Nyikos Tivadar 2008-ban nagyot gondolt és azt mondta, hogy alapít egy pártot, amely királyság helyreállítását tűzi ki célul. BMX-es tesitanáros sikereivel nem elégedett meg a volt MIÉP-es politikus, aki Sopron polgármester-jelölte is volt, jelenleg pedig a Pedagógusok Szakszervezetének a helyi elnöke. Szép gondolat, mégsem tapsolunk. Azt, hogy miért nem, azt már korábban nagyon bőven kifejtettük. Tudjuk, többen meg is szívlelték ezt, nem is nekik szólunk, hanem azoknak, akik most ébrednek. Mert elégszer nem lehet szólni. Azért érdemes ezzel foglalkozni, mert az első gondolat azok fejében akik azt mondják - jogosan - hogy ezzel az egész köztársaságosdival szakítani kellene, úgy látszik mindig ugyanaz; alapítsunk pártot erre! Nyafogva kérdezzük erre a beidegződésre; m-i-é-r-t? Hogyan remélhetjük azt, hogy egy párt fel tudja vállalni a királyság ügyét és nemzeti egységet tud teremteni - önmagában? A pártrendszer adott, nem is nagyon ezen akarunk változtatni, mint mondjuk a Magyarok Szövetsége, az azonban nem szükségszerű, hogy úgy működjön (különösen a pártfinanszírozás dolgában), ahogyan ma a II. Magyar Köztársaságban. Sőt így ne működjön, ha egy mód van rá. Oka nyilván számos ennek a problémának, amely a gazdaságot, a kultúrát, az oktatást, a közbeszédet, a nyilvánosságot átpolitizálja, de mi mégis leginkább a totális népfelség elvét helyeznénk egy kicsit pellengérre ezzel kapcsolatosan. Az, az olasz és német modell, amelyet a rendszerváltás után átvettek itthon a pártfinanszírozásra (és amelyet megreformáltak már a németek is, mi azonban nem) nem hozott sok jó gyümölcsöt. Meg aztán egy országgyűlési választáson mérkőzzön meg az MSZP, a Fidesz, a Jobbik, az MDF-SZDSZ meg a királyság pártja?Te mire szavaztál? Én a szocikra, és te? Én, a királyságra. Jobb volt a kampányuk.Brrr.
Ezt ugye azért mégse. Miért kellene erősíteni köztársasági pártokráciát még egy párttal és ezzel egy integráló erőt perifériára helyezni?
Másrészt, ha egy párt működik, akkor az a köztársaság törvényei szerint működik. Csak sejtjük, hogy a következő lépés az lett volna; no jó, akkor most népszavazzunk arról, hogy legyen-e királyság vagy sem? És a királyság ügye újra és újra a sírban marad, tetszhalottan, nagyokat sóhajtva. Sóhajtsunk hát mi is; ne így! Vannak itt soproniak, kérjük adják tovább ezt jó Nyikos Tivadarnak.
35 megjegyzés:
Elméletben ez nagyon szép amit leírtál, de mi a másik lehetőség?
Demokratikus úton végrehajtott restaurációra ugyanis nemigen van precedens.
1. A restauráció legmegnyugtatóbb formája, ami az eredeti állapot helyreállítását jelenti, ugyanis annak érvényre juttatása jelentené, hogy az egész köztársaság oktrojált és törvénytelen. --> Ebben az esetben az alsó és felsőház újraalakítását követően a király IV. Károly trónját foglalná el, ugyanazokkal a hatáskörökkel. Ennek a valószínűsége figyelembe véve a nemzetközi kötelezettségeinket is közel 0 % körül van.
2. erőszakos út 0% esély
3. demokratikus út. De akkor a demokratikus játékszabályok figyelembevételével. Ha nagyon elvonatkoztatunk akkor Szent István királysága is pártok közötti harc során dőlt el. Azon kívül Apponyi Alberték is(hangoztatták persze hogy nem pártokat hanem a nemzetet szeretnék képviselni), de azért ott volt a knep amire támaszkodhattak. Nem is beszélve a NLNP-ről
Mindezek mellet elsősorban is az a személyes problémám a fenti kezdeményezéssel, hogy senki ne nevezze magát önkényesen a törvényes király képviselőjének.
1. lépés minden monarchistát egy zászló alá vonni. (kizárva ezzel a kamikázé akciókat)
2. lépés az uralkodó nevezze ki képviselőjét (homo regius) ha úgy tetszik.
3. lépés politikai színre lépni.
"aki egy Rákóczi-leszármazottal közösen dolgozik az új párt létrehozásán"
Muhaha, muhaha, muhahaha ha.
Értelmesebb kommentárt ez nem is érdemel.
Ez a királyságpárt bagatel. Ez nem rész(pars)kérdés!
Ma volt szerencsém megkérdezni egy jobbikost, aki ott volt a budai kampány-nyitó rendezvényen, hogy ők amikor köztársasági elnököt jelölnek, akkor minek bohóckodnak a Szent Koronával, de nem tudott rá választ adni. Nem tudott róla, hogy vannak-e közöttük királyságpártiak.
Az jött le nekem az egészből, hogy ők is szépen beleilleszkedtek ebbe a pártos dologba, legyen jó sok állami támogatásuk, eléldegélnek majd mint a többi képviselő, ugyanez a veszélye a megalakult királyságpártnak.
Véleményem szerint a nemesség és az egyház (román mintához hasonló :( ) kárpótlása lenne az első lépés a Restauráció irányába. Még mindig azt vallom, hogy szükség van jól irányzott, jól szervezett, hatékony figyelemfelkeltő akciókra.
És ami a legfontosabb: a példamutatás.
Hihetetlenül örülnének az emberek, ha egy makulátlan, erkölcsös ember uralkodna felettük, aki élen jár a jó példával. mert így csak bolyonganak a sötétben, párttól pártig.
A pártokrácia válságának lényegéről, a köztársaság válságáról beszélt reggel Tölgyes Péter a kossuth rádión:
http://www.hangtar.radio.hu/hangtar/
6:30-7:00
Szerinte a válság mélyülni fog mindaddig amíg nem jelenik meg új hiteles politikai erő.
Szerintem ez a cikk viszi a pálmát:
http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1048668
Itt azt is tudni vélik, hogy az egész ügy kiindulópontja egy edzőtábor, és hogy az új párt neve:
Rákóczi Fejedelem Pártja a Szent Hazáért
Ha ezt megcsinálják akkor minket is átrántanak a kabaréműfajba.
(pontosabban 2008 óta már meg is születhetett a bejegyző határozat)
Továbbra is nyitott a kérdésem: a "de akkor hogyan"?
Félrevezető volt részemről a homo regius kifelyezés én igazából összekötőre gondoltam. Mint amilyen volt Károlyi József gróf Ottó és a legitimisták között.
Demokratikus út: Én három utat vázoltam fel, mert még senki sem írt egyéb lehetőséget.
1. nincs is köztársaság, legyen vége az interregnumnak. De ezt esetleg drága Csipkerózsika álmot alvó polgártársaink, mi több az európai és amerikai jogvédők (közben Irak bombázók) demokrácia ellenes puccsnak vennék és mehetnénk a dutyiba.
2. Robbantgatnánk mint az Ír köztársaságiak, vagy letartóztatnánk a parlamentet, 50 évvel ezelőtt még ment volna, ma nem.
3. Olyan szabályok szerint játszunk amit mindenki elfogad amit mindenkinek el kell fogadnia. Ez viszont első ránézésre nekünk nem tetszik. Mert ez is meg fogja törni a jogfolytonosságot. Nem kapunk készen vissza mindent. De azért a legtöbb értékünk megmarad, még az elcsatolt országrészekre való igény is feléled. De ehhez parlamenti eszközökkel kéne megdönteni egy erkölcsileg és hatékonyságilag is levitézlett köztársaságot. Nem legitimista párttal hanem a.) mozgalommal ami parlamenten kívül ténykedik, felvilágosít, majd egy népszavazással a köztársasági elnökre borítja az asztalt. (eddig még sehol sem vált be lsd Albánia)
b.) kell egy bázis párt. nem királyság párt vagy legitimista párt, hanem többek között monarchista. Amivel nem áruljuk el az elveinket és közben szolgáljuk a "köztársaság pártokráciáját". Egy bázispárt mint a knep. Amire támaszkodhatunk. De itt is csak a népszavazás, vagy az alkotmány 2/3-os megváltoztatása jöhet szóba. (ilyent sem csinált még senki, csak az ellenkezőjét lsd Nepál). tehát a kérdés milyen út van még?
Bocsánat, nem akarok eretnek elhajló lenni, tekintsétek a leírtakat hangos gondolkodásomnak és javítsatok ki ha tudtok. Ebben a kérdésben nem vagyok sértődős mert nekem is a cél fontos, nem az eszköz
Arra ügye nem kell kitérnem,hogy a (mára kihalt)Rákóczi családhoz egyenes ágon semmi közük?
Kedves Nobilis, úgy vártam már ezt a hozzászólást!! :-) Mondhatnám azt is hogy másodsorban ezért olvasom a blogot. De szerencsére pedigréjük legalább olyan biztos mint Emese ősanyának. idézet a fenti cikkből:
"mert Jacqueline Rákóczi egy alkalommal azt álmodta, hogy a híres magyar fejdelem, II. Rákóczi Ferenc egyenes ágú leszármazottai."
R. témában ajánlott:
http://www.magyarmenedek.com/products/3768/A_Rakoczi_fejedelmek_leszarmazottjai_Europaban_-_Gudenus_Janos_Jozsef.htm
http://www.mult-kor.hu/20100125_lebontjak_regi_templomaikat_a_franciak
:S
http://magyarnemes.blogspot.com/2010/01/rakoczi.html
Azért a témát szó nélkül nem hagyhattam.
Nem poénos,inkább siralmas :)
@phj
Elolvastam a fejezetet és maradéktalanul egyetértek vele. De attól még aggályaim vannak a megvalósíthatósággal kapcsolatban.
két észrevételt tennék:
1. A magyar köztársaság már nem szuverén. Bár ezt a mindennapi életünkben még nem érzékeljük, a magyar jogalkotást,a köztársaság döntési lehetőségeit máris gúzsba kötik a szerveződő szörnyszülött az európai egyesült államok (alap)szerződései, alkotmánya (amit átverésképpen liszaboni szerződésnek neveznek). Mint a mellékelt példából is kitűnik majd, az európai jogvédők nem mennek el szó nélkül semmilyen antidemokratikusnak nevezett helyzet vagy folyamat mellett. (így számolja fel az Európai Emberi Jogi Charta a többszáz éves britt hagyományt:) : http://index.hu/kulfold/haro8495/
2. A terv leggyengébb láncszeme az első lépés. Ebben ugyanis ki kéne terjeszteni a monarchizmus társadalmi bázisát. Helyi szervezeteket kiépíteni, a jelenleg meglévő hazafias szervezeteket pedig megnyerni a monarchia számára. Ezeken keresztül pedig a társadalom lehető legtöbb tagjával párbeszédet kezdeni.
A jelenlegi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az észérvek melletti vita úri passzió csupán. Az emberek legnagyobb része elsősorban érzelmei alapján dönt, de leginkább manipulálják őket uszítással, reklámmarketinggel.
Hogyan vesszük fel a harcot a közoktatás alól futószalagon kikerülő történelmet nem ismerő carpe-diem zombikkal, a százmilliós média hatalmakkal stbstb
Első lépésben Magyarországon meg kell teremteni a létbiztonságot. Amíg ez nincs meg addig hamvában holt minden olyan alulról jövő kezdeményezés ami a királyságot akarja visszaállítani: aki a munkáját veszti el/minimálbéren tengődik családjával, vagy az otthonát a feje fölűl árverezi a bank, stb annak kissebb gondja is nagyobb annál mint hogy mi az aktuális államforma.
Hogy egy államforma megváltozzon, előbb alkotmányt kellene módositani. Ha megváltozik az alkotmány, akkor lehet a királyság gondolatával előjönni. De elő kell jönni a "rejtekből"! Virág
http://www.168ora.hu/globusz/habsburg-a-hofburgba-43617.html
ajánlott olvasmány
Monarchia visszaállításának első lépese lehetne még megtalálni a megfelelő jelöltet. Miért?
Már alapvetően az is nagy akadálya a királyság visszaállításának hogy a szóba jöhető királyjelöltek a Habsburgok, őket népszavazással meg soha nem fogják trónra ültetni ebben az országban. Egy kampány során a köztársaság-pártiak nagy érve nem is az anakronisztikusság lenne hanem hogy a királysággal visszatérnének a "népnyúzó" Habsburgok és akkor az milyen rossz lesz, Rákóczi meg Kossuth forog majd a sírjában, stb. A magyarok ezeket hallva meg persze hogy a köztársaságra voksolnak.
Szóval hiába Habsburg Ottó és a családtagjai a törvényes királlyelöltek, ha nem fogadják el őket idehaza. A népet meg gondolom csak meg kell majd erről kérdezni, önkényesen ne változtasson senki államformát!
@ utóbbi Névtelen(vallom, elveinket vállaljuk névvel) : Magyarországon nem lehet népszavazást tartani az államformáról.
Az első lépés pedig az, hogy terjeszteni kell a monarchista gondolatot, mint alternatívát, mert jelenleg még csak itt tartunk.
Miért kéne megkérdezni a népet?
Így is szép helyre juttatta a nép túlzott bevonása az államügyekbe az országot...
"Miért kéne megkérdezni a népet?"
Ha utólag kiderül hogy senki se támogatja minek restaurálni a monarchiát? Lejáratni? Inkább előzze meg egy társadalmi párbeszéd (nem, nem vagyok demokrata...).
Köztársasági törvényeink megengedik azt hogy a nép közvetve vagy közvetlenül rendelkezzen az ország állam és kormányformája felől. (parlament/népszavazás).
Véleményem szerint ezzel az eljárással nem restaurációról lenne szó, hanem egy egyszerű szervezeti reformról.
1. Ha a királyság ilyen alapon állna, jöhetne a következő kormány és visszaállítaná a köztársaságot.
2. Ha számunkra nem önmagában a királyság intézménye a fontos, hanem annak a királyságnak a helyreállítása, amit 1918-ban jogtalanul felszámoltnak minősítettek. Ha fontos a történelmi alkotmány, jogfolytonosság, apostoli királyság, minden kárpátmedencei magyar egysége, egyszóval IV. Károly megüresedett trónjának betöltése, akkor ragaszkodnunk kell ahhoz hogy ősi alkotmányunk és királyságunk ma is élő, de nem tud érvényesülni. 1918 (de 1946 és így 1989) nem tudta hatálytalanítani történelmi alkotmányunkat és a királyság intézményét, mert az intézkedések amik ekkor történtek nem feleltek meg az akkor érvényes jog követelményének. A köztársaságunk azóta jogalap nélkül pusztán azért működik mert a nép automatikusan végrehajtja rendelkezéseit. Első lépésként közösséget kell létrehoznunk. Minél többen leszünk annál több lesz a lehetőségünk (pénzügyi, kapcsolati, marketing stb). Ennek a kérdésnek a megítéléséhez szakemberek kellenek és a mi kitartásunkra. A vége pedig nem a köztársaság királysággá történő átalakítása lesz, hanem a monarchia restaurációja. Azaz visszahívjuk a királyt.
@phj: Mi lenne abban a helyzetben, ha például egy már a parlamentben lévő párt kezdené felvállalni a legitimista álláspontot. Ha lenne mondjuk a kdnp-ben vagy a jobbikban néhány ember, aki hitelesen képviselné ezt az álláspontot parlamenti felszólalásaiban? Ez gondolom kevésbé lenne káros, mint a rákóczi lovagrend, meg a hun királypárt meg a többi maszlag...
Valóban van fogalmi különbség, de fogalmi átfedés is.
A jogrend szempontjából "legitimistának" tekinthető az a személy, aki közjogi illetőleg bármiféle államszerkezeti változást kizárólagosan a jog által biztosított keretek között visel el. Ezzel szemben áll a 'felforgató' (revolutív), azaz forradalmi úton létrejött változáson alapuló hatalom.
Az első esetben 'folyamatosság' (organikus jogfejlődés), a második esetben 'törés' van.
Az előbbi jogbizotnságot ad, állami stabilitást.
Ez generikusan a fogalom jelentése. Specifikusan, magyar vonatkozásban pedig a Szent Korona tana, a szokásjog alapú, írott alaptörvénnyel ('chartális alkotmány') nem rendelkező állammodel, sok-sok kontrtadiktív fékkel.
Alapvetően a konzervatív politikai szemlélet ezért nevezhető - ilyetén értelemben - 'legitimistának'.
Hazánk esetében a legitimizmus két irányzatban testesült meg:
+ a tágabb értelemben vett közjogi legitimizmus: anyagi jogfolytonosság (legitimitas materialiter) => "szabad királyválasztó monarchisták" álláspontja;
+ szűkebb értelemben vett közjogi legitimizmus: alaki jogfolytonosság (legitimitas formaliter) => "szukcesszionális monarchisták" álláspontja.
Egyébként a 'legitimizmus' mondhatnók tágabb halmaz, amelynek egy részhalmaza a monarchizmus.
N.B. valaki lehet úgy monarchista, hogy nem legitimista; de nem lehet úgy legitimista specialiter (hazánk esetében), hogy egyben ne lenne monarchista.
Sajátos értelemben volt használatban az 1920-as évektől a 'legitimista' kifejezés hazánkban, amennyiben az 'alaki legitimista' álláspontot vallók önelnevezéseként funkcionált.
Tisztelt PHJ,
Ön szerint valaki lehet úgy monarchista, hogy nem vallja az Ausztriai-Este ház (Habsburg-Lothringen dinasztia) trónöröklési jogát, azaz elismeri az 1921-es dethronizációs törvényt jogilag igaznak? (Ez az ún. anyagi jogfolytonosság már említett álláspontja.)
Mert pl. a szabadkirályválasztók magukat "monarchistának" vallották/vallják, mégsem tekintik magukat alaki értelemben legitimistának.
Ezt Ön hogy látja?
Kedves Névtelen,
érdekes,amit ír. Tulajdonképpen nem a Habsburg-Este ágat detronizálták, hanem a Habsburg-Lotharingiai főágat.
Akkorra a H-Este elnevezés már csak amolyan tradíció,hagyomány és örökség továbbvitele volt. V.Ferenc modenai hercegben 1875-ben kihalt a H-Este-ág,utána az örököse,Lajos Károly (F.J. öccse) vette fel a nevet. Ferencz Ferdinánd halála után pedig átszállt Róbert fhg-re és az ő utódai máig használják a nevet. Jelenleg Amadeo fhg.(Robert fiának,Lorenznek a fia),belga királyi herceg,osztrák főherceg,magyar királyi herceg és modenai herceg a család feje. Édesanyja II.Albert belga király lánya.
Hopp,Lorenzet kihalasztottam,elnézést. Ő még él.
Köszönöm a korrekciót. természetesen a szekundogenitúráknak nincs öröklési joga.
Az pedig külön érdekesség, hogy az erdélyi és a magyarországi Pragmatica Sanctio más fokot állapított meg kihalási tekintetben, azaz, amikor az országgyűlésnek joga van szabadon királyt választania.
Erről keveset tudok,kifejtené bővebben?
Persze valamennyire logikus,hiszen a P.S. idejében Erdély még különálló fejedelemség volt, így külön P.Sanctiót kellett kreálni.
@phj Tud Ön ilyen érzelmű képviselőkről a jelenlegi parlamentben? Nem nevek érdekelnének, elég egy egyszerű igen/nem.
Szerintem fontos lenne ügyünk szempontjából a felsőház létrehozása a Parlamentben, akik egy 2006 őszéhez hasonló helyzetben akár meg tudnák hívni a királyt a trónra az Egyház támogatásának segítségével.
Ha arról beszélünk hogy a köztársaság válságban van (morális, gyökértelen stb.) akkor abból kell kiindulnunk hogy minél kevesebbet bízzunk ügyeink intézésében ezekre a tahókra. Nemesség nincs és ezektől nem is várható hogy másokat juttassanak a felsőházba mint a saját párt-kejfeljancsiaikat.
Ellenben amikről mostanában beszélünk azok (még nem létező) mozgalmunk alapvetései. Jó lenne ezen sarkalatos pontokról személyesen tanácskoznunk. Ezért azt javaslom, hogy a meglévő (évi egy) Dénesfai szentmise mellé élesszünk fel egy másik legitimista (most már csak monarchista @phj) hagyományt és szervezzük meg az első magyar monarchista "konferenciát". Hagyományainknak megfelelne egy nyári Tihanyi (IV. Károly kálvária + múzeum), vagy egy tavaszi Szombathelyi (Püspöki palota+laktanyák+festmények), esetleg egy soproni, vagy budapesti
(királyi vár,Budaörs, nádor szobor) találkozó és megbeszélés.
Én személy szerint a Tihanyit (mert kompromisszumos és nyáron kellemes és persze a szombathelyit támogatnám.)
Lehetne előre megbeszélt tematikák szerint, mindenki készülhetne valamilyen előadással és egyéb perverziók. Ölthetnénk egyen (póló)ruhát és akkor performanszá is változna kicsit.
"Már monarchista"
Természetesen. Ebben az esetben azonban találnunk kell alkalmas elnevezést a különböző monarchista irányzatok számára. A legitimista - szabad királyválasztó felosztás arra volt jó, hogy egyértelműen kifejezte, hogy az illető a Habsburg ház trónigényét támogatja a PS alapján, avagy szabad királyválasztó.
A succesionális monarchista bár pontos, de nem partyképes elnevezés.
De ha valaki tényelg azon az alapon állna hogy az egész köztársasági berendezkedés illegitim akkor sem lehetne legitimista?
Ó!
Nehéz elképzelni, hogy van monarchista érzelmű atyafi a Házban...
Bár úgy lenne!
Persze nyilván amint felhozná ezt, már nem lenne tagja a díszes társaságnak...
De azért jó lenne Vele diskurálni.
Megjegyzés küldése