A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sör. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sör. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. dec. 30.

Szent Istvánnak a söre?

Talán pont egy éve értekeztem arról, hogy mi a legrégebbi ismert magyar sör. Azóta tudom, hogy a magyar már Szent István korában is ismerte a sört, meglehet a mézsört (újabb varég hatás Szent Imre herceg katonái után?) és azt nagyon lelkesen fogyasztotta is. Kicsit egyoldalú és nem is igaz az a vélekedés, hogy a magyar "borissza nemzet".

Év vége van, sokan többet isznak mint kellene, vagy éppen szokás. A kötelező "legyenjókedvünknek" ugyan annyira nem vagyok híve, de az alap, hogy az ember nézze meg, hogy mikor és mit iszik. Szilveszterkor sem mindegy, hogy mi kerül egy asztalra és mitől lesz valaki másnapos.

Itt van például ez a sör, amelyet nemes egyszerűséggel Szent István sörnek neveznek. Az ember szeme felcsillan, hogy akkor na! A szándék nemes, hiszen egy régi jó idénysör feltámasztása is lehetne a cél. A küllem egy átlagos kommersz sert sejtett, kis ellentmondással ("Tradíció - Hagyomány" szerepel a borítón, vagy akkor most ez lefordították az átlag magyar sörfogyasztónak?) és olcsó árral (130-140 Ft). Van rajta egy Anjou liliom (?!), valamilyen magyaros képek, meg egy nagyon rossz rajz Szent Istvánról, és e mellett mindenki megtudhatja, hogy mikor uralkodott szent életű első királyunk (van súlyosbított verzió is). Összességében nem nagy eresztés, ugye. Az íze? Hm. Olyan fesztiválsör leginkább, semmi komoly. Olcsó, igyál belőle sokat és sűrűn kell a wc-re járnod. Szilveszteri buliba, kispénzűeknek főleg, ideális. Igyon Szent Istvánt a magyar proli, ha nincsen kéznél Kőbányai!

Pálffy István okkal jegyezte meg, hogy valahol törvényileg kellene szabályozni, hogy mi minden veheti fel a magyar történelem köztiszteletben lévő alakjainak a nevét mint termék. Mondjuk Pálffyval nem értek egyet, hogy a Szent István Korona ezt nem érdemelné meg, sőt. De az elv jogos. A Szent István sörön azonban erősen elgondolkodnék, hogy méltó-e a név. Mondjuk Hunyadi Mátyás sem járt jobban. Jobb mint a legrosszabb magyar sör címre esélyes Magyarok Söre, amelyről letiltanám a nemzeti címerünket egyszerűen, már csak azért is mert Bösztörpuszta óta tudjuk, hogy "politikailag is elkötelezett", vagy mi. De azért Szent Istvánról elnevezett ser jobb minőséget érdemel. Mondjuk olyat, amire lehet alapozni. Esetleg egy új évet is.

2008. dec. 31.

Jogosan sörbarát magyar monarchista minden jót kíván.


Az idei év utolsó posztja nem kicsit lesz személyes, de talán nem öncélú. Az én olvasatomban - lehet ellenkezni majd persze - a monarchistához valahogyan passzol a sörivás és azt kísérő ötletelések, emlékezések, beszélgetések egész estés sorozata. Ennek most semmi köze sincsen Aradhoz, mielőtt valaki elégedetten csettintene, hogy ugye megmondtam, rohadt Habsburg-seggnyalók és semmi mások. A képlet akkor világosodott meg előttem, amikor egy SGA-s videót néztem amelyen egy kicsit anakronisztikus ruhába bújt emberek a Goterhaltét énekelték és egymás vállát veregették. Bajtársias, férfias és nagyon bensőséges, közösségi volt mindaz, amit láttam. Időn túlinak tűnt a milliő és az üzenete az egésznek. Igen, tudom; ők osztrákok és a magyar embernek a bor való.

Persze.

De ez biztos? És miért is?!

Nem olyan régen a Felvidéken utazgatva, közel a mostani határhoz egy olyan üveges sört találtam, amelynek a neve "Gemer". Így hívják a szlovákok Gömör vármegyét (Szent István királyunk alapította), és a régi központot adó Gömör települést is. A sör neve is ez lett. Két fajta van belőle, ahogyan dukál. A sörön a címert az egyik legrégibb magyar nemes családtól, a Bebekektől (Ákos nemzetség) kölcsönözte, akiknek a sírját volt szerencsém látni a ma már protestáns templom lovagtermében Pelsőcön. Piros alapon egy ezüst sas. Ez is érdekes önmagában, csakhogy a sörgyártó üzem, ahol a Gömör sört elkezdték készíteni 1334-es alapítású, I. Károly királyunk korából való, igazoltan. (Csak viszonyításképpen a méltán népszerű Stella Artois sör 1366-os alapításra hivatkozik.)

A szlovákok közül nem hiszem, hogy valaki is büszke erre a dologra, de ami jobban bánt, hogy nem hiszem, hogy ezzel a dologgal a magyarok is tisztában volnának és bárki ezzel kérkedne. Én megteszem azonban ezt. A magyar borivó nemzet, legyen. Ha másnak nem, Hamvas Bélának elfogadom ezt, de uraim, ha van majdnem 700 éves sörünk, akkor most hogyan vagyunk ezzel valójában? A magam részéről megerősítést nyertem, hogy ami egy ősi magyar földön lévő helyen jó volt és fenn tudott maradni, ide értve a híresen jól alkalmazkodó Bebekeket is, az nekem is rendben van. Van mire hivatkozni, remélem, nemcsak nekem.

Egészségünkre Barátaim!

Mindenkinek kívánok egy boldogabb, eredményesebb és malasztokkal teljes Új Évet! Váljék valóra minden igaz reményünk!

Addig pedig mulassunk. És emlékezzünk is.