2012. jún. 25.

Maróthy-Meizler Károly: Az ismeretlen Mindszenty

Malmö egyik lakótelepén egy Svédországban élő erdélyi nemesasszony polcáról emeltem le ezt a Buenos Airesben, 1958-ban kiadott Mindszenty József hercegprímásról szóló könyvet. Alig pár napra kaptam meg, hogy elolvassam. Ez volt második könyv, melyet teljes egészében lefénymásoltam, annyira olvasmányos és letehetetlen munka. Annak örömére, hogy végre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapján digitálisan megtaláltam, álljon itt belőle egy részlet: 

"1947 Szent István napja előtt a vatikáni misszió egyik magyar papja végiglátogatta azokat a foglyokat, akik még ekkor is börtönökben raboskodtak. mindegyik kapott egy élelmiszeres csomagot s pár doboz cigarttát. A lelkész feljegyezte a nevüket. Az egyik francia börtönben egy nagyon megtört, lesoványodott fáradttekintetü férfi is megkapta a csomagjait, bemondta a nevét:


-Dr. Schiberna Ferenc.


-A volt főispán?


-Igen.


-Akkor önnek külön csomagjai vannak: magyar szalámival és magyar cigarettákkal.


A páter előkereste a nemzetiszínű szalagokkal díszített csomagokat.


-Vajjon ki gondolhatott reám? Feleségem? Öcsém? Barátom? - kérdezte könnyek között a harmadéves rab.


-Most ezek egyike sem. De az, akinek ön ellensége volt: Mindszenty József bíboros hercegprímás úr küldötte áldásával együtt...


-Lehetséges volna ez? A hercegprímás úr?... Nekem? -futotta el a fogoly falfehér arcát az öröm pirja, szemét pedig a könnyár.


-Igen a hercegprímás úr. Ezer gondja között sem felejtette el önt. Szabadonbocsájtása érdekében már két levelet is írt. Sajnos a franciák ismerik az ön esetét. De reméljük nem lesznek keményszívűek, mint mások egykor a prímással szemben..."


A fogoly volt az egykori veszprémi nyilas főispán, aki elhurcolta Mindszentyt a börtönbe, mindazokkal a paptársaival együtt, akik védelmére keltek.

A könyv az alábbi linken érhető el:

Maróthy-Meizler Károly: Az ismeretlen Mindszenty 1958 Buenos Aires

11 megjegyzés:

Parsifal írta...

Akit - többek között ezért is - leváltatott Szálasi Ferenc.

http://beszelo.c3.hu/04/0708/11holtzer.htm

Parsifal írta...

Maróthy-Meizler Miklós az egyik kedvenc politikusom.

Keresztényszocialista, majd nemzetiszocialista, következetesen elutasítja a liberális-angolszász orientációt, a kiugrást.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mar%C3%B3thy_K%C3%A1roly

http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al939_44/246.htm

http://www.fgyvk.hu/eletrajzilexikon/index.php?dir=M#M/014_Maróthy-Meizler_Károly_dr

http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC09732/10328.htm

http://www.hdke.hu/tudastar/enciklopedia/marothy-meizler-karoly

;-)

Parsifal írta...

Maróthy-Meizlernek keresztneve Károly természetesen, és nem Miklós. :-)

Szávoszt-Vass Dániel írta...

Ízlések és pofonok, számomra Mindszenty sokkal inkább példakép. Bár ha a hercegprímás úr írt volna könyvet erről a Károlyról lehet, hogy elgondolkodnék... de hát nem írt.

PHJ írta...

MMK emlékezése ugyan nem adatolt, de a korai korszakra értékes anyag, ha - a háború előtti memoárok stílusát hozva - dagályos is. Pontosan lejegyzi ő is, h Mindszenty elfogatásában volt személyes indok is, de a fogva tartása tudatos politika volt a nyilasok részéről, politikai ellenségként kezelték őt, indokoltan, hiszen a harmincas évek óta a szélsőjobboldallal szembehelyezkedett, akkor apátként, illetve később pápai prelátusként (MMK-val is ekkor szakította meg személyes kapcsolatát hosszabb időre és politikai ellenfelek lettek, de MMK soha nem szűnt meg tisztelni Mindszentyt minden jel szerint). Vajna vallomása szerint Schiberna felmentése és Mindszenty fogva tartása két különböző dolog volt, nem látott összefüggést közöttük, amelyet jól mutat az is, h a püspököt (ahogyan MMK szépen mondja "egyházfejedelem") akkor is fogva tartották, kicsit abszurd módon, amikor már a nyilas kormányzat elhagyta az országot. Ahogyan 1956-ban is, Mindszenty mellől lényegében "elfogytak" az őrök, így lett szabad 1945-ben.

Parsifal írta...

Egy gond, hogy nem hoz forrást MMK, márpedig a kormánytanácsok, és a soproni országgyűlés vonatkozó iratai megvannak.

Az, hogy ki mire emlékszik emlékirat alapján, egy már lejátszódott szituáció után pedig történetkritikailag kétséges.

Balogh Margit, akit elfogultsággal Szálasi iránt nem lehet vádolni, világosan leírja, hogy ez a "fogvatartás" házi őrizet volt karácsonytól, egy rendházban, gyakorlatilag egy külsős őrrel.

PHJ írta...

MMK az oral history tekintetében elég gazdag, nemcsak személyes visszaemlékezés, hanem szemtanuk visszaemlékezéseinek felhasználása is, ha jól emlékszem 30 vagy 50, sajnos azonban legtöbbször zaklatottan magáról, elméleteiről ír és nem Mindszentyről. A nyilas fogság időszakát kezelő részre szerencsére ez a legkevésbé sem igaz, hiszen ő is a részese volt, így ebben a részben forrásokat is hoz, ráadásul mindez nem mond ellent más forrásoknak. Balogh Margit a kismonográfiájában (2002)a fogvatartást nem cáfolja és ő is megerősíti azt, h Mindszenty fogvatartása mellett politikai szempontok voltak, apropó volt csak Schiberna személyes indíttatásai, amelyek csak kapóra jöttek Vajnának és Szálasinak is. (Balogh használja MMK-t, de sajnos a nyilas fogvatartás részben, amelynek fele már 1945-ös szovjet megszállás következményeivel foglalkozik, nem dolgozza bele.) Mindez persze akadémikus vita tárgya is lehet, biztosan szükséges ezeket jobban körüljárni, egy valósabb Mindszenty kép kialakítása miatt, alapvető tényeken azonban nem változtatnak egyedi momentumok esetleges felnagyításai: Mindszentyt politikai okok miatt csukatták le, ellenfelük volt a nyilasoknak, álláspontjának pedig pontosan meghatározó része a közjogi álláspont is, amelyet korábban más forradalmi, törvénytelen rendszerekkel szemben is hangoztatott. A fogvatartás alapvetően törvénytelen módon történt, hiszen felsőházi tagságát, mentelmi jogát semmibe vették, az indokok pedig nem álltak fent, ezt még még az ezzel foglalkozó bizottság is leszögezte, 1945.márciusában, mely a bizottsági meghallgatásra kötelezte Vajnát.

Parsifal írta...

Nézd, az "oral history" önmagában ismeretelméletileg problematikus forrás. Ezt gondolom nem kell különösebben bizonyítanom.

Másrészt megint a természettörvény fölé akarod helyezni a tételes törvényt, ami ellentmond a katolikus erkölcstannak.

Mindszenty gyakorlatilag az ateista bolsevistáknak a Dunántúl harc nélküli átadását követelte, ami az adott körülmények között hazaárulásnak minősült.

A tisztelet nem imádatot jelent, nem jelenti azt, hogy az illető minden gondolata a pápai tévedhetetlenség aktusával bír.

Az általam tisztelt kiváló amerikai katolikus gondolkodó, Charles A. Coulombe írta (a kinyilatkoztatás, és az egyházatyák és egyháztanítók, köztük Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás alapján), hogy a tételes jog által rendelt felsőbb emberi hatalom iránti kötelesség akkor szűnik meg, ha:

1. a hatalom veszélyezteti a katolikus keresztény hitet;
2. ha a hatalom megmaradása rosszabb körülményekhez vezetne, mint az annak megdöntése során kialakuló belháború következményei;
3. ha van ésszerű esélye a sikernek.

Szegény Mindszenty később keserűen megtapasztalhatta, hogy kik előtti átengedését követelte a Dunántúlnak. Ahhoz képest az 1944 november-1945 áprilisi háziőrizet nem volt több egy zárda fegyelménél. Misézhetett, nem alázták meg papi mivoltában, nem gúnyolták katolikus hitét, nem vetkőztették mezítelenre és nem köpdösték le.

A háború utáni "oral history" önigazolásait semmi korabeli kormánydokumentum, újságcikk (erről nem is írtak, nem ujjongtak a letartóztatásán, mint az atesita kommunisták), semmi sem igazolja. Őt azért vitték el, amiért mint magyar közjogi személy, az ellenség előtti lepaktálást kérte és erre buzdított.

Valószínűleg IV. Béla apostoli király is lecsukatta volna a veszprémi püspököt, ha Batu kán seregének átengedését kérte volna a "felesleges (???) vérontás elkerülése végett".

Ezen emberi tévedése (kinek nem volt?) ellenére megbecsülés és tisztelet (nem imádat!) illeti meg Mindszenty József hercegprímást, és reméljük mielőbb oltárainkon is tisztelhetjük az értünk közbenjáró magyar főpapot! Ámen.

Parsifal írta...

A lényeget kimondtad, nem vallási, hanem politikai okok játszottak közre Mindszenty letartóztatásban!

Mindszentyt mint közjogi személyt tartóztatták le.

Köszönöm János, hogy egyet érthetek veled!

PHJ írta...

MMK nem törekedett semmilyen 'önigazolásra', hiszen nem volt mit bizonyítania, elméletileg és sok mindenben gyakorlatilag is a nyilasok oldalán állt, de ezt ő is hibának tartotta (e mellett érdekes, h a módszert a korábbi és későbbi forradalmi rendszerek módszeréhez hasonlítja.) Az itteni értesüléseit alá tudja támasztani dokumentumokkal is, ezeket a kurrens Mindszenty-történetírás több alakja (Beke, Mészáros és Balogh is) elfogadja, nem fedezett fel ellentmondást a dokumentumok és közte.

Minden mást már túl sokszor is azt gondolom és nem is tartozik a tárgyhoz. Ha segítség volt, annak csak örülök.

Parsifal írta...

Honnét tudod, hogy nem törekedett önigazolásra? Isten vagy, hogy látod az összes belső motivációját, vagy azt, hogy nem egy sajátos olvasatot adott?

Ez túllép a történettudomány ismeretelméletén. Ezért minden "oral history", hiteles, egyidős forrás nélkül csak olvasat.

"Elméletileg"? Ne haragudj, párttag volt, sőt megyei vezető.

"Ő is hibának tartotta."

Mikor is? Akkor, amikor valaki ezt nyomtatásban leírta volna, letartóztatják, kivégzik, vagy legalább is "elhatárolódnak" tőle.

Balogh pontosan ellentmondás fedezett fel többek között a memoárok és például a kormánytanácsok, parlamenti ülések Mindszentyvel foglalkozó részei, és a korabeli dokumentumok között.

Például az is hazugság, vagy esetleg "rosszul emlékezés", hogy bármilyen szentmisét leállíttatott volna Mindszenty Veszprémben.

Rendelkezésre állnak a Ferences Rend dokumentumai. Megvan a korabeli szentmisére hívó plakát, ahol egyenruhában meg is jelentek a nyilasok, e közben az ajkai iparvidéken tartózkodott Mindszenty. A ferences gvárdián (házfőnök) csak annyit mondott, mivel pápai jogú rend a ferences, nincs joga egy megyéspüspöknek rendelkeznie felette. Mindszenty meg tudomásul vette.

Ezzel szemben magát Mindszenty máshogy festi le, a forrásokkal ellentétben.

A tárgyhoz már hogyne lenne köze, hisz Maróthy-Meizler Károly prominens nyilas volt, amit elhallgat a Mindszentyről írt iratában, vagy marginalizál, ezért is feltételezhető, hogy önigazoló éllel írta meg művét az 1950-es években.