120 éve született Mindszenty József, Magyarország utolsó hercegprímása, a Magyar Királyság ezeddig utolsó elkötelezett és tudatos alkotmányos képviselője. A főpap és államférfi tudatosan vallotta, hogy az 1944 márciusa utáni berendezkedések lényegében törvénytelenek Magyarországon, saját magát pedig az első számú közjogi méltóságnak tartotta - indokoltan, hiszen a kormányzó, annak helyettese és az örökös király is akadályoztatva (száműzetés, fogság) volt és az ország idegen megszállás alatt állt. A hercegprímás - közjogi súlyánál fogva - lényegében kétszer is megvétózta a köztársaság kikiáltását 1946-ban, mely vétót a mai napig nem vonták vissza. Élete végéig fenntartotta alkotmányos-közjogi szerepét (prímás), amelyet VI. Pál pápával szemben is hangsúlyozott, amikor az esztergomi érseki széket üresnek nyilvánították. Úgy vélte, hogy ezt egyházi személy nem veheti el, csak egy jövőbeli Nemzetgyűlés, amely helyreállíthatja majd a jogfolytonosságot. Ezzel (is) azonban a mai napig adós neki a magyar nemzet. A hercegprímás egy alkalommal, nagyszabású történeti munkájában így fogalmazta meg a saját méltóságának jelentőségét és funkcióját: „Az esztergomi érsek első lett a közjogi méltóságok közt. A király távollétében ő vitte nem egyszer az országkormányzást. Királyi helytartó. Országos ügyekben a király kikérte a tanácsát. (…) A magyar birodalomban első ember a király, a második az érsek, illetőleg később a prímás., a . […] az egyetlen állás hazánkban, amelyben egyházi és polgári rang egyesül. Közjogi állását elismerték akkor is, amikor csak a nem-többségnek volt egyházi feje; értékelték azt legújabban is a magyarság kétharmadánál nagyobb többséget adó katolikusok és a nem-katolikus keresztények. Közjogi téren a nemzeti egység reprezentánsa. […] Az esztergomi érsek a királyi tanácsban megelőzte az országbárókat, ami államjogi elsőbbségre utal. Ugyancsak az ő kiváltságai közé tartozott a királykoronázás, ami szertartásban egyházi, viszont hatásaiban államhatalmi jellegű volt.”. Csak remélni tudjuk, hogy a jubileum elhozza sokaknak, hogy egy igazabb képet alakíthassanak ki magukról Mindszenty Józsefről magukban és munkásságáról, politikai krédójáról, amelyet jelenleg a közvélekedés eléggé egyoldalúan taglal.
2012. márc. 30.
120 éve született Mindszenty József hercegprímás, a királyság utolsó alkotmányos képviselője
120 éve született Mindszenty József, Magyarország utolsó hercegprímása, a Magyar Királyság ezeddig utolsó elkötelezett és tudatos alkotmányos képviselője. A főpap és államférfi tudatosan vallotta, hogy az 1944 márciusa utáni berendezkedések lényegében törvénytelenek Magyarországon, saját magát pedig az első számú közjogi méltóságnak tartotta - indokoltan, hiszen a kormányzó, annak helyettese és az örökös király is akadályoztatva (száműzetés, fogság) volt és az ország idegen megszállás alatt állt. A hercegprímás - közjogi súlyánál fogva - lényegében kétszer is megvétózta a köztársaság kikiáltását 1946-ban, mely vétót a mai napig nem vonták vissza. Élete végéig fenntartotta alkotmányos-közjogi szerepét (prímás), amelyet VI. Pál pápával szemben is hangsúlyozott, amikor az esztergomi érseki széket üresnek nyilvánították. Úgy vélte, hogy ezt egyházi személy nem veheti el, csak egy jövőbeli Nemzetgyűlés, amely helyreállíthatja majd a jogfolytonosságot. Ezzel (is) azonban a mai napig adós neki a magyar nemzet. A hercegprímás egy alkalommal, nagyszabású történeti munkájában így fogalmazta meg a saját méltóságának jelentőségét és funkcióját: „Az esztergomi érsek első lett a közjogi méltóságok közt. A király távollétében ő vitte nem egyszer az országkormányzást. Királyi helytartó. Országos ügyekben a király kikérte a tanácsát. (…) A magyar birodalomban első ember a király, a második az érsek, illetőleg később a prímás., a . […] az egyetlen állás hazánkban, amelyben egyházi és polgári rang egyesül. Közjogi állását elismerték akkor is, amikor csak a nem-többségnek volt egyházi feje; értékelték azt legújabban is a magyarság kétharmadánál nagyobb többséget adó katolikusok és a nem-katolikus keresztények. Közjogi téren a nemzeti egység reprezentánsa. […] Az esztergomi érsek a királyi tanácsban megelőzte az országbárókat, ami államjogi elsőbbségre utal. Ugyancsak az ő kiváltságai közé tartozott a királykoronázás, ami szertartásban egyházi, viszont hatásaiban államhatalmi jellegű volt.”. Csak remélni tudjuk, hogy a jubileum elhozza sokaknak, hogy egy igazabb képet alakíthassanak ki magukról Mindszenty Józsefről magukban és munkásságáról, politikai krédójáról, amelyet jelenleg a közvélekedés eléggé egyoldalúan taglal.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése