Augusztus 9-én a Magyar Rádió egyes csatornáján (MR1) lesz egy érdekes beszélgetés, műsor a királyságról, államformaváltásról és ezek aktualitásáról. A részletek:
MR1, Kihívás, 2011. augusztus 9. kedd, 15:15-15:30
Szerkesztő-műsorvezető: Gecse Géza
Magyarország államformájáról élénk vita zajlik. Különösen 2009 óta gondolják úgy többen, hogy a királyság lenne az igazi megoldás. Az új alaptörvény idei elfogadásával a vitába még többen kapcsolódtak be, mint korábban. A Kihívás keddi, augusztus 9-i adásában megszólalnak az érintettek, a nemrég elhunyt II. Ottó, Nyikolaj Cimbajev, a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem professzora, Raffay Ernő egyetemi tanár, Pánczél Hegedűs János a Regnum!, Antall György a Konzervatórium portál szerzője, valamint Schöpflin György politológus, aki részt vett az új alaptörvény kidolgozásában.
6 megjegyzés:
Jó volt! Nem hittem a fülemnek, ezt a magyar éterben. Kellett már nagyon.
Profi volt, de valljuk be; Raffay enyhén szólva is khm..nagy furcsaságokat beszélt, Antall meg átment szélbalosba. :S Cimbajev és PHJ volt a legjobb. Schöpflin szimpatikus volt.
Schöpflin nem tud válaszolni arra az egyszerű kérdésre, hogy kívánatos-e a királyság. És ő lett a Kormányfői Tanácsadó Testület tagja. grat. Cukrot neki. Itt tartunk.
Igen, az érdekes volt...de nyilván csak érzelmileg nézte. Mondjuk nekem - akár közjogilag, akár érzelmileg - a válasz nem lenne kétséges.
A legkövetkezetesebb valóban PHJ volt, ám ő is mondott pár dolgot, ami félreérthető.
Például az nem igaz, hogy "alakilag érvényes trónfosztó törvény meggátolta". A legitimisták 25 éven keresztül ennek alaki érvényességét jogilag helyesen megkérdőjelezték. Nem volt ehhez alaki jogilag érvényes felhatalmazása a magyar nemzetgyűlésnek.
Raffay nem furcsaságokat, hanem abszurditásokat beszélt.
PHJ helyesen mondta, hogy itt nem önmagában az államforma vagy a dinasztia a kérdés, hanem a közjogi restauráció, helyreállítás.
Ez a "jogász nemzet" közjogi hagyománya. Ez történt 1687-ben, 1791-ben, 1867-ben és 1920-ban is.
Az új alaptörvény közjogilag ugyanúgy illegitim. Toldozgatják, foltozgatják, mint a novus ordot.
Kb mintha Trabantra Mercedes-jelt raknának, ennyi az, hogy a Szent Koronát megemlítik.
Antallnak pragmatikus szempontból igaza volt. Ez hol szélsőbalosság? Persze a közjogi restauráció önmagában nem érzelmi kérdés, és nem a néptömegek óhajától függ. Ez egyszerűen jogbiztonsági kérdés. Az igazság meg a népszerűségtől független, mindig aktuális és mindig korszerű.
Raffay megint a toldás-foldozás iskolapéldája volt. "A Habsburgok méltatlanná váltak a magyar trónra". Mondjuk érthető egy protestáns-függetlenségi történelemszemléletből kiindulva ez az álláspont. Számomra az igazán sértő az volt, mikor a király katolikus voltátának kizárólagosságát idejétmúltnak minősítette.
Azonban az alaki jogfolytonosság nem érzelmek kérdése. Lehet utálni a Habsburgokat, a szentkorona-tan, a történeti magyar alkotmányosság szerint nekik van jogosultságuk a magyar trónra. Ha egy nemzetgyűlés kérdésre erről a dinasztia feje lemond a dinasztia nevében, akkor lehet újra szabadon királyt választani. (Ill. amennyiben kihal a dinasztia.)
Schöpflinnek abban igaza van, hogy van egy katolikus-pannon és egy protestáns-erdélyi nemzeteszme. Így hazánkban a restauráció inkább megosztó tényező, semmint egységesítő. Erről a "régi" Szekfű Gyula is értekezett sokat. (A "kismagyar" - értsd külön prot-szabadválasztó és kat-szukcesszionalista - és a "nagymagyar" - a kettő összefogása egy új, "sem nem kuruc, sem nem labanc" nemzeteszmében - kérdésről.)
Megjegyzés küldése