Vajon fel van-e készülve a magyar kormány Ukrajna szétesésére? Vajon vannak-e tervei erre az esetre? Bárcsak ma is velünk lehetne Mindszenty József hercegprímásunk! És írna egy hasonló levelet Pintér Sándor belügyminiszternek Kárpátaljával kapcsolatban:
Mindszenty József Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszterhez írott levele:
A május 8-i kihallgatás során a következőkre vagyok bátor rámutatni. A propaganda sokkal erősebben és kiterjedtebben folyik Horvátországban Muraközért, mint nálunk. Van-e magyar lap, amely magyar irányú térképet vagy cikket hozhatna a Muraközről? A Muraközbe is bejáró Pesti Hírlap még azt is elhallgatta, hogy a Muraközben magyar katonaság volna, illetőleg nem merte felsorolni Muraközt ama déli területek között, amelyek magyar megszállás alatt vannak. Ellenben a Muraközbe akadálytalanul bejutó Hrvatska Straža című terjedelmes zágrábi napilap május 24-i száma a Muraközt Horvátországhoz csatoló térképet közöl. Mellékelem. Téves Excellenciád azon információja, hogy a Muraköznek 84 ezer lakosából 8 ezer magyarja van és ebből 4 ezer zsidó. Az 1910-es hivatalos statisztika szerint a Muraköznek 1012 izraelita lakosa volt, és a szám azóta, mint az ország egész vidékein is csak fogyott. Jugoszlávia igyekezett Muraközt formailag megölni. A zsidók pedig a gazdasági életteret keresik. Nem jelentéktelen az az 1910-i hivatalos statisztikai adat sem, amelyre eddig kevés figyelem jutott, hogy 22.577 egyén beszélte 1910-ben a magyar nyelvet. Ez pedig több mint 25%. A Muraköz központjának, Csáktornyának a magatartása nagyon jellemző. Amióta (kb. 2 hete) Csáktornyán a tiszta horvát nyelvű istentisztelet mellé egy kanizsai franciskánus betelepítésével bevezette a magyar nyelvű istentiszteletet, a magyar istentisztelet zsúfolt templomot, a horvát istentisztelet üres templomot jelent, jóllehet a csáktornyai barátok a horvát nyelvnek biztosították a lakosságnak alkalmasabb időt, míg a magyarságnak akevésbé alkalmas idővel kellett beérnie. A miniszterelnök azt közölte Excellenciáddal, hogy a 8 tagú muraközi küldöttségből egy sem tudott magyarul. Ezt a megállapítást már május 28-án tévesnek kellett mondanom.
Utána lementem a Muraközbe és ott a helyszínen újólag megállapítottam, hogy a küldöttség hét tagja tökéletesen beszél magyarul. Csak a nyolcadik, a perlaki Kósz beszéli a muraközi nyelvet jobban, mint a magyart. De tűrhetően tudja magát kifejezni magyarul is. A szíve pedig tökéletesen magyar. Hogy ő lett a bíró a felszabadulás után, az is az ottani magyarság bizalmának megnyilatkozása. A Transcontinent Press budapesti jelentése alapján pozsonyi lapok (Az Esti Újság, Gárdista) május 21-én hozták a hírt, hogy Magyarország átengedi a Muraközt Horvátországnak. Illetékes helyre hivatkozva hirdeti a fenti hivatalos német lap és hirdetik nyomán az egyéb említett lapok, hogy „Magyarország nemcsak horvátországi, szlavóniai és szerémségi részekre való igényeiről mond le, hanem ezen felül átengedi Horvátországnak Muraközt.” E szerint a külföld nem arról tud hivatalos formában, hogy Magyarország ragaszkodik a Muraközhöz, hanem átengedést és lemondást hirdet. Excellenciádat éppúgy tájékoztatta muraközi közege, Sagmeister Pál főbíró, mint ahogy Csáktornyán és Muraközben ismételten többek előtt, legutoljára pénteken kijelentette: a Muraköz lakosságának 80%-a, főként gazdasági okból Magyarországhoz vonzódik és kíván tartozni. E szerint a Muraközben nincs is más hátra, mint a magyar közigazgatás bevezetése. Rendkívül jellemző, hogy Varasd városból két főtisztviselő eljuttatta Csáktornyára ama tervét, hogy Muraközzel együtt ők is Magyarországhoz tartozzanak, annál is inkább, mert Horvátországban egész bizonytalanok a viszonyok, a jogrend, a gazdasági és szociális helyzet egészen sötét. Minden viszonylatban komor hírek jönnek át a Muraközbe túlról, és nem csoda, hogy nemcsak Varasd város, de a Dráva déli oldalán fekvő községek is szívesen vennék a Magyarországhoz tartozást. Az olaszokkal való kapcsolat egész Horvátországban ellenszenves és gyökértelen.
A május 8-i kihallgatás során a következőkre vagyok bátor rámutatni. A propaganda sokkal erősebben és kiterjedtebben folyik Horvátországban Muraközért, mint nálunk. Van-e magyar lap, amely magyar irányú térképet vagy cikket hozhatna a Muraközről? A Muraközbe is bejáró Pesti Hírlap még azt is elhallgatta, hogy a Muraközben magyar katonaság volna, illetőleg nem merte felsorolni Muraközt ama déli területek között, amelyek magyar megszállás alatt vannak. Ellenben a Muraközbe akadálytalanul bejutó Hrvatska Straža című terjedelmes zágrábi napilap május 24-i száma a Muraközt Horvátországhoz csatoló térképet közöl. Mellékelem. Téves Excellenciád azon információja, hogy a Muraköznek 84 ezer lakosából 8 ezer magyarja van és ebből 4 ezer zsidó. Az 1910-es hivatalos statisztika szerint a Muraköznek 1012 izraelita lakosa volt, és a szám azóta, mint az ország egész vidékein is csak fogyott. Jugoszlávia igyekezett Muraközt formailag megölni. A zsidók pedig a gazdasági életteret keresik. Nem jelentéktelen az az 1910-i hivatalos statisztikai adat sem, amelyre eddig kevés figyelem jutott, hogy 22.577 egyén beszélte 1910-ben a magyar nyelvet. Ez pedig több mint 25%. A Muraköz központjának, Csáktornyának a magatartása nagyon jellemző. Amióta (kb. 2 hete) Csáktornyán a tiszta horvát nyelvű istentisztelet mellé egy kanizsai franciskánus betelepítésével bevezette a magyar nyelvű istentiszteletet, a magyar istentisztelet zsúfolt templomot, a horvát istentisztelet üres templomot jelent, jóllehet a csáktornyai barátok a horvát nyelvnek biztosították a lakosságnak alkalmasabb időt, míg a magyarságnak akevésbé alkalmas idővel kellett beérnie. A miniszterelnök azt közölte Excellenciáddal, hogy a 8 tagú muraközi küldöttségből egy sem tudott magyarul. Ezt a megállapítást már május 28-án tévesnek kellett mondanom.
Utána lementem a Muraközbe és ott a helyszínen újólag megállapítottam, hogy a küldöttség hét tagja tökéletesen beszél magyarul. Csak a nyolcadik, a perlaki Kósz beszéli a muraközi nyelvet jobban, mint a magyart. De tűrhetően tudja magát kifejezni magyarul is. A szíve pedig tökéletesen magyar. Hogy ő lett a bíró a felszabadulás után, az is az ottani magyarság bizalmának megnyilatkozása. A Transcontinent Press budapesti jelentése alapján pozsonyi lapok (Az Esti Újság, Gárdista) május 21-én hozták a hírt, hogy Magyarország átengedi a Muraközt Horvátországnak. Illetékes helyre hivatkozva hirdeti a fenti hivatalos német lap és hirdetik nyomán az egyéb említett lapok, hogy „Magyarország nemcsak horvátországi, szlavóniai és szerémségi részekre való igényeiről mond le, hanem ezen felül átengedi Horvátországnak Muraközt.” E szerint a külföld nem arról tud hivatalos formában, hogy Magyarország ragaszkodik a Muraközhöz, hanem átengedést és lemondást hirdet. Excellenciádat éppúgy tájékoztatta muraközi közege, Sagmeister Pál főbíró, mint ahogy Csáktornyán és Muraközben ismételten többek előtt, legutoljára pénteken kijelentette: a Muraköz lakosságának 80%-a, főként gazdasági okból Magyarországhoz vonzódik és kíván tartozni. E szerint a Muraközben nincs is más hátra, mint a magyar közigazgatás bevezetése. Rendkívül jellemző, hogy Varasd városból két főtisztviselő eljuttatta Csáktornyára ama tervét, hogy Muraközzel együtt ők is Magyarországhoz tartozzanak, annál is inkább, mert Horvátországban egész bizonytalanok a viszonyok, a jogrend, a gazdasági és szociális helyzet egészen sötét. Minden viszonylatban komor hírek jönnek át a Muraközbe túlról, és nem csoda, hogy nemcsak Varasd város, de a Dráva déli oldalán fekvő községek is szívesen vennék a Magyarországhoz tartozást. Az olaszokkal való kapcsolat egész Horvátországban ellenszenves és gyökértelen.
Nagyméltóságodnak hazafias tisztelettel:
Péhm József
pápai prelátus, apátplébános,
törvényhatósági bizottsági tag
Péhm József
pápai prelátus, apátplébános,
törvényhatósági bizottsági tag
