2012. jan. 21.

XVI. Lajos emlékére



Ismét eltelt egy év és január 21-éhez érkeztünk, amely napon 1793-ban a francia forradalom csőcseléke kivégezte, meggyilkolta Franciaország Legkeresztényibb királyát, XVI. Lajost. Lajos király minden monarchista és jóérzésű ember mártírja, aki hazájáért, hitéért és a királyságért halt meg. Tudjuk, hogy nem volt egy impotens szerencsétlen, hanem nagy, mélyen vallásos király volt aki forrón szerette Egyházát és hazáját és minden percében értük munkálkodott. Halála napján imádkozzunk, Szent Johanna közbenjárását is kérve a Francia Királyság helyreállításáért és az istentelen forradalmak összes áldozatáért, hiszen azok mindig a legnagyobbakat és legártatlanabbakat - mint Boldog IV. Károly, II. Miklós, I. Károly és Lajos király hitvese, Mária Terézia királynőnk lánya, Mária Antónia - ragadták magukkak a pusztító infernóba!




Pie Jesu Domine dona Eis requiem sempiterna!



3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Gyenge és ellentmondásos szöveg, én a helyedben megrónám a szerzőjét, Spegulo! A felségárulás határát súrolja. Ilyeneket szokott Heidenacht is írni. Ha komolyan gondolod a dolgot, akkor csak te írjál bejegyzést, mert ez így, mindent egybe véve gagyi és méltatlan.

Petrus Augustinus írta...

Egész pontosan mi az ellentmondásos benne? Hiszen empirikus bizonyítékok is léteznek amik alátámasztják szavaim (pl. az egyébként konzervatívnak még finoman sem mondható Hahner tollából). És mi a gyenge? Nem izmozni készültem, ez egy megemlékezés.

És a felségárulás határát hol súrolja? Ennek a vádnak semmi értelme; hiszen ez a megemlékezés csakis a tisztelet hangján szól a nagy királyról. Semmi, még csak távolról sem sértő nincs benne, miért lenne?

Lenne szíves szavait alátámasztani?
Így ugyanis hozzászólásának semmi értelme, ami meg - az ön klarifikációjának hiánya esetén - törlést eredményez. Elsősorban azért mert nem méltó Lajos királyhoz.

Heidenacht írta...

Hagyd Pety, aki nem vállalja a nevét, annak a véleménye annyit is ér.