Elsőre nagyon csúnya gondolatok jutottak eszembe erről a plakátról, melyet magyar nemes akkor sem ejt ki a száján, ha éppen levágták a bal karját. Valahogy ez az utóbbi hasonlat futott át az agyamon, amikor észrevettem ezt a reklámot az út szélén.
Másodszorra már kissé mosolyogtam is, és miközban lefotóztam arra gondoltam, vajon a leendő Szent István lovagja Schmitt Pálról mit fog elnevezni az utókor? Lenne pár ötletem...
Harmadszorra legyintettem, ha az ember minden ilyesmin felhúzza magát, akkor nem ússza meg gyomorfekély nélkül. Van már Szent István sör, van már bor, nahát, most már van pezsgő is... Gondoljon bárki bármit, van akinek ez egy hatalmas monarchista óriásplakát, más számára pedig egy 12 négyzetméteres blaszfémia. A tényen nem változtat semmit.
A magyar nép tudat alatt monarchista.
És ezzel a reklámszakemberek is tisztában vannak.
13 megjegyzés:
A legjobb úton vagytok afelé, hogy becsavarodjatok. Nem csoda, hogy sokan a monarchizmust koravén balfaszok gittegyletének gondolják.
Sokan?!?! Te és a haverjaid, meg akinek panaszkodsz még névtelen pöcspörgettyű? Adj legközelebb egy nicket is hogy legyen kit emlegetnem a kutyáimnak, amikor hergelem őket. Addig is kérdezd meg anyukádat hátha megmelegítette már az ebédedet.
Motyesz, kár a gőzért, aki be van oltva humor és (ön)irónia ellen, azon a Jóisten sem segíthet. Mindenesetre névtelen hozzászólónknak köszönet az ingyenes orvosi diagnózisért. Ezt inkább ideírom, nehogy megint félreértse:
:)
Ha a Jóisten nem segítene mégse én mindenesetre egyszermár nagyon.
"aki be van oltva humor és (ön)irónia ellen, azon a Jóisten sem segíthet."
Gondolom, ez most (ön)irónia volt.
:)
Névtelen,
nem értem, miért lenne eszelősség egy ilyen jelenséggel foglalkozni. Mondhatjuk, hogy mint magyar történelmi személy, miért ne lehetne márkanév Szent István is, mint annyi más. De mivel király volt (és nem is akár milyen), így úgy gondolom egy monarchistának igenis fontos a nevének "utóélete".
Igen, a mai "névtelenek" az elmúlt rendszer "névtelenjeihez" hasonlóan és a Lenin-fiúk "névtelenjeihez" hasonlóan mindig abba törlik bele az animális feces-szel szennyezett kínai gyártmányú gumicsizmáikat, ami érték.
Mert ki tudná náluk jobban, hogy a "névtelenek" legnagyobb ellensége az érték és a hagyomány.
Erre a hozzászólásra mondja a pszichológia, hogy "te-megjegyzés". Az ejrópéjer baloldal honosította meg ezt a féle vitakultúrát, egyik jeles alakja volt a haza- és nemzetáruló Buci Gyuri, aki a mosdatlan pofájával képes volt még olyat is mondani: nem a zsemle kicsi, a pofátok nagy.
Figyeljük meg a két "komment" közötti hasonlóságot!
Az eleve elítéltséget és a vita-kizárt, kategorikus bűnössé kinevezettséget!
Mert "ők" ehhez értenek. Megbélyegezni. Lett is 100 millió áldozata ennek a vörös-liberalizmusnak. S ha valamire tudnak haragudni, az a magyar hagyomány. Mert nem elég, hogy hagyomány, de még magyar is - hát a proskribációs listájuk elején van azonnal mindenki, aki így mer gondolkodni.
Szerintem is lehessen Szent István pezsgő.
[A Tildy pezsgőn jót nevettem! Megjegyzem egy nagyon drága és kiváló minőségű pezsgő a Président Français, vagy valami hasonló néven.]
Szóval lehessen, de kellene egy olyan valaki vagy valami, amely/aki eldönti, hogy az árú minőségében nem hoz-e szégyen erre a nemzeti közkincsre, amit a név jelent és valamely alantas dologhoz nehogy már felhasználja bárki is. Hogy példát mondjak... de nem mondok. Az Urak fejlett fantáziájára bízom.
Tildyről nem jutott eszembe semmi, de el tudnék képzelni, mondjuk: Károlyi Mihály patkányirtót, vagy KM WC-pumpát, esetleg KM lefolyó-illatosítót. Dobi Istvánnal meg gyomorégés tablettát vagy hashajtót, Kádár Jánosról meg valami büdös sajt típust. Bár ez utóbbi nem jó, mert a pálpusztait rendkívüli módon kedvelem. Kádár János függönykarika, ez talán profilba vágna.
Egy koktél típus, amit az elmúlt 50-70 évben nem volt szabad néven nevezni, de azért sokan ismertük és látom, megint újra divatba jött.
Az egyik legegyszerűbben elkészíthető koktél. Hozzávalók: 2 dl legalább 80%-os narancslé és 2 dl száraz vörösbor (bár szerintem félédessel is kiváló).
Úgy készítjük, hogy a narancslevet alulra beöntjük és egy kis, csőrös kancsócskából a pohár belső falát felhasználva, a kelyhet megdöntve, nagyon lassan ráöntjük a bort és közben a kelyhet óvatosan visszaállítjuk, billentjük, ahogy telik az edény, fokozatosan vízszintesbe.
Törlés, díszítés, és kész is a Mussolini:
http://www.flickr.com/photos/scartist/3455449339/
A neve egyébként onnan kapta, hogy ez a koktél volt a kedvence.
Egy szovjet külügyminiszterről is neveztek el valami különösen ütős koktélt.
Ha jól emlékszem Molotovnak hívták az illetőt.
Letar
Bezony. Adtunk is nekik rendesen belőle 1956-ban.
No, én pont ezért nem iszom St. Hubertus-t, csak Kőbányait, hiszen ez utóbbi politikailag korrekt. (:
Megjegyzés küldése