A királyság riogat?

Pokorni Zoltán a Heti Válaszban ezt mondta nem is olyan régen; "A baloldali sajtó riogatásain pedig legfeljebb mosolyogni lehet. Van valaki az országban, aki elhiszi, hogy bevezetnénk a királyságot vagy statáriumot hirdetnénk?". Ha a "bevezetnénk" a többes szám első személy, a jobbközép kormányzó pártot jelenti, akkor nem tudunk határozott választ adni erre, de valószínűleg a "nem, nincsen" lenne a helyes válasz mind a kettőre nadrágos embertől. Ez azonban nem megnyugtató válasz a mi részünkről, hanem realista. Az látszik, hogy a királyság egyeseknek ahogyan egzisztenciális-politikai deviancia, másoknak pedig politikai abszurdum. Nekünk viszont realitás és politikai alternatíva, még ha a kívánt politikai térnek híján is vagyunk. Minket azonban a királyság nem riogat, hanem melenget és éltet.

Nem volt elég - néhány érdekesség Gyulai Csaba Sándor kapcsán

Gyulai Csaba Sándor sokunknak belopta magát a szívébe a remek kis pártjával, a Demokratikus Keresztény Királyság Párttal. Joggal tolul fel bennünk a kérdés; ki lehet ez a rendkívüli ember, aki csak azzal a szerény mondattal jellemzi magát "vagyok, aki vagyok"? Gyulai az interneten egy brutál-giccs, de informatív weboldallal büntet. Verseket ír, "ezotériában" utazik, megjárta az "elkaminót" (Mindenki megfigyelte, hogy ez az egyik legfontosabb keresztény zarándokút milyen nagymértékű deszakralizáción ment keresztül? Topmenedzsereknek feszültséglevezetésre is azt ajánlják, hogy járják meg. Na, erről majd máskor.) És végre fény derül arra is, hogy mit ért a legendás videóján azon, hogy "nem vallás, nem egyház", amikor a kereszténységről kérdezik. Gyulai nemes egyszerűséggel "esszénus", a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyházának a tagja, de lehet, hogy a papja is, mert itt az könnyen megy, ahol a "papok" nem közvetítők, hanem csak segítők Ég és Föld között. E mellett, mert a new age-ből soha nem elég, reiki és "angyal" (itt vajon mit csinál ez a jóember?!) tanfolyamokat is tart Kecskeméten. Ezek után - szinte ajándékként nekünk - tolja még a DKKP-ot.

Nem kellene.

Röhögjük egy jót akkor most? Borzadjunk el és engedjünk az ökölbe szorult kezünk csábításának? Akár, de nem feltétlenül. Gyulai tevékenysége is mutatja, hogy a "királyság" tematika lehet egyszerű deviancia és öncélúság is most, pontosan azért mert marginális jelenleg. Gyulai esetében individuális önkielégítés is, ami persze önmagáról állít ki bizonyítványt, önmagáért beszél, de e mellett azért a jelenleg behálózott világunkban I. Őrült Leventék mellé állítva azt is mondhatja olyanoknak akik csak belebotlanak; ezzel a királyság-hülyeséggel csak futóbolondok foglalkoznak. Ezért fontos gyalulni olyanokat, akik a szájukra veszik azt, amihez semmi közük sincsen. Soha nem is volt persze, de hogy ne is legyen, arról nekünk kell tenni.