Szakasits Árpád elvtárs beszéde a Parlament előtt 1946. február 1-én.(d. n. PIL 283. f. 34./22. ő. e. 27-28. lap.)
Megszületett a harmadik magyar köztársaság! Az elsőt a nemzeti kétségbeesés, a jogosan föllobbanó, nemes harag szülte - a szabadságharc orkánja közben. -
A mások: vérözönből emelkedett ki, de csodálatos tisztaság sugárzott róla. A fölszabadult milliók lelkes ujjongása kísérte megszületését, amely egyértelmű volt nemzeti függetlenségünk visszaszerzésével és a négyszáz esztendős habsburgi szolgaság bilincseinek széttörésével.
Romokon, omladékokon született meg a harmadik magyar köztársaság, de bölcsője körül az egységbe forrott nemzet és a szabad s egyakaratú magyar nép gyűlt össze, hogy őrizze, megvédje, vérével és verejtékével táplálja s megtartsa mindörökre.
A magyar történelem nagy fordulójához érkeztünk. A nép kezébe vette sorsának intézését s mi hisszük, hogy a dolgozó magyar nép új Magyarországot épít a romba dőlt helyébe: szabad nép, szabad hazáját. Nem szavakkal, tettekkel építi. Úgy mint eddig! A fiatal magyar demokrácia három nagy cselekedetet vitt végbe eddig. A földreform volt az egyik s ezzel minden időkre végzett a magyar feudalizmussal. A választójogi törvény megalkotása és nemzetgyűlés megválasztása volt a második s most végezte el a harmadikat: a nép nevében s annak akaratából törvénybe iktatta a magyar köztársaságot. Egy esztendő alatt kifosztottan, szegénységben, romok között íme: három hatalmas tárgya és jele a magyar nép csodálatos erejének és életakaratának.
Ki merészelne ezzel az akarattal szembeszállni? Ki merészelné visszadisputálni a földreformot? A föld azok kezén marad, akik megkapták. A nagybirtokosok soha többé hatalommá nem lehetnek itt ezen a földön.
Ki merészelhetné megtámadni a magyar demokráciát kifejező nemzetgyűlést?
A nép megvédi foggal és körömmel is a demokrácia intézményeit. Ki merhetne kezet emelni a magyar köztársaságra?
Testével védi ezt a nép, munkások, parasztok, szabad, tanult fők széttéphetetlen sánca veszi körül s jaj annak, aki kezet emel rája! Megteremtettük a köztársaságot és erre az alapra építünk most már boldog és szabad magyar életet. A nép, amely századokon át oly sokat szenvedett, a szolgaságnak oly súlyos bilincseit hordozta és oly sokáig élt sötétségben, most elindul a szabadság és demokrácia napfényes útján s Európa bámulni fog, mire képes ez a maroknyi magyarság, ha szabadságban élhet s kifejtheti a maga hasznára és boldogulására erőit s képességeit. Lesz élet ezen a földön, nagyra nő a magyar s a dicsőség fényében áll majd a magyar köztársaság:
Éljen a szabad magyar nemzet!
Éljen a dolgozók harcos és építő egysége!
Éljen Tildy Zoltán, a harmadik magyar köztársaság első elnöke!
[Megjegyzések: Azt gondolom, hogy a szöveg magáért beszél, azonban gonosz módon kiemeltem a legfontosabb hangsúlyokat dőlt betűvel. Emlékeztetőül; 1. az ország megszállás alatt volt egy éve; 2. 1946-ban az első magyar köztársaságot kiáltották ki, mert 1918-ban népköztársaság volt, 1919-ben pedig tanácsköztársaság (Szakasits vagy mind a kettőt egyszerűen csak köztársaságnak veszi, vagy 1849-et veszi annak és 1919-et nem, ki tudja?); 3., a "négyszáz éves habsburgi elnyomás" itt csúcsosodik ki a szélsőbaloldali retorika egyik gyöngyszemeként, nem árt ezt megjegyezni, hogyha "jobboldalinak" hívott emberektől halljuk ugyanezt vissza.]
A mások: vérözönből emelkedett ki, de csodálatos tisztaság sugárzott róla. A fölszabadult milliók lelkes ujjongása kísérte megszületését, amely egyértelmű volt nemzeti függetlenségünk visszaszerzésével és a négyszáz esztendős habsburgi szolgaság bilincseinek széttörésével.
Romokon, omladékokon született meg a harmadik magyar köztársaság, de bölcsője körül az egységbe forrott nemzet és a szabad s egyakaratú magyar nép gyűlt össze, hogy őrizze, megvédje, vérével és verejtékével táplálja s megtartsa mindörökre.
A magyar történelem nagy fordulójához érkeztünk. A nép kezébe vette sorsának intézését s mi hisszük, hogy a dolgozó magyar nép új Magyarországot épít a romba dőlt helyébe: szabad nép, szabad hazáját. Nem szavakkal, tettekkel építi. Úgy mint eddig! A fiatal magyar demokrácia három nagy cselekedetet vitt végbe eddig. A földreform volt az egyik s ezzel minden időkre végzett a magyar feudalizmussal. A választójogi törvény megalkotása és nemzetgyűlés megválasztása volt a második s most végezte el a harmadikat: a nép nevében s annak akaratából törvénybe iktatta a magyar köztársaságot. Egy esztendő alatt kifosztottan, szegénységben, romok között íme: három hatalmas tárgya és jele a magyar nép csodálatos erejének és életakaratának.
Ki merészelne ezzel az akarattal szembeszállni? Ki merészelné visszadisputálni a földreformot? A föld azok kezén marad, akik megkapták. A nagybirtokosok soha többé hatalommá nem lehetnek itt ezen a földön.
Ki merészelhetné megtámadni a magyar demokráciát kifejező nemzetgyűlést?
A nép megvédi foggal és körömmel is a demokrácia intézményeit. Ki merhetne kezet emelni a magyar köztársaságra?
Testével védi ezt a nép, munkások, parasztok, szabad, tanult fők széttéphetetlen sánca veszi körül s jaj annak, aki kezet emel rája! Megteremtettük a köztársaságot és erre az alapra építünk most már boldog és szabad magyar életet. A nép, amely századokon át oly sokat szenvedett, a szolgaságnak oly súlyos bilincseit hordozta és oly sokáig élt sötétségben, most elindul a szabadság és demokrácia napfényes útján s Európa bámulni fog, mire képes ez a maroknyi magyarság, ha szabadságban élhet s kifejtheti a maga hasznára és boldogulására erőit s képességeit. Lesz élet ezen a földön, nagyra nő a magyar s a dicsőség fényében áll majd a magyar köztársaság:
Éljen a szabad magyar nemzet!
Éljen a dolgozók harcos és építő egysége!
Éljen Tildy Zoltán, a harmadik magyar köztársaság első elnöke!
[Megjegyzések: Azt gondolom, hogy a szöveg magáért beszél, azonban gonosz módon kiemeltem a legfontosabb hangsúlyokat dőlt betűvel. Emlékeztetőül; 1. az ország megszállás alatt volt egy éve; 2. 1946-ban az első magyar köztársaságot kiáltották ki, mert 1918-ban népköztársaság volt, 1919-ben pedig tanácsköztársaság (Szakasits vagy mind a kettőt egyszerűen csak köztársaságnak veszi, vagy 1849-et veszi annak és 1919-et nem, ki tudja?); 3., a "négyszáz éves habsburgi elnyomás" itt csúcsosodik ki a szélsőbaloldali retorika egyik gyöngyszemeként, nem árt ezt megjegyezni, hogyha "jobboldalinak" hívott emberektől halljuk ugyanezt vissza.]
8 megjegyzés:
A bolsevik tehetségtelen, lusta, és irigy. Ezért elveszi a másét. És gyilkosságokkal csinál helyet magának a világban. Most is vannak földesurak, a vörös bárók. Most is vannak nagy részvényesek, a vörös bankárok. De a népnek sohasem volt hatalma, csak elhitették vele. Virág
Kicsit off, de úgy gondoltam, érdekes:
Cseh monarchisták felvonulása január elején Prágában (a tudósítás szerint kb. 50-en voltak).
Volt valami megemlékezés tegnap az Országházban, csupa nemes lélek: Bajnai, Debreczeni, stb. Egyszer megkérdezném tőlük, miért büszkék erre a tákolmányra.
Emmácska, én alig várom, hogy valami hasonlón részt vehessek idehaza. Szerintem lennénk mi is ötvenen. Ha összefognánk velük lassan összeállna Ottó uralma alatt a Monarchia :)
Az igaz, hogy a népnek sohasem volt hatalma, de egy elvont fogalomnak nem is lehet, viszont a hatalomnak (az államnak) éppen az a célja, hogy fenntartsa, megvédje és gyarapítsa, azt a népet, amelyről elég lenézően nyilatkozik névtelen barátunk.
Az igaz hogy a győztes csatákat és a sikeres államokat tehetséges hadvezérek és államférfiak hozzák létre, de tetteik a "nép" nélkül üres teóriák maradnának. Hisz a nép (a nemzet) fiai harcolnak és építenek. A jó vezetés és a nép egysége alkotja együtt az igazi hatalmat.
El kell olvasni a Corpus Juris Hungarici-nek azon törvényeit, amelyek az Árpádok alatt lettek meghozva, és számos példát lehet találni a fentebbi állításom igazolására. Csak egy példát szeretnék felhozni. Az egyik Árpád-házi királyunk olyan törvényt hozott, "hogy ha egy várjobbágy szolgálólányt zaklat, fosztassék meg a rangjától, mert a királynak nem bujálkodókra, hanem kemény harcosokra van szüksége".
http://szentkoronaradio.com/belfold/2010_02_03_meghalt-habsburg-otto-felesege
Ez hihetetlen:(
Nem a népet nézem le, mint elvont fogalmat, hanem a méltatlan vezetőket. Rákosi, Kádár, Horn, Gyurcsány stb. De a bolsevizmus lényege mindig az volt, hogy vegyük el a másét. És majd mi beleülünk a "készbe" és rosszul csináljuk a dolgokat. Lehet félreérthetően fogalmaztam. Virág
Függetlenségi harc volt-e Bocskai mozgalma? (Pálffy Géza, Korunk)
off kitekintés:
1. robbantgatnak az iráni monarchisták:
http://www.youtube.com/watch?v=9vLbP9sci10
2. ismerjük meg a Schwarz-Gelbe Allianz-ot (remélem egyszer majd együttműködést köthetünk velük):
http://www.youtube.com/watch?v=T7FGTl3bjJI
http://www.youtube.com/watch?v=hvCWdZKvo2M
Megjegyzés küldése