2008. jún. 23.

PRO ÉS KONTRA - 140 éve született Horthy Miklós kormányzó



-->
Egy kerek évfordulóhoz érkeztünk. Éppen 140 esztendeje született Kenderesen vitéz nagybányai Horthy Miklós, régi erdélyi református kisnemesi családban. A Horthy-család 1635 óta tartozott a magyar nemesség soraiba, az kutyabőrt II. Habsburg Ferdinánd királyunk adományozta nekik. A kormányzó élete végéig politikusi példaképének I. Ferenc Józsefet tartotta, dolgozó szobájában festmény ábrázolta a királyt.

Szóban, írásban talán a legtöbbször elhangzó kérdés a magyar monarchisták felé, hogy "mit gondolunk Horthyról?!". Az 140 éves évforduló kiváló alkalom arra, hogy összefoglaljuk, amennyire tellett tőlünk objektíve és természetesen a teljesség igénye nélkül, a pro és a kontra oldalt.

Amit pozitívan értékelünk vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó országlásában;
  1. Helyreállította a jogfolytonosságot, ha nem is teljes formájában, amelyet a két törvénytelen népuralmi államforma (népköztársaság, tanácsköztársaság) okozott Magyarországon.
  2. Visszaállította a királyság intézményét Magyarországon.
  3. Visszaállította a történeti alkotmányunk érvényességét.
  4. Visszaállította a Szentkorona-tan érvényességét a magyar közjogi-, államigazgatási gyakorlatban
  5. Nemzetgyűlésnek biztosította az újra alkotmányozó feladatainak az ellátását (1926-ig).
  6. Leszámolt a népuralmista államformák ideje alatt szerepet vállaló személyekkel, azok térnyerését megnyugtatóan szabályozta.
  7. A területi revíziót választotta az ország integritásának biztosítása érdekében, minden külpolitikai reménytelenség ellenére igyekezett azt végre is hajtani.
  8. Sem a „vörös”, sem a „barna” szélsőségeknek nem engedett domináns politikai szerepet a kormányzói tisztségének a betöltése alatt, a magyar államiság védelmében.
  9. Gazdasági-, társadalmi-, politikai konszolidációt indított el és kormányzói ideje alatt ezt támogatta. Ez a folyamat több helyen is szervesen kapcsolódott a magyar államfejlődés addigi menetéhez.
Amit mindenképpen erős kritika alá kell vetnünk vele kapcsolatban;
  1. Két uralkodói restaurációs kísérletet (Egyik sem volt „puccs”! Felejtsük el ezt a marxista-republikánus terminológiát végre!) is meghiúsított, személyes politikai és rövidtávon nem igazolható külpolitikai érvekre hivatkozva, amelyek nem emelkedhettek volna egy ilyen kardinális jelentőségű akció támogatása, végrehajtása fölé. Külön ki kell emelnünk itt, hogy a felkent királyra való lövetés (Budaörs), a rendkívül méltatlan tárgyalási mód, a különböző kicsinyes követelések e tárgyalások során (amelyek sajnos később sem tűntek el, amikor ilyen tárgyalások zajlottak), és a királyi pár üldöztetése, fegyveres megfélemlítése (Tihany), kitoloncolása, illetve átadása egy idegen hatalom számára megengedhetetlen és megbocsáthatatlan tettek voltak a kormányzótól. Mindezek rendkívül méltatlan cselekedetek is voltak, amennyiben az uralkodó – IV. Boldog Károly – életszentségét és jámbor, a polgárháborút mindenképpen kerülő magatartását is figyelembe vesszük.
  2. Az 1921-es detronizációs törvény kihirdetése. A törvény a történeti alkotmány szempontjából jogtalan és érvénytelen, hiszen a kormányzó ilyet nem hirdethet ki (mert a felkent királyt helyettesítette, azt a személyt, akit éppen ezzel „trónfosztott”), hatálybalépéséhez pedig a király nem elle6njegyezte azt. (Ez utóbbi általános probléma egyébként minden detronizációs törvénnyel kapcsolatban, amikor törvényes, felkent uralkodó van trónon a „trónfosztás” közben.)
  3. Nem tartotta be önkéntes személyes ígéreteit (Schönbrunn 1918, Budapest 1920), amit tett a királynak a trónra való visszasegítése kapcsán.
  4. Huszonöt évig elódázta a trón betöltésének a kérdését, csak belpolitikai szempontok miatt. Ezzel a „királynélküli királysággal” nonpluszultra helyzetet teremtett a magyar államiság történetében, amelyre semmilyen különösebb nemzeti indoka nem volt a kormányzónak és politikai körének, annál inkább több (aktuál)politikai. A kormányzónak alkotmányos kötelessége gondoskodni a trón betöltéséről az apostoli királyságunkban. Ezzel az ideiglenes állapottal valamennyire „hozzászoktatta” a magyarokat ahhoz, hogy nincsen szükség felkent királyra Mária Királyságában, csak pusztán egy autoriter államfőre.
  5. Dinasztiát akart alapítani, holott ez egy ideiglenes államfői tisztség esetében nem lehetséges és nem is kívánatos. (A Regnum Marianum elve pedig kimondja, hogy az ország élén csak katolikus uralkodó állhat, Horthy pedig eleve református volt, azonkívül kisnemesi származásából kifolyóan nem kellőképpen reprezentált. Sajnos ezért Magyarországon is akadtak olyan arisztokraták, akik államfői tisztségének elismerése mellett is „parvenűnek” tartották, de ami ennél nagyobb baj, hogy Európában nem tudott igazi dinasztikus kapcsolatokat ápolni.)
  6. Nem valósította meg a teljes jogfolytonosságot, hiszen a Szentkorona-tan szerint, a Szent Korona országa úgy teljes, hogyha annak feje (caput) is van, ez pedig mindig a felkent király. A területi revízió kérdése elválaszthatatlan lett volna – Szentkorona-tan szerint is – a restauráció kérdésétől.
  7. Több eszközzel is megpróbálta ellehetetleníteni, sőt büntetni azokat, akik a trón betöltését tisztázni akarták (legitimisták). Nonszensz módon a „szabad királyválasztókat” támogatta (leginkább Gömbös Gyula), de ilyen választásra sem került sor a negyedszázad alatt.
  8. A II. világháború szerencsés és az ország szempontjából biztonságosabb befejezése nem sikerült, az erre irányuló kísérlete sem kellőképpen előkészítve nem volt, sem a tényleges kivitelezés nem volt szerencsés. A kormányzó országlása végén a jogfolytonosság újra megszakadt (német megszállás, nyilas hatalomátvétel), amely mellé az ország teljes – kétszeres (német-nyilas, szovjet-vörös) – kirablása, kivéreztetése is párosult, amellyel gyakorlatilag megismétlődött, sőt valamennyire meg is hatványozódott az 1918-as állapot, amelyből azonban a helyreállítás a mai napig nem sikerült.

25 megjegyzés:

Gézu írta...

Korrekt és tényszerű. Több ilyet!

Névtelen írta...

Érdemes elolvasni Pezenhoffer Antal véleményét Horthyról.

(Magyar Nemzet Története. XII. kötet)

Theognostés írta...

Kedves PHJ!

Megemlíthetnénk még azt a momentumot, hogy a katolikus főpapság felajánlotta Horthynak a koronát, amit azonban ő nem fogadott el. Azt jelentené ez, hogy a klérus elfogadta volna Horthy idoneitását és legitimitását?

Üdvözlettel,

Theognostés

Névtelen írta...

A "nyilas" dologgal nem értek egyet, mintha egy kommunistát vagy demokratát olvasnék.

A német megszállás szükséges volt, ha nem történik meg akkor már 1944-ben teljesen elfoglalnak a szovjetek. C.A McCartney könyve, azt hiszem jól bemutatja a dolgot.

PHJ írta...

Kedves Theognostes!

Ez a katolikus főpapsági dolog, hol van megemlítve? újnak tűnik. A hercegprímás volt? Hivatalos aktus? Ezt fontos volna tisztázni!

A katolikus klérus támogatta Horthyt amikor kormányzó lett, de nem támogatta - egyöntetűen és egyértelműen - a szégyenletes viselkedése után, amelyet a restaurációs cselekményekben tanúsított. A katolikus klérus a kormányzóság ellen nem foglalt hivatalosan állást, ellenben a királykérdés megoldását a hercegprímás többször szóvá tette. A királykérdés tisztázása mellett pedig olyanok voltak, mint Boldog Apor Vilmos, Mikes püspök, Boldog Batthyany-Strattman László, Mindszenty József, Griger Miklós, P. Bangha. Szabad királyválasztók között Prohászka a leghíresebb, bár Károly király életszentségét, buzgó vallásosságában nem kételkedett, ha jól emlékszem a naplójára...

PHJ írta...

Kedves Névtelen!

Attól, hogy valaki nem ért egyet a "nyilas dologgal" még nem demokrata, vagy kommunista. (Egyébként leszel szíves ilyen jelzőktől, különsen az utolsótól, tűrtöztetni magadat, ha monarchistával beszélsz. Mondjuk velem. Köszönöm.)Schlachta Margit,Mindszenty József,Boldog báró Apor Vilmost, Sigray grófot, Lehár bárót nem nevezném egyiknek sem.

A nyilas hatalomátvétel törvénytelen volt, a jogfolytonosság szempontjából. Az említte könyv "türannosznak" tartja, ha jól emlékszem Szálasit. Szálasi e mellett nyíltan népuralmista nézeteket vallott. A német megszállás nem volt szükséges. Nem értem ezt hogyan mondhatod. Az ország elfogadta, mert nem tehetett mást ez akkor is törvénytelen tett volt, mint ahogyan _minden_ megszállás az. Egy ország szuverenitását nem lehet alárendelni katonapolitikai céloknak.

Névtelen írta...

A katolikus főpapok álláspontjának kérdéséhez:

"A szabad királyválasztó mozgalmat a püspöki kar alapjában kálvinista, republikánus velleitásúnak tartja, s ezért a katolikusok - az Egyház jól felfogott érdekében is - kötelesek a koronás király és a katolikus Habsburg-dinasztia mellett kitartani."

(Esztergomi Prímási Levéltár: Püspökkari Konferencia jegyzőkönyve. 1921. február 10.)

Legitimáció:

A Nemzetgyűlésen Horthy fegyveresei segítségével érte el a megválasztását, több legitimista képviselőt nem is engedtek - teljesen jogtalanul - a szavazáshoz... Azaz kétséges ennek a választásnak az érvényessége.

A királyi megerősítéshez:

1920. november 9-én írt levelet Horthynak Boldog IV. Károly, amely levél megtalálható Horthy Miklós iratai között, ha jól tudom az OSZK-ban.

Ebben leírja Károly, hogy a Pragmatica Sanctionak azon rendelkezése (nem az egész PS), amely az együttbirtoklás elvét kimondta, s így az erre épülő 1867. évi XIII. tc. érvényét veszítette.

Inplicit módon elismerte Horthy kormányzóságát a "vis maior"-ra való tekintettel, azonban Horthy esküszegő lett, mikor a királyra lövetett. Innét kedzve nincs legitimició Magyarországon. Nem 1946-ig, vagy 1944-ig, hanem 1921-ig kell visszanyúlnunk.

Theognostés írta...

Ha jól emlékszem, Bencsik Gábor "Horthy Miklós" című könyvében olvastam, de van annak már 5-6 éve, szóval lehet hogy nem jól emlékszem. De most már én is utánanézek szerintem, hogy pontosan hogy is volt...

Elég gyakori sajnos, hogy a monarchista gondolkodást a nemzetiszocialista ideológiákkal említsék egy lapon, ami véleményem szerint nem kielégítő álláspont. Ha mondjuk Platónt vesszük, az "Állam"-ban a monarchiát teszi első helyre, a türanniszt (ami kb. megfelel a führerstaat-nak)pedig az utolsóra, amely a demokrácia után következő, de még annál is rosszabb állapot. Egyébként Arisztotelész is ezen az állásponton van (Politika) és az ő "kevert államformája" megfelel az alkotmányos monarchiának (lásd erről bővebben: Burke: Töprengések a francia forradalomról)

Egyértelmű, hogy itt két eltérő paradigmáról van szó (monarchia és führerstaat)Egyébként az utóbbit inkább totalitárius vagy diktatorikus demokráciának nevezném, ahogy azt a náci vezetők is tették több esetben!

PHJ írta...

Kedves Theognostés!

Platon besorolásával teljesen egyetértek, ha így nézzük, akkor Macartney besorolása viszonylag helyes a nyilasokkal kapcsolatban. (Bár régen néztem, nem emlékszem.) Az tény, hogy a radikálisabb monarchisták Mo.-on a történeti alkotmányunkra hivatkozva szálltak szembe a nyilasokkal és a német megszállással szemben is.

Theognostés írta...

Kedves PHJ!

Ehhez még azt is hozzá lehet tenni, hogy a hogy németek a legitimisták vezető politikusait, pl. Gratz Gusztávot előbb vitték el koncentrációs táborba 1944-ben, mint a zsidókat.

Néhány adalék a nácizmus és a demokrácia viszonyáról:

"1940 (Völkischer Beobachter, December 11, 1940); calls himself
an arch-democrat, Munich, November 8, 1938 (V.B.,
November 10, 1938); calls National Socialism the ” truest
democracy,” Berlin, January 30, 1937 {V.B., January 31,
1937); calls the National Socialist constitution democratic,
Berlin, May 21, 1935 (V.B., May 22, 1935); also in Mein
Kampf (Munich: Eber, 1939), p. 99: ” The truly Germanic
democracy with the free election of the Leader, who is
obliged to assume full responsibility for all his actions.”
Goebbels: Calls National Socialism an ” authoritarian democracy” (speech before the press, May 31, 1933); calls
National Socialism a ” Germanic democracy ” (speech before
the press, Frankfurt, June 21, 1933) ;951 calls National
Socialism ” the noblest form of European democracy,”
March 19, 1934; admits that Nazis do not talk much about
democracy but insists they are nevertheless the executors of
the ” general will ” {V.B., April 25, 1933).
Rudolf Hess: Calls National Socialism the ” most modern
democracy of the world ” based on ” the confidence of the
majority."

Egyébként lehetséges lenne, a pécsi előadások anyagáról valami szöveges dokumentumot olvasni?
Sajnos későn szereztem tudomást az előadásokról, illetve a vizsgaidőszak is bejátszott...

Névtelen írta...

A szövetséges nem szállhat meg szerintem ez alap. Maximum szövetséges katonai jelenlétről beszélhetünk.

PHJ írta...

Theognostes!

Nagyon köszönöm az értékes hozzászólást! Hiánypótló anyagok!

A pécsi előadások szövegesen nincsenek meg, de azok tanulmányszintű formába öntése folyamatban van.

PHJ írta...

Kedves Névtelen!

Mikor? 1944 március után megszállásról beszélünk. A németek is arról beszéltek, nem másról. Te miről beszélsz? ....

Theognostés írta...

Kedves PHJ!

Nincs mit, örülök ha új információval szolgálhattam. A tanulmányok olvashatóak lesznek majd a honlapon? Budapesten nem tartanak egyébként ilyen előadásokat?

PHJ írta...

Szervezni kellene...Beszélni beszéltünk róla. Szívesen vennénk, csak el kellene kezdeni.

Hol az oldalad?

Nobilis írta...

"Ha jól emlékszem, Bencsik Gábor "Horthy Miklós" című könyvében olvastam,... "

Kedves Theognostés,
nem igazán ajánlom forrásnak a Bencsik féle könyvet... elfogult és ferdít is sokat.

Theognostés írta...

Pontosan milyen oldalra gondolsz?

PHJ írta...

Azt hittem van valamilyen oldalad... Bocsánat, ha nem így van.

Theognostés írta...

Ami azt illeti, terveztünk egy oldalt "metanoia" néven ami sajnos nem valósult meg (bár talán majd a jövőben). Ennek egyfajta előzményét megtalátod az "amna.lapja.hu" címen, ahol "Edeneye" néven vannak írásaim. U. ezen a néven a gothic.hu-n is található néhány írásom.

PHJ írta...

Megnéztem. Azt hiszem vannak közös kapcsolódási pontjaink. Üdvözlöm Gellértet! ;)

Theognostés írta...

Átadom:)

Igen én is úgy gondolom, annak idején olvasója voltam a mozgalom.hu-nak. Egyébként ezzel a honlappal mi lett, mert már jó ideje nem tudom elérni!

PHJ írta...

A MozgaloM teljesítette feladatát. A MozgaloM elment.

megadja írta...

Kedves PHJ,


Néhány helyen láttam már a theognostés által hivatkozott sorokat, a neten elérhető annak (másodlagos) forrása is:
http://blog.mises.org/archives/006326.asp

Innen letölthető. Osztrák katolikus-monarchista gondolkodó, a blog szerzőinek mindenképpen ajánlom.

üdv.

M.G.

PHJ írta...

Köszönöm! Megnéztem, érdekes. Bár Bonaparte nem a legszerencsésebb példa.

megadja írta...

Kedves PHJ,

A borítóban némi iróniát érzek. Természetesen a szerző nem bonapartista.

üdv.,

M.G.