2009. jún. 5.

Két interjú a mai magyar monarchizmusról.

Két interjú is készült a magyar monarchista alternatíváról mostanában, amelynek alanya a Regnum! monarchista portál tulajdonosa és alapítója, valamint a Miles Christi lap főszerkesztője, Pánczél Hegedűs János volt. Az első interjút IGEN katolikus folyóirat felelős kiadója, Bethlenfalvy Gábor készítette, és a Regnum!-mal partner Ne Találjuk Ki Magyarországot! blogjában jelentette meg. (E mellett azonban az IGEN katolikus közösségi oldalon is jelen van.) A másik interjút a monarchizmust, a nemzeti radikálisok közül egyedüliként felvállaló szintén partner, Szent Korona Rádió készítette. Mind a két interjú más és más aspektusból kíván válaszokat adni, releváns, sokszor felmerülő kérdésekre.

Erősíteni minket a megadott oldalakon kommentekben, meg az interjúk terjesztésével tessék. Kritikát gyakorolni itt inkább ;D.

7 megjegyzés:

VSZ írta...

Üdvözletem!

A nemzeti radikális oldallal kapcsolas észrevétellel egyetértek. Amelyik csoportosulás politikai mozgalommá válik a népszerűségi kényszer miatt bizonyos dimenziókon túl már nem tudja megszólítani a szélesebb rétegeket.

Monarchista akció mikorra várható? Július 14-én "szép" évforduló lesz. :D

PHJ írta...

Hm...köszi. Most egy kicsit elfoglalt vagyok. Itt vannak a szóróanyagok és még nem is tudtam elküldeni. De jelentkezz a Regnum!-on. tökös ellenforradalmárokra szükség van! ;D

Piedone írta...

Az interjúk alapvetően jól sikerültek, azt viszont mindkettőből (és úgy általában a monarchista írásokból, megszólalásokból) hiányolom, hogy néhány evidenciát nem sorol fel (vagy éppen nem hangsúlyoz eléggé), ezzel eloszlatva a legbárgyúbb, csípőből jövő tévhiteket. Tételesen:

1) Monarchizmus = királyságpártiság != OMM-visszavágyás != Habsburg-legitimizmus

(Most tekintsünk el attól, hogy ez egyébként a magyar monarchistákra mennyire igaz.) Ezt a többség nem tudja. Mindkét interjúban nagyon helyesen terjedelmileg nagy, de az interjú hosszához képest helytelenül túl nagy helyet kapott a Habsburg-ház legitimitásánk, hagyományának, a magyar monarchizmushoz való viszonyának boncolgatása. Nyilván egyik realista, még Habsburg-párti monarchista sem gondolhatja, hogy a királysághoz való visszatérés rövid úton egy Habsburg-sarj megkoronázásával megoldható. Én személy szerint egy hosszú (minimum 50 éves) átmenetben gondolkodom, amíg egy korlátozott királyi hatalommal, a mai köztársasági posztra emlékeztető módon regnáló kormányzó áll a királyság élén, míg a monarchia államberendezkedése kiépülhet, illetve megszilárdulhat.
Tudatosítani kell, hogy a királyság semmiképpen sem vonja mindenképpen magával a Habsburg-restaurációt.

2) Királyság != diktatúra

Szintén a többségnek a királyságról az abszolutizmus jut eszébe. Ez egy nagyon káros beidegződés, főleg saját történelmünkre visszatekintve, amikor a királyság egy-két kivételtől eltekintve az adott korban általános maximális módon demokratikus volt.

3) A Szent Korona-tan (és az azon alapuló alkotmány) csak egy olyan magyar államban értelmezhető, ahol a legfőbb hatalom, maga az állam a Szent Korona (illetve az ő nevében cselekvő király), tehát ez szükségszerűen monarchiát követel meg

Tudom, hogy PHJ ezt már többször elmondta, de az ilyen "bevezetés a monarchizmusba kezdőknek - mi a fene a magyar monarchizmus"-jellegű interjúkban, írásokban mindenképpen szerepelnie kellene. A jobboldalon ugye most divatos a Szent-korona tanról beszélni, egyik lényeges feltétele, a királyság mellőzésével, ami helytelen.

(OFF: a helyesírás-ellenőrző aláhúzza a monarchizmust, javaslat: anarchizmus. Ennél nagyobb melléfogás van? :-))

PHJ írta...

Piedone,

köszi a most is építő kritikát. A válaszok a szerint születtek, amilyen kérdések voltak....ez ugye valamelyest behatárolják a dolgokat, sajna. A Habsburg-háztól biztosan, h elválaszthatatlan a monarchizmus, mert 1. az ezeddig utolsó király innen való, 2. a trónörökös innen való, 3. az elmúlt 500 év alatt (!) innen választottak királyt. Ezek _most_ determinálják ezt a dolgot, erre mindig magyarázatot kell adni. (Én is unom, de ez még sokáig így lesz.)

A Szentkorona-tannal kapcsolatosan igazad van. Ez kimaradt, de nem kérdezték. Kicsit erőltetett lett volna beletenni.

Piedone írta...

Igazad van, az interjúk nagyrészt kötöttek, a kérdésekhez. Esetleg javasolni lehetett volna, hogy kérdezzenek ezekre rá :-).

Aminek viszont nagyon örültem, hogy mindkét interjúban hangsúlyos az, hogy a monarchizmus nem valamiféle hóbortos fantazmagória, hanem modern felfogással valós, reális alternatíva, mi több, a mai államberendezkedéssel szemben a magyar nemzet számára természetes és hagyományos utat jelöli meg.

PHJ írta...

P.,

ez jó ha átment. Sajnos néha azt érzékelem - szimpatizánsoknál is - h a szegény hülye arckifejezéssel illetnek, csak nem akarnak megbántani. Fontosnak tartottam leszögezni, hogy elvi álláspontként ez miért tartható. Az eszköztelenség meg egy másik dolog, persze...;( De fontos, h ne gondoljanak futóbolondokat a királyság ügye mögé. Ez az egyik legfontosabb cél. A minap meg is jegyeztem valakinek, h kiteszek egy táblát az oldalakra; "Futóbolondok, rózsaszín álmodozók és zugbölcsészek kíméljenek!" ;DDD

ultrajobber írta...

Nagyon jók lettek az interjúk, tényleg, nagyon jól látod a helyzetet PHJ.

Leginkább ezt hangsúlyoznám ki belőle:

" - Azt gondolom, hogy a magyar nemzet jelenleg nem tudná „befogadni" a királyságot. Ugyanis a nemzet értékei, a belső, iránymutató normarendszere nagyon megváltozott."

Ezt kell megérteni, nekünk, monarchistáknak is, mert hajlamosak vagyunk a közjogi oldalával foglalkozni a dolognak.

A korszellem, amit a forradalmak szabadítottak a világra, és hazánkra, egy alkotmánycsere még nem oldaná meg, bármekkora szükség van is rá.

Nézzük meg, kik képviselték utoljára hivatalosan a Magyar Királyság ügyét:

Mindszenty József hercegprímás-Boldogasszony Éve,hogy csak egy valamit említsek Tőle,

vitéz Kisbarnaki Farkas Ferenc-
Egyik fő szervezője a magyar cserkészmozgalomnak. Így kerül kapcsolatba Teleki Pállal, aki vele rendezteti meg 1933-ban a gödöllői cserkész-találkozót, s miután ennek óriási volt a sikere, rábízzák 1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszus megrendezését is, amiért pápai kitüntetést is kap. Később emigránsként többször is jár Rómában, ahol a pápák mindig magánkihallgatáson fogadják.

Vonáéktól pedig azt hiszem, nemigen várhatjuk a radikalizmusuk konzervatívizmusra fordulna, lásd a kurucinfó, és mostmár sajnos a barikád szóhasználatát, alpári szellemiségét.

A közjogi kereteknek elsősorban igazi erkölcsi és szellemiségi tartalommal kell megtöltődnie.