2010. jún. 26.

Minek kell elnököt választani a magyarnak?

Írta: Vass Dániel.

Furcsa dolog az, amikor egy királyságpártit a köztársasági elnök választásról kérdezik. Furcsa, hiszen hogyha van egy nagyon is épkézláb érv a királyság mellett, az az, hogy egyetlen szuverén köztársasági elnöke sem volt a II. Magyar Köztársaságnak, de úgy cuzámen egyetlen magyar köztársaságnak sem. De ha van véleményünk a jó és a rossz sörökről, akkor miért éppen a köztársasági elnök jelölésről ne volna? Naprakészek vagyunk, aktuálisak.

Most, hogy Schmitt Pál lesz a köztársasági elnök, és elolvastuk a Heti Válasz interjúját Sólyom Lászlóval és a köztársasági elnöki posztról szóló lelkendező elemzést Schlett István tollából, elkezdtünk gondolkodni, hogy csinálunk egy csoportot a Facebookon, azzal, hogy "Szüntessük meg az elnöki intézményt az árvízkárosultak javára és bocsássuk jótékonysági árverésre a Sándor palotát", mert ez egy olyan poszt, amire az égvilágon semmi szükség sincs és az ilyen kezdeményezések most úgyis menők. A Sándor palota azonban jobb, ha marad, tekintettel királyságban betöltött komoly és fontos pozíciójára, de az elnöki intézmény mellett nem sok érv van. Orbán Viktor jelöltjének a sima modora is ezt mutatja; nem gondolhatjátok komolyan, hogy Schmitt Pál egy korrekt, szuverén államfő lesz? Egy tipikus politikai és közéleti parafaember ő, aki a kompromisszumok modern robotosa és sokadszor áll rajtvonalhoz a Fidesz-csapatban már. Ő lesz az új szuverén államfőnk, egy új konzervatív, tökösen republikánus magyar Charles De Gaulle? Nem hinnénk. Abból, hogy Orbán Viktor most éppen őt tolja két következtetést lehet levonni; vagy nagyon sok az ellenzéki éveknek a lekötelezettsége, amiért most lassanként benyújtják a számlát (Pintér-effektus), vagy éppenséggel Orbán sem gondolja komolyan ezt a elnökösdit és ezért teszi ide Schmitt urat. Ez az utóbbi még tetszene is valamennyire. Végül is mit fog mondani a szerencsétlen érettségiző 20 év múlva arról a tételről, hogy az ikszedik magyar köztársaság államfői kik voltak? Melyek azok a döntések, cselekedetek, amelyek kiemelik az átlag ember közül az köztársasági elnököt ebben a köztársaságban? 2006 megmutatta, hogy ez poszt mit sem ér krízisben. A radar ellen tiltakozhat bárki, az alkotmánybíróságra is írhat egy törvény kapcsán beadványt akárki. Vissza ugyan nem küldhetünk törvényt az Országgyűlésnek, viszont az elnöknek úgyis alá kell írnia harmadszorra, ha azt változatlan formában újra és újra elfogadják. A köztársasági elnöki poszt a mostani alaptörvényben (amelyet alkotmánynak is hívnak) egyetlen mondatot érdemelt: "Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzeti egységet, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.". Nem sok egy államfőnek.

Nos 2006-2009 között milyen eredményt hozott ez az "őrködés"? Hogyan fejezi ki valaki a nemzeti egységet, amikor őt a pártok jelölik és választják? Úgy maguk között, a népet kizárva, merthogy népfelség elve most ne érvényesüljön közvetlen. Állítólag most Schmitt Pál majd az emberek embere (ez valami új cím?) lesz. Azoké az embereké, akik közvetlen választás esetén egy elkeseredett pillanatukban akár Fekete Pákót, Fásy Ádámot is megválasztanák, csak hogy keresztbe tegyenek az éppen regnáló hatalomnak.

Köztársasági elnököt a magyar tömegdemokráciában megválasztani nem egy kifejezett népünnepély. Zárt kapus meccsre hasonlító aktus. Bíró benn van, holnapi sajtóból megtudjuk az eredményt. Győzelmi ünneplés a zárt családi és pártkörben. A nép meg észre sem veszi, hogy akármi történt. Jött aztán 5 év múlva, ha olyan a széljárás majd megy, de 10 év múlva biztos, aztán a sajtó is elfelejti. Nagyon felemelő, tényleg.

Schlett István elemzésében leírta (HV. x. évf. 25. szám, 17-18. old.), hogy az elnök a megválasztás során "átlényegül, úgy, mint a király a koronázás során". Ez az aktus - szerinte - "megkettőzi az egyént, egyik rész marad az ember, a másik az elnök, aki személyében sérthetetlen".

Milyen aktus?!

A választás vagy az eskü elmondása. Vagy az a megalázó procedúra, amelyben Sólyomot többször is alávetették korábban? Az definitíve megmutatta, hogy a köztársaság elnök nem tud és nem lehet balansz a nemzeti politikában, csak pártérdekek bábja. Az elnök legjobb esetben is egy hivatalnok, aki reggel bemegy dolgozni, este hazamegy és fölveszi a papucsát, átlényegül apává, férjjé, szurkolóvá. A király ezzel ellentétben - főleg a magyar apostoli király - egy szakrális aktus és a nemzet akarata által megerősítve képviseli az egységet. Személyében, tisztségében balansz és vezető, életét otthon és mindenhol a protokoll köti. Példa, élő történelem. Az elnök persze napközben is át tud lényegülni, el tud menni szobrot avatni a Felvidékre "magánemberként". Ezek szerint az elnök egy átváltozóművész, aki ide-oda lényegül, mikor mit kíván a pillanatnyi érdek. Profán semmi egyszerűen, nem más.

Ezzel szemben a magyar apostoli király, akit születése óta a koronázással bekövetkező átlényegülésére nevelnek akkor is király marad, ha éppen lefekvés előtt fogat mos. Akkor is király ha a legszebb álmából ébresztik föl. Átlényegülése a transzcendenssel kapcsolatos, nem ideiglenes írott malaszttal. Megkoronázása igazi népünnepély, amelynek a nép aktív részese (elég a "demagóg" pénzt szórunk a nép közé aktusra gondolni itt). Uralkodása az örökkévalóság mintájára élethosszig tart, és mint ilyen a hosszú távú tervezés reményét hordja magában. (Magyarországon jelenleg a hosszú táv maximum 4 év, ez már perspektíva.) Nem függ pártoktól, hatalmát nem tőlük nyeri. Fölöttük, fölöttünk áll. Nincsen nemzetisége, ezért képes Magyarország egészét képviselni. A magyarnak mindig is király kellett, nem egy pártoktól választott elnököcske. Ez méltatlan hozzánk egyszerűen, vagy éppen a jelenlegi ideiglenes állapothoz csak ez a "méltó".

Schmitt Pál lehet, hogy zseniális sportoló, de mi az a kivételes tulajdonság, ami miatt ő elnök lehet? Sólyom Lászlónál még volt egy halvány szakmai érv, miszerint alkotmánybíró volt, részt vett a jelenlegi - nép által sohasem szentesített - köztársaság létrehozásában, amelyről a népet nem kérdezték meg. Így meg lehet testesíteni a nemzet egységét? Halványan, talán ha mindenki fideszes lesz.

Sólyom Lászlóval pedig remélem lesz majd egyszer módom találkozni valahol egy túraösvényen, mert az ő szeretete a természet iránt példaértékű. Ezt tiszteltem benne, nem a címét.

10 megjegyzés:

Chubakka írta...

Irigylem Dániel a gusztusát, hogy ön tudta valamiért nagyra becsülni a Sólymot. Lehet, hogy túravezetőnek jó lett volna, de alkotmánybírósági elnöknek és köztársasági elnöknek is megbukott. És csapnivaló volt.
Egyáltalán: ezzel a járással nem vagyok róla képes elképzelni, hogy ez az ember tudott volna valahol is könnyed, rugalmas és elengedett lenni. Mindig azt vártam, hogy valahol kiszúrja az öltönyét a karó, vagy valaki odarohan hozzá és letépi a gumiarcát és alatta egy vidám bajuszos ürge kinyújtja a nyelvét a nézőre. De ez nem történhet meg, mert mi ufók mindig ilyen arcot vágunk.

Egyetlen vigasza lehet csak, hogy Gönczöt nála is jobban utálja az "átlag" magyar. Bár ha belegondolok, ez nem is olyan nagy érdem. Csak ha valakinek Apró, Kádár vagy Biszku a versenytársai.

Chubakka írta...

Jaj, elfelejtettem! A kép, amit választott, nekem is a kedvenc Sólyom fényképem. Ezen is olyan karót-nyelt forma.
Új-Zéland, ugye?

És még egy: hány fényképen láthattuk a főméltóságú Sólyomné kegyelmes asszonyt? Ugye!
Na, ő sem dicsekedhet valami nagyra becsülhető "származással", sőt...

Ezt csak azért mondom, mert egy államfő, mindig a maga összességében értékelendő. Asszonyostól.
Persze, amíg ilyen elnökválasztási szabályaink vannak - ilyet érdemlünk, ilyet kapunk, mint a legutóbbi Schmitt-történet.

Petya írta...

Igen, Új-Zéland. Egy maori úriember megmutatja a Madárnak, h mi járja arrafele. :-)

Vass Dániel írta...

A képről, melyet PHJ tűzött a cikk elejére sokaknak az a humoristák által gyakran kidomborított kamera előtti esetlenség jut az eszébe.

Nekem Sólyom Lászlóról (éppen ma van a neve napja) azonban inkább a természetvédő jut eszembe. Az a kép, amikor vándorbottal a kezében járja a Bükköt. Ott nem merev, ott nem nyelt karót, és nincs rajta öltöny. Azt hiszem neki is jobb, hogy már nem lesz elnök. Utolsó átlényegülése augusztus 4-én lesz.

A Duna szabályozásával kapcsolatos álláspontja számomra - majd ebből pHd-zek - követendő példa. De ez nem következik az 5 évig betöltött tisztéből, amit egyáltalán nem tudok tisztelni és létezését elfogadni.

(Vajon a miniszterelnök, miniszterek miért nem kaptak egy olyan kitételt az alkotmányban, hogy ők is képviselik az ország egységét?...)

Névtelen írta...

Az átlényegülésről: állítólag Alexander Dubcek, csehszlovák kormányfő is egy ideig kénytelen volt kertészkedni egy kicsit valami eldugott helyen, amiért megpróbált az "emberek embere" lenni egy kis emberarcú szocializmussal.

PHJ írta...

Köztársasági elnök intézménye Magyarországon: műanyag Fabergé-tojás, 5 évente új beszállítóval.

Vass Dániel írta...

Remélem Zagyva György holnap felszólal!

Alan Breck Stewart írta...

A (Fidesz) klónok támadása!
lol
"Orbán Viktor Pokorni Zoltánt jelöli az MSZP elnökének, aki ígéri hogy nem gátolja a kormány törvényalkotási lendületét és a munka idejére fidesz tagságát is felfüggesztené."

PHJ írta...

Ilyen is van; http://politikazabalo.blog.hu/2010/06/29/schmitt_pal_allamfo_lesz_swot

G írta...

jó írás, köszönjük.
"kicsit" összeszorul a szívem, amikor ilyenekről olvasok... :S
hogy egy klasszikust idézzek: "Nekünk királyság kell!" ;)