2010. jún. 9.

A nemzet függetlenségének a szimbóluma volt - II. Mindaugas és az Új Litván Királyság

Írta: Byss Flamel.

Az első világháború alatt a németek által megszállt orosz területeken 1918. február 16-án megalapították a Litván Királyságot mely élére egy ideiglenes régenstanács került. A közelgő vereség miatt II. Vilmos német császár sürgette, hogy Litvánia trónjára egy németbarát herceget válasszanak, akivel biztosítva látta a szövetségest Szovjet-Oroszország ellen. Így 1918. július 11-én I. Vilmos würtenbergi király és I. Albert monacoi herceg unokatestvérét Vilmost Urach hercegét választották királlyá Litvániában. Vilmos még 11-én trónra is lépett II. Mindaugas néven (I. Mindaugas volt az egyetlen királya a litvánoknak). Július 6-a, Mindaugas király megkoronázásának napja ma nemzeti ünnep Litvániában. Mindaugas a háború hátralevő részében a független litván nemzet és állam szimbólumává vált. A litván nép benne látta az a "nemzeti messiást", aki el tudja hozni számukra a régóta várt függetlenséget és a békét is.

A német vereséget követően az antant hatalmak főleg Franciaország nem engedhette azonban, hogy egy németbarát német nemzetiségű király üljön Litvánia trónján ezért Mindaugast eltávolították Litvánia trónjáról, a litvánok véleményével és támogatásával ellenkezve. 1918. november 2-án, hogy megkímélje népét a további szenvedésektől és nemzetközi nyomástól, amely az antant részéről hárult rá II. Mindaugas lemondott trónjáról és Olaszországba távozott ahol III. Viktor Emánuel olasz király rapalloi kastélyában hunyt el 1928. március 24-én.

Mindaugas azonban sosem mondott le teljesen a litván koronáról. Bízott abban, hogy ha Litvánia helyzete stabilizálódik, akkor hálás népe kiköveteli, hogy újra királlyá válasszák. Sajnálatos módon a litván nemzeti stabilizációt már nem érhette meg, ami később alakult csak ki. Fia Karl Gero 1928 és 1981 között volt a „trón követelője” 1981-ben bekövetkezett halála után pedig unokaöccse a litván névvel is büszkélkedő Karl Anselm lett a trónkövetelő örökös.

2000 környékén a trónörökös egy hivatalos látogatást tett Litvániában, ahol beszélt Litvánia jövőjéről, és nagyapjáról is. „Ha most felajánlanák nekem a trónt habozás nélkül elfogadnám azt. Megnéztem az otthoni archívumunkban, hogy mik voltak nagyapám tervei, reformjai, amiket akkor nem tudott véghezvinni. És rádöbbentem arra, hogy ugyan azok az ötleteim vannak most, mint neki akkor. Természetesen olyan ötleteim is lennének, amellyel a mostani világhoz alkalmazkodnak.” - nyilatkozta akkor a trónörökös.

5 megjegyzés:

Nobilis írta...

Nagyon jó cikk.
No,ilyen egy trónörökösi magatartás,azt hiszem.

Nobilis írta...

Csak érdekesség,hogy a jelenlegi trónörökös ősei között vannak:
Margit főhercegnő *1870,Alcsút-1955.
József Károly fhg *1833-1905
József nádor

József Károly:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg_J%C3%B3zsef_K%C3%A1roly_f%C5%91herceg

Nobilis írta...

Carl Gero:
http://www.genealogics.org/pedigree.php?personID=I00037650&tree=LEO

Károly Konstantin:
http://www.genealogics.org/pedigree.php?personID=I00443679&tree=LEO

PHJ írta...

Csak nekem tűnt fel, h ahogyan a finnek esetében is nemzeti, itt is nemzeti neveket vettek fel a királyok? Remek mentalitás.

Nobilis írta...

Nyilván így sokkal könnyebb megkedveltetni magukat az ellenzékkel is. Kicsit ráhatnak a tradicionális nevekkel az emberek érzelmeire. Mindaugas név ráadásul sokat jelenthet a litvánoknak:
http://en.wikipedia.org/wiki/Mindaugas

A bolgároknál,görögöknél is az idegen származású királyok nem egyszer tradicionális neveket vettek fel,hogy ne tűnjön idegennek.