A királyi vár nem hadihajó

Igazi könyvritkaság Karl Freiherr von Werkmann, IV. Boldog Károly királyunk személyi titkárának 1923-ban, Münchenben kiadott visszaemlékezése. A magyarul is megjelent könyv máshonnan nem ismert részleteket nyújt az olvasónak IV. Károly 1918. novemberértől kezdődő viszontagságairól. A magyar belpolitikai és külpolitikai helyzet alapos elemzése mellett betekintést nyerhetünk a király visszatérési kísérleteit kísérő személyes vívódásaiba. A történetben tragikus szálat jelent Werkmann személyes véleménye, mely szinte előre megjósolta a vállalkozások kudarcát. Az alábbiakban közreadjuk IV. Károly és Werkmann 1921. tavaszán Pranginsban folytatott beszélgetését, melyben a régi Horthy Miklós haláláról is szó esik.

Március 5-én formális kihallgatást kértem. A császár azonnal kijött a Villából és a Parkba sietett velem - ahová oly gyakran kisértem el. Távol voltunk az emberektől s biztosak abban, hogy senki sem hall bennünket; így szóltam a császárhoz:

"Mindent tudok. Alázatosan kérem Felségedet, ejtse el a tervét. - Tudom, hogy készitette elő a Svájcból való kiutazást, azt is tudom, hogy Felséged egészen meglepetészerüen fog megérkezni Magyarországra, tudom, hogy az egész terv arra épült, hogy Horthy abban a pillanatban el fogja fogja hagyni a királyi várat, mihelyt a király ismét ott tartózkodik. - Horthy nem fog onnan távozni, Felséged Magyarországon hatalom és segitség nélkül marad. A nagyhatalmak kiüzik Felségedet Magyarországból. Hová - magam sem tudom! Ezzel azonban vége minden reménynek, hogy ismét trónra kerüljön, mert az első kisérlet föl fogja lármázni a resteuráció ellenségeit s ezek addig nem fognak megnyugodni, mig elhárithatatlan akadályokat nem görditenek a restauráció útja elé"

A császár: "Honnan tudja mindezeket?"

Én: "Kérem felségedet, ne kérdezzen az értesüléseim forrása felől. Viszont kérem Felségedet, engedje kifejtenem, mint jutottam e sötét gondolatokhoz."

A császár beleegyezőleg bólintott.

Ismét kifejtettem valamennyi a januári memorandumomban kifejezésre juttatott érveimet a korai restauráció ellen, felhivtam a császár figyelmét a vatikán figyelmeztetésére, majd így folytattam:

"Ha fel is tételezem, hogy Franciaországnak tényleg érdekében áll Felséged trónra való visszahelyezése, ugy még sem hiszem, hogy a Franciaország ezt az érdekét már most kifejezésre juttassa. Franciaország még nem fejezte be a németbaráttá vált Anglia elleni nagy harcát, segédcsapatokra van szüksége; Olaszország, mint ahogy azelőtt, ugy most is Anglia mellé áll. Franciaország tehát csak Belgiumban és a kis-entente hatalmaiban talál segitséget. Ezek azonban ellenzik a restaurációt és Franciaország segitségét fogják kérni, mert önmagukat gyengének tartják arra, hogy saját akaratukat keresztülvigyék Magyarországon. Franciaország természetesen nem fog háborút inditani Magyarország és királya ellen. Viszont annál durvább diplomáciai fegyverekkel fog föllépni, hogy kisebb barátait kielégitse. Ez zavarba fogja hozni Magyarországot, melynek legalábbis Franciaország passzivitására kell számitani, hogy a restauráció viharát megállja. Ebből és egyéb okból még sokáig elmarad Felséged magyarjainak a kivülről jövő támogatása, a gazdasági viszonyok sem fognak egyhamar megjavulni, végül is a derék magyar nép azt kérdi majd csalódottan, hogy hát ezért kell fiainak tovább őrizni a szerb és a cseh frontot. Felséged továbbá abba a kellemetlen helyzetbe fog kerülni, hogy a nyugatmagyarországi kérdésben Ausztria ellen kell állástfoglalnia. Kérdeztem hát: Miért ne viselje a terheket Horthy, akitől Felséged különben sem várhat sokat?"

Itt megszakitott a császár:

Károly és Zita Pranginsban

"Nem engedem tengernagyomról azt mondani, hogy meg fogja szegni esküjét."

"Mégis ezt fogja tenni" - folytattam - "ezt fogja tenni, mert nem az otrantoi tengeri csata Horthyja kormányoz odaát, hanem az a Horthy Miklós, akit Gömbös és társai formáltak. - Horthy, mint tengerész fölülmúlhatatlan volt. Erélyes, céltudatos, felelősségteljes, következetes és bátor. A tengerész Horthyban megvoltak ezek a kvalitások, mert a hajóján otthon volt. Gazdagabb tudással és tapasztalatokkal rendelkezett, mint alantasai, akikkel szemben a katonai fegyelmi törvények és az engedelmességre kényszerítő, fegyelmi úton rendelkezésre álló eszközök támogatták. Ez a Horthy a legfelsőbb hadúr minden parancsának engedelmeskedne és hűségben sohasem ingadozna. Ez a Horthy azonban meghalt és el is temették. Akkor halt meg, amidőn a kormányzó Horthy bevonult a budai hegyen álló királyi várba. Bizonyára a kormányzó is biztosit hűségéről s hisz is ebben. De itt nem belátásáról, igazságszeretetéről és hűségéről van szó. Horthynak nincsenek ismeretei és tapasztalatai a politika terén. A politikusokkal szemben csődöt mond a parancs. A királyi vár nem hadihajó; nem érzi magát abban otthonosan. A forradalom tolta őt oda föl; s nem tud megszabadulni azoktól, akik ehhez hozzásegítették. Igy hát elvesztette önmagát. Egy Felségeddel szemben ellenséges klikk hatalmába került s az egyenességet, igazságosságot és készséget pózolja csupán. Már nem cselekszik, csupán annak megállapítására szoritkozik időnként. Adott esetben pedig azt fogja tenni, amit a kamarilla szuggerál vagy parancsol neki."

A király lehajtott fővel ment előttem egy fél lépésnyire. Egyetlen szó nem hagyta el az ajkát. Egyik perc mult a másik után. A császár megindultnak látszott. Azt hittem ki kell használnom ezt a hangulatot:

"Felség, borzasztó jövőt látok arra az esetre, ha elhagyja Pranginst. Sohasem fogja többé Felséged fejét disziteni a Szent István korona, felséged számkivetésben fog meghalni..."

A császár hosszas hallgatás után átkarolva vállamat igy szólt: 

"Ön együtt volt velem jó néhány esztendőn keresztül, örömben és bánatban egyaránt. Meg kell, hogy értsen engem. Ha valaha is visszatérek Magyarországra, úgy azt bizonyára nem uralkodási vágyból teszem. Töviskoronát viseltem eddig. És töviskorona az, amit Magyarország visszaadhat nékem. De Magyarországnak adott eskümet nem szoritom korlátok közé. A koronázási eskü mindig azt jelentette számomra, hogy a király és a nemzet virágzásban és romlásban egyaránt össze kell, hogy kapcsolódjék - és Magyarország a romlás küszöbén áll, mert nem vagyok ott. Istenemre, nem képzelem magamról, hogy "übermensch" vagyok, aki Magyarországnak egy csapásra békét, hatalmat és véka aranyat tud szerezni. De véget tudok vetni a király-viszálynak, amely az országot elpusztítja. nem tudom befejezni ezt a viszályt egyszerü lemondásommal, mert hisz ez, eskümmel és uralkodói kötelességemről való fölfogásommal ellenkeznék. Nem hagyom el áruló módjára Magyarország zászlaját. Mit eredményezne különben lemondásom? Azt hiszi, hogy ezzel a Habsburgok, angolok, belgák, románok és szerbek jelölése véget ér és mindenki elsőszülöttömre fog csak várni? Nem - bizonyára nem - és őt, a gyermeket állítsam oda, ama veszélyek közé, amelyek elől elmenekültem? Ezt csak nem tételezi föl rólam mint emberről és katonáról. - Igy hát előbb-utóbb mennem kell..."

A villa elé érkeztünk. A császár kezet nyújtott. A beszélgetés véget ért.

Levél a belügyminiszterhez

Vajon fel van-e készülve a magyar kormány Ukrajna szétesésére? Vajon vannak-e tervei erre az esetre? Bárcsak ma is velünk lehetne Mindszenty József hercegprímásunk! És írna egy hasonló levelet Pintér Sándor belügyminiszternek Kárpátaljával kapcsolatban:

Mindszenty József Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszterhez írott levele:

A május 8-i kihallgatás során a következőkre vagyok bátor rámutatni. A propaganda sokkal erősebben és kiterjedtebben folyik Horvátországban Muraközért, mint nálunk. Van-e magyar lap, amely magyar irányú térképet vagy cikket hozhatna a Muraközről? A Muraközbe is bejáró Pesti Hírlap még azt is elhallgatta, hogy a Muraközben magyar katonaság volna, illetőleg nem merte felsorolni Muraközt ama déli területek között, amelyek magyar megszállás alatt vannak. Ellenben a Muraközbe akadálytalanul bejutó Hrvatska Straža című terjedelmes zágrábi napilap május 24-i száma a Muraközt Horvátországhoz csatoló térképet közöl. Mellékelem. Téves Excellenciád azon információja, hogy a Muraköznek 84 ezer lakosából 8 ezer magyarja van és ebből 4 ezer zsidó. Az 1910-es hivatalos statisztika szerint a Muraköznek 1012 izraelita lakosa volt, és a szám azóta, mint az ország egész vidékein is csak fogyott. Jugoszlávia igyekezett Muraközt formailag megölni. A zsidók pedig a gazdasági életteret keresik. Nem jelentéktelen az az 1910-i hivatalos statisztikai adat sem, amelyre eddig kevés figyelem jutott, hogy 22.577 egyén beszélte 1910-ben a magyar nyelvet. Ez pedig több mint 25%. A Muraköz központjának, Csáktornyának a magatartása nagyon jellemző. Amióta (kb. 2 hete) Csáktornyán a tiszta horvát nyelvű istentisztelet mellé egy kanizsai franciskánus betelepítésével bevezette a magyar nyelvű istentiszteletet, a magyar istentisztelet zsúfolt templomot, a horvát istentisztelet üres templomot jelent, jóllehet a csáktornyai barátok a horvát nyelvnek biztosították a lakosságnak alkalmasabb időt, míg a magyarságnak akevésbé alkalmas idővel kellett beérnie. A miniszterelnök azt közölte Excellenciáddal, hogy a 8 tagú muraközi küldöttségből egy sem tudott magyarul. Ezt a megállapítást már május 28-án tévesnek kellett mondanom.
  

 
Utána lementem a Muraközbe és ott a helyszínen újólag megállapítottam, hogy a küldöttség hét tagja tökéletesen beszél magyarul. Csak a nyolcadik, a perlaki Kósz beszéli a muraközi nyelvet jobban, mint a magyart. De tűrhetően tudja magát kifejezni magyarul is. A szíve pedig tökéletesen magyar. Hogy ő lett a bíró a felszabadulás után, az is az ottani magyarság bizalmának megnyilatkozása. A Transcontinent Press budapesti jelentése alapján pozsonyi lapok (Az Esti Újság, Gárdista) május 21-én hozták a hírt, hogy Magyarország átengedi a Muraközt Horvátországnak. Illetékes helyre hivatkozva hirdeti a fenti hivatalos német lap és hirdetik nyomán az egyéb említett lapok, hogy „Magyarország nemcsak horvátországi, szlavóniai és szerémségi részekre való igényeiről mond le, hanem ezen felül átengedi Horvátországnak Muraközt.” E szerint a külföld nem arról tud hivatalos formában, hogy Magyarország ragaszkodik a Muraközhöz, hanem átengedést és lemondást hirdet. Excellenciádat éppúgy tájékoztatta muraközi közege, Sagmeister Pál főbíró, mint ahogy Csáktornyán és Muraközben ismételten többek előtt, legutoljára pénteken kijelentette: a Muraköz lakosságának 80%-a, főként gazdasági okból Magyarországhoz vonzódik és kíván tartozni. E szerint a Muraközben nincs is más hátra, mint a magyar közigazgatás bevezetése. Rendkívül jellemző, hogy Varasd városból két főtisztviselő eljuttatta Csáktornyára ama tervét, hogy Muraközzel együtt ők is Magyarországhoz tartozzanak, annál is inkább, mert Horvátországban egész bizonytalanok a viszonyok, a jogrend, a gazdasági és szociális helyzet egészen sötét. Minden viszonylatban komor hírek jönnek át a Muraközbe túlról, és nem csoda, hogy nemcsak Varasd város, de a Dráva déli oldalán fekvő községek is szívesen vennék a Magyarországhoz tartozást. Az olaszokkal való kapcsolat egész Horvátországban ellenszenves és gyökértelen.
 

Nagyméltóságodnak hazafias tisztelettel:
Péhm József
pápai prelátus, apátplébános,
törvényhatósági bizottsági tag

Szöveg: http://www.magyarnaplo.hu/images/archivum/2011aug/29-44.pdf

Képek: http://zaol.hu/hirek/helyreallt-zala-integritasa-zala-megye-ezer-eve-xxii-1454471

Készül a koronázási dombormű is!

Mint amikor a természetbúvár egy régen kihalt növényt fedez fel valami rejtett sziklamélyedésben, nem tudja eldönteni mi a jobb, ha világgá kürtöli, mint szenzációt, vagy szépen csendben hazamegy és elfelejti, mert az annak a kis növénynek is jobb. Ugyanez az érzés merülhet fel a készülő Andrássy-szobor kapcsán. Azaz nem is a szoborról van szó, hanem annak egyik domborművéről, melyen idősebb Andrássy Gyula a nádori feladatot ellátva éppen Ferenc József fejére helyezi a Szent Koronát. Mert nem csupán a lovasszobrot fogják újraönteni, hanem a hozzá tartozó két domborművet is.

A koronázási dombormű

A jó hírt maga a szobrász közölte egy interjúban:

"...Ha kívülállóként hallanék ekkora összeget egy szoborra, természetesen sokallanám - mondta Schrödl Péter. - De ez a szobor dimenzióit és bonyolultságát tekintve inkább egy építkezési beruházáshoz áll közelebb, és nem egy szoborhoz. Hihetetlen anyagmennyiséget kell elhasználni, és a méretek miatt nem arányosan nőnek a költségek, hanem hatványozottan. Például míg az életnagyságú minta vasvázát két hét alatt három ember összerakta manuálisan, és legfeljebb egy létrára kellett felmászni, itt a majd 7-8 tonnányira becsült agyagmintát tartó vasváz többmázsás elemekből áll, állványzatról folyik a munka, egészen más gépekkel és létszámmal, és közel ugyanilyen mennyiségű bronzot kell kiönteni. Ráadásul mindig csak a lovas szobor és a 440 milliós összeg jelenik meg, de ez az ár tartalmazza a domborműveket is, melyek 260 centi magasak és majdnem hat méter hosszúak, harminchárom életnagyságú figurából áll, s ezek anyag- és munkaigénye a korabeli levéltári adatok alapján is meghaladja a lovas szoborét."

Pesti oldal: a Berlini Kongresszus

 

A ritka virág meg tud bújni a sziklarepedésben, de a koronázási dombormű kellőképpen szem előtt lesz ahhoz, hogy parázs petőfizés, araditizenhármazás, elnyomóhabsburgozás kezdődhessen. Ez olyan könnyen megjósolható, mintha azt mondanánk éjszaka következik a nappal után. De talán majd lesznek néhányan, akik feljebb tudják emelni a tekintetüket ennél, gróf Andrássy Gyula szobrára, akit annak idején a szép akasztottként emlegettek. 

Budai oldal: koronázási dombormű

És elgondolkodnak azon, hogyan került a gróf az akasztófa árnyékából a Mátyás templomba. 

Képek innen.

Az utolsó értékelhető politikai aktus Magyarországon

97 éve, 1916. december 30-án zajlott Magyarországon az utolsó ésszerű, magyar hagyományink, akotmányunk és törvényeink alapján zajló politikai aktus, IV. (Boldog) Károly király koronázása.

Jövőre is azon fogunk dolgozni, hogy még a mi életünkben megvalósulhasson a következő ilyen aktus.

Királyságot!

Még egyszer Párizsban

Így az ősz utolsó és a tél első perceiben térjünk vissza egy gondolat erejéig a francia főváros egy érdekességéhez. Az úgy volt, hogy ezt a nagyon francia videót görgette elém a Facebook, amelyben ha semmi más nem is érdekes, az utcanév megadása mindenképp az, és ez engem rögtön a város on-line meglátogatására vett rá, ahol is a rue de Montorgueil-en virtuálisan battyogva ez a kép tárult elém:

Magyarország királynéja passzázs.

Nos, ezt nem hagyhattam annyiban, a valóságban is fel kellett térképeznem a helyet.

A rue de Montorgueil felől.

A passzázs másik oldala a rue Montmartre felől.

A Google Maps-en még nincsen ott a bejárat melletti vörös, kissé zavaros, elütési hibákat is tartalmazó információs tábla, így már csak ezért is érdemes volt ellátogatni. Először én rögtön a mártírsorsú Mária Antónia királynénkra gondoltam, de mint kiderült, egész másról van szó, bár hozzá is köze van a történetnek. A következőt írja a tábla:

"Párizs története - Magyarország királynéja passzázs. Királynévíz [ez az eau de la reine de Hongrie] és az azonos nevű párizsi átjáró. Jacques Hillairet az izgalmas Párizs utcáinak történelmi lexikonában (Paris, Editions de Minuit, 1963.) megemlít egy kicsiny átjáról az első kerületben, a Magyarország királynéja passzázst, mely a rue de Montorgueil 17 alatt kezdődik és a rue Montmartre 16. szám alatt van vége. Nem valószínű, hogy 45 méteres hosszúsága tette hírnevessé. Itt a neve lehet érdekes még számunkra. 

>>Magánátjáró, éjszaka zárva. 1700 körül készült el. Nemzeti tulajdonként 1797-ben adták el, azzal a feltétellel, hogy nyitva marad a nagyközönség számára, 1792 és 1806 közt Egyenlőség passzázs volt a neve. A forradalom előtt egy piaci eladó, Julie Bécheur lakta, aki Mária Antónia királynének adta át a piaci asszonyok egy petícióját. A királyné szívélyesen fogadta őt és észrevette, hogy Julie hasonlít Magyarország királynőjére [a franciában a két forma azonos], Mária Teréziára. Elvtársai csúfolódásból adták neki ezt a nevet, és ráragadt. Mária Antónia jóakaratú fogadtatása Julie Bécheur-ben loyalista érzelmeket keltett, ezek túlzott megnyilvánulása miatt a forradalom alatt lefejezték. A passzázs tulajdonosával is ez történt.<<

Íme, ezt olvassuk a könyvben. Ám egy könyv végi függelékben az író finomított ezen a kategorikus állításon. >> Bizonyos történészek számára ez azonban csak részben igaz, Julie Bécheur, a Nagypiac [a szomszédos la Halle] leggazdagabb gyümölcsárusa volt, 1776-ban meghalt (250.000 frank vagyont hagyva maga után). Szerintük a passzázs egy itteni királynévíz-tárolóról kapta a nevét, mely rozmaringszesz alapú parfüm használata igen elterjedt volt a XVII-XVIII. században.<< (cf. Codex, 1866.)

Szeretnénk, hogy valamely kolléga, avagy valamely párizsi helytörténész tisztába tenné ezt a kérdést. [sic!]

Claude CABANIS"

Nos, be kell vallanom, ennél szürreálisabb infótábla-szöveget még nem láttam, ahol a történész úr az utolsó mondatban felkéri a kollégákat a kérdés továbbtanulmányozására, mintha neki többre már ideje nem lenne. Mindenesetre itt van ez a két - nem teljesen eltérő - verzió, mindenki válogasson kedvére (gondolom mondanom sem kell, hogy melyik a mi kedvencünk), és ha bármi további információ felmerül a helyszínnel , vagy akár a rendhagyó ismeretterjesztési stílussal kapcsolatban, a kommentekben várjuk az információkat. 

Christus Vincit! Christus Regnat! Christus Imperat!

"Tehát a nemzetek kormányzói ne vonakodjanak odahatni, hogy úgy ők maguk, mint népeik Krisztus, a Király iránt a tisztelet és a hódolat nyilvános adóját leróják, ha azt akarják, hogy csorbítatlan tekintéllyel fejleszthessék és növelhessék hazájuk javát és boldogulását. Mert amit pápaságunk kezdetén a tekintély és közhatalom tiszteletének meggyengüléséről írtunk, az a mai időkre nagyon is ráillik: «Miután Istent és Jézus Krisztust a törvényekből és a közéletből kizárták, s a tekintélyt már nem Istentől, hanem az emberektől származtatják; magának a tekintélynek alapjai rendültek meg, mert elvonták az alapokat, amiért egyeseknek joguk van parancsolni, másoknak kötelességük engedelmeskedni. Így szükségképpen megingott az egész emberi társadalom, amely nem nyugodott többé szilárd pilléreken». (Enc. Ubi arcano.)

Pedig ha az emberek a magán- és a közéletben elismerik Krisztus királyi tekintélyét, hihetetlen előnyök háramlanak a polgári társadalomra: a valódi szabadság, a fegyelem és higgadtság, a megértés és béke. Krisztusnak királyi méltósága a fejedelmek és kormányok emberi tekintélyét megszenteli, a polgárok kötelességérzetét és engedelmességét pedig megnemesíti. Szent Pál apostol, bár csak az asszonyoknak és szolgáknak parancsolta, hogy férjeikben és uraikban Krisztust tiszteljék, mégis úgy intette őket, hogy ezeknek nem mint embereknek engedelmeskedjenek, hanem mint Krisztus helytartóinak, mert a Krisztus vérével megváltott emberekhez másképp nem illik, hogy embereket szolgáljanak: „Nagy áron vétettetek meg, ne legyetek azért emberek rabszolgái.” (1 Kor 7,23) S ha a fejedelmek és a törvényes közhatóságok majd azt a meggyőződést vallják, hogy nem annyira a saját jogukon, mint inkább Krisztus megbízásából és nevében kormányoznak, könnyen elgondolható, mily szentül és bölcsen használják majd a hatalmat, s ennyire számolnak a közjóval és alattvalóik emberi méltóságával. Ennek következtében fölvirul és megszilárdul a béke és a rend; megszűnik a lázadások oka, mert ha a polgár a fejedelemben és az állami közhatóságokban magához hasonló, sőt bizonyos tekintetben méltatlan és gáncsolható embereket lát is, mégsem szegül ellenük, mert bennük Krisztusnak, az Istenembernek képviselőit és tekintélyének hordozóját nézi. Azután a megértés és béke szempontjából is fontos, hogy minél nagyobb egy ország s minél inkább átkarolja az egész emberiséget, az emberek annál jobban öntudatára ébrednek ama közösség fontosságának, amely őket egybefűzi. S a közösség tudata megelőzi és megakadályozza a gyakori összeütközéseket vagy legalább enyhíti és tompítja azok élét."

XI. Pius pápa Quas Primas... kezdetű enciklikájából.

Áldott Krisztus Király ünnepét kívánunk minden kedves olvasónknak!

Királyságot!

Államfők jönnek-mennek, a királynő örök.

12 fotó járja be mostanában az internetet, melyen II. Erzsébet brit uralkodó látható a XX. század második felének szinte valamennyi amerikai elnöke mellett. Számunkra most nem a brit monarchia milyensége a lényeg, hanem az a stílus, stabilitás és kiszámíthatóság amelyet egy uralkodó jelent saját hazájának. A képeket végignézve csukjuk be a szemünket és képzeljük a királynő helyére mondjuk Habsburg-Lotharingiai Ottót, Magyarország királyát.

1. Herbert Hoover

1957-ben a volt amerikai elnök a II. Erzsébet királynő tiszteletére rendezett fogadáson. New York Waldorf-Astoria Hotel, Október 21.

2. Harry S. Truman

1951 november 1. Erzsébet hercegnő és az amerikai elnök találkozója a washingtoni Kanadai nagykövetségen.

3. Dwight D. Eisenhover

1957 október 20. A Fehér Házban tartott fogadáson Eisenhower láthatta először elnökként vendégül az újdonsült brit uralkodót.
 
4. John F. Kennedy

Erzsébet királynő és Fülöp herceg vendégül látja az amerikai elnököt és feleségét a Buckingham palotában, 1961. június 5-én.

5. Richard Nixon

Erzsébet királynő és Nixon elnök Chequersben (Buckinghamshire, Anglia) 1970-ben.

6. Gerald Ford

Az amerikai elnök tánca a brit uralkodóval, a tiszteletére rendezett bálon. Fehér Ház, Washington D. C. 1976 július 17.

7. Jimmy Carter

1977-ben Jimmy Carter nem volt hajlandó meghajolni a királynő előtt, helyette odament hozzá, hogy megpuszilja. Az eset miatt kettejük viszonya meglehetősen rossz volt.

8. Ronald Reagan

Erzsébet királynő pohárköszöntőt mond a Ronal Reagan és felesége által szervezett vacsorán San Francisco-ban, 1983 márciusában.

 9. George H. W. Bush

Az idősebb George Bush éppen a Fehér Házból kíséri ki a királynőt a helikopterhez, amellyel Baltimore-ba utaztak, hogy megtekintsenek egy baseball meccset. 1991 május 15.

10. Bill Clinton

Bill Clintos és Erzsébet királynő a normandiai partraszállás 50. évfordulójára szervezett megemlékezésen, 1994 júniusában.

11. George W. Bush

2008. június 15. Bemutató a Windsori kastély Szent György termében.

12. Barack Obama

Az elnök és a királynő pohárköszöntőt mondanak a Buckingham palotában 2011. május 24-én.

Reméljük a királynő egészségben megéli a következő amerikai elnök 4, maximum 8 éves periódusát!

Boldog IV. Károly

Ma van Károly királyunk ünnepnapja a Katolikus Egyházban, méghozzá rendhagyóan nem égi születésnapján, hanem Zitával kötött házasságának évfordulóján, jelezvén azt, hogy mennyire fontosak voltak egymásnak életük során. Emlékezzünk mi is örökségére, kérjük közbenjárását Urunknál, Jézus Krisztusnál, hogy hazánk újra rátaláljon önmagára, valamint fejezzük ki iránta érzett tiszteletünket az évente, restaurációs kísérletének emlékére megtartott Károly-misén, mely idén ezen a héten szombaton lesz a Cirák és Dénesfa közti Károly-kápolnában.

"Most egymást kell kölcsönösen az égbe vezetnünk!"

Beate Carole, ora pro nobis!

Károly-mise Cirákon

Idén is lesz Károly-mise Cirák és Dénesfa között, azon a szent helyen, ahol IV. Boldog Károly király második visszatérése alkammával Ad Astra nevű repülőgépével földet ért 1921 október 20-án.

 Az emlékmise időpontja:

2013. október 26-án, szombat délelőtt 10 óra

Helyszín:

View Károly király kápolna in a larger map

 

Károly-misék a világ minden táján lesznek Brazílián kersztül az Egyesült Államokig bezárólag. Információk, dátumok, helyszínek itt: https://www.facebook.com/KaiserKarlGebetsliga?fref=ts


Mindazokat kérünk, akik autóval mennének a misére, jelezzék van-e még hely náluk, hogy minél többen tudjunk menni Cirákra!

Interjú szerkesztőtársunkkal, Bérces Ádámmal

a lengyel monarchisták honlapján. Akinek megy a nyelv, ajánljuk, mint már a jó múltkor is tettük, lengyel testvéreink oldalát, melyet igen elegánsra hoztak össze, mind tartalom, mind forma tekintetében.

Szent Mihály arkangyal ünnepére

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: "Parancsoljon neki az Isten!" Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Vitézavatás 2013

Az idei Vitézavatás a jezsuiták Jézus Szíve templomában zajlott a Scitovszky (ma sajnos Lőrinc pap) téren, melyen, mint minden év őszén az új, várományosi jogon illetve a nemzetvédelmi tagozatba jelentkező személyeket avatják vitézzé. 

A Vitézi Rendet is utolérte sajnos a magyar átok, több csoport, gittegylet, egyesület szakadt ki belőle, köpve Horthyra, a dinasztiára és a vitézi hagyományra, és alakították ki a maguk "vitézi" csoportosulásait. A jogfolytonosságot tekintve, valamint a Vitézi Rend esetét a hagyomány fényében vizsgálva egyértelmű, hogy a nádori ág feje, vitéz József Árpád magyar királyi herceg által vezetett Vitézi Rend az egyedüli. József Árpád herceg, Főkapitány, a nádori ág legszebb hagyományait folytatva igen törődik Magyarországgal, anyanyelve is magyar és fontos, elsőrendű feladatának tekinti a Vitézi Rend vezetését. 

Az egy héttel ezelőtti avatás ezért is volt szomorúbb a többinél, tekintve, hogy József herceg és fia, vitéz József Károly m. kir. herceg nem tudott jelen lenni az avatáson. Távollétükben az avatást a rangidős törzskapitány végezte. 

Az ünnepség, mint minden évben, szép és méltóságteljes volt. Míg tavaly a bicskei plébániatemplomban, Griger Miklós bicskei plébános és legitimista mellszobra mellett zajlott a Vitézavatás, idén - mint írtam - a jezsuitáknál, akik közül a templomigazgató atya és két társa is képviseltette a Jézus Társaságát. A Magyar Királyságban bevett vallások közül még a reformátusnak és az unitáriusnak voltak jelen képviselői. Az ünnepség szentmisével és a Himnusszal kezdődött, az avatás előtt és után Sinkovits-Vitay András színművész szavalása valamint a Bánk Bán nagyáriája tette emlékezetessé az alkalmat. A várományosok és nemzetvédelmi tagozatosok avatása után a dícsérő oklevelek és emlékérmek átadására is sor került. Az ünnepség végül a Szózattal és a Székely himnusszal zárult. 

A Vitézi Rend a jelenlegi köztársasági rezsimben közel sincs olyan megbecsülésben, mint a két világháború között. Ennek nem csak az volt az oka, hogy Horthy kormányzó volt haláláig, 1957-ig a Rend Főkapitánya, hanem az is, hogy az igencsak közeli nagy háború veteránjait tüntette ki, becsülte meg ez az állami rend. Ez igen fontos volt, hiszen más vesztes országokban közel sem tekintették négy évig küzdő katonáikat hősöknek. Ezért is szomorú, hogy jelenleg, amikor a Vitézi Rendnek egyáltalán nem akkora a befolyása, mozgástere, mint amekkora kéne, hogy legyen, a Rend önmagát is gyengíti. 

Ilyen öngyengítéseknek kell tekintenünk, hogy a Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága által elismert Vitézi Rend nőket avat vitéznek (hiszen ez egy kifejezetten veterán, férfirendnek indult) valamint az egyes rendezvényeken az illegitim kormány és főleg, a semmi változást nem jelentő alaptörvény, a "húsvéti alkotmány" (Uram borogass!) fényezését. Ezekbe, valamint abba, hogy a taggyűlések társasági rendezvények lettek csupán, leginkább a mozgástér teljes hiánya, és minden egyes szalmaszál megragadása játszik szerepet. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy ezek nem méltóak egy ilyen szép hagyományű rendhez és reméljük, hogy ezen áldatlan állapotnak vége lesz, inkább előbb, mint utóbb - remélhetőleg egy restaurációval. 

Addig is nincs más dolgunk, mint vitéz József Árpád m. kir. hercegnek, Főkapitánynak, vitéz József Ágost unokájának jó egészséget és hosszú életet ajánljunk, valamint imádkozzunk a Vitézi Rendért, és ha tudunk, tevőlegesen is segítsük munkáját, hiszen a nádori ág és katonai rendi intézmény miatt bizony egy cseppnyi monarchizmussal van dolgunk, a jelen sötétjében is.

Szentmise és konferencia Boldog IV. Károly királyunk tiszteletére

Őexcellenciája, Teodoro de Faria, Funchal (Madeira, Portugália) emeritus püspöke Boldog IV. Károly király tiszteletére Missa Solemnis-t pontifikál a régi római rítusban 2013. október 21-én, a szent ünnepnapján (mely Zita királynéval kötött házasságának a napja). De Faria püspök Boldog Károly szenttéavatási ügyének posztulátora és egy könyvet is írt róla. 

A szentáldozat a hagyományos római rítusban lesz celebrálva, Washingtonban, az Istenszülő Szűz Mária Plébániatemplomban. A rákövetkező napon, október 22-én egy konferenciát tartanak a szervezők a Boldog II. János Pál pápa Kulturális Központban, ahol a püspök emeritus és Dr. Ricardo Dumont dos Santos, Németország madeirai tiszteletbeli konzulja és a Károly Király Imaliga portugáliai vezetője is felszólal. 

Aki úgy érzi, hogy ott tudna lenni ezen az igen távoli eseményen a karl.info@verizon.net e-mailcímre írt kérelmével regisztráljon. Az emeritus püspök amerikai látogatását a katolikus Knights of Colombus négy tanácsának összefogása tette lehetővé. 

Forrás: Rorate Caeli.

Ausztrál eredmények és eskü

Mint legutóbb Japánból, most is beszámolunk a pozitív választási eredményekről, melyek ezúttal Ausztráliából jöttek: a Liberális Párt, Tony Abbott konzervatív Koalícióját vezetve hatalmas többséggel megnyerte az ausztrál választásokat. Ő, akiről a posztindexes ideológiai portál, a 444.hu nem kevés hazugságot összehordva emígy írt, csak szimpatikus lehet számunkra. Gyakorló katolikus, anglofil és monarchista, a kis állam és a kevés adók híve, akiről remélhetjük, hogy jó miniszterelnöke lesz a lentieknek. A mai bejegyzés apropója, hogy ünnepélyes esküjét minisztereivel ma tette, méghozzá II. Erzsébetre, Ausztrália királynőjére.

"Senkisem volt, aki törvényeinket jobban tisztelte volna..."

"A nemzet páratlan fénnyel ülte meg a király koronázásának huszonötödik évfordulóját. 1892. június 6-án - így írja ezt le Márki Sándor kiváló történetíró, - Budapestre érkeztekor százegy ágyúlövés üdvözölte a királyt s gróf Károlyi István vezetése alatt ragyogó főúri bandérium, a díszes fogatoknak egész sora és öt kilométernyi úton a népnek szűnni nem akaró éljenzése kísérte a várba. Ez alkalommal nyilvánította a király Budapestet székesfővárosának. Június 8-án a nemzet nagyjai és képviselői, a királyi pár és az uralkodócsalád a Mátyás király templomában igazán szívből adtak hálát az Istennek, hogy egyetértve ünnepelhették e napot.  

Felejthetetlen szép szavakat intézett ez alkalommal Vaszary Kolos hercegprímás a királyhoz. Ezek a szavak legjobban domborítják ki Ferenc József nagy királyi erényeit.

-Hiszen mi tudjuk, - úgymond, - hogy mióta szent ősödnek, Istvánnak koronája érinté fejedet, a magyar birodalomban senkisem volt, aki alkotmányunkhoz hűbb lett volna; senkisem volt, aki törvényeinket jobban tisztelte volna, aki a haza iránti kötelességeket nagyobb buzgalommal teljesítette volna, mint Felséged. A király első lévén a jogokban, első tudál lenni a kötelességekben is. A legelső magyar ember a vallásos, lovagias érzelmekben, a szó bölcsességében, a tettek bátorságában, az igazság, a mérséklet és az egyszerűség szeretetében: nem a hatalom zsámolyává, hanem a fáradhatatlan munka oltárává teszed a trónt s rajta az odaadás áldozatává az uralkodást . . . A vallás és haza szava szólal meg ajkamon, esedezve itt az Úr templomában, hogy fényesen és tisztán ragyogjon Szent István koronája homlokodon; ha csak lehetséges, mindig békét sugározva a világ négy része felé; de ha kell, az ezredéves kard élével mint villám sujtva hazánk elleneire... Szeresd e nemzetet ezután is nemes szíved érzelmeivel úgy, mint e nemzet szeret téged. Ha komoly viszonyok nehézzé teszik a koronát, ha vállaidat súlyos gondok nyomják, ha az ajtód előtt álló őr nem tud a szenvedésektől megvédeni: enyhítse fájdalmadat az a tudat, hogy hű alattvalóid veled együtt viseljük azokat; mert valamint a te örömeid a mi bánatunk, a te szenvedésed a mi keservünk. Hódolatunk, szeretetünk üdvözlete száll felséges asszonyunk, megkoronázott királynénk felé is. Legyen áldott azért a nagy szeretetéért, mellyel a nemzetet és trónt egymáshoz közel hozni és a kibékülést női gyengédségével, anyai jóságával előmozdítani segített. Áldás legyen a királyi gyermekeken; áldás az egész uralkodócsaládon."

Forrás: Emlékkönyv I. Ferenc József király Őfelsége 80-ik születésnapja alkalmából az iskolai ifjúság részére. Írta és szerkesztette: Hevesi József. Budapest, 1910.

Assumptio Beatæ Mariæ Virginis

Sancta Maria, ora pro nobis!

Velünk élő monarchizmus VI. - Cs. és kir. padok Dunakeszin

Három pad áll Dunakeszin a gyártelepi megálló várójában. Már csak az egyik háttámláján található meg teljes egészében a gyártó névjegye, egy töredékes, egy pedig örökre elveszett. A gyártási feliraton éppen az az érdekes, ami már nem látszik rajta. A múltat végképp eltörölni készülő buzgó kommunista káder pocsék munkát végzett, nem sikerült teljesen levésnie a feliratot a mára ipartörténei kuriózummá nemesedett, közel 100 éves padokról. Közel hajolva a fémtáblácskához ha nem is olvasható, inkább érezhető a felirat:  

Cs. és Kir. udvari szállító.

Vajon miért nem szerelték le a feliratot, a macerás és időigényes levésés helyett?  

Ha valaki esetleg jártában-keltében hasonló - pusztuló - monarchiabéli emlékkel találkozik, szívesen közzétesszük amennyiben elküldi vagy belinkeli nekünk!

A legjobb antirepublikánus plakát

Ugyan mi is próbálkoztunk már köztársaság-ellenes plakátok tervezésével, de be kell ismernünk ehhez képest mi sehol nem vagyunk. Ezennel megemeljük a kalapunkat a DK előtt. Csak így tovább!!