2010. ápr. 27.

Válaszúton a nemzet

Írta: vitéz Berkovits Tivadar törzskapitány.

A magyar nemzet történetében egy ritka alkalom mikor a választók olyan arányban szavaznak egy pártra, hogy az eléri a kétharmados többséget a törvényhozó testületben. Az evvel járó politikai felelősség csak olyan értékrendet képviselhet mely legelsősorban a nemzet egészének, ennek jövőbeni megmaradásának és az állampolgárok biztonságérzetének a kifejezője.

Minden más irányú, esetleges divatos felfogások melyek nincsenek a nép lelkében legyökerezve, csak időleges megoldásokat eredményezhetnek, melyekből csak további probléma származhat. Óriási felelőség hárul ilyen helyzetben a kétharmados politikai erőre. Az ország helyzetének diagnosztizálása nem lehet rövidlátó, hanem elsősorban az utolsó évszázadban elviselt sebek gyógyítása következtében felcsillanó magyar jövő kell, hogy inspirálja a törvényhozó testületet.
A beteg addig nem tud meggyógyulni, mig nincs gyógyulására megfelelő eszköz. Ezért egy új alkotmány kidolgozása egyik legfontosabb feladat. Ennek az alkotmánynak vissza kell állítani azt az állami formát amit úgy hívnak hogy Magyar Királyság. Ez az ezeréves hagyomány a komolyan gondolkodó személyek szívében-lelkében ma is él.

Természetesen mondhatja bárki, hogy a köztársasági államforma nagyon is megfelel egy ilyen magyar jövőnek de azok elfelejtik, hogy a köztársasági államforma csak a francia forradalom egyik u.n. „vívmánya“ egy igazságtalan és ineffektiv társadalmi rend megváltoztatása érdekében. Egy modern értelemben vett alkotmányos királyságban kiegyensúlyozottabb és józanabb társadalmat lehet építeni, mint egy köztársaság-ban. Magyarország esetében egy megkoronázott király a népet kell hogy szolgálja és összefogó erőnek kell lennie a sok-sok különböző társadalmi érdekcsoportok felett. Mindezek a gyakorlatban kitűnően tanulmányozhatók azokban az európai országokban ahol ma alkotmányos királyság van.

Vannak akik azt mondják, hogy teljesen mindegy, hogy az államfőt királynak vagy köztársasági elnöknek hívják. A fontos az, hogy ez a személy, - ha király, ha elnök - olyan tulajdonságokkal rendelkezzen ami össze tudja fogni a társadalmat. A magyar nemzetnek szüksége van egy olyan intézményre mely személyi aspektusoktól függetlenül már ezer éve összetartó kapocs a nemzetben és ezért nyugodtan használhatjuk az alkotmányos királyság intézményét aminek ha nem is alkotmányos, de ezeréves hagyománya van Magyarországon. Szemben a köztársasági államformával ami egy 60 éves igen-igen elkoptatott, mondhatnám elnyűtt államforma.

Egy magyar királyság nem csak a mostani államhatárokon belül élő nemzetrész királysága, hanem az egész magyar nemzet, beleértve a diaszpórában élöket is, királysága. Természetesen a nemzetközi jog a meglévő országhatárok figyelembevételével fogadna el egy uj magyar királyságot, de a magyar szívekben-lelkekben a magyar király mindannyiunk királya lenne. Ennek az érzésvilágnak egyik kifejezője a magyar állampolgárság megadása a határokon kívül élő magyaroknak is. Nemcsak formális megadásról van szó, hanem teljes választási jogokat élvezö népcsoportról beszélek. Ha nem használjuk ki ezt a történelmi helyzetet, akkor nemzetünk egy divatos köztársasági államformával bizonytalan jövőbe néz!

A közel 40 éves kommunista indoktrináció megölte az emberekben a kellő tudatos gondolkodásmódot a nemzetről, népről és államról. Különbséget kell tenni ezen fogalmak között, mert az összemosás megint nagy veszélyt jelenthet. Nemzetünk csak úgy tud újra felemelkedni ha tudatosítjuk magunkban, hogy egy olyan közösségnek vagyunk tagjai ami ezer éve egy tényező Európában, és nagyjaink sokban hozzájárultak egy európai közös élet felvirágoztatásához. Természetesen más európai népeknél hasonló a problematika, ezért olyan a világ amilyen, és az helyett, hogy magunkba néznénk másokban keressük mindig a bűnbakot!
Most itt az idő, hogy felemelt fejjel ujra tiszta lelkiismerettel, mondhatnám tiszta lappal indítsunk egy olyan folyamatot ami nemzetünk felemelkedését eredményezi. Erős nemzet nélkül nincs erős nemzetközi közösség! Az erős nemzetek egymás közötti barátsága és egymás tisztelete a garancia egy békés nemzetközi életnek. Lásd Németország és Franciaország esetét, mely két ország szoros együttműködése az európai békének egyik legjelentősebb záloga. Persze itt most azt mondhatják, hogy mind a kettő köztársaság. Ez igaz de ez még nem igazolja azt, hogy Magyarország esetében is hasonló a történelmi múlt ami ezt a két országot ilyen társadalmi formává alakította. Mentális, kulturális és történeti különbségek vannak Magyarország, a Magyar nemzet és a fent nevezett két európai ország között. Tehát a jó példa csak a két erős nemzet közötti együttműködésre érvényes.

Nemzetünkben olyan dinamika van, amit ha kellően és komoly módon csatornáznak a politiku-sok, akkor aránylag rövid idő alatt elérhetjük az európai jólét és biztonság azon fokát, amikoris hangunk a nemzetközi közösségben nagyobb súllyal fog rendelkezni mint most vagy az elmúlt időkben. Természetesen az alkotmányos királysági intézményrendszer ujraállítását nem szabad összekötni semmifajta személyi szempontokkal. A király személye egy késöbbi tárgyalási pont lehet, de a hagyományos Magyar Királyság, mint államforma egy kitünő jele lenne egy ujra egységes nemzetnek.

2 megjegyzés:

PHJ írta...

http://gaszan.blogspot.com/2010/04/kedd.html - csak úgy, monarchista magánban.

sat. írta...

http://www.kataklizma.info/2010/04/29/a-penz-mint-adossag