2009. febr. 11.

Az utolsó tölténnyel a fegyverben.

Ezen a napon, 1945-ben, este nyolc órakor a csontmetsző hidegben indult meg a kitörés Budapesten, a Széna téren át. A áldozatokra és a hősökre emlékezve, az alábbiakban korabeli dokumentumokat teszünk közzé, amelyek a kezdetet és a véget is mutatják. A két papíros között pedifg az emberi tragédiák, helytállások, kegyetlenkedések és a hősiesség sok-sok példája - emlékezni rájuk mindenképpen szükséges.

+++

Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer rádiótávirata a Dél Hadseregcsoportnak a tervezett kitörés idejéről, irányáról, a gyülekezés helyéről, kérve az akció közvetett légi és földi támogatását. A távirat belefoglalva a Balck-seregcsoport 1945. február 12-én keletkezett iratába.

A Dél hds.csop-nak
Titkos parancsnoki ügy

A IX. SS-hgy. hdt. rádiótávirata (takt.idő 17,50)

1.) Az ellátmányt feléltük, az utolsó töltény a csőben. A kapituláció vagy a védőrség harc nélküli lemészárlása között lehet választani. Ezért az utolsó harcképes német részekkel, honvédekkel és nyilaskeresztesekkel támadni fogok.
2.) II.11-én a sötétség beálltával kitörök. Szomor és Máriahalom között kérem a felvételt. Abban az esetben ha a felvétel ott nem lehetséges, akkor a Pilis hegységbe fogok előretörni. Ott kérem a felvételt a Pilisszentkereszt ÉNY-i térségében.
3.) Fényjelzés: 2-szer zöld saját csapat. Ismertető jelek saját csapataink és repülőink számára: kabátok és vásznak horogkereszt formában történő kiterítése, valamint integetés. Jelszó: Hindenburg - Hitler.
4.) Gyülekezési hely: Tarján vagy Tokod. Kérem az élelmezést és a sebesültek ellátását biztosítani.
5.) II.12-ére erős vadászvédelem és bombázóbevetés szükségeltetik az elg. tartalékok és az elg. mozgások leküzdéséhez a megadott térségben, valamint saját délnyugati irányú mozgásunk védelmére. Kérem az ellenséges erők lekötését minden eszközzel, valamennyi arcvonalon.

Aláírta: Pfeffer-Wildenbruch

Balck-seregcsoport, I/A.Nr.225/45 G.Kdos,
I/a. Topp. al.es I. G.

HL mikrofilmtár 898/7213483-7213484.
Német nyelvű hadinaplórészlet fordítása.

+++

1945. február 16.

Jelentés Budapest német-magyar védőrségének utolsó jelentett létszámviszonyáról és a saját vonalakat elért katonák létszámáról.

Budapesti mozgások

1945. II. 11-én a következő létszámot jelentették:
23 900 német katona, ebből 9 600 sebesült (közöttük 2 000 fekvő)
20 000 magyar katona, ebből 2 000 sebesült
500 nyilaskeresztes.

Eddig légiúton visszahoztunk:
1 404 sebesültet
38 egészséges katonát.

II.11. óta 625 magát visszaküzdő[91] [katona].

HL mikrofilmtár 898/7 214037.
Német nyelvű hadinaplórészlet fordítása.

(A témával kapcsolatban korábban, bővebben is foglalkoztunk már.)

30 megjegyzés:

VSZ írta...

Örülök, hogy itt is megemlékeznek erről.

:)

http://v-stalker.blogspot.com/2009/02/becsulet-napja.html

PHJ írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VSZ írta...

Ezzel a logikával biztosan nem volt legitim sem a Debrecenben felállt kormány, sem a későbbiek.

A kiugrás nem a háborúból való kiugrást jelentette volna, hanem a szövetségi rendszer elárulását, akárcsak Románia esetében (Antonescu állítólag nem tudott róla).

Szerintem sem forradalmi helyzetnek (a lendület forradalmi volt), sem puccsnak nem lehet nevezni. Szálasi Ferenc államhoz való viszonyában nem kérdőjelezte meg a monarchiát, de a szociális- (pl.: földkérdés) és egyéb terveivel nem értek egyet.

PHJ írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VSZ írta...

Részemről ezt a vitát lezárom (nem megfutmodásból), mert itt másokra kell emlékezni, akik mindenképpen kiérdemlik a HŐS jelzőt.

Az, hogy nem értünk egyet az egy dolog. De a történelmen és a tényeken ez már nem fog változtatni.

Üdv: Stalker

PHJ írta...

Persze. Nem is kell egyetértenünk. Emlékeznünk kell. Méltó módon.

LPG írta...

Üdvötletem!

Fontos belemélyedni a részletekbe, de egyet ne felejtsetek el: 1945 után minden rossz irányt vett. Vallom, hogy azóta nem volt legitim kormányunk, gyakorlatilag Magyarország mint bábállam üzemel.

Szégyellném magam, ha átálltunk volna a szovjetek oldalára.
Horthy kiugrási kísérlete sem volt a legszabályosabb művelet, úgy olvastam - nem tudom erről mi a vélemény.

Nem szabad kizárólag anyagi síkon és humanizmusban gondolkodni, szerintem igenis volt értelme ellenállni a vörösöknek akkor is, ha evvel több anyagi és emberbéli veszteség érte az országot. Utána úgyis az egész elveszett számunkra, ne felejtsétek el. A visszacsatolt területek, a régi rend maradványai, a függetlenségünk.

LPG írta...

A német megszállást Magyarországon teljes mértékben megértem, hiszen logikus döntés volt abban a helyzetben.

Nem tudom mennyire leszek népszerű evvel a kijelentésemmel: a németek "túl finoman" bántak a Horthy rendszerrel. Nem adtuk azt a teljesítményt, mint elvárható lett volna abban a háborúban. Sem gazdaságilag, sem katonailag. Béketapogatózásokkal való többszörös lebukás...hogy mást ne mondjak. S ők ezt eltűrték egészen 1944-ig.

Tisztelet és megbecsülés a kitörés hőseinek! Egyszer országos emléknap lesz.

LPG írta...

Nemzetiszocialisták üldözése, munkaszolgálatra küldése, bebörtönzése, pártjaik betiltása. Ezt Hitler tudta, mégsem szólt bele erélyesen. Javítsatok ki ha tévedek.
Nem olyan egyszerű, mint mondják hogy Hitler ültette bábnak Szálasit a hatalomba. Tudatosítani kéne az emberekben egy más történelem szemléletet - a becsület napjával egyetemben.

Megemlékezés szombaton. Több országból jönnek küldöttek.

PHJ írta...

LPG,

igazából nem értek egyet veled, csak abban, hogy meg kell emlékezni, de most nem ismétlem magam, kérlek olvass utána itt; http://monarchista.blogspot.com/search/label/nyilas%20puccs

A Becsület Napja jó kezdeményezés is lehetett volna, de az NS mozgalmak túlprezentálják itt magukat, gondolom azért mert más nem vállalta ezt fel. Holott, aki olvasta az ostromot (Ungváry ebben nagyot alkotott), az tudja, hogy külön-külön az államok is felvállalhatnák ezt, mert egyszerűen egy katonai cselekedetként is számottetvő és nagy erőfeszítés volt. Nonszensznek érzem, hogy a szovjet hősi emlékműnél még mindig megemlékezik a magyar honvéd, miközben az Árpád-vonalnál - mondjuk - egyetlen emléktáblát sem emelt az elmúlt 60 évben az állam. Mondjuk ettől a köztársaságtól nem is lehet más várni.

LPG írta...

Egyedül az NS mozgalmak vállalták fel, így van. Ők voltak elég bátrak, illetve őket érdekelte. Ez azt hiszem érdemük. Én is jobban örülnék neki, ha annyira elterjedt lenne a köztudatban mint Trianon, illetve annyi teret kaphatna (ahol lehet).

Több jel arra mutat, hogy nemzeti radikális szervezetek elkezdték felfedezni a becsület napját, de a körülményeket gyanúsnak tartom.

Nem a szívem csücske a Horthy rendszer, attól nem dobom hanyatt magam ha Szálasiék nem annak a rendszernek a szabályai szerint kerültek hatalomra. Egy bizonyos: a közbeszédben terjedő marhaságok Szálasiról és a hozzákapcsolódó dolgokról - károsak az igazságra nézve.
Hozzáteszem nem tartom magam Szálasi nagy tisztelőjének, kimondottan Hungarista sem lehetek. Ezerszer inkább Szálasi, mint a komcsiknak lefekvők - vagy tévedek? Nem nagyon bírom az üres nosztalgiát, és a részletekbe való beleveszést gyakorlatiasság nélkül.

Nonszensz itt minden 1945 óta, egyre inkább. Felborult a legalapvetőbb emberi értékrend, és egyben minden balra tolódott.Egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy ma védik az egykori kommunistákat, és gyűlöletet keltenek a valódi jobboldal ellen.

Ez a weboldal egyes elvi különbségek ellenére sok szellemi táplálékot nyújt, örülök hogy megtaláltam.

PHJ írta...

Sajnos csak az NS vállalta fel és ennek olyan következményei vannak, hogy TTJ kimegy és hülyeségeket beszél Krisztusról, Szálasiról és Aquiniói Szent Tamásról - a kitörés napján. Azt gondolom, hogyha ez egy szuverén állam lenne, akkor egy normál honvédségi megemlékezést kellene tartani ezen a napon, ez evidencia. Meg kellene emlékezni a II. világháború nagy csatáiról, Debrecenről, Székesfehérvárról, az erdélyi, a keleti-kárpátokról, stb. De nem. Ennek a köztársaságnak a Szovjet Hadseregre kell emlékeznie. EZ szánalom és megalázó, megemészthetetlen és elfogadhatatlan dolog ez.

Se nem Szálasi, se nem a komcsik! Nem kellett volna törvényt sérteni. A magyar katonaságnál és egy quasi szövetségnél - nagyon fontos, hogy nem voltunk abban - sokkal fontosabb a magyar államiság. Sokkal. Ennek a terhét nyögjük a mai napig. A vesztes háborút abba kell hagyni, főleg ha a szuverenitás és az állami létünk a tét. Nincsenek önmagukban álló, vagy totalizált erkölcsi mércék ilyen esetben.

LPG írta...

Az első résszel 100%-osan egyetértek.

A másodikhoz hozzáfűzném. Tételezzük fel hogy az önálló magyar államiság Szálasival elveszett. Rendben. Mi lett volna, ha....?

1. Számomra legvalószínűbb: más szélsőjobboldali csoport alakít kormányt hasonló módon, körülbelül ugyanaz folyik le mint ami megtörtént.

2. Sikerül a kiugrás, és tegyük fel ezúttal "szabályosan". Erre föl Németország megszáll - a katonaság és a lakosság egy része ennek ellenére jórészt átáll a németek oldalára (a szimpátia tény). A szovjet oldalán kötelezettségből harcol a másik fele - majd később a szovjet megcsinálja ugyanazt az átalakítást az államon a győzelme után, amihez így már hozzásegítettük őt.

3. Történik ahhoz hasonló, mint Varsóban. A két fél között fellángol, majd véresen elalszik egy függetlenségi kísérlet. - Majd később a szovjet megcsinálja ugyanazt az átalakítást az államon. Az antifasiszta balekok egyik felét a németek a másikat a vörösök teszik el láb alól.

Tehát nem fér a fejembe az ügy.

Egy totális háború közepén, amikor naponta ezrek halnak meg ... nem csodálom hogy sem a Hungaristáknak, sem Hitlernek nem volt ideje tovább nézegetni a hintapolitikát.

Suum cuique írta...

Az én nagymamám bátjya ott volt. Amikor az ostrom bezárult egy budapesti ismerősük még látta őt, és felajánlották neki, hogy kiviszik civilruhában, de ő azt mondta, hogy nem, ő felesküdött arra, hogy akár élete árán is megvédi Hazáját. Sajnos az ostrom során eltűnt, a nagymamám később mindig kiment a vonatokra, amikor az oroszok hazaengedtek hadifoglyokat, sajnos sosem került elő, máig nem tudjuk, hogy mi történt vele, talán a csatában veszett oda.

ultrajobber írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
PHJ írta...

LPG,

bocs de szinte csak forradalmi/radikális módon gondolkodsz sztem. Ezen az oldalon nem véletlenül, s remélem, h nem üresen és visszhangtalanul, hangsúlyozom a konzervatív gondolkodásmódot, ami Mo-on a monarchizmussal kéz a kézben kellene, h járjon, mivelhogy a magyar konzervativizmus 1945 után törést szenvedett, ami a respublikáknak köszönhető.

Nincsen, "mi lett volna ha" Szálasi után, vagy a helyett ezen az úton. A németek a nemzeti szuverenitást sértették meg, Horthy töketlen volt, az általa meg kitermelt elit jelentős része pedig hűtlen egyszerűen. Ettől függetlenül a legitim államfő (Horthy) puccsal történő lemondatása forradalmi és illegitim tett, és ilyen közjogi helyzetben nem érdekelnek a katonai események, meg olyan realitizált fogalmak, mint "katonai becsület". A kormányzónak tett hűségeskü, szintén a Szent Korona előtt, nem kötelez?! Horthy-n nem akart számonkérést Sztálin, ennek ellenére a bénán előkészített békekötés, olyan elfogadhatatlan feltétellel, hogy a magyar honvéd a német ellen lőjön, tipikusan a totojázásnak volt köszönhető. Parsifal szokta mondani, Pezenhoffer után szabadon, h Horthy úgy végezte, ahogyan jött. Ez vmennyire igaz, de azért cinikus álláspont. Egy provizóriumban tartani kellett volna magát a katonai, államigazgatási elitnek a jogi-, állami minimumhoz. De mindenki mást nézett. A Magyar Királyság meg megszűnt államiságában, a komcsik meg jöttek elhordani a maradékot, a Királyság ellenzéke (FKGP, MSZDP, komcsik, stb.) meg együttműködött egy fals respublikában.

Névtelen írta...

Nem értem, miért kell ezen vitázni. Ha Horthy akarata érvényesül a lakosság szenvedése hamarabb kezdődik. C. A. Macartney könyve jól leírja ezt a kort. Még Macartney angol demokrata történész is elismerte, hogy, amit Szálasi tett, az a hazája iránt érzett mérhetetlen szeretetből tette és nem önös érdekből. Abban a helyzetben azt tette, amit kellett és a hadsereg vezetésének többésge is az ellenállást választotta. Ajánlom figyelmetekbe a Mementó című dokumentumfilmet. Szálasi nem volt monarchista, ez tény, de itt olvastam valahol, hogy a hungaristák Albrecht főherceget akarták királynak. Ha annyira Monarchia ellenesek lettek volna, akkor erre nem vetemednek.

LPG írta...

Valójában azért nem 'vitázunk', mert az álláspontok közel állnak egymáshoz.

"De a lényeg: ez a háború mégúgyse hiányzott, mint az ezt megelőző."

Egy háború sosem hiányzik, de néha nem elkerülhető, illetve néha szükséges is. Tudjátok jól, kiderült, Sztalin támadását előzte meg a Blitzkrieg. Egy bajom van csak a keléeti fronttal: több erőfeszítés kellett volna az elején hogy legyőzzék a vörösöket. A védekezésben nem volt választás: ellen kellett állni az előnyomulásuknak. Az USA és Anglia szállítmányai (Arhangelszk-, Irán-) nélkül talán még így is nyerhettünk volna.

"A háború kimeneteléért pedig a nyilasok is felelősek, ezt lehetetlen letagadni."

A kimenetelén nem sokat tudtak változtatni, de nem adták meg magukat a vörösöknek. Nem is lettek volna Hungaristák, ha megteszik. Ez nem Románia, szerencsére. Részt vettek benne, és ezt nem lehet letagadni.

LPG írta...

" bocs de szinte csak forradalmi/radikális módon gondolkodsz sztem. Ezen az oldalon nem véletlenül, s remélem, h nem üresen és visszhangtalanul, hangsúlyozom a konzervatív gondolkodásmódot, ami Mo-on a monarchizmussal kéz a kézben kellene, h járjon, mivelhogy a magyar konzervativizmus 1945 után törést szenvedett, ami a respublikáknak köszönhető."

Nem vagyok híve a baloldali forradalmi eszméknek. Ahogy a modernitás sem a legfőbb érték számomra. 48 és Kossuth sem szent abban az értelemben, ahogy tanítják. A francia forradalomtól kezdve fordultak rosszra a dolgok, ezt nagyon jól tudom. A nemzeti eszmény is baloldali eredetű bizonyos értelemben, hiszen egyenlősít és a legtöbb gyakorlati esetben tagadja a királyságot. Nem vagyok ellene a birodalmi eszmének és az uralkodói intézménynek. A Szent Korona Tant kritizálom erőteljesen, mert abban a megvilágításban ahogy ma a radikális politikuskáink használják, eléggé gyanús, savanyú az íze.
Tehát semmi bajom avval amit írtál, ennek ellenére védelmembe kellett vennem a Nemzeti Szocialistákat.

LPG írta...

PHJ, a hozzászólásod javára azért nem írtam választ mert nem kellett. Teljesen felfogom az álláspontod, nem tudok és nem is akarok ellene semmit felhozni.

Ezredes K Őrnagy írta...

Tisztelet a hősöknek.

Petya írta...

Számomra Szálasinál kevés ellenszenvesebb ember létezett a magyar történelemben, Rákosival egy lapon van. Egy puccsal hatalomra került, gyáva, idegenimádó báb, aki az utolsó legitim magyar államfőt taszította le törvényesen megválasztott posztjáról. Hogy hazaszeretetből állt a nemzet élére? Ne röhögtessetek. Akkor nem a hungarista kiskátéját írogatta volna a dunántúlon miközben magyarok ezrei haltak meg a vörössel küzdve.

Se nem hős, se nem hazafi. Nagyon taszítanak az ilyen becsület napja szerű dolgok, meg az okt. 15-én az Andrássy út 60. előtt tisztelgő pár leukémiás huszonéves fiatal. Kösz nem. Röhej, h van felelősen gondolkodó magyar konzervatív aki a nemzeti szocialistákat vmint a hungaristának hazánk történelmében pozitív szereplőként értékeli.

PHJ írta...

LPG,

nem kell feltétlenül baloldalinak lenned, hogy "forradalmi" légy. Bár meglehet legtöbbször ez az. Jelen esetben éppen az "ellen-baloldaliak" voltak azok és törvénysértés nagyon is káros volt. A nyilas puccs helyett engedelmeskedni kellett volna, de minden jel szerint Horthy nem tudott kellő mennyiségű és minőségű jellemes embert maga mellé állítani.

Névtelen úr,
Macartney remek kis történész, de Szákasira ö is a türannoszként emlékezik sztem. Nem tudok mit kezdeni a nagyon nagy hazafisággal, ami lábbal tiporja közjogi rendet, amelyet a nemzet szabadon választott meg a saját törvényeivel. Akkor Károlyi és Kossuth, sőt Tildy meg az egész szerencsétlen 45-ös parlament nagyon nagy hazafi volt. Kösz, de nem.

Alapvetően - ahogyan azt korábban, azt hiszem Gabriloval Loxonnak magyaráztuk - konzervatív ember ne szeresse a nyilasok, merthogy egyébként azok sem szerették a konzikat. (Albrecht pontosan Ottó miatt nem vállalta a király szerepét, de azért a nyilasok megválasztották Horthyt királynak I. Miklós néven Debrecenben. Bingó.)El kellene dönteni, hogy melyik oldalon vagytok.

Petya írta...

Egyetértek PHJ-val.

gabrilo írta...

Az, hogy a katonákról nem emlékeznek meg, szégyen. Kb. nyitott placcot hagynak a NS-eknek erre, akikkel viszont közösen nincs kedvem emlékezni.

PHJ-nak viszont tökéletesen igaza van. Semmiféle_közös pont nincs a nyilasok és a konzervatívok között (a negatív orientációs pontokban - gyk. antikommunizmus megegyezés az összeköt, és minden elválasztást eltöröl? Aligha: sőt a nyilasok bányász-sztrájkoltak közösen a komcsikkal, jegyzem meg). Itt több van, ami összeköti a zöld-és vörös bolsikat, mint ami elválasztja őket: a "nemzet" egalitárius koncepciója abszolút kizárja a hagyományos autoritásokat és hierarchiákat (vajon az önmeghatározó, egyenlőkből álló nemzet - most mindegy, hogy faji vagy milyen alapon - hogyan egyeztethető össze a dinasztiákkal és Róma független autoritásával?). A "nép" és az "ember" önmagából származtatott szuverenitása pedig nem fér össze az Istennek és a törvények uralmának engedelmeskedő emberekével. Márpedig ha valaki népuralmi tanokat nyomat, akkor bizony ott az ember szuverenitása van terítéken - ami nem kóser. Az egyenlőség-és azonosságelvű doktrínákkal egy konzervatív nem tud mit kezdeni; azon túl, hogy ellenzi őket, de nagyon . Ez alól a nyilasok sem kivételek.

PHJ írta...

Gabrilo úrnál szeretem, amikor beveszi a konzervatív hard dropsát (többször is lehetne). E mellett köszönet, mert az egalitarizmust totál elfelejtettem, az pedig nagyon nem pálya. E mellett nekem a Hungarista Munkaállam, meg nemzetpolgárok meglehetősen felejtősek. Sem az apostoli királysághoz, sem a konzervatív eszmékhez nincsen közük, sőt annak neki mennek jelentősen.

LPG írta...

gabrilo előrebocsátom: nagyon jól tudom mire gondolsz.
Gyakorlati téren hozzáfűzném (mivel úgy látom nem nagyon beszélgettél mai és valódi NS-el) hogy eddig egy olyannal sem találkoztam, aki hitt volna abban hogy az emberek egyenlőek. Pont, hogy az ellenkezőjét hallom mindenkitől, s nem pusztán faji szempontból - mielőtt rávágod. Ismerik a szellemi rassz fogalmát is, ha nem is pont úgy értelmezik, mint a konzervatívok.

Az NS baloldaliság és a kommunista beloldaliság közötti "árnyalatnyi" különbségek gondolom nem nagyon izgatnak titeket ilyen szellemi magasságokból...

Nem baj, ennek ellenére érdeklődéssel figyelem az oldalt.

LPG írta...

PHJ Úr, talán nem engem kéne folyamatosan összekapcsolni a forradalmisággal és az ellen-baloldalisággal.

Nem mentem ki kormányt és szemeteseket döntögetni n+1 alkalommal az utcára. Próbáltam nem egyszer rendszert és rendet vinni káoszba fulladt szervezetekbe, és egyben fejekbe. Szervezéssel és szellemmel lehet igazán győzni, nem nyers erőszakkal és üres jelszavakkal - csak cirka 5 éve hirdetem ezt.
Talán nem kéne abba a hibába beleesni, hogy a másik embert 5-6 hozzászólás után ítélgetjük meg. Ráragasztunk egy cetlit, vagy kettőt - aztán popsin verjük hogy eridjen tovább. Eléggé divatos modorra vall.

Ellen baloldaliságra ott a mai jobboldal egésze, taktikai megfontolásokból nem az NS lenne az első amit előhúznék a kalapból.

És úgy általában mindenkinek: ki akadályozza meg a monarchistákat abban, hogy a világ elé lépjenek? Egy-két szellemi műhelyen kívül nem látok semmit.
Az a csúnya gonosz nácik hibája lenne, hogy a becsület napjára más nem volt hajlandó megemlékezni normálisan, hallhatóan és láthatóan? Ha ez nincs így rendjén, miért nem lépett eddig soha senki.

Köszönöm a lehetőséget.

PHJ írta...

(Herr Gabrilonak címzett kérdéseket majd ő, én az enyémekre koncentrálnék.)

LPG,

- én sem mentem ki kukákat borogatni egyszer sem. Ismerek olyat, aki ezt megtette, kifejeztem nemtetszésemet ezzel kapcsolatban szóban, de ezen az oldalon is, h miért. (Reményeim szerint nem arról az oldalról, amelyről esetleg a tömegmédiában ez olvasható volt.)

- nem tettelek semmilyen skatulyába sem. Nem szokásom. NS vagy? Szíved joga, nem az én dolgom. Ezzel kapcsolatban sztem elmondtam mindent. Azt tudom, h olyanok, akik a nyilas és a (quasi)monarchista eszméiket megpróbálták egy kalap alá venni (nem sokan szerencsére), azok kihullottak. Valamelyiknek mennie kell. Ezek a dolgok soha nem jártak kéz a kézben, ellenkezőleg.

- nincsenek semmilyen "taktikai" megfontolásaim az NS mozgalmakkal kapcsolatban. Praktice; jónkak tartom, hogyha megemlékeznek a kitörésről, de semmiképpen sem koszorúznék Szálasi Ferenc képe előtt.

- többször elmondtam, h én nem tömegekben gondolkodom. Ez nem aktuális. Ennek oka nagyon is objektív; nincsen itt az idő (és akkor még finoman fogalmaztam). Nagyon is jellemző,h ma a jobboldal, vagyok azok számára, akik konzervatívok összemosódnak dolgok. Szezon a fazonnal; Horthy Miklós tisztelete, Szálasiéval, konzervatív hagyomány ápolása Antall József tiszteletével, vagy mondjuk Nagy Ferencével, hovatovább Tildyével. Fogalmakat, opciókat, történéseket kellene tisztázni, azt gondolom. Ez mindennél fontosabb.

gabrilo írta...

Kedves LPG!


Nem akarom nagyon "megmondani", de őszinte szoktam lenni, ezért most is az leszek: nekem bizony nincsenek jó tapasztalataim az NS-ekkel. Úgy általában és in_particular sem. Ezért korábbi tapasztalataim alapján inkább mással töltöm el a szabadidőmet, mint a velük való társalgással (már ha egyáltalán társalognak).

Most csak röviden:
ennek az ideológiának több értelmezése létezik. Bizonyos elemek miatt bizony erősen balos (AH szerint az autoritás a népakaratból származik pl. - nem én mondtam, ő; na ezzel egy konzervatív kicsit sem érthet egyet), van egalitárius koncepciója is (a fajon belüliek egyenlősége - lehet azt mondani, hogy minden más faj viszont alsóbbrendű; ez viszont elmondható a komcsikról is, ott meg mindenki, aki a "kommunista embertípushoz" nem alkalmazkodik, az vesszen).
Ráadásul a faji determinizmust már bocs, de keresztény alapon utasítom el: tökéletesen ellentétes a szabad akarat tanával. Vagy ez, vagy az. Ráadásul viselkedés-és cselekvéstípusok megállapítása fizikai jellemzőkből, hm... kőkemény materializmus, és modernizmus - sem nem konzervatív sem nem jobboldali.

A másik értelmezés szerint az NS nem balos, viszont nem is hagyományelvű, hanem atavisztikus. A kettő nem ugyanaz. A kereszténységet, mint valami fájdalmas és kínos epizódot, kihagynák a történelemből, és valamiféle misztikus kontingencia-éljenzésben törnének ki, az "erő" és a "pillanat" megragadásában (szemben a komcsik minden kontingencia eltörlésére irányuló törekvéseivel). Ám teljesen mindegy, hogy melyik irányból támadják a hagyományt, mindkettő élesen szemben áll azzal, amit a konzervek vallanak. A "szellemi rassz" és hasonló fogalmak szintén erre a zavaros ködevésre engednek következtetni.

Summa summarum, akárhány értelmezése létezzen is, ez az egész felfogás ugyanúgy szemben áll a konzervatív hagyományelvűséggel, autoritás-és szabadságfogalommal, mint a komcsiké. Innentől kezdve pedig bármiféle "közelítésről" fölösleges beszélni.