2012. máj. 24.

Túlzás

 Ha nem Photoshop. Ha igen, akkor meg illetlenség. Mindent nem lehet feláldozni a népszerűség oltárán azért.

30 megjegyzés:

krampam írta...

Szerintem ez még hagyján!
Az sokkal durvább, hogy az uralkodó, a hit védelmezője nem nyilvánul meg az országában uralkodó egyházellenességgel kapcsolatban. Hogy folyton alázzák a keresztényeket, meg propagálják a buzulást, stb, s annyit nem hallani, hogy azt mondaná, ejnye-bejnye.
Ez a botrány.

Alan Breck Stewart írta...

Szerintem az hogy most 80%-on felüli a monarchia támogatottsága többek között az ilyen gesztusoknak is köszönhető. A korral haladni kell, egy igazi herceg vagy arisztokrata pedig minden körülmények között képes megőrizni méltóságát.
Akkora hatalommal mint a liberális média a királyi család szövetségesek nélkül nem veheti fel a harcot. A hétköznapi vitákba való közvetlen beavatkozás mint a homokosok kérdése azonnal 30% és a lelkes nemzetközi sajtó elvesztését jelentené. Ők már nem magas trónról uralkodnak az ország felett, hanem lényegében foglyok mint XVI. Lajos a forradalom alatt Versailles-ban. A média és a demokrácia foglyai.

Alan Breck Stewart írta...

Az is fontos, hogy Károly herceg bevándorlók társaságában látható a képen, akik egy ideje már töménytelen mennyiségben lepik el a szigetországot (és Londont teljesen lelakták). Az ő megnyerésük a monarchia számára kicsit más eszközöket - nem a hagyományos uralkodó-alattvaló viszont- igényel.

Per Spegulo írta...

Most komolyan? Nézettség? Népszerűség? Statisztika? Mutatók, Százalékok? Ezek szempontok? Miközben mind tudjuk, hogy mindez a körítés, a liberalizmus mételyéhez tartozik? Tehát az Isten kegyelmébőliség már nem is elegendő?
Mindig is tudtam, hogy sem Nagy-Britanniának, sem Hollandiának, sem Svédországnak, sem Spanyolországnak, sem a többieknek mára már nem sok köze maradt a monarchia lényegéhez. Sőt... többet ártanak neki mint használnának/használnak az életben-maradásukkal.

"Lehet így is élni, de akkor már minek?" - kérdezte egyszer valaki, akitől önkéntes behódolást várt egy hatalom.

Ilyen. Liberális, önfeladó, elvtelen, megalkuvó és meghunyászkodó.
S mindennek ellenére én még bizakodom, mert bár lehet, hogy nem hisznek benne, de csodák mindig voltak és lesznek és "a szél ott fú, ahol akar". Ilyenkor, Pünkösdkor ez amúgy is aktuális.(Szerencsére azt már nem mi mondjuk meg neki, hol fújjon.)

Mindenesetre Károly herceg is rászolgált az imáinkra. Ezt mindenképpen meg kell tennünk érte. És a Kegyelem majd elvégzi a maga munkáját.

Kosinva írta...

A korral együtt kell haladni nincs mese. A mai modern monarchiákban abszolút fontos, hogy az emberek szeressék monarchia intézményeit és a királyi családot. A tekintély helyett most már sokkal fontosabb népszerűség.
Egyesek itt álomban élnek akik szerint ez túlzás. Ha ma Magyarországon monarchia lenne, ugyanúgy népszerűségre kellene törnie a királyi családnak. Azok a monarchiák akik nem akarnak haladni a korral, ott bizonyos idővel meg fognak jeleni a köztársaságpártiak, akik a monarchiát őskövületnek fogják címkézni, ami felett eljárt az idő és leakarják leváltani.

sevenplumtrees írta...

(Köszöntök mindenkit, ez az első hozzászólásom a blogon, de már nagyon régóta olvasom.)

Miért baj az, hogy egy keverőpultnál (?) áll Károly herceg? Annak idején az automobilokba történő beszállástól is viszolyogtak egyesek, mégis kiszorította a hintókat, fogatokat.

I. Ferenc József királyról is mondják, hogy nem használta az udvari lifteket, de hát ő sok mindenben non plus ultra volt.
Sokan a koldusok lábmosási ceremóniáját is ellenezték, az uralkodók hál' Istennek nem.

Sajnos a brit királyi család nem Isten, hanem a nép kegyelméből uralkodik.

Isten kegyelméből pár arab monarchiában uralkodnak, ott komolyan veszik az ilyesmit. Persze némelyik országban ott is korlátozott az uralkodó hatalma (alkotmányos, parlamentáris). Egyébként a monarchista államberendezkedés stabilitását jól mutatja, hogy az ún. Arab Tavasz során köztársasági rezsimek bedőltek, de a monarchiák - reformokkal ugyan -, de átvészelték a társadalmi elégedetlenségi hullámot.

PHJ írta...

Köszönöm a hozzászólásokat. Egyetlen kérdést szeretnék megtenni meditációs objektumként: ha csak egy valaki a nép közül, akkor hogyan lesz igazi _független_ balansz és viszonyítási pont a sokaknak?

(itt most az istenkegyelmiség nélkül, amely azért nem teljesen kuka, tekintettel arra, hogy a brit uralkodó a nemzeti egyházuk feje)

krampam írta...

PHJ, teljesen igazad van.
Sehova nem vezet, ha a "népszerűség-logikát" követjük. Látszólag helyes és követendő, de valójában csak gyorsítja a romlási folyamatot. Ez a történelemben bebizonyosodott már, miért nem tanulunk?
Ugyanakkor visszatérek az első hozzászólásom kérdéséhez...
Miért van az, hogy - sokszor legalábbis úgy tűnik -, hogy a koronás fők mintha - már bocsánat a kifejezésért - magasról tennének rá, mivé fajulnak a "dolgok"?!

PHJ írta...

Egy szó a válasz krampam a legtöbbször (nem mindig sajnos): eszköztelenség.

krampam írta...

"eszköztelenség"?

Hát az Uralkodó szava semmi?
Mi van, ha az uralkodó mondjuk szót emel valami ellen. Mondjuk a Nagy-Britanniában a keresztény jelképek eltüntetése ellen.
Ő, mint a hit védelmezője, az egyház feje (jó, elég fura az az egyház, de akkor is), miért nem teszi meg?
Bíróságra citálják? Feljelentik?
Kit érdekel? Két pofon az okvetetlenkedő firkászoknak, ügyvédeknek, azt csókolom. De tényleg?! Mi történne? Strasbourgba beidézik?

PHJ írta...

Ez a történet kb. a XII. század óta nem így megy. Jó példa: Boldog Károly király fel akarta oszlatni a forradalmi tömeget 1918-ban, de nem volt már katonája és a városparancsnoknak 5 emberrel ez nehezen ment. Szval eszközök kellenek, közjogi, gazdasági, politikai. Az angol királynak ebből a igen kevés van ma Európában sztem az összes uralkodó közül, ennél rosszabbul talán csak a svédek állnak vagy a hollandok. (de lehet korrigálni kiigazítani a sort)

krampam írta...

" a XII. század óta nem így megy."

ok, tudom, de tényleg érdekelne, mi történne?
Történetesen a brit uralkodónak van még katonája. De ha meg nincs "szava", akkor megette a fene az egészet. Akkor tényleg csak dísznek van.
Ilyen magatartást kellene tanúsítani: http://magyarkurir.hu/hirek/liechtenstein-herceg-megvetozza-az-abortusz-engedelyezeset

Nem olyat persze, mint a cikkben szereplő belga... :)

PHJ írta...

És itt megint odaértünk, amit mondtam: a hercegnek vannak a fent említett eszközei még. Az egyetlen monarchia a XX. században, ahol a felségjogokat tágították az Liechtenstein.

krampam írta...

:)

tágítsák máshol is, na! :D

sevenplumtrees írta...

Nem szabad kizárólag Európában gondolkozni, amikor a monarchizmusról beszélünk - magyarként különösen nem. Ázsia monarchiáinak működési tapasztalatait is figyelembe lehet - és kell is - venni, az eltérő kultúrkör ellenére is. A dolgok gyakorlati oldalát is nézni kell - a monarchista állameszme gyakorlati megvalósulása tekintetében napjainkban Ázsia Európa előtt áll.

Az "uralkodó" cím valós tartalommal leginkább a muszlim világ monarchiái esetében bír, ott is leginkább az Öböl-országok viszik a prímet. A japán császár "égi legitimációját" kevesen kérdőjelezik meg, szerepe mégis inkább jelképes. Valamelyest hasonló a helyzet Thaiföldön és Kambodzsában is.

Még mindig nem értem, mi a baj a brit trónörökös fotóján látható szituációval. Tisztelettel kérem, hogy fejtse ki bővebben valaki.

PHJ írta...

fentebb megtettem kedves 7fás. létezhetnek persze válaszai rá, az engem is érdekelne.

sevenplumtrees írta...

Szerintem a képen látható szituációval semmit nem "áldozott fel a herceg a népszerűség oltárán."

Én az Egyesült Királyságban élek, itt is jártam egyetemre. A királyi család tagjai aktív szerepet vállalnak a közéletben, többségük valamely egyetem vagy tudományos intézet patrónusa. (Károly herceg éppen az Oxford iszlám központjának védnöke. Az sem kizárt, hogy a kép ott készült.)

Nyilvánvaló, ha valaha is uralkodó lesz, jóval visszafogottabb lesz az ilyen jellegű szereplése, körülbelül mint most a királynőé.

Tipikus brit élethelyzet: Edward, kenti herceg volt egy konferencia tiszteletbeli elnöke és díszvendége. A rendezvény végén kivonult, a közönség felállt a tiszteletére. A vendégek között észrevett egy hasonló korú öregurat, akinek kezet adott. Egy másik úr és én is az említett úr mellett álltam, így velünk is és még a pár közelünkben álló férfival is kezet fogott (tehát olyanokkal is akiket nem ismert) mielőtt elhagyta a termet. Teljesen jól kezelte a helyzetet. (Igaz, ő csak huszonvalahanyadik az öröklési sorban.)

Egyébként a közéleti szereplésnél a magánéleti botrányokat személy szerint jóval kontraproduktívabbnak tartom.

pera írta...

Szilva!

sevenplumtrees írta...

A valóságban a hét szilvafánál azért picit jobban állt a család... :)

Petrus Augustinus írta...

Igen, a magánéletiek gázabbak ezeknél, de én ezt sem tartom túl vállalhatónak.

pera írta...

Szerintem most álruhában jár, és ismerkedik az ánglius nép senyvedéseivel, hogy kijavítsa azt a sok gazságot, amivel a Cameron féle liberális konzervatívok sanyargatják.

PHJ írta...

Az amit leírt kedves 7szilvafás egy korrekt köztelnök kondíciói leginkább (és ebben nem volt semmilyen irónia a magam részéről).
Nincsen semmi bajom azzal, ha ez az angoloknak megfelelő.

A magyar apostoli király azonban nem ez.

Olvassa ezt el, h egy tragikus helyzetben is mi az, ami működött: http://monarchista.blogspot.com/search/label/b%C3%A1r%C3%B3%20Leh%C3%A1r%20Antal

sevenplumtrees írta...

Köszönöm a linket, természetesn olvastam már korábban a bejegyzést. Már akkor is tetszett.

A monarchia és az abszolutizmus fogalma csak részben fedi egymást. Az itteni alattvalók szellemisége nem tenné lehetővé egy abszolut monarchia működését. Itt van történelmileg kialakult középosztály - erős öntudattal.
A jobb körökben nem ritka - a brit peer rendszer sajátosságai miatt -, hogy valaki közrendűként királyi felmenőkkel rendelkezik.
(Cameron IV. Vilmos míg felesége II. Károly leszármazottja.)

Kérdés, hogy jobb e egy korlátozott (ha úgy tetszik gyönge) monarchia vagy jőjjön a respublika? Mert politikai rendszerek esetében is fontos ám, hogy működjönek és fenntarthatóak legyenek.
-----------------------------------
Egy kérdés a hozzáértő urakhoz:

Mostanában olvasgattam Eöttövényi Olivér monográfiáját Ferenc Ferdinánd főhercegről. Mindenki által ismertek azok a bonyodalmak, melyeket a Chotek grófnővel (a házasság után Hohenberg hercegnő) kötött morganitikus házassága okozott. A birodalom két felének eltérő jogszokásai miatt hosszasan vitatták, hogy Zsófia jogosult e a magyar királynéi méltóságra vagy sem, illetve, hogy felesége, aki önmaga is jogképes, nevében volt e egyáltalán joga lemondani a főhercegnek.

Elnézve a blogon uralkodójelöltként többször szóba került Ferdinánd főherceg leszármazását anyai ágon, megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy a Habsburg-ház Hausgezetzének értelmében - melyet tudtommal nem szövegeztek át vagy nem helyeztek hatályon kívül - jogosult e a trónra Ausztriában vagy Magyarországon.

(Elnézést kérek érte, ha úgymond "offolok".)

PHJ írta...

Mo. alkotmányos királyság volt legutóbb, nem abszolút (1848 óta az).

Antal-Ferdinánd magyar királyi hereg is, elméletben jogilag meghívható a nemzet számára. Az idoneitas kritériumnak még nem felel meg (nem nagykorú), de a többiről idoneitas kritériumról sajnos nincsen pontos információ. A Dinasztia több tagja közül is ő tűnik a leginkább megfelelőnek.

sevenplumtrees írta...

Az előbb említett könyvben idézett parlamenti viták során már az Aranybullára is mint alkotmányra hivatkoztak a képviselők.

Ha a Hausgezets nem változott vagy nem helyezték hatályon kívül a Ferenc Ferdinánd idején hatályban lévő előírásait, akkor bizony Károly főherceg házassága morganitikus. Ferenc József-i szellemben Ferdinánd és két lánytestvére még a főhercegi címre sem lennének jogosultak és nem számítanának az uralkodócsalád tagjainak (a Hohenberg hercegek analógiájára). Károly főherceg feleségétől elvált. A régi szellemben Károly lehetne uralkodó, de gyermekei trónigényéről le kellene mondania. Legalábbis Ausztriában!

Magyarországon épp arról ment a vita, hogy nálunk a trónra jogosultak lehetnének Ferenc Ferdinánd gyermekei (királyi hercegekként), értelemszerűen alapesetben a legidősebb fiú. Paradox módon épp a 48-as párt és Kossuth Ferenc védték ezt az álláspontot, mert szerintük a beszövegezésre szánt javaslat (Ferenc Ferdinánd gyermekei trónigényéről történő lemondása) sérti a magyar közjogot, alkotmányt és magánjogot is.

sevenplumtrees írta...

Ezt az egész jogászi csűrés-csavarást azért erőltetem - méghozzá anélkül, hogy elég felkészült és képzett lennék hozzá -, mert komoly jelentősége van.

A monarchia szempontjából vészterhes 1918-19-20 illetve 1945-46-os esztendők hozadékain felül is vannak nyitott kérdések.

Mikori jogállapotot veszünk legitimnek? Ferenc Ferdinánd házasságának példájából látható, hogy még a monarchia fénykorában is voltak jogütközések a birodalom két fele között. Ugyanakkor sikerült Magyarországon is keresztülvinni és törvényesíteni házasság morganitikus jellegét kimondó és a házasságból születendő gyermekek trónigényét megtagadó jogszabályt!

A jelenlegi helyzetet az akkori jogi környezetbe visszavetítve Károly (és amennyiben egy esetleges jövőbeli egyenrangú házasságból nem születne gyermeke), utána fivére György, majd annak gyermeke Károly-Konstantin következnének a trónra való jogosultság sorrendjében.

Ha legitimációról beszélünk, ezek rendkívüli fontosságú "részletkérdések".

sevenplumtrees írta...

Ugyan 1990-es években a Habsburg Házitörvény morganitikus házasságra vonatkozó előírásait megváltoztatták, de ennek részletei kevéssé ismertek.

Nyilvánvaló, hogy Ferdinánd és testvérei ezért viselhetik a főhercegi, főhercegnői címet. Ugyanakkor az előző hozzászólásomban vázolt trónöröklés rend egy valós trónralépés esetén pártoskodásra adna alakalmat.

Petrus Augustinus írta...

A Hausgesetz-t fölülírja az uralkodó szava, így, mikor FF házasodni kívánt FJ nem engedte, illetve unszolásra csak akkor, ha FF gyermekei nem örökölnek. Végül ez lett a megegyezés. Ugyanígy Károly herceg megkérdezte II. Ottót házasságával kapcsolatban, Ottó engedélyezte ezt és befogadta a családba Francescát, úgy, hogy a gyermekek is örökölnek. Ők amúgy nem váltak el, csupán ágytól, asztaltól elválasztásban élnek, az Egyház házasságjogi szabályai szerint. Károly és Ferdinánd hercegek áldoztak is az Ottó-misén tavaly. Így Ferdinánd herceg öröklésével semmi gond nincsen, kérem ne riogassa itt a jónépet György herceggel. :)

PHJ írta...

Mindezekkel foglalkoztam már: http://regnumportal.hu/node/793

http://regnumportal.hu/node/502

sevenplumtrees írta...

Köszönöm a linkeket, a másodikat nem olvastam, mert akkor éppen hónapokig nem voltam internet közelében.

Kedves Petrus Augustinus! Nem kívánok riogatni senkit, csak nem volt világos számomra a helyzet.
A Ferenc Ferdinánd féle törvényjavaslat országgyűlési vitájából kitűnik, hogy a Házitörvény sok problémát okozott az akkori képviselőknek is. Köszönöm az információkat Önnek.