Kicsoda?

- ...

- Ezért vagyok bajban. Ezért leszek bajban áprilisban is majd nagy gondban. Ezért fő már most is fejem.

Most április van. Választás van.

Rád gondoltam öreg cimbora. Rád és még azokra is, akik hasonló problémákkal küszködnek, ebben az országban. Tipródásainkra, kompromisszumainkra, vágyainkra és lehetőségeinkre. Egymásra, a hazánkra, erre az országra és arra is, hogy ki, kicsoda?

2010. ápr. 6.

Resurrexi et adhuc tecum sum.


“Scimus Christum surrexisse a mortuis vere. – tudjuk, hogy Krisztus valóban feltámadott a halálból. Igen! Éppen ez a mi hitvallásunk központi magja. Ez az a győzelmi kiáltás, amely ma mindannyiunkat egyesít. S ha Jézus feltámadt, tehát él, ugyan ki szakíthatna el Tőle? Ugyan ki foszthatna meg az ő szeretetétől, amely győzött a gyűlölet felett és legyőzte a halált?”

[XVI. Benedek 2009. Húsvétján]

2010. ápr. 1.

Akkor is Nagyhét volt

Igyekezetem mindig és mindenben az Isten akaratának lehető legtisztább felismerése és követése volt, az emberileg elérhető legtökéletesebb módon.

IV. Boldog Károly ezeddig utolsó apostoli magyar király a mai napon tért meg a Teremtőhöz 88 évvel ezelőtt.