2009. okt. 4.

Mi volt a véleménye Horthy Miklósnak egy Habsburg vezetésű királyságról az emigrációban?

Újra és újra felbukkan* azok között is akik királyságban gondolkodnak, Horthy Miklós mint olyan "politikai szimbólum", akire a Habsburg ellenesség kapcsán illendő hivatkozni, aki egy rosszul értelmezett "nemzeti megoldást" jelképez a - Habsburg, vagy bármilyen más - elnyomással szemben. Ha ilyet állítunk, akkor sajnálatosan elfeledkezünk arról, hogy a történelem nem kő, hanem folyó. Horthynak a véleménye ugyanis a II. világháború végén és után, emigrációban nem a "trónfosztó kormányzóé" volt már minden jel szerint. A saját emlékirataiban ezt így fogalmazza meg, amikor Magyarország sorsáról elmélkedik, Ferenc József királyunk egykori szárnysegédje;

"Azon közé a kevesek közé tartozom, akik az Osztrák-Magyar Monarchia régi fényét és a Ferenc József uralkodása alatt élő népek szerencsés boldogulását a tényleges szolgálatban állók közvetlen szemléletén át tapasztaltam. (...) Én boldognak érezném magam, ha a dunai államok népeiből alakuló, hatalmas és szerencsés államszövetség élén a Habsburg-dinasztia törvényes örökösét látnám."

E mellett értekezik arról is, hogy mi a véleménye arról a helyzetről, amelyet ma Magyarországon még mindig (korlátozottan, ugyan, de) '"demokratikusnak", "felszabadultnak" hívnak. Az I. Magyar Köztársaság korszakáról (1946-1949) van szó a továbbiakban; "Magyarországon választásokra készülődtek, s ezek a kommunisták és a mindenható Vorosilov tábornagy nagy meglepetésére a kisgazdapárt számára hozták meg az abszolút többséget. A hazafiasan gondolkodó elemek mind erre a pártra szavaztak. Ez válasz volt az elszenvedett, kommunista módszerű "felszabadításra", és egyben határozott állásfoglalás Magyarország függetlensége mellett. De azok, akik hittek az ország demokratikus jövőjében, hamarosan csalódtak ábrándjaikban. Tildy Zoltán, a kisgazdapárt elnöke, nagyban hozzájárulét Magyarország teljes kiszolgáltatásához a kommunisták kezébe. (...) Azt sem ismerhetem el helyes megállapításnak, mely a mai Magyarországot vazallus (hűbéres) államnak nevezi, mert még a hűbérúr és a hűbéres között fennálló viszony is kölcsönös jogokon és kötelezettségeken alapszik. Szovjetmagyarországon [!] pedig ilyesmiről szó sincs. Magyarország megszállott ország, amelyben idegenek basáskodnak. Ez szó szerint igaz, mert a hatalmat ténylegesen gyakorló kommunista miniszterek szinte kivétel nélkül szovjet állampolgárok.".

Mindezzel kapcsolatosan csak az a kérése egy konzervatív, hazafias érzelmű monarchistának; olyan jó lenne, ha egyszer már a következetes történelmi szemlélet egy optimális minimum lehetne ebben az országban, ha sorskérdésekről beszélgetünk, főleg ha elméletileg van közös platformunk is. Egyszer csak megvalósul ez.

[* A kommenteket tessék olvasgatni.]

23 megjegyzés:

Piedone írta...

A történelemszemléletben pl. a túlzásoktól (de nem feltétlenül érzelmektől is) mentes szemlélése lehetne a következetesség. Horthy ugyanúgy nem Hitler utolsó fasiszta (ahogy az "antifasiszták" szokták emlegetni) talpnyalója, mint ahogy nem tévedhetetlen hős. Persze a történelmet jelentősen leegyszerűsíti, ha "jók" és "rosszak" vannak benne. Sokan képtelenek máshogy gondolkozni.

Névtelen írta...

Horthy utálta Hitlert. Ő és katolikus felesége soha nem tisztelgett Hitlernek, még nyilvánosan sem, igy fejezte ki megvetését. Virág

PHJ írta...

Én tényleg csak a következetességet sajnálom azokból, akik - mondjuk így - "Horthy-tisztelők". Horthy élete végéig köpött a köztársaságra, kommunistákra, kérte, hogy hadd beszéljen a trónörökössel (Ottó csak fogadta a köszönését, de nem beszéltek sokat), és nem támogatta az altöttingeni "országgyűlést", amely nem vett róla tudomást és elfogadta a nyilas puccsot inverz módon. Horthy királyságban gondolkodott mindig is és az emigrációban felülírta már a dolgait valamennyire, nem az 1921-es állásponton volt. (Ha igazak a legendák, akkor még katolizált is.)

Névtelen írta...

Nem katolizált sajnos, de a felesége volt a fővédnöke, az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusnak. A Szentszék igyekezett felhivni a figyelmet a bolsevik, és nemzetiszocialista veszélyekre. Magyarország még szabad volt,ebben az évben,de két fajta totális dktatura között feküdt. A Világkongrsszus zárónapján máj.29-én hirdették ki az első zsidótörvényt.

PHJ írta...

Az emigrációban sem? Parszi szokta ezt mondogatni, de lehet, h csak egy vágyálom. Mindegy. Nem ez a lényeg.

Névtelen írta...

Ajánlani tudom mindenkinek szeretettel: http://www.katolikus-traditio.hu honlapot. Kérdések-válaszok, dokumentumok, honlapok, fórum. Az előző megjegyzést is én irtam, bocs h. nem irtam nevet. Virág

PHJ írta...

off_Gergely atya portálja most megszűnik.

Petya írta...

Horthy katolizált? Na ez új. Nem hallottam még sehol, mindenesetre családja hagyományai ellen ment volna..bár nyilván ha ez megtörtént ez egy személyes döntés volt. De nagyon meg lennék lepve, ha ez igaz lenne. Szkeptikus vagyok. Mindenesetre érdekes.

Nobilis írta...

Tudtommal református volt és nem katolizált.

Névtelen írta...

Nem katolizált sajnos. Református maradt, de Istent félő. A felesége volt katolikus. Ha a kormányzó úr katolizált volna talán másképp alakult volna a történelem? Vajon megkoronázhatták-e esetleg a beavató Szentkoronával? Virág

Parsifal írta...

"Horthy utálta Hitlert. Ő és katolikus felesége soha nem tisztelgett Hitlernek, még nyilvánosan sem, igy fejezte ki megvetését."

És az 1938-as látogatás? Olvasson, Hölgyem.

Azt, hogy egy bukott háború után miket és kiket mocskol egy ember az emlékirataiban, csak a saját, mindig meglévő opportunizmusát mutatja. Meg ez utcalányos stílus. Hitler fizet (területeket ad vissza, piacot teremt a magyar áruknak) és utána hazamegyek, és szídom, hogy nem is akartam vele lefeküdni. Horthy ilyen szempontból számomra "csak" politikus, de nem "államférfi", aki zseniális és karizmatikus megoldásokat tett.

Elárulta királyát, szövetségesét, sőt a "konszolidációban" barátait, bajtársait is.

Horthyt az erőviszonyok, a különböző ellenforradalmi hatalmi elitek kompromisszuma jutatta hatalomra. (Fölmerült kormányzóként Gömbös, sőt Prohászka neve is. Mind a kettő jobb lett volna.)

Ezért mondta Prohászka, "keresztény kurzus, kereszténység és keresztények nélkül".

Horthy kénytelen volt kiegyezni a zsidó nagytőkével, a nagybirtokossággal, és a kisgazdákból és a szocdemekből egy kirakatpártot csinált, amivel mehetett a paraszt- és prolivakítás.

Ez volt a "bethleni konszolidáció".

Valóban nincs "fekete" és "fehér". Az ország kimerült, és elszigeteltségében más esély nem volt.

A dethronizáció esetén is volt egy külpolitikai nyomás, az más kérdés, mennyiben kellett volna megfelelni neki, s mennyiben lehetett volna kiügyeskedni az "elhalasztását".

Elmaradt az a társadalmi reform, ami már a monarchia idején számos belső feszültséghez vezetett. A "Mindent vissza!" paternalista sovinizmusa élt tovább, miközben erre már nem voltak vevők az öntudatra ébredt nemzetiségek.

Ezért az első titkos és egyenlő választásokon az imrédysta és nyilas csoportok nyertek, figyelmbe véve a hatóságok vegzálását, betiltásokat, a többezer pengős elektorállítási díjból származó "kieső" szavazatokat.

A Horthy-kort a háborús konjunktúra kihúzta a csávából, de előbb utóbb belső reformokra lett volna szükség.

Ám a "status quo"-ban, a "hasznos jó" önzésében érdekelt klikkek (nagytőke, nagybirtokosság) meggátoltak minden, akár felülről jövő megoldási - köztük hivatásrendi - javaslatokat (Gömbös, Darányi, Imrédy, Teleki).

A kisgazdák, a szocdemek meg nevetségessé váltak az emberek előtt.

Persze a "küldött" képviselők, és egyéb okok miatt az 1939-es választás sem hozott áttörést.

Parsifal írta...

Horthy katolizálásáról Pandula Attila történész tud forrásokat, ő említette nekem, én vissza is kérdeztem reá.

Egyébként érdemes lenne erről József Árpád főherceget megkérdezni.

PHJ írta...

Pandula tanár úr a minőség garanciája, a Turulban remek kis anyagokat közölt. Ennek ellenére jó lenne egy kis konkrétum is. Az tény, h katolikus templomban mondanak érte szentmisét, Mindszenty azonban a sírjánál csak imádkozott, de nem mondott szentmisét. Ellenben Károly királyunknál szentmisét is mondott. Nem tudom... Mindszenty 1938-1940 után nagyon máshogyan beszélt Horthyról, annak ellenére, hogy korábban nyíltan lázadt ellene, a Károly templomot is azért szenteltette fel Zalaegerszegen, mert nem akarta a Miklós napokat megünnepelni, még az 1920-as években.

Parsifal írta...

Nagynémet Birodalom, 1938. augusztusa:

http://m.blog.hu/re/reakcio/image/0811/v%C3%A9rzivataros/38hitlerhorthykiel.jpg

http://img240.imageshack.us/i/imagen4nz1.jpg/#q=Horthy%20Hitler

http://www.hetek.hu/files/images/2007/11.007/hatter/hortihitler1.jpg

http://www.freedom.hu/IIvh/Esemenyek/1944-45/pics/hitler-horthy.jpg

http://epa.oszk.hu/00800/00804/00254/hatter/horty_hitler.JPG

Nem hiába nevezték cigány külpolitikának, amit a Horthy-kor csinált.

Ott mindent megígért (írásban is) Horthy Hitlernek (Hitler mondta, hogy Csehszlovákia meg fog szűnni, addig mennek, amíg akarnak), s mikor a Szudéta-válság megindult, rögtön berosált a bátor tengerész, és "elhatárolódott"...

Ennyit Horthyról.

Utána persze elfogadta az I. bécsi döntést, amikor már tutti volt a győzelem...

Igen, vannak, akik a gerinctelenséget becézik "reálpolitikának", vagy a hazaárulást "rugalmasságnak", de a szavak kozmetikázásával a valóság, amit jelölnek, még ugyanaz marad.

Parsifal írta...

János!

Utána kérdezek, mi a forrás. Én is kétkedve fogadtam/fogadom.

N.B. a Horthynak mindezek ellenére, elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a jogrendet helyreállította 1919/1920-ban, ezt én is elismerem és tisztelem, és legitim államfőnek tartom (mégha felemás legitimitással is az alaki jog szerint hibás dethronizáció miatt, függetlenül a külpolitikai kényszerektől).

Egyébként bár ő szerintem inkább egy szimbolikus alak volt már, az ország jóságos nagypapája.

Fontosabb megnézni azokat az "emblematikus" figurákat, akik az országot helyrerázták.

No, és pont ezért mondtam, hogy nem fekete és fehér a történelem ebből a szempontból sem.

Mert az elitek nélkül, nem lehtett volna a 20-as évek gazdasági konszolidációját elérni.

Az más kérdés, hogy tisztán alulról, "forradalmi" úton is végzetes lett volna az ország bizonyos fokú modernizációja (más a modernitás és a modernizmus, más a pszichológia és más a pszichologizmus, más a fizika és más a fizikalizmus!), itt disszonancia volt.

Ezért tudtak radikális mozgalmak előretörni a 30-as években.

Ám melyik korban, melyik rendszerben nincs ilyen, a földi, a paradicsomból való kizuhanás utáni állapotban?

Névtelen írta...

A történelmet át kell élni, nem elég könyveket bújni! Családunk egyik felmenője a vitézi rend tagja volt, mégpedig az első vonalból, személyesen ismerte a kormányzót, és családját,bejáratos volt hozzájuk. A vitézi rend kitűzője a kicsi és a nagy is családunk birtokában van. ez elég bizonyiték . Többet nem mondhatok. Aki átélte a történelmet, és saját szemével látott dolgokat, az a hiteles. Virág

Nobilis írta...

Igen? Az a hiteles? Honnan tudod, hogy nem az idő formálta széppé az emlékeket? Honnan tudod, hogy nem volt szubjektív a kép,amit Horthyról alkotott? Honnan tudod, hogy nem vette be a kor propagandáját,szellemét,amiben élt?

Az én rokonaim, őseim között rengeteg politikus, tábornok, hivatalnok akad,sőt a távoli rokonságban ott van Horthy is...,de még nem is távoli történésekről is tudnak zöldségeket beszélni az emberek...

A történészek feladata, hogy feltárják a múlt történéseit és leírják . Mert valószínűleg 100-200-500 évvel később már nem befolyásolja gondolkodásuk, felfogásuk a történetek leírását,közzétételét. De,aki átélt valamit,aki benne élt valamiben annak nehéz objektívnek maradnia,mert nézőpontján nyomot hagy a személyes részvétel az eseményekben. Kevés olyan ember van,aki belátná hibáit és magát hibáztatná egy emlékiratban.

PHJ írta...

Persze mindenki szépít, de őszintén, milyen reménye lehetett a II. világháború után Horthynak arra, hogy Habsburg fő alatt egyesüljön itt a Szent Korona országai? Vasfüggöny ugye adott, királyságot jegelték, köztársaság vége, komcsi diktatúra az ajtóban. Akkor? Ilyen körülmények között egy kijelentés őszintének látszik, mert nincsen benne semmilyen (aktuál)politikai érdek.

Nobilis írta...

De realitás sem.

PHJ írta...

Nohdacu. ;)

Nobilis írta...

Így évforduló napjára egy jó kis vitatéma,ahol egymásra találhat minden kedves legitimista,királyválasztó,jobbos,balos,proletár,szimpla hülye vagy polihisztor.

http://magyarnemes.blogspot.com/2009/10/jogos-vagy-jogtalan.html

;) Tessék előásni a csatabárdot :)

Névtelen írta...

Kedves Nobilis! A könyvek is szépitenek. Minél több kiadásban jelenik meg valami, annál nagyobbak az eltérések. Pl. a szenteket is az életrajzirók teszik sokszor hiteltelenné, mert kétharmada a fantázia szülötte. Olyan a politika is mint a foci, mindenki érteni akar hozzá, de kevesen értenek hozzá. És akkor melyik iró, és melyik könyv a hiteles? Virág

Névtelen írta...

Üdv! Én arra lennék kíváncsi, hogy a Ferenc József által vezetett Osztrák–Magyar Monarchiában mit gondoltak 48-ról? Emlékeztek-e rá? Hogyan viszonyultak hozzá? Szóval ilyesmik érdekelnének. Valaki az akkori viszonyokat leírhatná, megköszönném nagyon.