Lengyel monarchisták - példa lehetne?

Monarchisták mindenütt vannak, csak keresni kell őket. Lengyelországban egy velem készült interjú (hadd legyek szerénytelen most, hiszen idáig ment híre mindannak, amit itt művelünk) kapcsán szereztem tudomást az ottani monarchistákról, akik rögtön két szervezetbe is tömörülnek; az ORGANIZACJA MONARCHISTÓW POLSKICH (OMP "Lengyel Monarchisták Szervezete") az egyik, de e mellett van másik is a KLUB ZACHOWAWCZO-MONARCHISTYCZNY (KZM - "Konzervatív-Monarchista Klub"). Az OMP 1989-ben (!), Wroclavban alakult, a vezetője Adrian Nikiel. Legfőbb tevékenységüket azonban jelenleg Lublinban folytatják, ahol rendszeresen szerveznek zarándoklatokat, monarchista miséket, előadásokat, kirándulásokat, kongresszusokat is. A KZM mögött több ember is van, Marcin Musial, Adam Wielomski a legjelentősebbek, és 1988-ban (!) alakultak.1992 óta jelenik meg az OMP kiadásában a "Rojalista - Pro Patria" folyóirat, évente több alkalommal. E mellett létezik a másik monarchista kiadvány is, a "Pro Fide Rege Et Lege", amely normálisan újságárusoknál is lehet kapni a nagyobb városokban, tehát országos terjesztést kap, ezt a KZM adja ki és lengyel ismerősöm szerint ez sokkal professzionálisabb és népszerűbb is., mint az OMP lapja, ami csak egy xeroxolt kiadvány Mind a két szervezet elveti a demokratikus rezsimet, a köztársaságot, egyszerre mondják magukat konzervatívnak és nemzetinek is, e mellett pedig elvetik a szabadkőműves "Civitas Mundit" , de nem nyilatkoznak a lengyel trón betöltéséről személyi szinten - meggyöződésem szerint nagyon bölcsen

A KZM címere.

Mind a KZM, mind az OMP keményvonalasan katolikus, a régi rítusú (XVI. Benedek tavalyi motu proprioja óta helyesebben "a szentmise rendkívüli formája") szentmise elkötelezettjei, a Nagy Katolikus Lengyelország támogatói. Az OMP teljesen összefonódott a lengyel FSSPX (Szent X. Pius Papi Közösség) szervezettel, amelyet a magam részéről sajnálatosnak tartok, hiszen a Közösség ugyan - Hoyos bíboros atya szerint például - az Egyház közösségén belül van, de azért több olyan megnyilvánulása volt és van is, amely nem tudja magáról lemosni a szkizmatikus viselkedést Lefebvre érsek engedély nélküli püspökszentelései után. Mondhatnánk, hogy mindez nem fontos és esetleges, de sajnos maga Nikiel is volt szedevakantista, úgyhogy azt látjuk inkább, hogy mindez a szimpátia meglehetősen öncélú az OMP esetében (tekintettel arra, hogy Lengyelországban a pápával teljes összhangban lévő, szintén régi rítusú FSSP - Szent Péter Papi Testvérület is aktív és velük nem keresik a kapcsolatot)., arról nem is beszélve, hogy azt gondolom, hogy egy monarchista, ha katolikus, akkor nem engedheti meg annak a látszatát sem, hogy ne legyen teljes és feltétlen egységben Szent Péter Székével.

Az OMP címerével ellátott fejléc.

A monarchizmus népszerű a konzervatív jobboldali emberek között, Lengyelországban, ahogyan lengyel imserősöm többször megjegyezte és politikailag, illetve szubkulturálisan is elterjedt nézet, még akkor is, hogyha valaki, aki ezzel szimpatizál, nem tagja egyik szervezetnek sem. (Ő maga is a "konzervatív forradalom" híveként a királyság mellett áll, és nagyon fájlalta, hogy nincsen olyan zenekara a lengyeleknek, mint a magyar Kriegsfall-U, amelynek több szövegét le is fordította már lengyelre). Mindenesetre nagyon bizalomkeltő, hogy lengyel barátaink, akikkel mint tudjuk együtt harcolunk és isszuk a borainkat meg barátok is vagyunk, egészen hasonló alapról indultak el, mint a magyar monarchista gondolat és kezdeményezés; csak sokkal korábban; hagyományhű katolicizmus, demokrácia-kritika, az autoritás tisztelete, antimaszon nézetek, a köztársasági berendezkedés elvetése, konzervatívizmus, Európa-központúság (ami nem EU-központúság!) és a többi innen ismerős dolgok. Mindez úgy látszik Lengyelországban egészen természetes, ennél is sajnálatosabb, hogy jelenleg Magyarországon nem látják ezekben a dolgokban az összefüggéseket és az átjárhatóságokat, a szimbiózist, különösképpen jelenleg a vallási oldalon kell ezt magyarázni sokat, de sajnos az is nagyon gyakori, hogy valaki(k) "nagyon konzervatívak" és a szentmisének még a környékét is elkerülik, a rendszeres imaéletről ne is beszéljünk. A két lengyel szervezet esetében jellemző, hogy az eseményeiken papok is felszólalnak és a kiadványaikban publikálnak is, és közösen mennek el szentmisékre a tagok, vagy éppen a szimpatizánsok (ez más lengyel, "csak" konzervatív és mondjuk nem monarchista szervezetnél is egészen természetes egyébként). A lengyeleknél minden jel szerint a konzervatív monarchizmus _megélésének_ aktív része a vallásosság, illetve a vallásos monarchista szempontból megfogalmazott kritika a lengyel társadalmi és politikai jelenségekre. Ez is nagyon fontos példa lehetne Magyarországon, a hazai Miles Christi jelenleg is az egyetlen olyan fórum, ugyanis amely megpróbálja egyesíteni az ilyen típusú kezdeményezéseket mégis kevés bátorítást, támogatást kap és eszközei szerények - a lengyel gyakorlat elemzése mindenképpen jó szolgálatot adhatna. A KZM könyvek kiadásával is foglalkozik, e mellett sikerült a legszínvonalasabb konzervatív portál címet is elnyernie a honlapjával, amelyen rendszeresen jelentet meg nagyobb lélegzetű tanulmányokat (lengyelül ugyan nem tudok, de a címeket böngészve témaválasztásaik is meglehetősen egybevágnak a mi felvetéseinkkel), e mellett monarchista metapedia-t is szerkesztenek.

Nem mondom, hogy a lengyelek mindenben példák lehetnek nekünk, ne is legyenek, mert magyar monarchista alternatíva kell a magyaroknak, a Magyar Királyság ezt kívánja tőlünk. Azonban az "alapmodellben" mindenképpen követendők, (mégha nyilvánvaló következetlenségeket, visszásságokat is láthatunk az OMP esetében); a transzcendens igenlése nélkül, aktív, megélt vallásosság nélkül a monarchista csak egy a sok politikai áramlat ok közül ami nem járható út, sőt tévút jelenleg. Olyan mélyről indulunk, hogy muszáj az alapokból felfelé építkezni és azokat el nem hagyni egy pillanatra sem.