2010. okt. 26.

Még szinte friss

Nemrég indult egy új műsor, amely bevallottan monarchista szemléletű a Szent Korona Rádión Trón és Oltár címmel, amelyet Torda Zsolt, Uhel Péter, Fodor Tamás készített. Első adása meghallgatható itt. Anyaportálunkon, a Regnum!-on Ernst Jünger maximái olvashatóak (ez egy sorozat első része, amelyben a konzervatív forradalom egyik leghíresebb alakjának gondolatait közöljük le). Itt pedig egy interjú olvasható a Bar!kádon Pánczél Hegedűs Jánossal az államformaváltás lehetőségeiről. A Magyar Nemzet hétvégi száma után, az online portál is közzétette a királyság alternatíváját összefoglaló írását Pethő Tibornak. Figyelembe ajánljuk mindenkinek a Szent Magyarországért honlapot is, amely egy friss és fiatalos legitimista kezdeményezés, annak minden előnyével és kezdeti esetlegességeivel.

10 megjegyzés:

Akitlosz írta...

Jó cikk, illetve érdekesek a linkek.

Túl hosszúra sikeredett a hozzászólásom ide már nem fért be, ezért az alábbi helyre tettem:

http://honunk.blog.hu/2010/10/29/magyar_kiralysag_habsburg_restauracio

Fóris Béla írta...

Sajnos Akitlosznak (kár hogy álnevet használ), abban igaza van, hogy a a Habsburgok nem tudtak nemzeti királyokká válni. Véleményem szerint csak Boldog IV. Károly vált azzá. Egyébként a nagy Habsburg ellenesség amiről ír csak bizonyos rétegekre nézve igaz. Az emberek többsége számára a kiegyezés és az első világháború közti időszak a béke és a stabilitás időszaka volt.
Sajnos a derék magukat kurucoknak nevezők már odáig jutottak, hogy démonizálják az uralkodó családot, amelynek kétségtelenül voltak hibái is.
Sajnos a Szent Magyarországért (az új monarchista honlap) jelkép rendszere rosszul lett kiválasztva, a Monarchia közös közép címere, amelyet már a megjelenésekor bíráltak magyar részről, amiatt, hogy az "osztrák" korona magasabb mint a magyar Szent Korona. Valamint a magyarokra nézve sértő az osztrák címer, ahol a Magyar királyság címere egy a többi aprócska tartomány címer között.
Mára eljutottak a "kurucok" odáig, hogy pl. Deák Ferencet, a haza bölcsét is, hazaárulónak tartják.
Mi akik hívei vagyunk az uralkodó családnak, meg kell találjuk azokat az érveket, amelyek megfelelnek nemzeti karakterünknek. Másfelől írásainkkal véleményünkkel meg kell próbálni nemzeti irányba befolyásolni az uralkodó családot. Ez utóbbira szép hivatkozási alap lehet Boldog IV. Károly királyunk élete.

Alan Breck Stewart írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
PHJ írta...

Sajnos nem volt igaz "Habsburg-uralom" sohasem Mo-on, ezt a marxista-pozitivista kategóriát nem tudom értelmezni, még méltányosan sem, mert akkor lett volna "Luxemburg", meg "Jagelló", nonplusultra alapon "Turul" uralom is. A magyar nemzetnek fontos volt a nemzetfeletti király, ez teremtett egységet és dinasztikus politikát.

Hány királynő volt magyar? És ez kit zavart?

A monarchizmusnak az első lépése a királyság helyreállítása, nem a király személye, ezzel nem is nagyon kell foglalkozni, az első lépés úgysem ez. Aki királyságot akar, annak itt a helye, aki meg légvárak közötti csatát folytat, annak egy szájkarate dozsóban.

A királykérdéssel, unszolásra, foglalkoztam már;http://www.regnumportal.hu/node/502 A helyzet úgy áll, h pont a nemzeti szuverenitás miatt volna szükség dinasztiára. Mindszenty ezt jól látta, aki pontosan a nemzeti érdek miatt állt ki a trónörökös mellett. Érzelmek nélkül, közjogi alapon - ez a monarchista alap.

Labanc írta...

Sztem csak azért magasabb az osztrák korona, mert a valóságban is az. Ez felesleges kuruckodás. Miért lenne sértő, hogy az osztrák címerben szerepel a magyar? Ez teljesen természetes, hiszen korábban Bécs alá tartoztunk. Az ősi címerét nyílván nem fogja átalakítani ezért a dinasztia. Nekem inkább szívmelengető, hogy a dinasztia családi címerében is szerepel a magyar címer. Sztem a dinasztiát nem annyira nemzeti, hanem inkább konzervatív irányba kellene befolyásolni. Ennek persze része a nemzetérdekű politizálás is. A „nemzeti király” ellentmondás. Ha a király a nemzet tagja, akkor már nem felség, hanem alattvaló. A királyt identitása a dinasztiához köti.

Fóris Béla írta...

Kedves "Labanc"!

Ha a saját neveden írsz, akkor vitapartner lehetsz, de egy álnév mögé bújva nem vagy vitaképes.

Magyar ember nem használ álnevet!!!

PHJ írta...

A nemzeti királyság és a nemzet királya a realitás - hiszen 1918 után csak ez megvalósítható első lépésben, kormányzó után. A politikai nemzet létező kategória a Magyar Királyságban és nem zárja ki az autoriter uralkodót, sőt legitimmé teszi, hiszen ugyanannyi súlya van a Szentkorona-tan alapján, mint a nemzetnek egészben. A jogfolytonosság helyreállítása legutóbb is a nemzetfelség alapján volt visszaállítható (1920), ezen nem lehetséges változtatni, nem is kell, hiszen az akkori uralkodónk is elfogadta ezt (Boldog IV. Károly).

Labanc írta...

:D:D:D

Névtelen írta...

Én úgy tudom hogy a címer elsőlegesen egy családi vérvonalat jelképez, és csak közvetetten egy birtokolt területet (országot).
Tehát eszerint nemcsak nem baj hogy a Lotharingiai-Habsburg család bevette az Árpád-címert, hanem úgy tűnik nekem hogy egyenesen így a helyes.

Az anonimitás meg olyan szempontból lehet jó mint állítólag pl. sok középkori írás esetében, hogy csak a mondanivaló a lényeg. A gimiben azt mondták hogy sokan ezért írtak direkt névtelenül régen.
Mondjuk engem nem zavar ez se, meg az se ha valaki ideírja az igazi nevét.

Erről a nemzetfelettiség dologról az a véleményem, hogy álprobléma. Tény hogy a rangbéli házasságok követelménye miatt a királyi családok előbb-utóbb teljesen nemzetközivé váltak, de eredetüket azért mindig konkrétan hozzá lehet kötni egy néphez. És konkrétan meghatározható állandó anyanyelv is van általában.

Labanc írta...

Én nem nemzetköziséget írtam, hanem nemzetfelettiséget. Ez egész más. Nem biológiai, hanem szellemi különbség. Luxemburgi Zsigmondot senki sem vetette meg amiért Cillei Borbálát vette el. Ez szokás kérdése. Igen, minden dinasztia valamelyik népből emelkedik ki, de ez nem sokat számít. Német származású dinasztiája van pl. az angol, a norvég, a dán, a görög, a belga, a román, a bolgár, és orosz nemzetnek. Állandó nyelv talán csak manapság van, az is inkább a trónon ülő dinasztiáknál. A Habsburgoknál pl. nehéz lenne meghatározni ilyet. I. Ferdinánd német hódítóként szerepel a magyar történetírásban, holott spanyol anyanyelvű volt.