2009. máj. 14.

A köztársasági katyvasz realitása - egy-két pozitív vonulattal.

Írta: Uhel Péter.

Még január volt, mikor úgy gondoltam, hogy meglátogatom Balassagyarmatot a Civitas Fortissima ünnepség apropóján, anyai ágon úgyis nógrádi vagyok és vármegyeszékhelyünkön még úgysem jártam. Mint ismeretes, idén januárban volt kilencven éve annak, hogy magyar csendőrök, vasutasok és egyszerű polgárok megvédték a várost a cseh seregektől és megakadályozták, hogy az összetákolt Csehszlovák Köztársaság része legyen. Gondoltam egy meghitt megemlékezésen veszek részt, ehelyett szeretett respublikánk szokásos katyvaszával találkozhattam.

A vármegyeháza előtti téren gyűltünk össze, amit épp ez alkalommal neveztek át Köztársaság térről Civitas Fortissima térre (ez még eddig pozitív is lenne). A Magyar Gárda nógrádi tagjai álltak sorfalat az állami megemlékezésen, ami már önmagában ellentmondásos volt, nem azért mert a Gárda részt vett rajta, hanem azért, mert egy olyan állam ünnepli az eseményeket, amely semmilyen közösséget nem vállal az akkori harcokkal, illetve a későbbi ellenforradalmi rendszerrel. Ha valamely rendszerrel a korszakból egyáltalán szimpatizál az államhatalom, akkor az – az Országház melletti Tisza István szobrot leváltó Károlyi Mihály szobor alapján – Károlyi népköztársasága, viszont akkor meg semmi keresnivalója egy ilyen rendezvényen, hiszen – bár 1919 januárjában még a népköztársaság volt az úr – Károlyi maga pacifistaként és „entente-barátként” minden ilyen megmozdulás ellen volt.

A beszédek legérdekesebbike azé a valamilyen köztársasági főtábornoké volt, aki Sólyom László szárnysegédeként közvetítette az ő gondolatait. Kíváncsi vagyok mennyire lehettek az övéi. Miután a tábornok befejezte, egy úr megjegyezte, hogy az elnök úr „… elgondolkodhatna azon, hogy az elmúlt négy évben mit tett a magyarságért. Határon innen és túl.” Ezek után – és ezt imádom az ilyen hivatalos, karót nyelt rendezvényeken – a felkonferálás ugyanúgy folytatódott, mintha mi sem történt volna. A következő beszéddel süllyedt egy kicsit a színvonal, ugyanis Szili Katalinunk üzenetét hallgathatta meg az ünneplő közönség. Nincs hozzáfűzni valóm.

Az emléktábla koszorúzása hozott még hasonló keveredést, már ami a politikai palettát illeti. Történt ugyanis, hogy a koszorúk elhelyezését a szélrózsa minden politikai irányzata szükségesnek találta, és ezeket föl is konferálták. Így lehetett az, hogy az MSZP-t követte a Fidesz, azt az MDF, majd jött a Jobbik és a Magyar Gárda, végül – sok más civil szervezet mellett – a Magyar Kommunista Munkáspárt (!) zárta a sort. Az SZDSZ-t hiányolhattuk egyedül. Az esemény értékelését a hozzászólókra bízom…

Kezdetnek nem rossz...

+++

Most szombaton ehhez képest egy tudományos-történeti konferencián voltam, mely saját bevallása szerint vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó szerepét szerette volna átértékelni. A szervezők ezt úgy tervezték megoldani, hogy a korszak egy-egy elemét vizsgálják meg az előadók félórás referátumaik során. Megmondom őszintén, azt hittem, hogy a tudományos elem kicsit háttérbe fog szorulni az összejövetelen és az egész olyan „a kormányzó személye szent és sérthetetlen” hangulatot fog ölteni. Kellemesen csalódtam azonban, és ez különösen két névnek, dr. Szakály Sándornak és dr. Ravasz Istvánnak volt köszönhető, kikről azért azt nem lehet elmondani, hogy ne lennének a korszak szakértői. Az mondjuk tény, hogy kritikát nemigen hallottunk a Főméltóságú Kormányzóról, ám ennek ellenére a konferencia tudományos objektivitása elvitathatatlan. Nekünk, monarchistáknak különösen fontos, hogy amikor szóba kerültek IV. Boldog Károly király visszatérési kísérletei, Ravasz tanár úr egyrészt kiemelte, hogy a Szentatya 2004-ben Boldoggá avatta, valamint egyáltalán nem használta a vállalhatatlan ’királypuccs’ kifejezést.

A konferencián az egyetlen meglepetés – legalábbis számomra – Lezsák Sándor volt, aki Klebersberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter tevékenységéről tartott előadást. A leginkább megdöbbentő az volt, hogy annak ellenére, hogy egy olyan konferencián ültünk, mely a Magyar Királyság Kormányzójának a nevét szerette volna tisztázni, ebben a Magyar Köztársaság Országgyűlésének alelnöke is részt vett. A hozzászólásokon valószínűleg látszani fog, hogy az úr konzervatív körökben elfogadott, ám engem mégis meglepett. Ebben én legalábbis inkonzisztenciát vélek felfedezni, és ebben megerősít, hogy a királyságnak, mint hagyománynak és államformának a fontossága fel sem merült a konferencia során.


Ezen kívül egy teljes mértékben színvonalas konferenciát hallhattunk, amellyel kapcsolatban csupán egy kiegészítéssel élnék; Bánsági Andor előadásához annyit tennék hozzá, hogy Ausztria-Magyarországnak volt gyarmata; méghozzá a Spitzbergáktól keletre fekvő Ferenc József-föld (bár innen hozzánk csupán jegesmedvék vándorolhattak volna be), ahol Deákról, Zichyről, illetve székesfővárosunkról, Budapestről is neveztek el fokokat, hegyeket és gleccsereket. Ma Oroszország része, ám nevét változatlanul megtartotta. A program végére érve végül nem távoztam keserű szájízzel, annak ellenére, hogy utolsóként még felszólalt vitéz Kiss Imre, a Szent Korona Szövetség elnöke (félreértés ne essék, személyével semmi bajom, nem is ismerem), aki a Szentkorona-tan időszerűségét és aktualitását hangsúlyozva – egyébként bátorító és igaz szavakat mondva – sem emelte ki, hogy Alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállítására csakis a Magyar Királyság keretei közt lenne lehetőség.

47 megjegyzés:

Gordon írta...

"vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó úr"

Az ég szerelmére, nem lehetne ezt az urazást abbahagyni? Azt csak élő ember megszólítására használjuk.

Annak idején Antall József okosította ki viselkedni nem tudó politikustársait, hogy ő nem "Antall úr" - így legfeljebb a vízvezetékszerelőt, vagy a házmestert hívták az ántivilágban. Ennek ellenére a mai napig megy az urazás, főleg fideszes körökben: "Orbán Viktor miniszterelnök úr ezt meg azt mondta", stb. A felkapaszkodott, felfelé-nyal-lefelé-tapos proli szavajárása ez...

A tisztségeket pedig kisbetűvel írjuk.

Tehát helyesen: "vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó".

PHJ írta...

Nem tudhatom, hogy a szerző úrnak (;D) mi volt a szándéka. Az úr nekem is zavaró egy kicsit. Annak idején Horthy-t Őfölméltóságú Úrnak hívták, amikor élt. A Kormányzót nagy K-val. Ha ez archaizmus, akkor belefér sztem. De mindjárt jön UP és elmondja...;)

Petya írta...

A 'vitéz' és a nemesi előnév a vezetéknév előtt kisbetűvel van írva, kivéve, ha mondatot kezd, akkor természetesen naggyal (nem szokták tudni). A 'Főméltóságú Kormányzó úr' megszólításban minden nagybetű az 'úr'-on kívül, így a kormányzó is.

"Azt csak élő ember megszólítására használjuk."

Hát ebben nem vagyok biztos, annyi bizonyos, h Szolnokon így használták. A tisztelet jele is lehetett, mindenesetre nekem semmi bajom vele. Az urazást pedig hadd ne hagyjuk már abba (ennyi erővel a KTK-ön is abba lehetne hagyni a magázást..), ezzel is hangsúlyozzuk a distanciát köztünk és a "modern kor" közt. Mi még nem töröltük el ezeket a "feudális csökevényeket" itt. Majd talán a haladás tankja a Tirpákbokrétáson... :)

Mit akar Gordon, csak nem elvtársozhatom a Főméltóságú Kormányzó urat! :)

Gordon írta...

Ki hívta őt - nem megszólítás esetében - Főméltóságú Úrnak? Bethlen István gróf, vagy Teleki Pál gróf? ;)

Megszólítás: "Főméltóságú úr, kérem tartsa meg beszédét!" "Anikó asszony, kérem vágja át a szalagot."

Más esetben: "Horthy Miklós kormányzó megtartotta beszédét." "Orbán Viktorné Lévai Anikó átvágta a szalagot."

Kivéve a cselédség/személyzet: "A főméltóságú úr elutazott." De ők is csak cselédi minőségükben.

Régi magyar filmekben gyakran lehet hallani, hogy "a méltóságos asszony átvágta a szalagot" - ezeket a filmeket belvárosi zsidók csinálták, akiknek nem volt gyerekszobájuk. A magyar nyelvben az úr, asszony megszólítások, harmadik személyben az illető nevét, tisztségét, foglakozását használjuk.

Kivéve ha cselédek vagyunk, vagy cigányok (v.ö. Győzikéné "Bea asszony").

PHJ írta...

Értem. Javítottam... Chui írt ezzel kapcsolatosan korábban. Javasolom is a blogon, meg monarchisták egymás közti "nemzetes uram" megszólítást. Hm? Ezen nem lehet megsértődni, talán csak DGY-nek, aki báró. Ki tudja...?

ultrajobber írta...

Nos, nemzetes uraim, a magam részéro"l nem igénylem ilyetén való megszólításomat.

Viszont szívesen felhívom becses figyelmüket az alábbiakra, a Hit Gyülekezete, és Kósa Lajos szabadko"mu"ves fideszes politikus esetére:

http://barikad.hu/node/29138

A fentebb linkelt cikkhez találtam egy nagyon nagyon találó kommentárt LPG oldalán,a László András féle, CIVITAS DEI-CIVITAS DIABOLI elo"adások 4.lapján a második hasábon, alul, ott, ahol az van, hogy:

" Ha a jelenkori úgynevezett államoknak a vallással kapcsolatos..." tól egészen odáig, hogy: "ha ilyen hülyék,ha nekik ez kell"-ig.

Nálunk is ez van: nép-szeru"ség, nép-szuverenitás, vagyis amerikanizálódás.

(De hisz a Barikádtól már tudjuk: Obama nép-szeru"bb mint Jézus Urunk.)
Sátánizmus.

ultrajobber írta...

Ja igen, bocsánat, azt se felejtsük el, hogy Kósa megmondta, hogy az Ördöggel is szövetséget kötne-Kuruc.info.

PHJ írta...

Jobber,

Kósa maszonságát mi bizonyítja? A HITgyülis történet jó nagy baki, majd a katolikusok felé lehet kommunikálni, de az, h vki azt mondja, h az ördöggel is összefogna, ugye nálad is csak vicc volt?;DDD

ultrajobber írta...

Én még ilyen archaikus paraszt vagyok, ezért komolyan gondolom, és elhiszem, hogy o" is komolyan mondta.

Én például tényleg hiszem,hogy van Ördög és pokol, és hogy el lehet kárhozni.

Csak nevessetek ki.Nem bánom.

ultrajobber írta...

A bejegyzéssel kapcsolatban, Balassagyarmatról olvastam egy újságban, hogy Ferenc József börtönkápolnát alapított a Gyarmati börtön számára.

Nobilis írta...

"Javasolom is a blogon, meg monarchisták egymás közti "nemzetes uram" megszólítást. Hm? Ezen nem lehet megsértődni, talán csak DGY-nek, aki báró. Ki tudja...?"

Még én is megsértődnék. :)
Kikérem magamnak, nem kell megszólítás. Megteszi a "Kedves XY" is. ;)

King Kacor írta...

Javasolom, hogy eztán mindenki kend-nek szólítsa egymást, mind a privat sphera-ban, mind közügyileg

http://home.tvnet.hu/~blaise/Pages/tancsics.html

http://mek.niif.hu/05500/05552/html/av0098.html

Petya írta...

A nemzetes úr az a vitézek megszólítása volt, u.h. ha csak nem vagyunk azok, akkor én ezt nem javaslom...

Értem Gordon, tehát urazni csak akkor, ha az illető még él, illetve mi rá utalunk, vagy megszólítjuk? Mert nem teljesen tiszta nekem a hsz-a.

Gordon írta...

Urazunk akkor, ha a személy
- életben van, ÉS
- személy szerint megszólítjuk, VAGY
- hivatásának, foglalkozásának megnevezésével hivatkozunk rá ("Kapcsolja kérem az ügyvéd urat.")

(Az utóbbi esetben az "úr" nem feljebbvalót jelent, hanem csak a nemet jelzi, tehát hogy férfiról van szó, lásd tanár úr/tanárnő, doktor úr/doktornő.)

Van egy barátném aki nagyon tudja ezeket, legközelebb szólok majd neki, hogy írja már le és tegye fel valahová a netre. Egyébként 2-3 teljesen kézenfekvő alapszabályból le lehet vezetni az egész illemet, tehát nem egy rocket science. A magyar szokások pl. a társadalom hármas osztatából indultak ki:

- király és királyi család
- nemesek
- nemtelenek.

Az összes nemes társasági szempontból egyenrangú volt (elvileg egymás közt házasodhattak), ezért egy Horthy még kormányzóként sem állt egy Bethlen gróf, vagy egy hétszilvafás, vagy akár egy szabad székely felett. Hivatali szempontból természetesen más volt a helyzet.

PHJ írta...

Gordon,

akkor Antall József múzeumigazgató miért tiltakozott az úr kifejezés ellen? Élt is, funkciója is volt...nem tiszta.

A nemzetes úr az a kifejezés, amely a legalsó szint, de még vki. Tessék csak elolvasni újra ezt; http://monarchista.blogspot.com/2009/02/kegyelmes-meltosagos-nagysagos-es.html

Ha vannak bárók, grófok, netalán hercegek, vagy őrgrófok szerény kis olvasótáborunkban (DGY-n kívül), akkor nyugoodtan kérjék csak ki, én ilyenen nem sértődök meg.

Ha a hölgy akarja, akkor írja meg, kitesszük. Jómodor ránkfér.

Gordon írta...

"Antall úr" ezt és ezt nyilatkozta... Erre mondta, hogy "Antall úr"-nak a szerelőt/házmestert/zöldségest (nem emlékszem pontosan) hívják.

Mivel nem akarják "vízvezetékszerelő úr"-nak hívni, ez ugye nevetséges lenne, de az Antall úr meg nyilvánvalóan utal arra, hogy az illetőnek nem túl magas rendű hivatása van (ha az lenne, hivatásneve + úr lenne a megszólítás, hivatkozás). Magyarán ez egy kényszermegoldás egy idétlen helyzetre, amit a polgári társadalom hozott létre azzal, hogy szabad embereket (urakat) ilyen nem-emelkedett hivatásokba kényszerített.

De ezt már csak én teszem hozzá, nem Antall mondta. :)

Azóta persze a politikusi hivatás is kissé leértékelődött, nekem legalábbis könnyebben jönne a "Bajnai úr", mint a "miniszterelnök úr" vagy akár "a miniszterelnök". :)

De lehet, hogy majd a hölgy jól helyretesz engem is. :) 96 éves és ő még ebben nőtt fel, autentikus forrás. Mellesleg az a véleménye, hogy a bugrisság, gazsulálás, stb. már a Horthy rendszerben kezdett eharapódzni, nem kis részben amiatt, hogy a filmek karikatúra-jelleggel ábrázolták az úri osztály szokásait.

PHJ írta...

Gazsulás?! ;DDDDDDDD Ez tetszett. Találó.

csi írta...

Orbán közölte: azért fogják használni ezt a felhatalmazást (ti. a kétharmados többséget), hogy ezáltal megerősítsék a demokráciát és a köztársaságot.

http://www.mno.hu/portal/636984

Piha, ezt akár a Gy. Feri is mondhatta volna.

csi írta...

Az urazáshoz.
Én azt utálom amikor a rendőrségi hírekben az elkövetőt urazzák.

ultrajobber írta...

Én azt mondom, hogy Orbán szégyellje magát,és meg se szólaljon, évekig asszisztált a szocalista szabad demokrata bu"nözéshez, az ország megsemmisítéséhez.

Most, hogy törvény elo"irja a váltást, csak úgy, simán beülne az elnöki bársonyszékbe.De eddig kussolt, nehogy baj legyen.

A köztársaságukat pedig, ebbo"l kifojólag, útálom.

ultrajobber írta...

Ha meg Vona segédkezni fog neki, hogy O" lehesenn a következo" köztársasági elnök, akkor O" is csak megvetést érdemel.

ultrajobber írta...

Fascizmus, nemzeti szindikalizmus, ilyesmikre van szükségünk, nem köztársaságokra.

Petya írta...

@ ultrajobber

Semmi ilyesmi, vagy ehhez hasonló kő baloldali dologra nincs szükségünk. A nemzeti szocializmusra pedig mégannyira nincsen. Ha valamire szükségünk van az egy erős kéz, ill. jogfolytonosság.

ultrajobber írta...

Petya,

ne haragudj, de én úgy tudom, hogy a fascizmus Olaszországban királysági államforma alatt érvényesült, és elég jó társadalmi hatása volt.

A falangizmus vagy más néven nemzeti szindikalizmus pedig egy, még ennél is magasabb "rendu" ideológia, szerves része a monarchizmus,és máig ünneplik az alapítóját.

Parsifal írta...

Az olasz fascista eszmeiség, világnézet - mivel heterogén volta miatt igazi ideológiává nem állt össze, inkább reakciós volt - nem feltétlenül volt királyság-párti, sőt magát revolutív mozgalomnak deklarálta.

Egyébként az Olasz Királyság úgy végezte, ahogy kezdte. Az "Italia Unitá" mozgalom önmagában rendelkezett pozitív gyökerekkel (középkorban már Dante megfogalmazta), azonban olyan területeket kapcsolt össze, amelyek az antik római kort kivéve közigazgatásilag sohasem voltak egyek, akkor sem abszolút értelemben, és kultúrálisan akkor sem.

Dél-Itália megőrízte görög, majd bizánci, majd italo-albán karakterét, Szicília egy külön vidék, Toszkána megint más kérdés, az észak-itáliai városok identitása megint egy más falat, Velence meg külön dolog. Ezek a kultúrális, struktúrális törésvonalak egészen az ókorig nyúlnak vissza. itália térdinamikája, belső szerkezete, a helyi és helyzeti energiák alapján lényegileg már az ókorban kirajzolták az egyes régiókat.

Az italianizmusnak hasonló problematikával kellett megküzdenie mint a Kárpáttér megszervezésében a magyarságnak. külső, divergens folyamatok peremállamokat hoznak létre, melyek szomszédos terekhez kötődnek (Észak-Itália Ausztriához, vagy Németországhoz, Dél-Itália Bizánchoz, vagy Hispániához, Velence a keleti-Adriatikumhoz) vagy Róma központtal az Apennineket egységes államkeretbe szervezzük.

A különbség csak az, hogy a Kárpáttér a török időket és a posztrianoni korszakot leszámítva egységes tér volt, Itália meg ennek pont a fordítottja.

Czelder kollega erről bővebben tudna mesélni.

Az "italianizmus" olyan dolog, mint a "hispanizmus" vagy a "hungarizmus". Annyi a különbség, hogy a baszkokat, vagy a déltiroliakat leszámítva gyakorlatilag rokon félnyelvi állapotban lévő dialektusokat, regionális identitásokat kell egységbe szervezni. Ez olyan "ideálállapot" amivel mi nem rendelkezünk. Olyan, mintha nem lennének szlovákok, románok, szerbek, németek, csak mondjuk palócokat, székelyeket, kunokat stb kéne egységes nemzetté formálni.

ultrajobber írta...

Tanulságos kis olvasmány:

http://antignosztikus.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=68493

ultrajobber írta...

Ez a címe:

A hungarista birodalmi eszmény a magyar falangizmus tükrében


Érdemes elolvasni.

Parsifal írta...

A Habsburg-kormányzat nagy hibája egy anakronisztikus birodalmi gondolat fölvállalása volt.

Először németesíteni, majd szlávosítani akartak, arra építeni a modern államok elengedhetetlen követelményét, az egynyelvűséget.

Ausztriában 1867. után ezt kényszerből, nem européer okokból adták föl.

Bismarck megmondta, hogyha ő abban a szerencsétlen helyzetben lenne, hogy ő lenne osztrák császár, akkor Budapestre helyezné székhelyét, magyar huszárruhában jönne, és magyarosítana, ahol csak tudna, mivel a térdinamika és az etnikai arányok ezt követelik meg.

Egyébként a Monarchia területe nagyjából az Anjou- majd Mátyás-kori magyar birodalmi actio radius-nak felelt meg.

Andrássynak ezért volt jelentős tette Közép-Európa három vezető terének összehangolása, amely végül a hármasszövetségbe (Németország, Itália, tkp. Magyaroszág - Kárpáttér) kulminálódott.

Az udvari politika kudarca, hogy egy német peremállamból (Ostmark) akartak egy össznémet birodalmat létrehozni. A Habsburg-birtokokat egyveretűvé tenni. Amikor meg nem ezt akarták - ami látszólagosan jó volt nekünk - az pedig divergenciához vezetett.

Olyan lett, mint a mostani EU vagy a KGST, nem elöregedett, hanem halva született.

A spanyol, francia (XVIII. század), vagy az olasz és német (XIX. század) egység politikailag időszerű alapon jött létre.

Mindenki büszke lenne egy Habsburg-vezetésű, a szentistváni birodalmiságot fölvállaló Kárpáttér-szervezésű koncepcióra.

Ezért van az, hogy aki Spanyolországban királyellenes, az szeparatista, antibirodalmista, vagy épp Franciaországban, vagy Németországban, vagy Olaszországban, míg nálunk sajnos egy sajátságosan szerencsétlen helyzet van ebből a szempontból.

Névtelen írta...

Italianizmus tulajdonképpen még most sem létezik. Az olaszok csak a külvilág felé mutatják olaszságukat, maguk közt viszont kőkeményen megnézik, ki honnan valósi.
Olyan ez, mint az ókori görögök esete.
A digóknak ugyanaz a nagy szerencséjük is,nevezetesen hogy sok közös szál köti őket össze: a vallás, a nyelv és többé-kevésbé a kultúra.

A hungarizmus szvsz kifejezetten rossz példa (költői kérdés: mi a közös a pápai református polgár és az altorjai székely nemesember közt??).

Jah, és ne feledjük, hogy a digók sok mindenre hajlamosak, de a centralizmus messze áll tőlük. Ergo az egységes Itália csak kifelé egységes. Igaz ez már a kezdetektől is (a közigazgatásuk valami egészen elképesztő katyvasz). Az pedig egy külön bohózat, ahogy az olaszok a nagypolitikát űzik (mind régen, mind ma - habár ma már silányabb az emberanyag).

"A Habsburg-kormányzat nagy hibája egy anakronisztikus birodalmi gondolat fölvállalása volt.

Először németesíteni, majd szlávosítani akartak, arra építeni a modern államok elengedhetetlen követelményét, az egynyelvűséget."

Te, Parszi... izé... ezt jól átgondoltad? Az első még csak-csak, de ezt a németesítős-szlávosítós micsodát honnan lőtted? Ehhez hasonló csak a Mein Kampf-ban van leírva (meg az 50-es évekbeli Századokban).

Üdvözlettel:

Czelder Orbán

PHJ írta...

Parszi itt most éppen Baráth Tibort büfögi egy kicsit vissza. Most még a hatása alatt van, egy ideje. Nem hiszi nekem, h ez nyilas duma persze, meg egy jó nagy fantazmagória. ;-(( Pethő Capitoliuma ezzel kapcsolatban, akkor inkább. A szlávosítást én sem értem, és a németesítéssel kapcsolatosan is vannak erős fenntartásaim (melyik korban vagyunk) ezt mondhatta volna Szabó Dezső is, vagy éppen Málnássy Ödön is.

Névtelen írta...

Így már értem, de igazán jelezhette volna.

Üdv:

Czelder

PHJ írta...

Ne félj, fogja! ;DDD

Parsifal írta...

Ad 1.

Nem büfögtem semmit.

Ad 2.

Baráth alapvetően imrédysta volt, műve elejét ráadásul Kállay idézettel nyitja. Aki nem olvasta, ne szóljon hozzá. (PHJ)

Ad 3.

Baráth leírja, hogy a Habsburgok nem "magyarellenességből", hanem az összbirodalmiság ideológiája miatt cselekedtek így, de a megelőző 500 év geopolitikai valóságának ellenében. Bismarck-ot is idézi, hogy Budapest központtal kellett volna birodalmiságot kialakítani, hisz peremterületről német hegemoniájú birodalmat, illetve szlváot nem lehet kialakítani.

Ad 4.

Málnási-Metzger Ödön egy dillettáns fantaszta volt. Sok helyen épphogy Mályuszt és Telekit (akit Habsburg-ellenességel vádolni nevetséges) idézi Baráth, akik ugyanezeket vetik az udvari politikának föl hibaként (Bismarck-kal egyetemben). Ezzel még nem antiaulikusak. Attól mert valaki hanyatt fekve röhög Habsburg György politikai dilettantizmusán, még nem Habsburg-ellenes. De nem lesz Habsburg-seggnyaló, azaz nem fogja az udvar minden lépését hajbókolva helyeselni.

Ráadásul sem Szabó Dezső, sem Málnási nem volt képzett a geopolitikában, és a népiség jelentőségét is csupán emociatív oldalról közelítették meg, nem pedig a kjelléni "organikus állam" fölfogása felől.

Mondtám már János, ha egy sort sem olvastál Baráth művéből, akkor ne tegyél úgy, mint a Nagy Gábor alakította nyilas, mert akkor azt kell mondanom, amit Latinovits: "Mondja tanár úr, miért verette meg őket?"

Az ominózus jelenet (hamarosan kész a poszt róla):

http://www.youtube.com/watch?v=Z1wVqjATyXw

Parsifal írta...

Egyébként érthető, hisz az abszolutista alapon szerveződő modern államok koncepcióját próbálta vinni a bécsi udvar is, a "szegény udvar vízzel főz" alapon, kiindulva azokból a szétszórt birtoktestekből, amelyek voltak.

Alapvetően nem tudtak mást betelepíteni, csak németeket, de ez jól is jött, mert mint írták, majd a magyar vért lecsendesíti. A jozefinista összbirodalmisági koncepció, majd a provizórium (1849-1867) is jórszét ezt szolgálta, eredménytelenül.

A német birodalmi egység szervezőerői közül 1648-ban kiszorultak, az itáliaiból már korábban.

1806-ban a német-római császári címről lemondott I. Ferenc, majd a königgrätz-i csata utána Német Szövetség is fölbomlott.

Ezeket a tereket mások szervezték meg.

Baráth világosan különbséget tesz a "nép", a "tér" és az "állam" fogalma között.

A földrajzi és népiségi tényezők politikai súlya Kjellén bölcsessége szerint ugyanúgy nem hanyagolhatóak el, mint a bürokratikus, gazdasági és szociális tényezők.

Az államrezon kvázi macchiavellista szerepén túl a térbeli és népiségi valóságok államalakító szerepe már a XVIII. században közismert volt, jóval Ratzel, vagy Kjellén, főkép Haushofer előtt. (Lásd pl. Bismarck-ot akár.)

Parsifal írta...

Czelder barátom,

Azért mert Mo-n is van "tirpákozás" (kvázi regionalizmus) az nem tagadható, hogy az egységes Itália eszméje a középkorig visszanyúlik. (Pl. Dante)

Mivel nagyobb a politikai tér, így nálunk ez kevésbé jelentkezik (esetleg a transszilvanizmusban).

Az hogy milyen negatív illetve pozitív erőtényezők szunnyadnak az olaszokban, és épp mikor mi jön elő, az más kérdés.

Ha alaposan végigolvastad, amit írtam, akkor láthatod, hogy nem állítottam, hogy problémamentes volt az olasz egység létrehozása, de az itáliai háborúk (XVI. század) során is a Habsburgok és a Bourbonok között már látható volt, hogy mind a ketten egy egységes Itáliai Királyságot akartak megvalósítani, a modern állam megszületésével egyetemben.

Baráthhoz:

A báró Kemény Gábor vezette vallás- és Közoktatáési Minisztériumban látott el funkciókat, majd pedig szívesen fogadták Franciaországban, ahol azelőtt a magyar történettudomány utazó nagykövete volt. (Hóman, Domanovszky tanította.)

Utána ment Kanadába. Itt idősb korára elkapta a gépszíj, és persze az emigrációs élethelyzet lélektanilag erodáló hatása. (Lásd: Magyar népek őstörténete...)

Az ultrajobber által belinkelt Lengyel Ferenc cikk elgondolkodtató.

PHJ írta...

;DDD

A kis morcos.

Baráthoz tíz éve volt szerencsém még, akkor is azt gondoltam, h egy fantaszta, pedig akkor még vad dolgokat is benyeltem. Ma pláne ezt gondolom. Minderről én is, meg Békés Márton is meggyőztelek (vagy mégsem?) egy reggeli vonaton egy éve útban Szeged felől Budapest felé. Ha sok időm lesz, akkor becsatolom neked a korbeli recenziót, amit mondtam Baráth agymenéséről. Baráth mellesleg azt is állította, hogy Osiris egyiptomi isten, magyar isten, és "Nagy úr". A magyar népek őstörténete múlhatatlan vidám perceket okoz nekem mindig ;DDD

Ha nyilashoz hasonlítasz az casus belli barátom. Az ötödik pecsétet örülök, h bepótoltad ennyi év után, de a hasonlat több szempontból is sántít. Viszont ajánlom figyelmedbe Dégi alakítását is figyelmedbe. Azt ne hagyd ki a posztból! *-*

Névtelen írta...

"de az itáliai háborúk (XVI. század) során is a Habsburgok és a Bourbonok között már látható volt, hogy mind a ketten egy egységes Itáliai Királyságot akartak megvalósítani, a modern állam megszületésével egyetemben."

Frankón nem, de sebaj. Inkább I. Ferenc francia király megállítása volt a cél, aminek "mellékes" hozadékaként a Habsburgok rátenyereltek a Milánói Hercegségre.

Az egységes Itália koncepció (a középkori vízió a 16. századra "elhalt") szabadkövi koncepció. Ennek megfelelően is jött létre a 19. században. Nagyon beszédes az olasz történetírás, mivel egy holisztikus ívre felvéve mutatja be a három függetlenségi harcot (Prima/Seconda/Terza guerra di indipendenza). 1848, 1859, 1866.

Piemont meg igazi kígyófészekként játszott, de nem is ez a lényeg most. A lényeg, hogy ne légy bolhás! :-)

Czelder

Névtelen írta...

Jah, akkor még Valois-ház angoulume-i (vagy hogy is hívják) ága uralkodott.

Cz.

Parsifal írta...

;-)

1.

„Baráthoz tíz éve volt szerencsém még, akkor is azt gondoltam, h egy fantaszta, pedig akkor még vad dolgokat is benyeltem. Ma pláne ezt gondolom. Minderről én is, meg Békés Márton is meggyőztelek (vagy mégsem?) egy reggeli vonaton egy éve útban Szeged felől Budapest felé. Ha sok időm lesz, akkor becsatolom neked a korbeli recenziót, amit mondtam Baráth agymenéséről. Baráth mellesleg azt is állította, hogy Osiris egyiptomi isten, magyar isten, és >>Nagy úr<<. A magyar népek őstörténete múlhatatlan vidám perceket okoz nekem mindig. ;DDD”

Ad 1.

Mit olvastál Baráthtól? Az általam is említett „Magyar népek őstörténete” c. művet? Mit is írtam? Az alábbiakat:

„Utána ment Kanadába. Itt idősb korára elkapta a gépszíj, és persze az emigrációs élethelyzet lélektanilag erodáló hatása. (Lásd: Magyar népek őstörténete...)”

Distinkció, drága barátom, distinkció!

Miről győztetek meg? Ha jól emlékszem Pécsről voltunk úton széktelen fővárosunk felé. :-)

Baráth emigrációs őrültmagyarkodásáról tényleg írtál recenziót? Az érdekelne. :-)

2.

„Ha nyilashoz hasonlítasz az casus belli barátom. Az ötödik pecsétet örülök, h bepótoltad ennyi év után, de a hasonlat több szempontból is sántít. Viszont ajánlom figyelmedbe Dégi alakítását is figyelembe. Azt ne hagyd ki a posztból! *-*”

Ad 2.

A film a díszletektől elvonatkoztatva érdekes emberi viselkedésmódokat mutat. Én csak ennyiben vontam párhuzamot közted és a „Tanár úr” között, és ez a karakterológiai igazság világnézettől független.

Dégi alakítására? :-) Keszei Károly fényképész? :D:D:D
Mit is mondott Latinovits? „Nem kell tudniuk ennek a kis fényképésznek a szerepéről sem.” ;-)

Parsifal írta...

Drága barátaim!

János: a "reductio ad Hitlerum" (náci kártya) logikai hibáról le kéne szokni. No és persze az "argumentum ad baculum" (bunkósbotérvelés) eszközéről. Ennyiben állítottam az analógiát (és nem az azonosságot) a Nagy Gábor által megformált karakter és közted. ;-) (A tévedés jogát fönntartom.)

Czelder: az árnyékbokszolással ill a szalmabábérveléssel vigyázz!

Mit is állítottam?

"A különbség csak az, hogy a Kárpáttér a török időket és a posztrianoni korszakot leszámítva egységes tér volt, Itália meg ennek pont a fordítottja."

Előbb meg az került gyakorlatilag a számba, hogy szerintem az egységes Itália koncepciója mindig eleven volt, holott ezt már eredetileg sem állítottam, csupán fölhoztam azt, hogy ennek térdinamikai lehetőségei jók, ha nem is tökéletesek.

Az, hogy "elhalt" volna az összitáliai koncepció, azt kétlem, V. Károly föl akarta támasztani a Szent Római Birodalmat, és ebbéli tervében legnagyobb kerékkötője Franciaország volt.

Ennek egyik hadszíntere Itália volt.

A háborúkhoz mindig kapcsoltak "történelmi jogi" érvelést, ehhez is, a langobárd korona jogán, amely insigniológiailag a középkor folyamán az Itáliai Királyság jelképe volt.

"Az egységes Itália szabadkövi koncepció." -ez pedig az "argumentum ad logicam" állatorvosi lóként is fölhozható iskolapéldája.

Ez ehhez az állításhoz hasonlítható:

"A magyar nemzetkoncepció Jászi találmánya, tehát szabadkőműves."

Az egységes Itália eszmeiségnek több változata volt, ezek közül az egyik volt a szabadkövi, ami azért lett végső soron az egyedüli, mivel az Egyház (a Habsburgok Macht- und Familienpolitik szempontból érthető nyomására) elállt a pápa vezetése alatt megvalósítandó egységes Itália koncepciójától.

Attól, mert a francia forradalom fölvállalta a francia nemzeteszmét, attól még nem a francia nemzeteszme rossz önmagában.

PHJ írta...

Pécset akartam írni (de most Szegedről írtam, azért csúszott be), te kis Akkuratov.

Tévedtél.

Baráthtól olvastam ezt a remek kis országépítés filozófiája a Kárpát-medencében, anno. De nem bírtam végig, ahogyan említettem. Korabeli recenziót írtam, nem az enyémet papa.

Distinkció barátom, distinkció!!! ;DDDD

Aki zöldek közé keveredik, azt megeszik a monarchisták. Már ha zöld lesz.

(Érdekel ez vkit még rajtunk kívül?)

Sagittarius írta...

Engem igen! ;)

Névtelen írta...

Péter, te most ugratsz engem?? Mert nem nagyon tudok másra gondolni.

Cz.

Parsifal írta...

Balázs,

Akkor én értettelek félre. De majd egy "Delirium" mellett megevebeszéljük. ;)

PHJ írta...

Brigadéros, Parszi,

Engem is meghívhatnak. ;D Jöhet valami háromszoros karmelita ser, meg abszint is.

PHJ írta...

Te Jobber, ez még nem aktuális. Hadd legyen meglepi...;DDD

ultrajobber írta...

Tuti nyero" lesz!!!