A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar királyi testőrség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyar királyi testőrség. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. júl. 27.

A Monarchia gerince

August von Mackensen
Személyes érintettség miatt is szívesen ajánlom a hussards-photos.com honlapot (képek forrása egyben).  Nagyapám tartalékos huszár főhadnagyként harcolta végig a II. világháborút. Rengeteg történetet mesélt a soproni, ceglédi huszáréveiről.  Marosvásárhelyről, ahol az asszonyok őszirózsákat dugtak a csizmájába a bevonuláskor, az utolsó győztes huszárrohamról, valahol a végtelen orosz sztyeppén, a mocsarakról Pripjatynál, a sérüléséről Dunaadonynál, végül a francia hadifogságról. Egyvalamit sajnáltam mindig, hogy sem kép nem maradt fönn róla, sem egyenruhája nem maradt meg az utókor számára. Talán nem vagyok egyedül ilyen rokonsággal Magyarországon. Aki már hallott hasonló történetekről, egyetérthet azzal a kijelentéssel, hogy a huszársággal együtt pusztult el egy jókora darab a Magyar Királyságból. 

Érdemes végignézni ezeket a régi fényképeket, egy olyan korból maradtak fönn, mikor a magyar vitézség még élő hagyomány volt. Huszár testőrsége volt a német császárnak, huszárruhában feszít a római japán attasé, huszárnak öltözött az angol király is.  Minden valamit magára adó hatalom rendelkezett ezzel a hadnemmel. Francia nyelvű ugyan a honlap, ennek ellenére, aki egy kissé jártas a történelemben, a hadászatban, könnyedén eligazodhat. 

A mai korból ezek az egyenes tartású férfiak nagyon hiányoznak. Egykor vállaikon hordozták a királyságot, személyükben testesítették meg azt a nemességet, hűséget és bátorságot ami összetartotta a Birodalmat. Így monarchista szempontból a hadkötelezettség visszaállítása nem lenne az ördögtől való ötlet. Talán Magyarország szempontjából sem.

A Magyar Királyi Testőrség.

2010. máj. 25.

Őrezred vagy testőrség?

Ők védik ma az elnökét a Magyar Köztársaságnak. De a legitimitásukat a Magyar Királyság időszakába datálják.

Ehhez persze nem sok joguk van.


Hiszen a korábbi csak nemesi összetételű királyi intézmény, melyet Mária Terézia alapított 1760-ban, a legutolsó szabályazásákor is így fogalmazta meg kritériumait; "A testőrség katonai testület, amelybe fölvételét a magyar Szent Korona országaiból származó bármely főtiszt kérelmezheti, föltéve, hogy 45-ik életévén még nincs tul, hogy legalább 66 hüvelyk magasságú s jól tud lovagolni. Minthogy a testőrül alkalmazás magában véve már kitüntető megjutalmazása a kitűnő szolgálatnak: a testőrségnél az előmeneteli jog megszűnik. Tagjai azonban a hadseregben viselt rangjuknak megfelelő fizetésen felül külön fizetési pótlékot kapnak testőri szolgálatuk fejében. Azok a tisztek, akik a fölvételt bővebb és magasabb katonai kiképzés végett kívánják, négy évig maradnak a testőrségben. A testőrség, udvari szolgálatot és minden személyi ügyeket illetőleg, a király első udvarmestere alá rendeltetett. Ugyancsak 1868. pénzügyileg az a megállapodás történt, hogy az intézmény fenntartására az udvar bizonyos dotációt fizet, a napidíjakat a közös hadügyminisztérium fizeti, a fölszerelés, épület rendbentartása, rendkívüli kiadások stb. a gárda alapítványainak jövedelméből fedeztetnek. (...) A magyar királyi testőrség története, különös tekintettel irodalmi működésére a magyar király székvárosában van a helye, hol, a honvédelmi minisztérium alá rendelve, a király személyét a haza eszméjével hozza legbensőbb kapcsolatba: ez esetben, a hon védői védik egyúttal a király személyét." A Magyar Királyi Testőrség ezt a feladatát legutóbb 1944. október 15-16-án látta el a megszállást lebonyolító, az ország szuverenitását semmibe vevő német és nyilas alakulatokkal szembeni harcban a Királyi Várban.