A nemzeti érzelmű streetwear (pardon!) ugye alapból az amerikai (Everlast) és angol (Lonsdale) alsó középosztály, és munkásosztály öltözködési stílusát koppintja, csak "elkötelezett" márkákat gyárt, ami persze egyrészt szánalmas, hiszen másolat, másrészt felesleges is. A fenti márkák fokozatosan lettek csak jelképek, nem pedig szándékosan léptek fel ezzel az igénnyel. Sportruházatok voltak, amelyeket, ha valaki magánéletben is hordott, azt fejezte ki, hogy sportol ebben a ruhában (leginkább például boxol) és ebből másodlagosan következtettek arra, hogy keményebb figura is lehet. Persze, mivel ezek a palik nem annyira voltak általában gazdagok, kényszerből is hordták, például farmerral ezeket a ruhadarabokat, ez így már - megin tcsak nem szándékoltan - de közösséget is képzett a magánéletben. Szóval inverzben mutatta azt, hogy nem érdemes belémkötni, ha ezt hordom. E mellett meg legyünk őszinték, egyszerre voltak modernek és férfiasak, szóval megkapóan kellemes és kényelmes ruházatnak bizonyultak egy heteroszexuális, alapból macsósabb fiatal vagy középkorú férfi számára is.
Van egyébként ilyenünk nekünk is, úgy hívják, hogy Tisza és remek minőséget produkált a kádárizmusban is, de mostanában sem annyira rossz a felhozatala. Valami nemzetibb és keményebb kell azonban, ez így gyanúsan liberális dolog, így jött létre a Warrior márka, amiből lett a Harcos ugye (leginkább rovásírással kiírva), mert mégiscsak magyarok vagyunk, nehogy már angolul legyen! A Harcos (és annak viselői, akkor a "harcosok"?) tudatosan nemcsak ruházat, hanem fegyver a rendszer ellen és a liberalizmus ellen. Hurrá! Akkor más a leányzó fekvése.
Akkor most örülünk?...Nem igazán. Ha a fentebbi gyereket megnézem, akkor nem annyira. Streetwear politikai marketingszövegnek azonban mindenképpen remek egy szubkultúrában. Veszel egy kapucnis felsőt és máris tettél valamit a liberalizmus ellen. Csábító ajánlat, de ha megnézem nemzetgazdasági szinten sem igaz a dolog.
De ez nem volt elég és lett Botond is és most a legújabb - mert pörög a nemzeti biznisz és keménynek is kell lenni, nemcsak kaját meg rezsit fizetni - lett Vitéz is. 4500 Ft-ért ha veszünk egy Vitéz polót (rajta fantasy-játkos templomos kereszttel és kettőskereszt pajzsos lovaggal, meg a karunkon magyar motívumokkal, hogy kerek legyen a posztmodern eklektika) akkor büszkén feszíthetünk, hogy nemzeti érzelműek vagyunk és aki hátunk mögött van, azt olvassa majd; "Vitézségért". Ez a személyes üzenetünk nekik."Vitézségünk", hogy miben merült ki, nem tudja más, csak mi és akivel megosztjuk majd. Lehet, hogy csak annyiban,. hogy kifizettük a póló árát. Egónk nőhet, mindennapi sérelmeinként meg kifizettük a kompenzációs árat. Talán különbnek is érezhetjük magunkat egy kicsit.
Akkor most örülünk?...Nem igazán. Ha a fentebbi gyereket megnézem, akkor nem annyira. Streetwear politikai marketingszövegnek azonban mindenképpen remek egy szubkultúrában. Veszel egy kapucnis felsőt és máris tettél valamit a liberalizmus ellen. Csábító ajánlat, de ha megnézem nemzetgazdasági szinten sem igaz a dolog.
De ez nem volt elég és lett Botond is és most a legújabb - mert pörög a nemzeti biznisz és keménynek is kell lenni, nemcsak kaját meg rezsit fizetni - lett Vitéz is. 4500 Ft-ért ha veszünk egy Vitéz polót (rajta fantasy-játkos templomos kereszttel és kettőskereszt pajzsos lovaggal, meg a karunkon magyar motívumokkal, hogy kerek legyen a posztmodern eklektika) akkor büszkén feszíthetünk, hogy nemzeti érzelműek vagyunk és aki hátunk mögött van, azt olvassa majd; "Vitézségért". Ez a személyes üzenetünk nekik."Vitézségünk", hogy miben merült ki, nem tudja más, csak mi és akivel megosztjuk majd. Lehet, hogy csak annyiban,. hogy kifizettük a póló árát. Egónk nőhet, mindennapi sérelmeinként meg kifizettük a kompenzációs árat. Talán különbnek is érezhetjük magunkat egy kicsit.
11 megjegyzés:
Nem igazán értem a Jobbik és a körülötte sertepertélő szélsőjobboldali mozgalmak rovásírásos mániát. Maga a rovásírás történelmi emlék még a Szent István előttről, amit történelem órán az iskolákban jó megemlíteni gyerekeknek és múzeumba mutogatni a turistáknak. Az pedig, hogy a kapitalizmus ellen profit maximalizált pólókkal és egyéb termékekkel harcolnak aranyos dolog. Legalább ugyanennyire vicces vagy épp szomorú, hogy valaki királynak képzeli magát (kiralyiudvar.lapunk.hu) csakúgy.
Pár éve találkoztam egy fogalommal, s azóta sem találtam ennél jobb meghatározást: szittya-biznisz.
Maga a fogalom összetétele egyébként nagyon jól mutatja számomra a jelenség disszonanciáját.
Mert ha már szittya, akkor üzlet, ha meg 'business', akkor 'scytian'.
Ennél szebb fogalmi kifejeződése nincs is a se hús, se hal életérzésnek.
Eltelt 70 év, amikor az iskolákban kötelezően megmosolyogtatóan "parasztos", nem "haladó", "retrográd" volt minden, ami magyar, mert nem szocialista-internacionalista. Ezzel szemben a románok még azt is tanították (és a mi jó, drága, szeretni való tót atyafiaink is), ami meg sem történt, olyanból csináltak történelmet, ami még legendának is gyenge volt.
És ekkor, miután fölszabadultak a "fékek és ellensúlyok", hogy stílusos legyek: "checks and balances", megjelentek a mindenből csak üzletet csinálók. A hangsúly a 'csak'-on van.
De nekem semmi bajom sem a rovásírás favorizálásával, sem az egykori dicsőségünk (amiről tudjuk, hogy késel az éji homáklyban - tehát egy bicskás) újramelegítésével és újraélésével. Hiszen a kát világháború között még a cserkészetnek is kötelezően elsajátítandó anyaga volt, hanem amivel nekem bajom van, az éppen a "szittya-biznisz". A tartalom nélküli magyarság érzet.
És nem arra ggondolok, hogy valaki másokkal szemben határozza meg a maga magyarságát, hanem azzal, hogy ez az ős-ilyen-olyan életérzés a szinkretizmus és az ősmagyar, táltos vallás melegűágya is, amiről élő ember nem tud konkrétumot monddani.
S így válik az egész szittya-biznisz valamiféle ellenállás jelképévé. De könyörgöm: ellenállok én, de valaki határozza már meg nekem, mivel szemben álljak ellen?
mert úgy látom, a kommunista múlt, az ateista felmúlt és az országrombolás, Szent István országának lerombolása nem elegendő a szavakban csak magyaroknak az ellenállásra.
És itt nem Antall elhíresült mondatára gondolok (Tetszetek volna forradalmat csinálni! - mert éppen Antall volt ennek a nagy forradalomnak a legnagyobb gátja, akivel éppen ezen össze is vitatkoztunk, eredménytelenül), hanem arra, hogy nem lehet szemezgetni a magyarság történetéből. Legalábbis úgy nem, hogy ez "tetszik", elfogadom, a másik nem "tetszik" és a létét vagy a szükségességét is tagadom.
Megjegyzem, egyik nemzet sem lett kevesebb, amelyik a maga történelmi nagyságát az ifjúságnak tanította/tanítja.
De ennek Szent István és Könyves Kálmán, de Ferenc József vagy mondjuk I. Lipót, esetleg I,. Ferdinánd is része. és nem lehet úgy valamit tagadni, ha nem határozzuk meg, hogy mi az az érték, amellyel szemben harcot hirdetünk. Csatát egy hadsereg is csak úgy tud nyerni, ha
- van hadvezetése
- egyáltalán, van hadsereg
- van stratégia
- van elérendő hadi cél
- és van katonai morál is.
Addig pedig csak pólóban rohangáló, nyegle, sorkatonaságra alkalmatlan és sorozatosan cigány szavakat használó, "trendi" ifjúságunk van. És ez, attól tartok, kevés lesz a magyar dicsőség helyreállításához. Bár, ne lenne igazam és csak a rossz kedvem mondatja velem ezeket a gondolatokat!
Ja, és hogy a Jobbikról nem beszéltem? Talán ez sem a véletlen műve. Mint-ha ország, mint-ha pártjai építik a mint-ha magyar mint-ha jövőt. Mint ha mégsem lennék jobban. pedig mint ha lenne mint ha új mint ha alaptörvényünk is.
Mint ha boldog is lennék...
Ezekben az a legmulatságosabb, hogy annyira magyarok ezek a termékek, hogy többnyire mint kínai anyagra készül és gondolom valami tömegcikkeket gyártó üzembe kerülnek rá a minták is. Áruk viszont van, a Lonsdale-lel simán vetekszik pedig az legalább európai, sőt kiváló minőségű angol termék és gyakorlatilag elnyűhetetlen.
Az egész egy nagyon ügyes üzlet, rájöttek, hogy ha valamin nagymagyarország van az (egy bizonyos réteg számára) kapásból duplára növeli bármilyen áru értékét. Kínai 400 forintos fekete póló, házilag nyomtatott kulcstartó, mindegy.
Ha annyira magyarok akarnak lenni inkább vegyenek magyar élelmiszereket, azzal többet is tesznek az országért meg azok valóban jó minőségűek is. Vagy ott van a szintén említett Tisza is (bár én jobban rajongok az elegánsabb bőrcipőkért és a bakancsokért).
Egyébként az ilyen "nemzeti érzelmű ruházati boltok" honlapjain meg van ám ideologizálva, hogy miért is KELL Neked is Harczos pulcsi: ezek ún. "márkahelyettesítők", ugyanis a Lonsdale - nem örülvén a "szélsőjobbos" tüntetéseken szerzett ingyenreklámnak - elkezdett antirasszista reklámokat csinálni és ezért kell egy hasonló, de mégis más saját márka amit csak a "mieink" vesznek fel. Ha annyira harcosok meg ellenállók lennének azt mondanák: kit érdekel ki más hordja? A legtöbb ruhákhoz kapcsolódó legenda már a gyártósorokon és az üzleteken kívül születik meg. Pl. Fred Perry is teniszező volt, nem skinhead. És a gyártó bármit is akar, a Lonsdale jellegzetes betűívét mindig is a "szélsőjobbhoz" fogják kötni (a Harcos és a hasonló márkák feliratai is erre játszanak rá).
Szánalmas, ahogyan itt mindent köpködsz PHJ ezen a kis belterjes miniuniverzumodban, miközben persze a királyágpárti matricáid ott vannak szépen akkurátusan bekészítve a korona kávézó pultján, ami a Vitéz márka tulajdonosának szórakozóhelye. Ha ennyire lenézel bizonyos csoportokat, akkor ne próbálj a hátukon felmászni.
A másik meg hogy a Vitéz cuccok Nyíregyházán készülnek, nem valami kínai sz@r. Ugyanolyan ostoba köpködők vagytok, mint az általatok orbitális pályán lenézett többi brigád.
Nem értem Tábori úr, miről ír.
Avagy jött, hogy keressen magának egy "ellenséget"?
Jelentem: nem találta meg.
Ha, esetleg végigolvasná az írást, rájöhetne, hogy aki itt "köpködött" az sajnos a maga volt. Én és velem együtt mások is egy jelenségről beszélgettünk - aminek ezek szerint maga is egy jól termett példánya lenne? Ki tudja? Inkább olvassa el újra a fenti cikkeet és a hozzászólásokat - bár tudom, hogy ez néha a diszlexiával küzdőknek embert próbáló, mondhatni: "vitézi" feladat. Nos, éppen erről szólt a cikk. Én megköszönöm a magam nevében, hogy kéretlenül, de illusztrálni tetszett az írást.
Örök hála, matrica ide, matrica oda, pult ide vagy oda. Ön ha nem lett volna, ki kellett volna találni... különben senki nem hitte volna el, miről szól az írás; hogy lenne alapja. Azt hihetnék, hogy csak az író fantáziájának terméke.
[Apropó: melyik nyíregyházi textilgyárban is készül a póló? ha nem üzleti titok. Ez a kérdés nem hagy ugyanis nyugodni; mint egykori nyíregyházit. Annyit bezártak mostanában, mármint "a textilipar hazai fellegvárában", Nyíregyházán.]
Aljas és szánalmas ez a bejegyzés. Konkrétan a Vitéz márkáról tudom, hogy "nemcsak kaját meg rezsit fizetni" kell belőle, hanem konkrétan semmit, ugyanis a kitalálója egy nálunknál gazdagabb emigráns magyar, aki hazaköltözött, és gondolta - bár rosszul tette és naivan-, hogy ad valamit a nemzetének. Mit kap cserébe? Mocskolódást... Tényleg teljesen magyar alapanyagokból készül minden, azért annyi, amennyi, és nem őt támogatod a megvételével (mert tudom, hogy 100-200 Ft van rajta neki), hanem inkább az egyetlen megmaradt magyar textilüzemet.
Nemhogy örülnél te is PHJ, hogy végre, kimondottan és látványosan egy keresztény (és magyar) márka született a sok neopogány mellett, nem, mivel te valamiért a politikailag korrekt monarchizmust viszed, jól belekötsz. Hát grat.
Ez a poszt nem a magyar márkák és esetleges pozitív hatásuk ellen íródott, hanem az ún. eklektikus nemzeti oldal termékeinek giccse ellen. Egyszerűen hülyén néznek ki, viccesek no (ez a fantasy-lovag..). Nekem van egy Warrior polóm; sokáig kutattam míg egy normálisan kinézőt találtam - egyébként pont a támogatás miatt, mert egyébként mindannyian tudjuk, hogy a Lonsdale az eredeti.
Ahha, mégis az árát emeli ki, meg hogy rezsire és kajára (sic!) kell. Ennyi erővel akkor a Miles Christi az éhező pár önjelölt templomos lovag saját bevételi forrása, a regnum-os póló meg PHJ rezsijére - ugyanaz az idióta érv jön elő. De egyébként hajrá monarchisták, mit tudtok felmutatni? Majd ha lesz jól menő ruházati terméketek, ami mindennap megfigyelhető a városban haladva, majd ha lesz sok-sok újságotok, portálotok stb., akkor szóljatok be, de amíg egy szűk asztaltársaság vagytok, és fogalmatok sincs arról, hogyan tudjátok akaratokat érvényesíteni, addig nincs jogotok másokat leszólni. Megtehetitek, de ez így Brian élete....
Ugye, még a pólókról, a póló-kultúráról beszélünk? Ugye, szándékosan nem akarjuk megsérteni a másikat, sőt mi nagyon is együttműködünk? Ugye, az igazságot nem kilóra, dekára, darabra, literre mérik? Ugye, mindenki meg tudja magát védeni és nem kell külső írástudó barátunkhoz rohanni kudarc vagy fogalmazásképtelenség esetén? (Bár ha ez a pólókultúra része, akkor még inkább igaza van a cikknek) De ugye, az ellenreklám is reklám?
És ugye mi a Harcos pólóról és arról a szubkultúráról beszélünk, amit ez jelképez? Ugye?
Akkor több kérdésem nincs is.
Aláírás: Brian - egy barom az "asztaltársaságból"
"Ez nem egy szubkultúra, nem egy marginális tsd-i vagy politikai jelenség, h jól láthatóan megkülönböztessük magunkat külső stílusjegyekkel és akkor ebben jól érezzük magunkat." - egy apró gondolat ehhez: a monarchizmus visszatérés a normalitáshoz, ahhoz, ami ~ezer éven át meghatározta Európát. Már csak ezért sem szubkultúra, mi nem egy letűnt, bukott eszmét próbálunk visszahozni, hanem visszatérni egy rossz ösvényre tett kis kitérőről az Útra.
Megjegyzés küldése