2009. szept. 2.

Egy kis emlék Ostenburg-Morawek Gyuláról


Ezt a képet a Tapintható Történelem portálon találtam, és annyira megörültem neki, hogy úgy gondoltam, hogy megosztom itt is mindenkivel. Ostenburg-Morawek Gyula az egyik kevésbé , vagy egyoldalúan megismert alakja a magyar ellenforradalomnak, aki Boldog Károly mellé állt csendőrszázadaival együtt a második restaurációs kísérlet alatt, amiért a király ezredessé léptette elő, Ostenburg csapatait pedig a "gárda vadászezred" fokozatra emelte (ahogyan azt az 1944-es fenti dokumentumon is láthatjuk), mely nevet megtarthatták 1945-ig. Az ellenforradalomban a királyság és a felkent király trónjának a helyreállítását látta, báró Lehárhoz hasonlóan. Az ellenforradalomban tevékenyen részt vett a különítményével, akinek tagjaihoz köthető a két baloldali publicista-politikus, a Népszava munkatársainak, Somogyi Béla, és Bacsó Béla meggyilkolása többek között (amiért a Kádár-korszakban kiérdemelte, hogy Prónay ás Héjjas mellett bekerüljön a tankönyvekbe). Ezért támogatta Horthyt kormányzóvá választásában (csapatai jelen voltak a Nemzetgyűlésben a kormányzói eskü alatt) is, ami nem ellentmondás, hiszen Horthy Miklós kormányzóvá választását kezdetben Károly királyunk is támogatta. A budaörsi csatában a király oldalán vett részt, és engedelmeskedett Károly király azon kérésének, hogy a tüzet szüntessék be, elkerülendő a polgárháborút. A restaurációs kísérletek után lecsukták, mint más számos legitimistát, de amnesztiával szabadult, tekintettel a soproni helytállására (nem ürítette ki a várost), illetve a Horthy melletti szolgálataira is. A harmincas években a szélsőjobboldalra szorult, megalakította a Magyar Országos Fasiszta Pártot, egykori harcostársával Prónay Pállal. Királyhűsége azonban nem szűnt meg élete végéig, amely egy erős antikommunizmussal is párosult.

8 megjegyzés:

DGY írta...

Ostenburg kiváló példa arra, amelyet mostanában néhányan az újabb keletű konzervatívok között megkérdőjeleznek; mennyire jobboldali az ellenforradalmi (nemzeti?) radikalizmus? Az én válaszom egyértelmű; ízzig-vérig. Később egy konszolidáció kapcsán pedig szélsőjobboldal is lehet belőle, ha nem jut hatalomhoz. Héjjas Iván egy másik példa lehet, Prónay Pál pedig az egyik legismertebb példa erre a magyarországi jelenségre. Ostenburg jó katona volt, királyhűsége példás, és radikalizmusa virulens, szinte élete végéig. Megérdemelné, hogy a mai radikálisok példaképe legyen, parttalan ősmagyar újpogánykodás helyett.

Névtelen írta...

A jelenlegi radikálisoknak elég, hogyha csak a lábukat teszik be a Népszavába. :-)))

http://comment.blog.hu/2009/09/03/a_nepszavaba_latogatott_a_magyar_garda

PHJ írta...

Ez a problematika, a nemzeti radikalizmussal kapcsolatosan engem is foglalkoztat már egy ideje. A magam részéről azt gondolom, hogy az ellenforradalom és a mai nemzeti radikalizmus hasonlóságokat mutat, de egy ilyen közvetlen párhuzamra nem mernék most kapásból vállalkozni, amire te. Ostenburgnak jobban utána kellene menni, egy kerek szép posztot is megérdemelne, neki is futottak már, de nem lett belőle semmi sem, úgyhogy a feladat adott ;)

A MG nem tudom mennyire folytatása a különítményeseknek, hiszen az a pár hónap értékelése 1919-20-ban egy ad hoc helyzetre vonatkozik. A mai nemzeti radikalizmusnak a legnagyobb nehézsége, h a radikális lépéseknek nem tud igazi érvényt szerezni. A fehérek esetében ilyen gond nem volt, akkor sem, hogyha módszertani különbségek voltak mondjuk egy Lehár báró, vagy egy Prónay között (akik közül nekem Lehár szimpatikusabb).

Btw,
ki _olvas_ ma _valóban_ Népszavát?! Ez nekem egy örök rejtély 1990 óta. *-*

Chubakka írta...

Bocsánatot kérek, ha már ismerték volna, nekem élmény volt olvasni; bár enyhén elfogult írás, de legalább törekszik, bár izzadságszagúan, az objektivitásra, ezért megosztom, még ha ismétlés is: http://lemil.blog.hu/2009/02/26/pronay_pal
Esetleg valakinek megvan a Határban a halál kaszál című önéletrajza? A Kádár érában kiadták, mint elrettentő "firkálmányt", amelyből az ellenforradalmi korszak igazi arca jól megmutatkozik.

DGY - a fogalmak zűrzavarában élünk. PHJ egyik előző írása is ezt a kérdést feszegeti. Konzervativizmus, jobboldaliság radikalizmus, ellenforradalmiság. Pontosan nem tisztázott, körbe nem írt, meg nem határozott fogalmak, és rendkívül sok emocionális áthallást tartalmaz mindegyik definíció. Ha pl. ma azt mondom a barátaimnak, hogy '56-ban több ellenforradalmi elem volt, mint forradalmi, akkor úgy néznek rám, mint Horn Gyula pufajkájára a Lánchídnál.

Mindenesetre a mai nemzeti radikalizmus és az 19-20-as ellenforradalmiság, jobboldali radikalizmus inkább eszmei alapjait tekintve áll azonos kiindulási ponton, mint tartalma lényegi elemeit tekintve. És most itt nem az "egy kis akasztásban benne volnék" habitusra gondolok, hanem mindkettő igen széles ideológiai sokszínűsége mellett a mai radikális oldalon a monarchizmus észlelhető hiányára (egy-két üdítő kivételtől eltekintve), míg ez az elem a Szamuely-fiúk ideje után igenis jelentős mozgatórugó volt. Hiszen Ostenburg és társai monarchizmusa nélkül elképzelhetetlen Horthy is. És ezt Horthy kormányzó nagyon is jól tudta. Mármint, hogy ő "csak" kormányzó.
Ezért is érdekes gondolatkísérlet a Jobbik kormányzós ötlete.

Népszava - mint ahogy Pozsonyi Ádám mondta, Esterházyra értve: Egyáltalán ismer valaki olyan embert, aki Népszavát olvass?

PHJ írta...

A cikk nem rossz, de egy kicsit mondjuk tényleg izzadtságszagú... Sajna ez van. Prónay tényleg egy nyughatatlan figura volt, háborúban biztos jó, de anélkül láncon kellett volna tartani. E mellett azonban azt gondolom, hogy csak jogi eszközökkel, meg diplomáciával nem biztos, h lett volna megint Magyar Királyság. Így sem lett egész, Sigray és Lehár sem tétlenkedtek, hanem fegyvert ragadtak, nem dumálni kellett, hanem cselekedni. A radikálisok alapozták meg a konzervatív konszolidáció lehetőségét, más kérdés, h a túlkapásokkal mit lehet kezdeni? Ahogyan egy történész megfogalmazta múltkor; nem biztos, h a különítményesek nélkül lett volna Bethlen-Peyer paktum. Na, ja. Lehet. Jó írás még; http://kommentar.info.hu/k_nemeth_andras_ellenforradalom_es_vorosterror-tamasi1919.pdf

Nobilis írta...

Ezt a képet én raktam fel a Roncsra (Tapintható Történelem). ;)

PHJ írta...

;DDD

Nincsenek véletlenek.

Ha van még ilyened, akkor ne kímélj semmiképpen sem minket!

Nobilis írta...

http://pilot.familysearch.org/recordsearch/start.html#

Ezen az oldalon 1990-ig minden gyászjelentés fenn van,amit kiadtak az országban.