2009. dec. 4.

Kettő az egyben


Talán feltűnt másoknak is, hogy a blog szívesen enged az ellenforradalmi hangulatnak, mint számunkra oly kedves attitűdnek. A minap egy érdekes képet kaptunk, amely felett nem tudunk napirendre térni, ezért inkább megosztjuk mindenkivel. Az illusztráció Prónay Pál különítményének a feltételezett jelképét tartalmazza; egy háromszögbe ágyazott arany turult és egy zöld alapon fehér kettős kereszt együttesét.

Nem tudjuk, többszöri nekifutásra sem, hogy a jelkép valódi-e vagy sem, de az biztos, hogy a Prónay-féle ellenforradalmi különítmény eredeti kettősségét remekül kifejezi; nacionalizmust (t.i.; a turul ábrázolás) és a királyhűséget (t.i.; a kettős kereszt, hiszen a legitimisták, aminek Prónay is tartotta magát, ezt választották jelképül). Lehet persze, hogy csak az utókor helyezte megfelelő kontextusba a kettő együttesét? Nem tudjuk, mindenesetre ajánlott e dualizmus - egy reményteli egységben jelenkori nemzeti radikálisoknak is. Perspektivikusabb, mint mondjuk a "H" betű rovásírással, az biztos.

25 megjegyzés:

Nobilis írta...

Mit tudtok az 1945-ös budapesti szerepéről,különítményéről és annak beállítottságáról?

PHJ,
Lajtabánságról vélemény?

Ultrajobber írta...

PHJ,

az utolsó két mondatodhoz azt tudom hozzáfűzni, hogy tömören megfogalmazva: a magyarok nem találtak magukra az elmúlt 20 évben.

Lehet, hogy már régebben sem, talán Prónay jobb kormányzó lett volna, mint Horthy.

A Lajtabánságról jut eszembe:
volt állam keleten, az úgynevezett Mandzsukuó, egy japán bábállam Kína területén, élén a kínai trónörökössel.

Talán írhatnátok erről is valamit.

Alan Breck Stewart írta...

Kívánságműsor?
Akkor én mindenekelőtt Lukachich Géza királyhűségéről és legitimizmusáról olvasnék szívesen.

Valamint a Malajziai választott királyság intézményéről, a Jordán alkotmányról mert azt mondják, hogy az egyik legerősebb, de alkotmányos és "nyugatkompatibilis" királyi hatalmat biztosít, és a kultuszt teremtő Hailé Szelassziéról.

Nobilis írta...

Kívánságkosár :) Remélem Önök kérték lesz belőle ;)

Alan Breck Stewart írta...

Emlékszem egy fekete-fehér játékfilmre a filmmúzeumról amit még a komcsik csináltak és Lajtabánságról, meg Budaörsről szólt. Prónay is szerepelt benne meg IV. Károly és soksok darutollas különítményes. Kellő ideológiai képzettséggel nézhető. Nem tudja valaki a címét?

Jövő héten meg a királynő c. film lesz, ami személy szerint nelem nagyon tetszett. A britt monarchia vs. liberális közvéleméyn problémáját feszegeti a Diana ügy kapcsán.

http://port.hu/a_kiralyno_the_queen/pls/fi/films.film_page?i_perf_id=11657096&i_where=1&i_where_tv=1

Nobilis írta...

Ha már kívánságműsor :
Érdekes lenne egy poszt a Croy, Crouy-Chanel családokról.
Habár nagy a vita, nagyon nagy az esély rá,hogy tényleg árpád-háziak (férfiágon).

Alan Breck Stewart írta...

Hát a reader digestből meg lehet tudni mindent. Hogy III. Andrástól származtatják magukat, ogy Napoleon hogyan akarta őket felhasználni a Habsburgok ellen. Hogy Fra-o-ból Magyarországra költöztek és 1956-ig itt is laktak.
Dns vizsgálat működhetne, dehát a Habsburgoknak is megvan a vonaluk az Árpádokig, és Ottó trónörökös ezt számon is tartja. (egyszer beszélt róla)

Nobilis írta...

Igen,de amíg a Habsburgok leányági leszármazottak (ahogy én is,illetve még vagy 30 000 ember itthon),addig a Croy család jó eséllyel fiágiak. Természetesen ez már nem oszt nem szoroz. Tehát trónkövetelőként sem léphetnének fel.

AB írta...

Egy XIX. századi Árpád-házi?
Ma már csak kevesen tudják, hogy a XIX. század közepén egy bizonyos Crouy-Chanel Ágoston mint magyar trónkövetelő lépett fel Ferenc Józseffel szemben. A jogalapja nem mindennapi volt. Azt állította, hogy férfiágon az Árpád-ház egyenes ági leszármazottja.
Ágoston herceg komoly politikai és pénzügyi karriert futott be. Először az angol hadseregben szolgált, majd 1815 után a Bourbonok ezredese lett, 1821-ben viszont már a görög szabadságharc önkénteseként harcolt. 1823-tól Spanyolországban, majd Portugáliában nagyszabású vállalkozások irányítója volt, pénzügyi visszaélések miatt rövid időre börtönben is ült. innen szaba¬dulva Lajos Fülöp francia király bizalmasa, IIl. Napóleon (1852-1870) állam¬csínye után pedig az új császár pénz- és iparügyi tanácsadója lett.
1858-ban III. Napóleon császár szövetkezett Camillo Cavour szard miniszter¬elnökkel Észak-ltália osztrák uralom alóli felszabadítására, s hadjáratuk előké¬szítése során egy magyarországi felkeléssel is számoltak. III. Napóleon tisztá¬ban volt a magyar helyzettel, s a párizsi emigrációban élő gróf Teleki Lászlóval tárgyalásokba bocsátkozott a Crouy-Chanelek magyar trónigényéről. Kossuth La¬jos felháborodottan ellenezte a vállalkozást, de III. Napóleon császár biztatására Crouy-Chanel Ágoston bejelentette igényét a magyar koronára, sőt népszavazást is sürgetett a kérdésben. Az 1849 utáni magyar emigráció többsége támogatta az akciót. A nemzetközi helyzet azonban megváltozott, III. Napóleon hamarosan békét kötött Ferenc Józseffel Villafrancában. A francia császár számára ekkor már kényelmetlenné vált az Árpád házi trónkövetelő, teljes mértékben elhatárolódott tőle.
Crouy-Chanel Ágoston végül 1873-ban halt meg. Dauphiné-ben, az allevard-i családi sírboltban helyezték örök nyugalomra, melynek tetején III. András koronás szobra áll. Egyes vélemények szerint Jules verne róla mintázta Sándor Mátyás grófot.

Nobilis írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Nobilis írta...

http://nobilitas.blog.hu/2009/12/06/habsburg_hercegno_lesz_gruzia_nemetorszagi_nagykovete

Nobilis írta...

Nem igaz,hogy teljes hosszúságában nem tudok egy linket betenni :/

http://nobilitas.blog.hu/

Első postra gondoltam.

Alan Breck Stewart írta...

Kedves Nobilis. használj url tömörítőt.
pl: http://url.moosaico.com/

Nobilis írta...

Köszönöm,kedves Alan Breck Stewart .

Névtelen írta...

Prónay életéről egy rövid szösszenet:
http://lemil.blog.hu/2009/02/26/pronay_pal#more963493

Norbert írta...

Vajon Juan Carlos mit választ ez alkalommal?
"Érdekes" lenne egy Katolikus Egyházból kiközösített spanyol király?
http://www.lifesitenews.com/ldn/2009/dec/09120703.html

Alan Breck Stewart írta...

A IV. Károly nevű megmentésre váró gőzhajóról tudna valaki ennél többet?:

http://gourl.gr/bee

http://retronom.hu/index.php?q=node/10827

Alan Breck Stewart írta...

http://gourl.gr/bef

Kereshetővé vált az MTI hír-adatbázisa. Többek között az 1920-1945 ős hírek egy részéhez is hozzá lehet férni.

Alan Breck Stewart írta...

http://url.moosaico.com/12608

Ha már jelvényről volt szó, volna valaki olyan kedves és segítene beazonosítani hogy a mellékelt kép melyik pártnak vagy mozgalomnak a jelvénye?
NSZNP? ilyen nem volt.

Nobilis írta...

Felettébb érdekes oldal:
http://url.moosaico.com/12609

zsej írta...

Kis adalék Mandzsukuóhoz, illetve uralkodójához, az utolsó kínai császárhoz:

Qing Xuandong, uralkodói nevén Hszüang Dung (szül. 1906. febr. 7. Peking, Kína - megh. 1967. okt. 17. Peking), a kínai Ch'ing-dinasztia utolsó császára, majd Mandzsukuó japán állam uralkodója 1934-től 1945-ig. Háromévesen örökölte a mandzsu trónt, miután nagybátyja, Kuang-hsü császár 1908. november 14-én elhunyt. Három évig uralkodott - apja volt mellette a régens -, mígnem 1912. február 12-én az előző évben lezajlott baloldali forradalom következtében lemondásra kényszerült. Vele szakadt meg a mandzsu dinasztia 267 éves uralma, s ért véget a kínai császárság két évezredes fennállása.
Felvette a Henry nevet, így Henry P'u-i néven vált ismertté Nyugaton. 1924-ben titokban elhagyta Pekinget, és az akkori japán koncesszió (gyarmat) területén, Tiencsinben telepedett le. A japánok 1932. március 9-én kinevezték államuk, Mandzsukuó elnökévé, 1934 és 1945 között pedig K'ang-te néven az állam császára volt. A II. világháború végén, 1945 augusztusában orosz hadifogságba esett. 1950-ben visszavitték Kínába, és háborús bűnösként elítélték, de 1959-ben amnesztiával kiszabadult. Ismét Pekingbe költözött, és egy botanikus kert javítóműhelyében dolgozott. Önéletrajza Az utolsó kínai császár voltam címen jelent meg magyarul. 1988-ban életrajzából Berlusconi forgatott filmet, azonos címmel.

Pu Ji: Az utolsó kínai császár voltam - Láng Kiadó 1990

Per Spegulo írta...

Valószínű, a jelvény eredeti, illetve egy későbbi készítés.

Az eredetileg használt sapkarózsát, (A hátoldalon lévő cső, amibe a toll szára került, természetesen nem látszik) a híres darutollas jelvényt felraktam ide, és még pár érdekességet, egy feltehetően a MOVE tagjai által használt jelvénnyel:

http://cid-ea4e870b8164e913.skydrive.live.com/browse.aspx/.Documents

Alan Breck Stewart: ez a jelvény nagyon valószínű egyike a sok száz (!) nemzetiszocialista pártocskák jelvényeinek. Véleményem szerint a később e Hungarista Pártba egyesült Nemzeti Szocialista Néppárt lehet, ami előtte a Magyar Nemzetiszocialista Párt volt.
De a hungarizmus részletes történetébe nem ástam bele maga, kellő gyomorerő hiányában, így nem tudok ennél többet segíteni.

Alan Breck Stewart írta...

Köszönöm elkeserítő válaszod.
Nyilas pártocskák legitimista jelszavakkal (talán a 30-40-es években)? Miközben Ottó trónörökös Hitler ellen politizál és a vezető legitimisták is ellenségesen nyilatkoznak a nemzetiszocializmusról (gondolom akkor - bár még ilyen nyilatkozatot nem olvastam - a Hungarizmusról is)?
Érdekes és egyben perverz is. Mit gondoltak ők akkor Horthyról és mit gondoltak Szálasiról, ha közben a királyt várták.

Alan Breck Stewart írta...

Ma este ne feledjétek a filmet!!!

http://url.moosaico.com/12647

Alan Breck Stewart írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.