2009. aug. 14.

Az ismeretlen monarchista: Mindszenty József, és az ismeretlen főhercegné; Francesca von Habsburg

"Magam Mindszenty monarchizmusát tekintve a legérdekesebbnek azt a korszakot tartom, amikor lényegében Magyarországon a királyság elveszett (1944−46), ugyanis Mindszenty éppen ebben a korszakban került olyan közjogi és politikai szerepbe, amelyben a lényegében reflexív monarchizmusa nyíltan nem tudott megnyilvánulni, a tényleges aktuálpolitikai síkon, azonban − véleményem szerint kimutathatóan − határozott bázisa volt orientációinak, és politikai, társadalmi cselekedeteinek is. A királyság Mindszenty esetében egyfajta univerzális, de sokkal inkább ideális és organikusan a keresztény értékrendhez, a katolikus valláshoz kötődően transzcendens jelentőséggel is bírt, mely megszabta a nemzet hivatását, és amelyben a nemzet tagjai ideálisan beletartoznak. Így a királyság a magyar nemzet számára az ideális hatalom letéteményese volt a hercegprímás nézete szerint. Mindszenty politikai tevékenysége 1944 utáni monarchizmusát tekintve lényeges metapolitikai síkkal is bír, ugyanis egy-egy konkrét politikai irányzat, legyen az akár párt is, mindenkor a reális politikai alternatívák közötti helye alapján definiálódik politikaként. A monarchizmus jelen esetünkben (a döntően republikánus politikai térben) fokozatosan megmaradt a politikafeletti politika (meta) síkján 1945-ös köztársaság-ellenes vétójának eredménytelensége után, mint normarendszer és közjogi-politikai érvrendszer, amely azonban tetten érhető az aktuál-, illetve reálpolitikai történésekben is, melyben a hercegprímás kezdeményező, vagy éppen reflektáló résztvevő volt. Az a tény, hogy Mindszenty egy győztes és éppen győzelme előtt álló, harcos és agresszív, összetevőiben korántsem triviális forradalmi korszakban (1944-1949) nagyobbrészt defenzív módon kényszerült politizálni, magyarázza egész politizálásának metapolitikai érvényességét és szükségszerűségét is. Ugyanakkor sejthetően ez a fajta politizálási mód nem jelentett neki igazi újdonságot, hiszen a kormányzóság ideje alatt, hasonló, meglehet nem ennyire radikálisan politikailag ellenséges környezet vette körül. Akkor is már azt a – meglehetősen hatásos – politizálási módot követte, hogy mondanivalóját a Horthy Miklós kormányzó nevével jelzett kurzus által preferált irányzatokhoz, ideológiákhoz, politikai közhelyeihez igazította (hasonlóan járt el politikai-, és szellemi társa is, gróf Mikes püspök). Hóbor József jegyzi meg, hogy Mindszenty szinte mindig a „királypárti árút, antibolsevistaként, vagy éppen liberalizmusellenes csomagolásban adta el”. Ennek megfelelően követve már a hercegprímás Mindszenty politikai megnyilvánulásait, nem árt a németek kitelepítésével kapcsolatos tiltakozásai mögé, a Szentkorona-tanból levezetett Szent Korona tagságot, a királyság integritásának egyik legfontosabb pillérét odatenni. A közjogi szereppel is rendelkező Szűz Mária-tisztelet (Boldogasszony Éve 1947-48) mellé a királyság Patrona Regni Hungariae – szintén integráló – eszméjét is odaállítani. Ugyanígy a Mindszenty által – akár a püspökkari körlevelekben is - hangoztatott „igazi demokrácia” fogalmát is más kontextusban látni - melyet a természetjoggal magyarázott, tomista érvrendszerrel. Hiszen a republikánus és marxista politikai frazeológia eszköztárának egy fontos elemét (demokrácia, népi demokrácia, demokratikus) használta ekkor, hogy a megváltozott körülmények között a királyság talajáról ne kelljen elmozdulnia, illetve aktualizálni tudja azt. A köztársasági berendezkedés, illetve a választások lebonyolítása, a parlamenti munka körüli radikális állásfoglalása – „törvénytelen állapot” – pedig meglehetősen egyértelműen, ha inverz módon is, de a királyságra utalt vissza, mivel azt ismerte el törvényesnek. "

Részlet Pánczél Hegedűs Jánosnak, anyaportálunkon, a Regnum!-om publikált ötven oldalas tanulmányából.

"Vita és provokáció, kemény munka, kemény játék, teljes élet és dinamizmus, erről szól az egész" - mondja Francesca von Habsburg (született: Thyssen-Bornemissza, Batthyány Margit grófnő unokahúga) Francesca, aki nemcsak a kortárs művészeti világ legpénzesebb mecénása, de Karl von Habsburg főherceg felesége is. A főherceg egykori birodalma, az Osztrák-Magyar Monarchia magában foglalta Ausztriát, Erdélyt, Magyarországot, Csehországot, Szlovéniát, Dalmáciát, Illíriát, Galíciát és Horvátországot. De a londoni Notting Hill negyed egyik divatos éttermének teraszán ülő hölgy semmiben sem hasonlít egy szokványos főhercegnére. Nagyon sikkes - farmert, nyaktörő magas sarkú cipőt és zöld Margiela ingruhát visel. Gyakorlatias, bőbeszédű és lenyűgöző "punk rock" stílusa van - ezen tulajdonságokat pedig magától értetődően használja T-BA21 nevű művészeti alapítványa menedzsereként. A T-BA21 - ez a Thyssen-Bornemisza Art Contemporary rövidítése - a legprogresszívebb ilyen jellegű intézmény a világon."

Chris Sullivan (The Independent) anyaga is szintén a Regnum!-on olvasható, a blog régi kedves vendégének, Gordonnak a fordításában.

Kommentelni itt is és odaát is lehet.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Üdv!

Bécsbe készülök és olyan hely, bolt is érdekel, ahol a Habsburg Birodalommal kapcsolatos eredeti vagy másolat tárgyak fellelhetők. Pl. kitűző, sapkajelvény, övcsat, térképek,zászlók, szalagok, mint nálunk a piros-fehér-zöld (birodalmi fekete-arany) etc.

Remélem tudtok segíteni.

A választ és egyben a segítséget is előre köszönöm.

ultrajobber írta...

http://barikad.hu/node/34444

" A Szentkorona-tan nem kapcsolódik kizárólagosan királysághoz, mint államformához, mert az államforma akár köztársaság is lehet."

De hogy miért lehet köztársaság, azt nem fejti ki alapos érvelésssel alátámasztva, csak azt mondja, hogy: lehet.

Hát, ez aztán édeskevés.

A trónfosztó törvények jogtalanságáról szintén hallgat.

Most akkor mi van?

DGY írta...

PHJ tanulmánya egyszerűen hiánypótló. Jól bemutatja a korszakot, a személyt, a metapolitikai mozgatórugóit. Pontosabban azt, ahogyan egy aktuálpolitikai mozgatórugó, metapolitikai szintre szorul vissza. Egyszerre esszé, tanulmány és történetfilológia. Érdemes lenne kiadni is véleményem szerint, minden jel szerint sok munka van benne, nagyon alapos hivatkozásokkal van dokumentálva. Gyakorlatilag szinte minden munka fel van dolgozva. Hirtelen nem is tudok olyan munkát mondani, amely ebben a perspektívában kezeli a korszakot és személyt. Egy dolgot nem értek csak, hogy miért nem megy végig az életén a hercegprímásnak, erre ha választ tudnék kapni, az nagyon jó lenne.

PHJ írta...

Ez a tanulmány egy hiányossága, ez tény. Megjegyzem, nincsen sok adat arra, hogy a USA nagykövetségen és az emigrációban erre milyen hangsúlyt fektetett. Vannak dokumentumok, azok alapján azonban megállapítható, h Mindszenty még 1970-es években is prímásnak tartotta magát, és az 1945 után rendszert törvénytelen folyamatnak tartotta. Ottóval kapcsolatban állt végig.

A metapolitikai síkot köszönöm, h észervetted. Ez sztem nagyon opció lehet a mában is a monarchizmusnak. Mindszenty alap nekünk, azt gondolom.