2012. jan. 8.

Néhány gondolat az új egyházügyi törvény kapcsán

A nyugati sajtó és Hillary Clinton levele is arra buzdít bennünket, hogy véleményt fogalmazzunk meg az új (egyébként is figyelmet érdemlő) egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Mindenképpen pozitív döntésnek tekintjük, hogy az állam által elismert egyház kategóriát a kormány szűkebbre szabta, elejét véve ezzel a Nyugaton dívó szektásodásnak, mely komoly problémát jelent elsősorban szellemi, lelki, s másodsorban gazdasági téren. Gondolok itt a különböző szekták ködös pénzügyi tevékenységére. Nem lehet azonban kritika nélkül hagyni, hogy az elismert egyházak közé tartozik a Hit Gyülekezete is, mely nézeteink szerint nemcsak hogy nem indokolható, de egyenesen a törvény bevezetőjében lefektetett kritériumoknak sem felel meg.

„A magyarországi egyházak és vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett, nevelési ,oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi ,valamint kulturális, környezetvédelmi, sport- és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország és a nemzet életében.

„Az Országgyűlés külön is elismerve Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházak kiemelkedő szerepét…a következő törvényt alkotja.”

A kijelölt mondatrészek és a Hit Gyülekezete nevet viselő gyászos formáció kapcsolatát nem szükséges bővebben fejtegetni. Emlékeztetnénk a szekta politikai (akár állami szinten) és lobbi kapcsolataira, melyet nem is titkol. A továbbiakban a Hit Gyülekezetére nem óhajtunk időt vesztegetni, lévén, egyszerűen nincs helye az elismert egyházak között.

A törvény alapján azon egyesület ismerhető el egyházként (kiemelve két pontot), mely legalább száz éves nemzetközi működéssel rendelkezik, s melynek elismerését ezer fő aláírásával az erre jogosult személy kezdeményezi. Az említett kitételek legfeljebb olcsó paródiáját adják egy valódi, szellemi alapokat nem nélkülöző egyházügyi törvénynek. (Lásd Horváth Róbert tanulmányát a témában.) A mellékletben található általános indokolás rövid keresztmetszetét nyújtja a magyarországi egyházak, illetve vallási felekezetek és azok állami elismerése történetének.

Végezetül néhány szóban szólunk a törvény elfogadása által kiváltott hatásokról. Érthetetlen számunkra az a tény, hogy az elismert protestáns egyházak vehemensen kiálltak a további bővítés mellett, hacsak nem azzal magyarázzuk, hogy mindennek saját történelmük alapján kialakított tapasztalataik adtak alapot. A Katolikus Egyház mély hallgatása a Hit Gyülekezete kapcsán sajnálatos tény. Azonban nem meglepő. Figyelmet érdemel továbbá a Krisna-tudatúak szektája, mely a legnagyobb jóindulattal sem tekinthető komoly vallási felekezetnek sem, legfeljebb mikroközösségnek. A különböző-hinduizmustól távol álló- nyugati fogyasztásra előállított szektákat érintő kritikát lásd itt: Rama P. Coomaraswamy : The desacralization of hinduism for western consumption. (Magyarul megjelent a Tradíció évkönyv 2005-ös számában. A szerző tradicionalista katolikus teológus.) Hasonlóképpen értékelhető a különböző importbuddhista irányzatok köze a valódi buddhizmushoz.




A februárban esedékes bővítésről kiszivárogtatott információ nem túl kecsegtető. Az esetleges befutók között találjuk a metodistákat (Hillary Clinton személyes örömére), anglikánokat, Krisna-tudatúakat, koptokat. A kopt ortodoxokon kívül nem sok alapját látjuk a többi felekezet egyházi státuszának. Az origó információi szerint a buddhista és iszlám közösségeknek (melyekből számos működik az országban) össze kellene fogniuk egy –egy ernyőszervezetet hozva létre, melybe az említett felekezetek különböző csoportjai tömörülnének. A felvetés természetesen kivitelezhetetlen, főként a buddhistákra nézve, lévén, a különböző közösségek különböző vallási rendszerekkel, szabályokkal rendelkeznek. Nem szükséges kitérnünk arra az alapvető kérdésre, hogy milyen történelmi alapon indokolható az anglikánok és metodisták egyházként való működése, míg a muszlimokat és a buddhistákat minden lehetséges eszközzel akadályozni igyekeznek.

Végezetül hadd jegyezzük meg -ez csupán személyes véleményünk-, hogy az egyházügyi törvény alapvetően politikai szempontokat vesz számba. A fent említett számos esetben figyelmen kívül hagyva ezzel a legfőbb szempontot: a szellemit.

8 megjegyzés:

pera írta...

Bocsánat, az utóbbi időben sokat okvetetlenkedem itt nálatok, meg a Wang folyón...

Valamit szeretnék végre megérteni, mi a "baj" a Hit Gyülekezetével?
Nekem ellentmondásos benyomásaim vannak róluk, istentiszteletük nem vonzó, túl amerikaias, erősen nyomulnak holokauszt ügyben (amit én egyébként pozitív fejleménynek könyvelek el!), magamban "zsidózó" felekezetnek nevezem, kicsit a szombatosokhoz rakom őket. Nyílt színen próbálkoznak sokszor a térítéssel, amit nem szeretek, de mindezzel együtt is az én felfogásom szerint a neoprotestantizmus egy legújabb magyarországi fejleményéről van szó, amit a házonbelüliség pozíciójából el lehet utasítani, ki szereti, ha vetélytársai vannak a lélekhalászat piacán. De egyszerűen nem értem a fenekedés okát! Vannak itt dogmatikai, teológiai okok is?

Stami írta...

Kedves pera!
Először is, örülünk, hogy figyelmet szentel nekünk. Tartsa meg jó szokását!
Másodszor pedig a cikkben is említett túlzott szektásodás az oka a Hit Gyülekezetével szemben tanúsított ellenszenvnek.Többek között. Valóban vannak teológiai, dogmatikai hézagok is.(Rövidesen bővebben kifejtem.) A politikai rész szintén figyelemreméltó. Ugyanakkor megemlíteném a teljes intoleranciát az iszlámmal szemben, melyet természetesen nem divatos felhozni. Az ilyen hozzáállás azonban nem használ a keresztény-iszlám-zsidó párbeszédnek. Ó, és a végére még valamit hozzátennék. A törvény alapján a nemzetközi szinten száz évnél régebb óta működő egyházak nyerhetnek egyházi státuszt. A H GY-t 1979-ben hozták létre. Most akkor hogy is van ez? Persze a hivatkozási alap a pünkösdi-karizmatikus mozgalom. A Hit Gyülekezete azonban nem ennek fiókszervezete...

pera írta...

No az iszlámmal szembeni intoleranciát volt alkalmam tapasztalni, leginkább a nem verbális kommunikáció szintjén Jeruzsálemben.
Ha nincs százéves, - sejtettem - akkor valóban csak politikai-gazdasági okai lehetnek, hogy bevették a buliba. Ilyen néven ez a mozgalom csak Magyarországon létezik, vagy van a szomszédoknál is, Ny-Európában?
Köszönöm!

Stami írta...

Hogy milyen néven létezik, azt nem igazán tudom.Létezik, ez biztos. Ezt a formációt Németh Sándor és felesége alapította idehaza. Egy Derek Prince nevezetű "lelkész" kente fel őket. Érdekes továbbá az ökumenizmushoz való hozzáállásuk.

denim írta...

A 2011. évi CCVI. törvény 14. § (2) c, szerint a követelmény a százéves nemzetközi, VAGY a legalább 20 éves magyarországi egyesületi formában történő, vagy a korábbi szabályozás szerinti egyházként történő működés. Tehát a Hitgyüli simán meg tud kapaszkodni ebben.

Per Spegulo monarchista.blogspot.com írta...

Tisztelt Stami uram, az ökumenizmus mellett ne feledkezzünk meg az okkultizmusukról sem. Akit érdekelne a HGY sátáni eredete, az nyugodtan olvassa el Bartus, azóta újra "megtért" amerikai népszavás szerző "Fesz van" című örökbecsűjét, amelyet bár mára már megtagad a szerzője és minden létező internetes oldalról letiltotta a könyvét, újra kiadását elvhűségből nem engedi, mégis egy kiváló kor és kórtörténet.

Megjegyzem, azt a rettentő nagy (és eredménytelen és céltalan) ökumenizmust és mohamedán-barátságot én nem erőltetném. Még mint szempontot sem.

Heidenacht írta...

A Per Spegulo uram által hivatkozott könyv elérhető a Széchenyi Könyvtár honlapján: http://mek.oszk.hu/03200/03271/03271.pdf

Egyébként a keresztény-iszlám-zsidó párbeszédnek szerintem is van értelme - nem csak vallási, hanem reálpolitikai téren is.

Stami írta...

A félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy az ökumenizmust nem merő szimpátiából emeltem ki. Csupán próbáltam rámutatni az egyébként vas-liberális HGY hozzáállására. Per Spegulo Uram ismeri az álláspontomat iszlám kérdésben.