Még szinte friss

Nemrég indult egy új műsor, amely bevallottan monarchista szemléletű a Szent Korona Rádión Trón és Oltár címmel, amelyet Torda Zsolt, Uhel Péter, Fodor Tamás készített. Első adása meghallgatható itt. Anyaportálunkon, a Regnum!-on Ernst Jünger maximái olvashatóak (ez egy sorozat első része, amelyben a konzervatív forradalom egyik leghíresebb alakjának gondolatait közöljük le). Itt pedig egy interjú olvasható a Bar!kádon Pánczél Hegedűs Jánossal az államformaváltás lehetőségeiről. A Magyar Nemzet hétvégi száma után, az online portál is közzétette a királyság alternatíváját összefoglaló írását Pethő Tibornak. Figyelembe ajánljuk mindenkinek a Szent Magyarországért honlapot is, amely egy friss és fiatalos legitimista kezdeményezés, annak minden előnyével és kezdeti esetlegességeivel.

A böjtről és a királyságról

Új szerzőnk van anyaportálunkon, a Regnum!-on, Fehér András személyében, aki egy elgondolkodtató és aktuális írással debütál a böjtről. E mellett pedig ajánljuk az e heti, nyomtatott Barikádban az interjút Pánczél Hegedűs Jánossal, amelyben a királyság helyreállítása, az államformaváltás és az alkotmánymódosítás összekapcsolása a téma.

Kommentelni persze itt is lehet.

Benyomások és emlékek Regina főhercegnő budapesti gyászmiséjéről

Az írás a budapesti gyászmise kapcsán anyaportálunkon, a Regnum!-on itt található. E mellett, ha már ott vagytok, ajánlom Barcsa Gábor recenzióját is Maderspach Viktor könyvéről.

Amikor Horthy Miklós kormányzó elismerte Ottó trónörököst legitim királynak

Hiánypótló írások vannak újra a Regnum!-on. Pusztaszeri László könyvéből egy alig ismert idézetet közlünk kis kommentárral, amelyben bemutatja, hogy Horthy Miklós kormányzó de iure és de facto is hajlandó volt Ottó trónörököst elismerni legitim királyának 1944-ben, hogy ezzel mentse az ország szuverenitását, és az állami létet. E mellett Antall György szerkesztett egy kis írást a Budai Várpalota jelenlegi helyzetéről, amely az erről szóló sorozatunk záróakkordja is. Olvasgatni ott tessék, kommentelni itt is lehet, terjeszteni őket mindenhol és mindenhogyan.

Gyalázat és a nemzeti egység reménye - ajánlók

Korábban itt a blogon is komoly megdöbbenést és vitát váltott ki a budai Királyi Várpalota rombolásával kapcsolatos videó, ezért a témára visszatértünk egy nagyobb lélegzetű írással, amelynek egy másik verziója a Konzervatóriumon is megjelent. Antall György egy másik írásával a hasonlóan szerencsétlen sorsú francia nekropoliszról, a Saint Denis apátságról is megemlékezik. A királyszobraink eltűnéséről Gerhát Petra írt egy remek anyagot, amellyel debütált is a Regnum!-on. Végül egy újabb Szabó Gábor írást ajánlok mindenkinek a figyelmébe, amely az ifjabbik Andrássy Gyula gróf nevéhez fűzhető legendás miskolci beszéddel foglalkozik bővebben.

Kommentelni - mint mindig - itt is és odaát is lehet.

Zita, Erik, János, Ferdinánd és a detronizáció - ajánlók a Regnum!-ról

A Regnum! portál persze aktív továbbra is, csak mi nem adunk róla híreket önző módon itt a blogon. Következzék ezért most egy kis összefoglaló az elmúlt időszakok új, egyre szélesebb spektrumot felölelő írásaiból. Két új szerzőnk is van a portálon, Bicsák Nikolett egy érdekes anyagot kompilált, illetve írt a Szapolyai vagy Ferdinánd témában, Pezenhoffer atya nyomdokain haladva. Nikolettnek köszönhetünk egy érdekes fordítást Zita királynénk megindult bolodggáavatatásáról, amely talán sokaknak elkerülte a figyelmét. Másik új szerzőnk, Szabó Gábor pedig az 1921-es ún. "detronizációs vitáról" értekezik, talán kevéssé ismert álláspontokat részletesebben is ismertetve (gróf Apponyi Albert). Erik von Kuehnelt-Leddihn lovag második írása (Monarchia és háború) is publikálásra került a Regnum! oldalain, Németh Bálint (ő is új közreműködő) fordításában, ezzel folytatva az úttörő munkánkat a szerző itthoni megismertetésével. Az előző írásánál ez lényegesen hosszabb, de talán még inkább izgalmasabb és sok európai politikai folyamatot más megvilágításba helyez. A Vitézi Rend egyszerre emlékezik meg IV. Boldog Károlyra és Horthy Miklós kormányzóra szentmisével és előadással, amelyről örömmel adtunk hírt, a Rend személyes megkeresésének engedve. E mellett örülünk annak is, hogy a Regnum! és a Kairosz kiadó által közösen jegyzett könyvet, a Nekünk királyság kell!-t immáron terjeszti a Bookline is, de természetesen megrendelhető tőlünk is.

Olvasni, kommentelni, vásárolni tessék!

Ki volt Magyarország egyedüli alkotmányos képviselője 1974-ben és melyek voltak a Monarchia hadüzenetének a valós okai? - Ajánló

Anyaportálunk a Regnum! megint két nagyon értékes és hiánypótló tanulmányt jelentetett meg. Barcsa Gábor szerzőnk az Osztrák-Magyar Monarchia hadba lépésének valós okait tárgyalja, sok forrásra hivatkozva, téveszméket cáfolva. Somorjai Ádám bencés atya, egyháztörténész pedig az oldalainkon teszi közzé először Magyarországon annak a kiadatlan Mindszenty levélnek a hiteles fordítását, amelyben tisztán látszik, hogy a prímás 1974-ben is a Magyar Királyságot tekintette egyedül alkotmányos államrendnek, melynek a legitim közjogi képviselője ő volt. (Ez a tény olyan horderejú manapság is, hogy nem olyan régen a jelenlegi prímás, Dr. Erdő Péter védte meg személyesen Mindszentyt a "gallikán eretnekség" vádjával szemben.). A Regnum! - ahogyan talán már megszoktátok - újra és újra visszatér Mindszenty személyére, hiszen meggyőződésünk, hogy a ma létező magyar monarchizmusnak példaértékű mindaz, amit és ahogyan cselekedett.

Magyar zarándoklat Boldog Károly király sírjánál és Mindszenty József a Regnum Marianum templom újraépítéséről - ajánlók

Anyaportálunk, a Regnum! két igazán exkluzív anyagot közölt le. Az egyik Uhel Péter zarándoklatának a képes beszámolója, ugyanis nem olyan régen Boldog Károly királyunk sírjánál járt nem olyan régen. A másik pedig Somorjai Ádám OSB egyháztörténész szintén exkluzív forrásközlése, amelyben Mindszenty József hercegprímás vall a Regnum Marianum templom helyreállításáról, egy eddig nem közölt levélben. Uhel Péter már korábban is közölt beszámolókat, fordítást is készített, amely hamarosan megjelenik, de Somorjai Ádám atyának ez az első, kifejezetten a Regnum!-nak szánt anyaga, ezért szeretettel köszöntjük közöttünk. Somorjai Ádám neve jól ismert azok között, akik Mindszentyvel foglalkoznak, hiszen több jelentős forrásközlés (Sancta Sedes Apostolica et Cardinalis Ioseph Mindszenty I. és II., illetve a legutóbb Zinner Tiborral közösen szerkesztett Majd’ halálra ítélve. Dokumentumok Mindszenty József élettörténetéhez című monumentális munka) és kötet [Ami az emlékiratokból kimaradt - VI. Pál és Mindszenty József (1971-1975)] a nevéhez fűződik. Reméljük betartja ígéretét és még sok anyaggal megörvendeztet majd a jövőben minket.

Ajánló: Magyar király helyett mexikói császár - III. Napóleon és Habsburg Miksa kalandja Mexikóban

"(...) Egy dologban Ferenc József azonban nagyon is élénk érdeklődést mutatott. Le akarta mondatni Miksát minden jogáról, ami a Habsburg Birodalmat illeti. Arra kérte Miksát, hogy mondjon le örökre minden esetleges utódlási jogáról. Miksa először nem volt hajlandó ezt megtenni. Azt javasolta módosítsák a lemondást úgy, hogy a szöveget egészítsék ki azzal, hogy a lemondás „csak arra az időre vonatkozik, amíg az ő dinasztiája uralkodik Mexikóban”. Ezt pedig Ferenc József nem fogadta el, így Miksa eredménytelenül utazott vissza Bécsből Miramarba. Nem ismerjük az okát de Ferenc Józsefnek (aki személyesen utazott Miksához Miramarba) sikerült aláíratni az un.”Családi Egyezményt”, amelynek értelmében tehát Miksa minden örökösödési jogáról (a Habsburg Birodalomban) örökre lemondott. Több szempontból is lehetne elemezni a „Családi Egyezményt” de itt csak egy – Magyarországot is érintő - gondolatot szeretnék felvetni. Ha nem kötik meg az Egyezményt, azaz ha minden a régiben marad és Ferenc József elhalálozik vagy uralkodásra képtelenné válik, Miksa lehetett volna az Osztrák-Magyar Monarchia feje. Játszunk tovább a gondolattal…Miksa mexikói uralma -tegyük fel- megszilárdul és amennyire Miksa valóban megszerette Mexikót és nem akar hazatérni az a helyzet állna elő, hogy pl. az osztrák császár és magyar király Mexikóban lakna és a birodalmat, benne Magyarországot, Mexikóból irányítanák! (...)".

Horváth Gyula tanár úr tanulmányát anyaportálunk, a Regnum! közli elsőként online, képekkel kiegészítve, a szerző személyes engedélyével.

Igenis megváltoztathatjuk a világot! – a Caritas in veritate alapján - ajánló

Korábban a blogon fordítással szereplő Érszegi Márk Aurél neve nem biztos, hogy teljesen ismeretlenül cseng a látogatók számára, hiszen a Miles Christi folyóiratban már egy remek elemzést olvashattunk tőle a XVI. Benedek pápa egyházkormányzatáról. Most a Szentatya legújabb enciklikájának társadalmi tanítása felett elmélkedik anyaportálunkon, a Regnum!-on, a Vatikáni Figyelő szerzője.

"A pápa katolikus, vagyis egyetemes, és elemzése-útmutatása is egyértelműen egyetemes. Nem csupán azért, mert minden jó szándékú embert meg kíván szólítani, hanem elsősorban módszere miatt. Tudniillik felülemelkedik az egyes gazdasági, politikai és társadalmi irányzatokon, illetve ideológiákon, hogy rámutasson arra, mi teszi egyedül lehetővé az igazi fejlődést, a békés és rendezett társadalmi együttélést, a közjó megvalósulását. S közben tulajdonképpen nem mond újat. Csak azt, amit az egyház kétezer éve hirdet, mert hirdetnie kell: az embert és a világot Isten teremtette és szeretetével vonzza magához; s csak akkor működnek jól a dolgok, ha ennek a hívásnak-hivatásnak megfelelnek.

Így hát a pápa kijelentheti például, hogy a piac, ráadásul a szabadpiac (!) jó, mert hozzájárul újabb gazdagság megtermeléséhez és széleskörű elosztásához, jólétet teremtve. Ugyanakkor rámutat, hogy a piac nem attól szabad, és nem akkor működik jól, ha nincsenek szabályai. Elsősorban erkölcsi szabályai, amelyeket a piaci működés minden fázisában be kell tartani. Ugyanez érvényes a többi gazdasági tevékenységre is: a befektetésekre, a pénzügyi műveletekre, a delokalizált termelésre, az erőforrás- és energiagazdálkodásra, de legfőképpen a foglalkoztatásra."

(...)

Kommentelni a Regnum!-on és itt is lehet.

Létezik-e konzervatív Machtpolitik? - II. rész + Regnum TV

Tinku Balázs folytatja a konzervatív Machtpolitik (erőpolitika) problematikájával foglalkozó gondolatainak a közlését anyaportálunkon, a Regnum!-on. Itt lehet elolvasni a második részt, kedvcsináló alább, kommentelni itt és odaát is lehet.

"Bismarck a korábbi orosz fiókállami létből Európa legerősebb nemzetállamává tette az egykori Porosz Királyságot. Az 1870-es években még mind német, mind olasz, mind OMM (Osztrák-Magyar Monarchia) területen az úgymond nemzeti liberálisok (olasz területen a Destra Storica – a Történelmi Jobb néven) voltak hatalmon, akik már nemzeti (nacionális) célokat, társadalmi problémák kezelését tették elérendővé. Az OMM német és olasz külpolitikai bástyáit elveszítve a Balkán felé aktivizálódott, ahol immár nyíltan, érdekei miatt is szembekerült Oroszországgal. Azzal az Oroszországgal, ahol ez a (nevezzük így) társadalmi kompromisszum (nem keverendő össze Rousseau kreálmányával!) nem ment végbe. Az új európai politikai elitben (a franciát és részben a brittet leszámítva) még mindig arisztokrata túlsúly volt, ám ők még a „régi” iskola neveltjeiként szerezték tapasztalataikat a korábbi uralkodói udvarokban. Nem voltak romlottak és kifejezetten tehetséges és elhivatott államférfiak voltak. Az OMM sajnos ezen a téren is megfizette annak az árát, hogy az 1850-es években az uralkodó olyan szűklátókörűen válogatta meg bizalmasait. Az államközi versengés más szövetségek keretei közt zajlott, nem dinasztikus úton."

E mellett örömmel jelentjük, hogy megszületett a Regnum! TV első adása is! A kicsi jól van, sokat kell még ennie, de életerősnek látszik és reméljük, hogy népszerű is lesz. Az adásokért hála a "szülőnek"; Chubakkának.

I. RÉSZ

II. RÉSZ

Nincs eskű - kedvcsináló

Mindszenty József (balról a második) püspökszentelése 1944-ben. Középen Serédi Jusztinián hercegprímással.

Anyaportálunk, a Regnum! egy kevesek által ismert kordokumentumot közölt le, lehetséges konkluziókkal megtoldva, amely csak látszólag öncélú történelmi olvasmány. Jobboldali fiatalok esetében újra és újra előkerül, a "ki, mit tett, nem tett vagy éppen tett volna 1944-45-ben" kérdése. Mindszenty József nyilasok ellen szóló manifesztumvázlata, amelyet csak a letartóztatása miatt nem tudott befejezni és terjeszteni, azt az érvrendszert mutatja fel, amelyre kártékony és érdemtelen homály borult. Ajánljuk mindenkinek szeretettel, főleg annak, akik magabiztosak voltak, vagy éppen tipródtak.

Kedvcsinálóul egy kis részlet;

"Szálasiról a Kúria állapította meg, hogy súlyos támadást intézett alkotmányunk alapelvei ellen. Felforgató. A parlament hazaárulók és népcsalók gyülekezetének kezelte. A Gyepük, a Duna-Kárpát Nagyhaza, vérvalóság, hitvalóság, rögvalóság általános nevetésbe fúlt. Legközelebbi vezérei is megdöbbentek. (...) Szálasi minden lesz, a haza pedig kisbírósággá{=egészen kicsivé} olvad össze, mint börtön mégis jókora. Esküt kíván a vezér és köpköd a németektől deportált Kormányzó után."

Kommentelni ott is, meg itt is lehet.

Ajánlók - érzelmek, ha zengenek (REV)

Alfons Mucha kiállítása tekinthető meg Budapesten a Szépművészeti Múzeumban, amelyről érzelmes konzervatív szemmel Parsifal értekezett. A kiállítást mi is ajánljuk persze (Ezzel az ajánlóval szeretnénk inteni hellót azok számára, akik esetleg úgy gondolták, hogy maszonfóbok vagyunk - tekintettel arra, hogy Mucha nemcsak festő-, hanem maszon mester is volt.) Ágoston Balázs keményen nekiment anno a Magyar Demokratában (!) a köztársaságnak , ami monarchista szívnek kedves lehet ma is; "Ez a köztársaság. A silányság, az irigység, az önzés, a szűklátókörűség, a napról napra gondolkodás köztársasága. (...) Köztársaságot ordítanak, letegezik az elődpárt által felakasztott Nagy Imre szobrát, s közben suhog a készenléti rendőrség gumibotja. Köztársaságot ordítanak, amiben csak a brancson kívüliek mindennapos gondja közös, a haszon azonban csak az övék. Köztársaságot ordítanak a söjtöri lakomaasztal mellől, a harmincötezer forintos gyurcsányos reggelik mellől, a fincsi whiskeyk mellől, Mallorcáról, az Apró-birodalomból, az Altus-birodalomból, miközben magyarok tömegét teszik utcára a külföldi multicégek. Köztársaságot ordítanak, és hajbókolnak Moszkvában, megköszönve a "felszabadítást", hajbókolnak Brüsszelben, Bukarestben, Pozsonyban és mindenütt, és csendre intik a nemzeti érdekről beszélőket.". Csak remélni tudjuk, hogy sokan elgondolkodtak, meglehet Balázsnak ki kellett volna mondania a királyság érvényét is, nemcsak a TV Maciét, akit persze mi is sokra tartunk, mondjuk Sólyommal szemben ;D. Talán legközelebb az is lesz. Barcsa Gábor írásait általában mindig ajánljuk, vizionárius posztja most is jó lett. A Lex Sacra amúgy is kemény most, mert az aktuális vitában (modernizmus vagy sem?) eléggé keményen odatette magát, egy katolikus tradicionalista Raymond Marcin írás közlésével és az Antimodernsita Eskű újraközlésével. Érdemes benézni a Fontolva Haladóba is, egy kis dialektikus materializmus kritikáért (köszönet a támogatásért nekik, és az IGEN-nek is!). A KTK-ből most csak Carl Schmitt megemlékezést ajánljuk, mert arról nagyon sokan megfeledkeztek, és talán itt sem mindenki tudja, hogy Schmitt úr megkerülhetetlen (a kihallgatási jegyzőkönyve Nürnbergben igazi kuriózum). Verena báró Jósikás összefoglalóját úgyis mindenki kötelező anyagként abszolválta itt, úgyhogy linket sem kap. Na jó, mégis. Amekkora hátast dobtunk azon, hogy a Führer születésnapját a nemzeti (?) radikális Kuruc.info megünnepli (YouTube-os videókkal!), addig megint jót mosolyogtunk a Náczivadászon, aki méltóképpen ünnepelt. Merje valaki azt mondani, hogy a radikáléknál nincsen humorérzék. Egyébként meg minden tökmindegy, mert egy csodaló (ahogyan az angolok hívják a Budapest Bullett) megmutatta, hogy jó magyarnak lenni, gúnyhatáron innen és túl, nekünk együtt. NYERT OVERDOSE ÚJRA!!! Pezsgő pukkanhat.

Orrvérzésig ellenforradalom - ajánlók (REV2).

Szeretnénk kezdeni Pozsonyi "Bucó" Ádám remekbe szabott írásával, amellyel még csak azt sem tudjuk, hogy ő vagy éppen a magyar nemzeti-konzervatív-jobber oldal tudná, hogy átléptünk egy kisebb Rubicont. Az ellenforradalom igenlése ilyen formában, 1956-tal és az egész hatvan év példájával remek és inspiratív gondolat. Reméljük többeket megmozgat majd (környezetünkben máris egy újabb Ostenburg különítmény kosza gondolata merült komolyabban fel - hiába a kényszer nagy úr!), legalább azon az oldalon, amely éppen gyökerei ellen látszik sokszor fordulni. Bucó az elmúlt pár évben az egyetlen volt, akin elismerően mosolyogni tudtunk a jobb oldalon, most pedig azt mondjuk, hogy csak így tovább. Soha többet aktuálpolitikai Demokrata-flekkeket! (Külön jó, hogy ez a Barikádon jelent meg, ami ugye nem nagyon szokott remekelni ilyen témában.)

Ha már ellenforradalom, akkor monarchizmus is, és a "köztársaságot persze el kell pusztítani", tehát Barcsa Gábor in action a Lex Sacra blogon. Kicsit irredenta is, de azt gondolom, hogy sokakat megfoghat a metaforája. Verenának mostanában rossz kedve van, de a minőség a régi. Kurucosan labancos portrék indultak a Konzervatív TeaKör-ön, amelyet, a bevezetővel együtt csak ajánlani tudunk. Ki hitte volna, hogy Tinódi Lantos Sebestyén is "labanc" volt? ;D

Ajánljuk a Rubicon legutóbbi számát is, ami folytatja a korábbian is mindenkinek hálás szerkesztési elvet, és egy megjelenés előtt álló Osiris kiadós kötet rövidített verzióját hozza, remek képanyaggal. A téma ezúttal a magyar jobboldali hagyomány, amelyben sorra kerül minden olyan áramlat, amely a II. világháború előtt aktuális volt a Magyar Királyságban; konzervatívok, legitimisták, nemzeti radikálisok, nyilasok, fajvédők, stb. A mai magyar jobboldal több szereplője is felfoghatná úgy ezt az - alapvetően ismeretterjesztő szándékkal kiadott lapot - hogy politikai gyorstalpaló, mielőtt őrült hülyeségeket kezdenének beszélni bal-, és jobb oldalon. egyaránt. Aki "gyorsított tanfolyamra" vágyik, vagy csak nincsen ideje két bizottság, vagy mutyi alapítvány között, az olvassa el Romsics Ignác eligazító bevezetőjét az európai és a magyar jobboldal alaptípusairól. Aki azonban borzogani kíván, annak ott van a Turul Szövetség, története vagy az Imrédyről szóló írás, de a Szekfű-Ottlik-Gratz-Mályusz-Baráth-Bajcsy párhuzamosságok felfestése is biztosan sokakat elgondolkodtat. Végezetül ajánljuk a magyar - monarchista körökben méltán híres - Kriegsfall-U zenekar interjúját is, amely az új extra limitált kiadványuk alkalmából jelent meg. Talán sok kérdést tisztáz, de remélhetőleg még többet felvet. E mellet megemlítjük, hogy a Miner.hu listáz minket két hónapja legalább, mint szakblog. Hurrá.

Molnár Tamás professzor úr - akinek hosszú életet kívánunk ezúttal is - tiszteletére néhány lelkes ember konferenciát akart rendezni a Magyar Tudományos Akadémián. Ezt azonban a Filozófiai Bizottsága ennek a patináns intézménynek nem támogatta. Ez ugye önmagában is botrány, de azért valamennyire beleillik abba a protokollba, amely alapján a dolgok mentek 1989 után ebben az országban. Molnár professzor úr szerencsére egyik oldalnak sem volt kedves soha és viszont. Tölgy úr elemzését mindenképpen ajánljuk, csak a bicskára vigyázzunk a zsebünkben közben!

Ajánlom az írásomat is az IGEN katolikus folyóirat online verzióján (amely rendszeresen szemléz minket, amit köszönünk szépen) a Szent Imre emlékkönyvről. Itt olvasható, a recenzió végén található címeken meg is rendelhető ez a rendkívül színvonalas kiadvány.

Március idusának közeledtével pedig kuncogjunk együtt, hogy milyen remek konzumer társadalomban élünk mi. Ferenc József császár és király, meg a forradalmi gondolat esete a direkt marketinggel. Csak gratulálni tudunk.

Ajánló - magyar monarchista kortársak és a magánvélemények problematikája (REV).

Az alábbiakban mindenki épülésére ajánlok egy alaposabb írást a választói monarchiáról Lőrincz András klaviatúrájából. A leszűrt konzekvenciák, az ismert és kevésbé ismert történelmi példák alapján, nagyon elgondolkodtatóak. Ajánlom Barcsa Gábor nem sokat lacafacázó írását is a Lex Sacra blogon, amelyben sokakat - főleg akik a nemzeti radikális oldal felől találták rá az elfeledett királyságunkra - foglalkoztató kérdésekre egyszerű és határozott válaszokat ad. Virulens kortárs magyar monarchizmus, kérünk több ilyet másoktól is!

Végül talán nem is annyira off topikként - ha a korábbi kommenteket nézem - ajánlom Csabrendeki kőkemény írását a könnyűzenéről - kőkemény konzervatív álláspontból. E mellett, vagy ezután, de semmiképpen sem e helyett, ajánlom magamat is, amúgy "szubkulturálisan". Ezek mellett pedig a Konzervatív Tea-Körön ajánlom újra magamat a Szent X. Pius Papi Testvériség (FSSPX) négy kiközösített püspökének visszafogadásával kapcsolatosan kirobbant botrány (Williamson püspök szerencsétlen holokauszt revizionista nyilatkozata) apropóján íródott anyagommal. A szituációban maximálisan ez a kis blog, reményeim szerint e kis magyar monarchista közösség jelentős része is, támogatja a Szentatyát, az Egyházat egységesítő törekvésében. Ahogyan ma Ft. Kovács Ervin atya, templomos rendi káplán egy - egyébként régi rítusú - szentmisén megfogalmazta; Szent Péter utódjával megeshet - ahogyan a Szentírás megfogalmazta - hogy botránykővé válik, ez azonban nem tántoríthatja el attól, hogy a hit igazsága mellett kiálljon. Ebben az írásomban én is igyekeztem kiállni a Szentatya törekvései és harca mellett és támogatni őt. (Katt a képre!)

Ajánló - konzervatívok, monarchisták, ellenforradalmárok és szekularizáció VS. reszakralizáció és pfuj monarchista (REV2).

Verena debütáló írását ajánljuk a Konzervatív TeaKörben, Marie Antoinette-ről, uralkodóházunk mártírjáról, gróf Széchen Antalt a nagy magyar konzervatív gondolatait idézve. A magyar ellenforradalom igaz történetéhez pedig Turner Gábor feldolgozása vihet még közelebb pont azon a helyen, ahol erre minden jel szerint nagy szükség van. Illetve ajánlom magamat, de sokkal inkább egy szekularizációval, valamint reszakralizációval kapcsolatos írásomat aKonzervatív TeaKörben. Remélem, hogy ezen a megnyílt átjárón a forgalom oda-vissza fog zajlani mindenki nagy megelégedésére és épülésére. Nagyon zsigeri tisztázó posztját is ajánljuk Turner Gábornak az SZKR-en, azoknak, akik nem monarchisták, de főképpen azoknak, akik monarchisták, de averziókkal bírnak más monarchisták iránt.

Ajánlók - Vendée, a szlovák címer, és a monarchizmussal kapcsolatban.

Konzervatív bajtársaink, a Konzervatív Tea-Kör írásait ajánljuk most Vendée és a Szlovák Köztársaság címere kapcsán. Ez utóbbi témában kérjük, hogy ne feledjenek ide is nézni, hiszen a kettős kereszt minden magyar monarchista számára olyan nagyon fontos. E mellett Viribus Unitis blog remek kis monarchista ismertető anyagait is ajánljuk (itt és itt és itt), amelyek talán többeknek elkerülték a figyelmét.

Kinyomtatva: ajánljuk, nem ajánljuk (REV)

A Magyar Demokrata, amely "konzervatív hetilapként" definiálja magát, e heti számában (XII. évf. 50. szám) három oldalon Ágoston Balázs foglalkozik a kortárs mai magyar monarchizmussal erőteljesen oldalunk szellemiségére fókuszálva. Balázsnak nagyon köszönjük az anyagot, és nem gyözök azon csodálkozni, hogy mennyire zavarbaejtő ilyet olvasni a Demokratában, még akkor is, hogyha ennyit vártunk rá, és az illusztrációnkat a tisztelt szerkesztők nem vették figyelembe (pedig mekkorát ütött volna!). Pláne, hogy előtte a Romanovok rehabilitálásáról lehet olvasni nagyon pozitívan pár oldalon.

A Múltunk folyóirat 2008.2-ik számában Tóth Vásárhelyi Évától olvasható egy érdekes kis tanulmány Odescalchiné Andrássy Kláráról, a magyar legitimista-monarchizmus fekete bárányáról. A "rózsaszín grófnőt" harcos legitimizmusából, testvére, a "vörös grófnő" Andrássy Katinka térítette vissza, hogy aztán angol kémként végezze egy német bomba által. A Múltunk persze lecsapott e személyre, ami nem baj mert legalább valaki feldolgozta az életét és megtudhatjuk, hogy a Károlyiék köztársasága alatt először a zsidókat, aztán az urakat rohamozta meg Vas megyében a csőcselék. Nem ajánljuk viszont a Tormay Cécile-t fasisztaként (!) és rejtett leszbikusként (?) bemutató cikket, amely A bujdosó könyvet a sárba igyekszik taposni. A Múltunk 2008. 1-es számban pedig nagyot üvöltöttem, hogy 2008-ban valaki Ságvári Endre mártíriumáról (!) beszél, és ezt egyszerű rendőrségi jelentésekkel igyekszik bebizonyítani 50 oldalon Magyarországon . Svéd László kandidátus úgy látszik unatkozott nyugdíjában egy kicsit. Jobb lett volna, ha ezt magába fojtja vagy többet nézi a Bors sorozatot. Ablonczy Balázs itteni tanulmánya azonban figyelemreméltó a frankhamisításról. De legközelebb egy kevésbé liberális, 1968-fan, és mélyen republikánus műhelyben látnánk szívesebben. Különös aktualitással bír a magyarországi cigányok 1945-1970 közötti sorsát bemutató három itteni tanulmány is (Sághy Erna, Feitl István, Bársony János), amelyben fény derül megelehetősen sok valósághű részletre (kényszermosdatások, megyei kitelepítési javaslatok a "demokratikus" kormány felé, a cigányoknak a feketézéssel, illetve a szovjet hadsereggel kapcsolatos viszonya, stb.).

Elfelejtettem ajánlani még ezen az oldalon Romsics Gergely nagyon értékes tanulmányát,(Habsburg és Standestatt - A legitimizmus politikai stratégiái a harmincas évek Ausztriájában) amely sok érdekes gondolatot és megközelítést ad ahhoz a témához, ahogyan a monarchisták alapvetően egy gyökértelen köztársaságban mozog(hat)nak. Romsics munkája történeti és tudományos igényű írás, e mellett azonban nagyon is sok minden hasznosítható a megértő szemléletének köszönhetően belőle. Itt letölthető, ajánlott ki is nyomtatni és úgy tanulmányozni.

A Rubicon 2008. 07-08. számában remek kis írás van a francia forradalom gyilkosairól (Hahner Péter tovább aprítja a legendáját ennek az infernónak), a Romanovok igazi mártíriumáról (a család minden tagját szentté avatták az orosz ortodoxok), illetve Hasfelmetsző Jackről is (a maszon szimbolikás levél talán először látható magyar nyomtatásban), hogy valami egészen bulvárt is mondjunk. Nagyon tanulságos az 1946-os kunmadarasi zsidó pogromról szóló írás is, valamint az objektívebb bemutatása "Rezső királyfinak"., alias Rudolf trónörökösnek. Az elmaradhatatlan rossz hír az, hogy Ormos Mária megint könyvet írt és meg is jelenik. Ki sem találnátok a témáját...

"Az egyenlőség felfalja a szabadságot"

Csak most ajánlotta pécsi monarchista ismerősöm Dukai István írását A törvénytelen állapotról címmel a Hitel 2008. júliusi számában. Jó, hogy ajánlotta és meg is vette nekem, mert magamtól nem gondoltam volna, hogy itt kell keresni ilyet. Érdemes elolvasni, különösen jelenlegi "lászlóandrásista tradicionlistáknak", mert Guénon és Hamvas Béla mentén értekezik, kellemes áthallásokkal, monarchista felhangokkal és szerencsésen elkerülte a hübrisz mételye is a szerzőt, leginkább Czakó Gábor ösvényei vannak ehhez közel (meglehet tőle nem olvashattunk ilyen konkrét közjogi kitételeket sajnos). Vannak benne egzisztenciális üresjáratok (53 - 54. o.), de alapvetően érdekes és érdemes rászánni az időt, főleg, hogy Csoóri Sándor lapjában jelent meg az esszé. Valószínűleg nem néz már át minden kéziratot, vagy csak a dotációval foglalkozik, nekünk viszont jól esnek az ilyen mondatok; "ítélet alá esik a köztársaság manapság harsány ünneplése bizonyos emberek és csoportok által. Ez nem, hogy méltatlan az emberhez, de kifejezetten célirányos gyakorlat, amely a tradíció elleni kihagyhatatlan eszközeinek egyike. Mert amikor a királyokat bárhol és bármikor az emberiség történetében elzavarták, az sohasem valami nagyszerűnek az ünneplésre méltó kezdetét jelentette, hanem valami nagyszerűnek a tragikus végét, függetlenül az elzavart király személyes kvalitásaitól.". Le is lehet tölteni itt.