Írta: Byss Flamel.Kevesen tudják, hogy Finnország, egy rövid, de annál intenzívebb korszakában királyság volt, hiszen a legtöbben csak köztársaságként tekintünk rá, amelynek történelme során sokszor meggyűlt a baja a kommunista Szovjetunióval. Bármilyen furcsa a rövid életű Finn Királyság is kommunistaellenes céllal jött létre, még ha csak rövid ideig is. 1918-ban Finnország két részre szakadt a déli területeket irányító Finn Szociáldemokrata Párt szélsőséges csoportja a „vörösök” és az ország északi és középső részét irányító ellenforradalmi kormány, a „fehérek” között. amelyben a Németországban kiképzést nyert finnek, az ún. jääkärik is részt vettek a fehérek oldalán. A fehér kormányerők német segítséggel legyőzték a Szovjet-Oroszország támogatását is élvező szocdem irányítású vörösöket. A fehérek győzelme után Pehr Evind Svinhufvudot kormányzóvá választották, amely már előre jelezte a monarchikus államformát a finnek számára, egy fehér ellenforradalom után. A finn parlament 1918 őszén - enyhébb német nyomásra - megváltoztatta az államformát és Frigyes Károly hesseni herceget finn királlyá választották, I. Väinö néven.
II. Vilmos német császár ragaszkodott hozzá, hogy cserébe a német segítségért Frigyes Károlyt koronázzák Finnország királyává. II. Vilmos célja a Finn Királyság létrehozásával az volt, hogy a következő Szovjet-Oroszország elleni háborúban ne csupán Nyugat, hanem Észak felől is támadni tudja majd Szovjet-Oroszországot. Károly Frigyest 1918. október 9-én választották finn királlyá a világháborús német vereség miatt azonban nem foglalhatta el trónját. Végül az antant támogatását élvező Carl Gustaf Emil Mannerheimet választották meg kormányzóvá. 1919 tavaszán az USA és Nagy-Britannia is elismerte Finnország függetlenségét, de ekkor már nem volt meg a monarchikus államforma. Az év nyarán megszületett finn alkotmány széles körű hatalommal ruházta fel a köztársasági elnököt, amelyben példa a korábbi kormányzóság volt.
Érdekes tény, hogy Károly Frigyes leszármazottai a mai napig követelik Finnország trónját.Károly Frigyes 1940-ben hunyt el, ekkor már két fia halott volt Frigyes Vilmos és Miksa Frigyes az első világháborúban estek el 1916-ban még apjuk királlyá választása előtt. Harmadik fia Fülöp 1980-ben hunyt el 1933 és 1944 között a buchenwaldi munkatábor fogja volt. Fülöp lemondott a finn trónról öccse Wolfgang javára. Wolfgang herceg így 1940-től tekintette magát Finnország jogos királyának egészen 1989-ben bekövetkezett haláláig. Wolfgangnak és feleségének nem született gyermeke így 1989-ben a finn trón bátya Fülöp legidősebb fia Móric herceg örökölte.[Képek fentről lefelé haladva: a finn királyi korona; I. Väinö király, Móric hesseni herceg, finn trónörökös.]
