Kilencvenkét éve pontosan ezen a napon, 1920. március 1-jén választotta Magyarország kormányzójává nagybányai Horthy Miklós altengernagyot, a Császári és Királyi Haditengerészet utolsó főparancsnokát, Otranto hősét és a Nemzeti Hadsereg vezetőjét a Nemzetgyűlés. A győztes ellenforradalom és az ország megtisztítása után ez egy rendkívül fontos lépés volt a jogfolytonosság helyreállítása felé, ami végül teljesen azóta sem következett be. Az egyéves forradalmi pusztítás után az alkotmányjogi-közgazdasági-lélektani restauráció munkáját a Nemzetgyűlés még hat évig folytatta, mielőtt újra megalakulhatott a kétkamarás Országgyűlés.
Az nemzetgyűlési választásokon a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) nyert, mely végül koalíciós kormány alkotott több más párttal. Sajnos az alaki legitimizmus fontosságát tekintve is megosztott volt a párt és a kormánynak sem volt határozott álláspontja ezzel kapcsolatban. A kormányzóválasztáson gróf Apponyi Albert, aki a karlista irányvonalat képviselte csupán kilenc szavazatot kapott, így Károly királyunk restaurációs kísérletei nem sikerültek, megbuktak a "dunajegesek" ellenállásán. Fontos tudni, hogy Horthy Miklós ezt nem "Habsburg-gyűlöletből" tette - hiszen maga is nagy tisztelője volt a dinasztiának -, hanem félreismert reálpolitikai érdekekből. Ezzel együtt a megválasztott kormányzó személye fontos kell, hogy legyen minden magyarországi királyságpártinak, hiszen rendkívül sokat munkálkodott hazánkért és elérte, hogy a régi rend - még ha nem is a legtisztább, legteljesebb formájában - Magyarországon egy további negyedszázadig fennálljon, miközben a szabadkőműves-demokrata, a bolsevik vagy éppen a nemzetiszocialista fekély teljesen belepte a környező országokat.
5 megjegyzés:
"Az országgyűlési választásokon a két legerősebb, igen hazafias párt, a KNEP és az Egységes Párt véleménye sajnos - bár sok mindenben egyezett - az alaki legitimizmus fontosságát tekintve eltért."
Ez nem igaz. Az 1920-as nemzetgyűlési (egykamarás) választások során, egyéni választókerületekben az alábbi pártok jutottak be:
1. Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP)
2. Keresztény Gazdasági és Szociális Párt (KrGSZP) - Giesswein Sándor (Mosonmagyaróvár)
3. Keresztény Szocialista Párt (KrSZP)
4. Nemzeti Demokrata Párt (NDP)
5. Országos Kisgazda és Földmíves Párt (OKgFP)
A zömmel katolikus KNEP nyert, ám a KNEP is megosztott volt a királykérdés tekintetében. A második legerősebb párt, az OKgFP egyértelműen protestáns-függetlenségi alapon szerveződött.
A restaurációs kísérletek miatt meggyengült a KNEP. Ezért egyesítették a KNEP-et és az OKgFP-ot: 1922. február 2-án jött létre az "Egységes Párt" (EP), teljes nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt.
smafu...
http://index.hu/belfold/2012/03/01/schmitt_palt_levaltottak_lazar_es_tarsai_haditorvenyszek_elott/
Hát igen. Az ún. Egységes Pártot már Bethlen hozta létre. Az 1920-as választások után létrejött parlamentben a kisgazdapárt és a KNEP játszotta a főszerepet, ami teljesen alkalmatlan volt Bethlen politikai céljainak megvalósítására, túl demokratikus volt a csizmás parlament, radikális földreformot akartak stb.
A "szabadkőműves-demokrata" gondolom Csehszlovákiához passzol a jegyzet szerzője szándéka szerint. Hát, örültünk volna annak az életszínvonalnak, amit a csehek produkáltak. Mondom ezt mindannak dacára, hogy a magyarokat az új államban hátrébb sorolták...
Köszönöm, javítottam. Éjszakai poszt volt..
Igen, elsősorban Csehszlovákiára gondoltam. Az életszínvonal azért nem minden, és azt is bele kell venni, hogy mi egy megcsonkított, vesztes ország voltunk akkor, jóvátételt nyögők.
Tisztelt Parsifal úr:
"A második legerősebb párt, az OKgFP egyértelműen protestáns-függetlenségi alapon szerveződött."
Bocsásson meg, de ez a meghatározás pontatlan és nem is igazán értem, honnan származhat.
Az OKgFP nem protestáns, hanem keresztény szellemiségű volt és nem rendelkezett protestáns túlsúllyal sem. Voltak valóban "függetlenségi" elveket valló képviselői, de emellett voltak monarchista elveket képviselő vezetői is; sőt még legitimista vonala is.
Az OKgFP fő jellemzője a közép- és nagyparaszti (kisparaszti kitekintéssel), agrárcentrikus orientáltság, s főképpen gazdasági célok elérése mentén szerveződött.
Majd később épül be a pártba az ún. "földmunkás" tagozat, amely később a kommunista beépülés melegágya lesz (lsd: Dobi István).
Egyik kedvencem idézetem éppen Gaál Gaszton egykori elnöküktől származik - aki egy ideig a Nemzetgyűlés elnöke is volt, ami szövetséges pártnak akkor is kijárt -, aki egyszer azt találta mondani:
"Ha valakit meghallok a birtokom körül földosztásról fecsegni, rögtön a puskámért nyúlok."
(Hát, igen! Régen még volt elvszerű politizálás. :-D
Mindezt onnan ismerem, mert az 1989-es újraszerveződéskor (ante Torgyan) beleástam magam a párt történetébe - s külön felkértek rá, hogy ezt az idézetet véletlenül se használjam nyilvánosan.
Megjegyzés küldése