2010. máj. 20.

Alkotmányozás: második nekirugaszkodás

Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök-jelölt bejelentette, hogy a kétharmados parlamenti többséget birtokolva hülyeség lenne, hogyha nem gondolkodnának abban, hogy meg kell változtatni az 1949-es alaptörvényt, amelyet (kartális) alkotmánynak hívnak ebben a köztársaságban. Ez nem nagy újdonság, sokkal inkább az a nóvum, hogy egy olyan fogalmat hozott be a magyar politikába, amelyre jobb érzésű emberek 1989 óta várnak; Alkotmányozó Nemzetgyűlés. Erre azért illik felkapni a fejet emberek, mert ebben azért már van valami perspektíva. Ez kérem már nem a szokásos kőkemény republikánus ballib vagy jobbközép politikai-gazdasági lobbis váltógazdálkodás mozgástere. Orbán úr kijelentette, hogy jobb lett volna már most, hogyha az Országgyűlés ezzé alakul át, de most először a közrend és a gazdaság helyreállítása a cél. Persze nem tudjuk, hogy mi alapján, meg hogyan, meg milyen céllal. Csak reméljük, hogy most már ez sztálini vacak a kukában végzi és a Szentkorona-tan végre érvényesülni tud, amely magában foglalja az államforma megváltoztatását is.

A közrend nagyon fontos dolog. Nonszensz, hogy apukák otthagyják vidéken a munkahelyet és elmennek a gyerekért napközben, mert nem engedik egyedül őket haza, félvén attól, hogy kirabolják a nyolcéves Marikát egy iskolástáskáért. A gazdaság lepusztultsága is nagyon fontos dolog, aminek a hatásait - munkanélküliség, hatmillió ember szegénynek vallhatja magát ma Magyarországon - a bőrünkön érezzük és nem KSH által készített kimutatásokban. De valóban indokolt, hogy ezek előnyt élvezzenek, mondjuk az alkotmányozással szemben?

Ha már konzervatívként szeretnék sokan látni a mostani kormányt, akkor miért nem követünk korábbi magyar konzervatív és ellenforradalmi politikai-államvezetési protokollt? 1920-ban ugyanis az Országgyűlés Nemzetgyűléssé átalakulva helyreállította a jogfolytonosságot és alkotmányozott is, és ezzel párhuzamosan állította helyre a közrendet és a gazdaságot. Igaz, a közrend helyreállításában szerepet játszottak ellenforradalmi fehér különítményesek is, akik - túlkapásaik mellett - mindenképpen megalapozták a rendszer rendpártiságát és hatásosan eldugaszolták az utat a baloldali-forradalmi alternatíva előtt.

Szóval miért csak után és miért nem közben alkotmányozunk? Orbán Viktor tagja volt az alkotmányozással foglalkozó bizottságnak a Nemzeti Kerekasztalnál, de az, az "alkotmányozás " nem volt igazi folyamat, mint inkább megállapodás (paktum) a kommunista állampárt és az ellenzék között. Mondják, akkor nem lehetett mást és máshogyan, csak úgy. Mi ezt nem hisszük el nagyon, de ennek ellenére bizalmat szavazunk ennek a mostani politikai akaratnak, amelyet - ezt soha nem felejtsük el! - az 1989-ben kialakult politikai status quo és működési rend csődje és felbomlása hozott magával. 1989-et pedig a baloldal vitte csődbe, az a baloldal, aki a legjobban ragaszkodott a kiegyezéshez annak idején és kerülte a jogfolytonosságot. Akkor az Orbán Viktor vezette Fidesz liberális politikai erő volt, nem sok minden választotta el az, azóta már elbukott SZDSZ-től. Most a jobbközépen elhelyezkedő, konzervatív politikával barátkozó nemzeti politikai erő.

Második nekifutás következik tehát. Nem tudjuk, hogyan fog sikerülni. Nagyon rezeg a léc. Nagyon kell koncentrálni.

5 megjegyzés:

Péter írta...

Adja Isten, hogy így legyen! De kedves PHJ, engem nagyon meglep, hogy a korábbi hozzászólásaival ellentétben (mely eléggé borúsnak tűnt a jelenleg regnáló politikai vezérek hozzállásáról, vagy akár a Jobbikról), most örvendezik és az Alkotmányozó Nemzetgyűlésbe államformaváltást vízionál.

Bárcsak így volna! Bárcsak a Fidesz visszatérne a Történelmi Alkotmányunkhoz!
De attól tartok, hogy ez a megnevezés jó reklámfogás Orbántól, s a Szent Korona-tan helyett egy félelnöki rendszer kiépítése lesz az eredmény. :(

Viszont, valóban van két évünk! Nem várhatunk tovább! Nem ücsöröghetünk tovább! Most kell elkezdeni lépni, s akkor még talán időben vagyunk ahhoz, hogy befolyásolhassuk az eseményeket.

PHJ írta...

Nem vizionálok, Isten ments! Szeretnék csak. ;) A Szentkorona-tan itt a kulcsszó, meg a jogfolytonosság. Ez a kettő magával hozza az államformaváltást is. Szekpszisem megmaradt, de hülye lennék nem felkapni a fejem egy ilyen hírre.

Péter írta...

Bocsánat, félreértett. :) Vagy inkább én Önt...
Ugyanis nekem úgy jött le a bejegyzésből, hogy szinte már el is könyvelte, hogy így (i.t. Orbán és az Akotmányozó Nemzetgyűlés) akkor minden rendben lesz.

Én arra próbáltam utalni, hogy egyelőre nekem valószínűbbnek tűnik egy teljesen új alkotmány (mint ahogy azt a Fidesz kommunikálja, az ÚJ szóval), mint a visszatérés a régihez.

Ezért kell cselekednünk. És a Jobbik ebben nyomást fog gyakorolni a Fideszre, csak az a kérdés, hogy hogyan, mert az is lehet, hogy épp emiatt fordulnak el a Szentkorona-tannal szimpatizáló fideszes képviselők a történemi alkotmánytól.

Elég nagy munka, de egyesével is elkezdhetjük megkeresni a Fidesz-KDNP képviselőket, nem?
Akárhogy is, nagyon gyorsan ki kell dolgoznunk egy stratégiát. Én ezt az üzenetet olvasom ki a hírekből.

Beco írta...

Kedves Barátaim!

Megboldogult bajtársam és barátom dr. Krassó György 1990 tavaszán hozzám írt levelében arra panaszkodott, hogy se pénzünk, se sajtónk, ráadásul az elvtársak a saját bajtársainkat uszították ránk. Lenne egy javaslatom vegyünk fel valamilyen nevet, pl. Monarchista Kör, Egyesület a Történelmi Alkotmányért, Legitimista Baráti Társaság, stb. a lehetőségek száma végtelen. Majd mivel 72-en vagyunk havonta mindenki járuljon hozzá a fenntartásunkhoz három budapesti villamosjegy árával, azaz 1000 forinttal a működési költségekhez. Ezt az összeget havonta, vagy negyedévenként kellene a Pánczél úrnak átutalni, aki nyilvántartást vezetne a befizetett hozzájárulásokról. Így kb. 840 000 forint jönne össze egy év alatt, ami lehetővé tenné, hogy megemlékezéseket tartsunk, a kiadványainkból az általunk arra érdemesnek tartottaknak tisztelet példányt ajándékozzunk. Vagyis kilépjünk a nyilvánosság elé. Vitaesteket, szórólapokat finanszírozhatnánk.

Természetesen legalább egy évben egyszer teljes létszámmal össze kellene jönnünk, ahol a Pánczél úr beszámolna arról, hogy mire költöttünk. További ötletekkel lehetne gazdagítani a palettát.

Kérem, hogy gondolják tovább az ötletemet, hisz ezzel csak azt akartam bemutatni, hogy egy kis szervezőképességgel, és a baráti kör áldozatvállalásával igenis elkezdhetnénk egy aktívabb szakaszt.
Hisz annak idején Mária - Terézia királynőnknek nem csak életüket és vérüket, de zabot is felajánlottak őseink.

VÁRJUK A KIRÁLYT
Fóris Béla

Vass Dániel írta...

Teljesen egyetértek az előttem szólóval, mielőbb meg kell rendezni az újabb Monarchista találkozót, ahol meg lehet tenni a személyes felajánlásokat, tettek, pénz, kapcsolat, ötlet, stb. Áldoznék pénzt is a célra, de talán a lelkesedésem többet fog érni.

Kedves Béla, ha meglenne az a 72 személy, aki hajlandó is tenni a célért, én nyugodtan hátradőlnék, mert az rengeteg. :)