Lengyel-Árva magyar szentjei

     A királyi Magyarország legészakibb vármegyéjének egyik legészakibb településén, Orawkában áll egy csodálatos régi fatemplom. Ottó örökös királyunk halála után pár nappal jártunk itt, s mikor a bazilika honlapján olvastam a búcsúztatásra szánt összefoglalót az életéről, újra eszembe jutott a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom.

"...Elsősorban Horvátországot említeném meg. Ők tulajdonképpen honfitársaink, olyanok, akiknek a történelme összefügg a magyar történelemmel. Ha az ember ma Horvátországba látogat, a legtöbb templomban csak magyar szentek vannak, míg Szlovéniában csak osztrák szenteket találni..."

    Mégis hogyan jön ehhez a Lengyelországba szakadt Orawka temploma? Nos, ebben a lengyel faluban - ahol magyarok a történelem során sohasem éltek - találjuk a magyar szenteknek és boldogoknak a legteljesebb arcképcsarnokát. Szám szerint negyvenet.

Keresztelő Szent János templom, Orawka.

     A falu története 1585-ben kezdődik, amikor a lengyel Jerzy Wilga vezetésével katolikus lengyelek érkeznek a Thurzó birtokra Árva vármegye lakatlan területére, Zywiec és Podhale területéről. 1648-tól önálló plébániájuk van. A templom első plébánosa a Lippay György esztergomi érsek által kinevezett Scsehovics János magyar nemességet kap III. Ferdinánd királytól. Az ő irányítása alatt épült fel a templom 1652-ben.

     Az Orawkai templom építése összefügg a magyarországi ellenreformációs törekvésekkel. A templom épülete, a festmények, kegytárgyak gazdagsága messze túlmutat az apró lengyel telepesfalu határain, kisugárzik az egész vármegyére. Fontosságát jelzi, hogy az együtt uralkodó III. és IV. Ferdinánd elhalmozta ajándékaival a templomot; három harang és egy díszes orgona került ide az uralkodók jóvoltából. Az egyik harang szerencsére átvészelte az évszázadokat és ezzel a latin nyelvű felirattal hirdeti adományozója dicsőségét:

     "IV. Ferdinánd, Magyarország és Csehország királya ajándékozott engem az árvai katolikusoknak az úr 1652. esztendejében"

     A templomot főúri adományok is díszítik, a Thurzó és Zichy családok jóvoltából gazdagodott a katolikus plébánia. A fából készült templombelső festésével 1711-ben készültek el. A falakról 40 magyar szent és boldog arcmása tekint le ránk, akik közül 36-an az Árpádok alatt éltek. 

Szent István király

Szent László király

Szent László, Szent Imre és Szent István

Benedek esztergomi érsek és Szent Adalbert

     A templombelsőben megcsodálhatjuk továbbá a Habsburg család, Lippay György érsek, valamint az árvai lengyel eredetű nemesség címereit, akik a Thököly-ellenes harcokban mutatott vitézségükért és hűségükért kaptak nemesi oklevelet.

     A 2000. óta világörökség címet viselő templom lengyel plébánosa és az idegenvezető hölgy kitűnő magyarsággal ejtik ki Szent István, Szent László, Szent Imre herceg neveit, holott magyarul egyikük sem beszél. Látszik rajtuk, hogy magukénak érzik mind a magyar szentek közösségét, mind pedig tisztában vannak közös történelmünkkel. És nemcsak tisztában vannak vele, büszkék is rá. A gyönyörűen karbantartott, felújított templomban a magyar szent királyok ugyanazokra a lengyel leszármazottakra tekintenek le, akiknek ősei egykor Magyarországot választották új hazájuknak. Ez a közös tudat és semmi más nem képes újraegyesíteni a Magyar királyságot.

Bővebb beszámoló található Orawkáról a Jezsuiták honapján.