2008. dec. 29.

Hőstelenítés a Hősök terén - kik, miért és kiket vitettek el innen?


Írta: Verena.

Egy korabeli bulvárlap ezt írta a szégyenletes emlékű 1919-es évben: „A Magyarország ezeréves fennállását hirdető városligeti emlékmű oszlopa között a régi autokrata és népelnyomó uralom király-szobrai is éktelenkedtek. Ezeket a bronzba öntött gőgös kényurakat most leszereli a proletárdiktatúrában megújhodó és öntudatra ébredt munkásság. Habsburg Ferenc József szobrát a proletáriátus jogos haragja darabokra zúzta, a többi király szobrot pedig leszedték arról a piedesztálról, ahova a dolgozó milliók elnyomatásának sötét korszaka helyezte őket.”

Az esemény pontos dátuma 1919. április 6. volt. Mielőtt – az akkor még Millenniumi Emlékműnek nevezett, – a magyarság ezeréves államiságának és nemzeti nagyságának elméket állító impozáns művet a bolsevik, illetve marxista-leninista „szellemi” alapokra építkező tanácsuralom jelképével, vörös drapériával bevonták volna, az összes Habsburg-királyszobrot leemelték eredeti helyükről. I. Ferenc József szobránál sajnálatos módon nem elégelték meg ennyivel a „hős proletárok”: darabokra zúzták. Később tettüket még azzal koronázták meg, hogy Gábriel arkangyal szobrát obeliszké alakították és elé a XIX. század egyik legdicstelenebb alakjának, Karl Marxnak 7 méteres gipszszobrát állították.

Az ellenforradalom győzelme után megkezdődött az emlékmű helyreállítása, az új Ferenc József-szobor megmintázását most Zala Györgyre, Mária Terézia királynő szobrának és a talapzatok alatt elhelyezett domborműveknek készítőjére bízták. Eredetileg öt Habsburg-házi uralkodó szobra volt elhelyezve a mai Hősök terén és mindegyik szoborhoz tartozott egy fontos történelmi eseményt ábrázoló dombormű is. I. Ferdinánddal Eger várának ostromát kapcsolták össze, melynek hős védője, Dobó István királyhű vitéz volt, aki bár egyszer megingott és részt vett egy összeesküvésben (amiért le is tartóztatták), utóbb visszatért a király hűségére. III. Károly szobrának talapzata alatt a nagyhírű zentai csata került megjelenítésre, melynél a dicső emlékezetű Savoyai Jenő herceg, a „zentai hős” vezette európai keresztény segédhadakkal egyesült császári haderő döntő csapást mért a török seregre. (A csata azonban nem III. Károly uralkodása alatt zajlott le, hanem még I. Lipót idején, 1697-ben.) Mária Teréziánál a vérüket és életüket felajánló magyar nemes urak jelente, II. Lipótnál a Szent Korona hazahozatala került megjelenítésre. I. Ferenc Józsefnél pedig az uralkodó 1867-es megkoronázása. (Érdekesség, hogy a Bocskay- és Bethlen-szobor, amelyek Ferenc József ajándékai voltak, felállításukig Köröndön voltak elhelyezve.)

Az ellenséges szovjet megszállás idején, miután a moszkovita „elvtársaknak” sikerült megkaparintaniuk a hatalmat, a királyszobrok sorsa az 1919-es országbeli ámokfutáshoz hasonlóan alakult, de most már - ráadásképpen - a hozzájuk kapcsolódó domborműveket sem kímélték, melyek mindegyikét elbontották. Még a világháborúban megsérült Ferenc József és Mária Terézia szobra, II. Lipóté pedig a bombatalálat következtében teljesen összezúzódott. A sérült és a még nagyjából épségben maradt szobrokat leemelték talapzatukról és ismeretlen helyre szállították, majd pedig helyükre Bocskay, Bethlen, Rákóczy, Thököly és Kossuth szobrait emelték, akiknek személye, úgy tűnik, sokkal inkább megfelelt az internacionalizmust oly bőszen hirdető rezsim szemléletének, mint a katolikus és többségében konzervatív, a forradalmi és szélsőbaloldali irányokkal szembenálló uralkodóház képviselői. (Megjegyezhető, hogy a XIX. században a feltétlen uralkodóhű Metternich herceg-kancellár testesítette meg a rend és hagyományos értékek védelmében és a baloldali – liberális – és szélsőbaloldali – kommunista-szocialista – ideológusok és forradalmárok ellenében munkálkodó államférfiút, olyannyira, hogy a szintén kiváló német Otto von Bismarck is őt tekintette példaképének és számtalanszor hivatkozott kijelentéseire, műveire. Állítólagos magyargyűlöletére, amely minden alapot nélkülöz, legyen elég annyi, hogy egyik felesége is magyar származású volt.)

A bánsági Karánsebesen 1906-ban felállított Ferenc József-szobor is egyazon sorsra jutott, mint a Hősök terén lévő: elbontották és helyére 1943-ban Dragalina román tábornok szobrát helyezték. A régi Ferenc József hidat 1946-ban a „felszabadítók” a szokott álságos retorikával „Szabadság híd”-nak nevezték el, Budapest egyik legszebb és központi tere, a Ferenc József tér pedig a „nagy” Roosevelt nevét viseli a megszállás óta. Az ún. rendszerváltás után jellemzően fel sem merült az eredeti elnevezések visszaállítása, a királyszobrok felújítására is csak újabban kezdtek némi figyelmet fordítani. Pedig Ferenc József uralkodói és jellembeli nagysága még 100 éve nem volt kérdéses a magukat jobboldalinak vagy konzervatívnak nevező, illetve tekintő politikusok, közéleti méltóságok és államférfiak előtt: gróf Tisza István, gróf Apponyi Albert, Csernoch János hercegprímás, ifj. gróf Andrássy Gyula, báró Fejérváry Géza, a neves konzervatív irodalomkritikus, Beöthy Zsolt, Tisza István közeli barátja, munkatársa és életrajzírója, Horánszky Lajos, Berzeviczy Albert, a későbbi kormányzó, Horthy Miklós, a kultuszminiszter Klebelsberg Kunó és az ellenforradalom tábori püspöke, Zadravecz István mind tisztelettel emlékeztek meg nagy királyunk alakjáról.

Visszatérve a Habsburg-királyszobrok sorsához, úgy tudjuk, jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában vannak elhelyezve, restaurálásukra és újbóli szabadtéri felállításukra várva. Eddig Mária Terézia szobrának felújítása készült el, Zala György restaurált műve a Szépművészeti Múzeum előcsarnokában tekinthető meg.

Végszóként álljanak itt Berzeviczy Albert a bolsevizmus időszaka alatt írt naplójából vett sorai: »Ma [1919. április 6-án] a lapokban olvasván, hogy a kormány oltalma alatt a millenáris emlék szétszedése megkezdődött, kisétáltam a Városligetbe és meggyőződtem róla, hogy az összes Habsburg-házi királyok szobrait leemelik helyükről és elviszik; Ferenc Józsefnél azonban nem érték be ezzel, szobrát betű szerint darabokra zúzták.

Az érzelmi elvadulásnak alig képzelhető visszataszítóbb jele. Ez a tett elkövetőit bélyegzi meg, nem Ferenc Józsefet; ő semmivel sem szolgált rá arra, hogy a magyar nemzet az ő emlékén ilyen inzultust kövessen el. De nem is a magyar nemzet cselekedte ezt; akik ezt tették, azok lehetnek az Internacionálé tagjai, de hogy magyaroknak tekintessenek, arra igényt nem tarthatnak, sőt nem is akarnak tartani.«

36 megjegyzés:

Névtelen írta...

Minden szavával egyetértek. De Rákóczi, nem y.

Névtelen írta...

A magyar nemesi neveknek többféle írásmódja lehetséges. Szécsen (Széchen) gróf használta így tanulmányaiban. Mailáth-Majláth, Szögyény-Szőgyény, Esterházy-Eszterházy szintúgy helyes. Persze kevésbé ismert személyiségeknél jobb lenne egységesíteni, mert így a nevükre való keres (Google, Wikipédia) megnehezül.


v.

Neville írta...

Rákóczy helyesen pedig bizony y:
lásd: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/80/Histoire_Des_Revolutions_De_Hongrie_1739.jpg

Parsifal írta...

Az a kérdés, hogyan írta, bár volt olyan nemes, aki többféleképpen használta életében.

Csak végigfutottam a cikket, de nem tudom, hogy kedves Verene fölhívta-e a figyelmet arra, hogy akiket a Habsburg királyok helyére tettek, kik voltak.

Tehettek volna még ezer más "függetlenségit" oda...

Azokat, akiket illegitim országgyűlés, vagy akár a török "királlyá", ill. ellen-államfővé emelt:

+ Bochkay István (eredeti helyesírással, ne vesszünk el a részletekben)
+ Bethlen Gábor
+ Thököly Imre (ő talán a legszégyenletesebb mind közül)
+ II. Rákóczy Ferenc
+ Kossuth Lajos

Petya írta...

Rákóczyt márpedig y-al kell írni (lásd pl. Kolozsvár, Mátyás király szülőházán az emléktáblát), csak 1945 után jött ez a kommunista hülyeség: latolgatták, h kit tartsanak meg a nemzeti pantheonban, és úgy döntöttek, h oké, Rákóczy Habsburg-ellenes volt, jöhet, de azt a nemesi címet jelképező y-t vegyük már le.

Ez történt Bocskayval és Báthoryval szintúgy, de az összes közül Rákóczy bír a legnehezebben visszatérni. Thökölynél érdekes módon megmaradt az y.

A szobrokkal kapcs. én viszont meg vagyok győződve, h I. Lipót volt ott a zentai csatával, III. Károly domborműve pedig a Pragmatica Sanctio volt. II. Lipót és az ő két éve? Nagyok a kétségeim... A magyar, s az angol nyelvű Wikin is össze-vissza írják, bár a magyart szintén én javítottam másodikról I. Lipótra.

Az I. Ferenc József szoborral kapcs. még annyit, h az összetört szobrot végül nem egy díszmagyar, hanem egy katonai öltözetben lévő FJ szoborral cserélték ki 1919 után.

verena írta...

Én eddig mindenhol II. Lipótot láttam írva (nemcsak a Wikipédián), és úgy tudom, a Pragmatica Sanctio-t jelképező oklevelet III. Károly a kezében tartotta.

Részletesebben itt lehet olvasni még az átnevezésekről (terek, utcák):
http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/29_30/voros.html

tölgy írta...

Rákóczy, Thököly, Kossuth nagyin gáz sor.

Metternich esetében még pikánsabb, hogy a máig nagyra tartott erőegyensúly politika kitalálójának tekintik, és Kissinger, a nagy külpolitikai guru tekinti a mesterének.

Loxon írta...

Verena, nagyon ideje, hogy felkérjem szerzőnek a Tea-Körbe. Feltéve, hogy elfogadja az ötóraira invitálást, volna szíves saját címéről írni a címemre (hogy tudjam hova küldeni a meghívót)?

PHJ írta...

II. Lipótot én sem annyira értem, sokkal inkább lehetett volna itt mondjuk I. Ferenc pl. de a maszon léte mellett is nagyon fontos a Szent Korona hazavitele, ez tény. Ez a zentai csata nekem is kavar... az írás azonban hiánypótló. Ezért is kértem Verenától ezt annyira már. Nagyon kevesen tudják ezeket. Most komolyan Roosevelt tér Ferenc József helyett? Aki nemet mondott az OMM helyreállítására és játszott a magyar békekövetelésekkel és szabad utat adott Benesnek, meg Károlyinak?! Brrr.

tölgy írta...

PHJ

a tér FD Rooseveltről van elnevezve, nem a Theodore-ról.

verena írta...

Nem hiszem, hogy érdekében állna bárkinek tévesen közölni adatokat erről. II. Lipótnál ha jól emlékszem a rendekkel való megegyezés is fontos esemény volt. I. Lipót szobrának pedig aligha örültek volna sokan.

PHJ írta...

Tölgy,

köszönet, soha nem vettem észre korábban ,Đ Sokat azért nem változtat.

Verena,

I. Lipót konfrontációhoz vezetett volna sztem. II. Lipót sok rendelkezésével megnyugvás volt a magyaroknak II. József kétséges uralkodása után. A magyar történetírásban majdnem mindig pozitív emlékezete van / volt.

verena írta...

Krúdy A magyar jakobinusok című művében is pozitív alakként jelenik meg II. Lipót. A "felvilágosult" uralkodót a műben - természetszerűleg - végül a jezsuiták ármánya viszi a sírba (megmérgezik), miután Martinovics óvó figyelmeztetésének nem ad hitelt.

Petya írta...

I. Lipót uralkodását negatívként értékelni egy, a katolikus monarchista történetírást favorizáló gondolkodónak? Szerintem lehetetlen! Hát Temesköz kivételével az ő uralkodása alatt hagyta el a török Mo.-t! Hogy a Thököly és Wesselényi féle összeesküvést megtorolta? Hát a törökkel szövetkeztek (itt jön a kuruc kritika: dehát a vasvári béke?)!

Akárhogy is nézzük, sztem I. Lipóttal nem lett volna gond.

verena írta...

Kedves Petya, amennyiben nekem (is) szólt: nem rólam volt itt szó, hanem az akkori politikai-közéleti közegről, amely Metternichben is csak elnyomót látott. Az ókonzervatívok egyre inkább kisebbségbe szorultak. Azt pedig tudjuk, hogy Szécsen lépését, aki inkább lemondott elnöki posztjáról (MTT), minthogy nevét adja a Kossuth-megemlékezésekhez, milyen felzúdulás követte.

Szőgyény is negatíve említi azt az időszakot, illetve 1927-ben még Pezenhoffer is jogosnak találta Rákóczi felkelését (a protestánsokét már elutasította).

Nem véletlenül ajándékozta a Felség a nemzetnek Bocskay és Bethlen szobrait; normális körülmények között ilyesmi nem fordulhatott volna elő, de azok már visszás idők voltak.

Csabrendeki írta...

Ne felejtsük, hogy II. Lipót arcképe a Parlamentben is látható.
Erős a gyanúm tehát, hogy a Hősök terén is ő volt látható.
Sőt: a Lipótváros is a z ő nevét viseli (nem I. Lipótét).

Apropos I. Lipót: olvastam, hogy szó volt az ő szentté avatásáról, csak mert a pápa épp franciapárti volt, ez elmaradt. Vajon van értelme mozgolódni még ez ügyben, vagy a Habsburg-tisztelőt már megkapták a szentjüket? :)

Nobilis írta...

A nevek helyesírásáról még egy kicsit. Én úgy tudom,hogy neveket Kelet-Magyarországon többségében mindig i-vel írták,míg nyugaton y-nal. Ebben közrejátszhatott az évszázados különállás, az írás-olvasás tanítás különbsége. Nem egy erdélyi,kelet-magyarországi rokon család van,melyi-vel íja a nevét,míg vannak olyan rokonaim,akik ugyanazon család dunántúli ágát képezik és y-nal írják.

PHJ írta...

Azt ki írta, h I. Lipótot szentté avatnák? Meglep azért. Én kritikus vagyok vele szemben (lengyel király affér, indokolatlan adóterhek, rekvirálás, stb. Mo-on), tudom h nagyon vallásos volt, de ezt nem hallottam. Érdekelnének a részletek... Egy poszt (ahogyan már PÜ-ben is említettem)?;D

Petya írta...

A Lipótváros kétségtelenül II. Lipótról kapta a nevét; a városrészeket a királyfiakról, királyleányokról nevezték el. Krisztinaváros pl. Mária Terézia lányáról, Krisztináról kapta nevét.

PHJ írta...

http://szentkoronaradio.com/publicisztika/2008_12_30_hostelenites-a-hosok-teren-kik-miert-es-kiket-vitettek-el-innen - és még. (Komment most azt hiszem nincsen.)

Petya írta...

verena: Én is az akkori közgondolkodásra utalok, szerintem nem volt ellenszenves vagy közutállat tárgya I. Lipót.

Én valahogy II. Lipótot érzem túl jelentéktelennek arra, hogy ott legyen a Millenniumi szoborcsoportban.

Nobilis írta...

Sziasztok,
a www.magyarnemes.atw.hu oldalon fenn vannak már az első általam kiválasztott Turulos cikkek. A fórumban a megfelelő helyen lehet kérvényezni,hogy melyek legyenek a következők.

PHJ írta...

Azért azon az oldalon volna még mit fényesíteni, amice. Nem lehet belépni, csak regisztrálva? Miért? ;(( A Turul hiánypótló, kellene, h mindenki ismerje.

Mindenesetre a linket kitettem, mert szimpátiám változatlan.

Nobilis írta...

Ahogy akarod:), feloldom a regisztráció szükségességét.

A reklámok a oldalon... majd ha beindul,akkor befizetek,h eltűnjenek.Most a legjobb megoldás rájuk,hogy jobb klikk,lap megnyitása új lapon és már nincsenek is reklámok :)

Parsifal írta...

Az eredeti felállásból a konzervatíok még Hunyadi Jánost is ki akarták hagyni, lévén nem király...

I. Lipót az eredetiben benne lett volna, de belázadtak a "függetlenségiek" a parlamentben.

A zentai csatát végül III. Károlyhoz társították...

PHJ írta...

Hunyadi kormányzó volt, az sem volt elég? Ez érdekes azért. Honnan van a forrás? Érdekelne...

Csabrendeki írta...

I. Lipót kapcsán.
Indokolatlan adóterhek?
A török alól felszabadító háború (amit alig finanszíroztunk), tán nem indokolja? No és annak is utána kellene nézni, hogy mennyit sikerült beszedni.

Pezenhoffer könyve nem oszlatta még el a kétségeket I. Lipót kapcsán? :)
Alapmű! :)

Ott olvastam a szenttéavatási tervet is.

PHJ írta...

Csabrendeki,

nem akarok rossz közgazdász dumával jönni - főleg a kor tekintetében - de a jó adó, az ami megalapozott és behajtható. I. Lipóté nem volt az. Az ország kivérzett, elnéptelenedett, feldúlt, járványoktól sújtott volt. Ez sokkal erősebb adót _akkor_ kivetni nagyon rossz lépés. Lipót e mellett - a szó eredeti értelmnében - bírt nem kevés bigottsággal is sajnos. A török kiűzését nem fogom elvitatni, külpolitikája is remek, de Mo-on a politikája és az uralkodási gyakorlata sokban hozzájárult ahhoz, h Esze Tamás and Co. kirobbantsa, Rákoczy meg mellé álljon. Pezenhoffer alap (nézz oldalra a blogon!), de még ős is jobban megérti 1703-at, mint 1848-49-et, ha jól emlékszem. (De majd jön Parsifal és kiigazít minket ;DDD)

Csabrendeki írta...

Lipót "bigottsága" csak olyan jellegű volt, mint Szent Imre, Szent Margit - vagy éppen IV. Boldog Károly "bigottsága".

Lipótot már azért sem engedem bántani, mert azon túl, hogy kiváló politikus volt és kiváló király még kiváló zeneszerző is: mégpedig a legtehetségesebb és legtermékenyebb királyi vérből származó zeneszerző.
:D

verena írta...

Kedves Csabrendeki,

erről nem szeretne bővebben írni? ;-)

PHJ írta...

Csabrendeki úrnak megvan az első témája sztem. ;Đ (Úgyis ezen tiprodtunk PÜ-ben korábban)Én hagyom magam meggyőzni, de sztem Szent Imre, Szent Istvántól, vagy Boldog Károlytól messze van Őfelsége. János lengyel királlyal soha nem követtek el volna olyan modortalanságot, olyan nagy szolgálat után, amit Lipót. ;(

Csabrendeki írta...

:)
Írhatok a zeneszerző Habsburgokról egy kis memorandumot. Nem ismerem ugyan teljes mélységében a témát (még műjegyzés sem áll rendelkezésemre, de némely alapvető ismeretet megpróbálok elmesélni. Talán ma neki is ülök, aztán küldöm PÜben.)

Visszatérve Lipótra: mi van János királlyal? Kérlek, erről bővebben.
Számítsuk bele, hogy Szent István is követett el "modortalanságokat".
Aki pedig olvasta Lipót vallásos hozzáállását Pezenhoffernél, az meggondolja, hogy mi ez, ha nem életszentség...
(a cikkecskében majd fűzök ehhez kisebb kiegészítéseket)

Csabrendeki írta...

@ PHJ
PÜ ment.
a "másik témában" még kutatgatok. Felmerült néhány érdekes adat.

Névtelen írta...

Magyarnak nem tartották magukat, mert zsidók voltak. (Tormay Cecile: Bujdosó könyv, vicomte Leon de Poncins: A forradalom titkos erői)

PHJ írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
PHJ írta...

Mármint kik? Akik, vagy amit?