 |
| August von Mackensen |
Személyes érintettség miatt is szívesen ajánlom a hussards-photos.com honlapot (képek forrása egyben). Nagyapám tartalékos huszár főhadnagyként harcolta végig a II. világháborút. Rengeteg történetet mesélt a soproni, ceglédi huszáréveiről. Marosvásárhelyről, ahol az asszonyok őszirózsákat dugtak a csizmájába a bevonuláskor, az utolsó győztes huszárrohamról, valahol a végtelen orosz sztyeppén, a mocsarakról Pripjatynál, a sérüléséről Dunaadonynál, végül a francia hadifogságról. Egyvalamit sajnáltam mindig, hogy sem kép nem maradt fönn róla, sem egyenruhája nem maradt meg az utókor számára. Talán nem vagyok egyedül ilyen rokonsággal Magyarországon. Aki már hallott hasonló történetekről, egyetérthet azzal a kijelentéssel, hogy a huszársággal együtt pusztult el egy jókora darab a Magyar Királyságból.
Érdemes végignézni ezeket a régi fényképeket, egy olyan korból maradtak fönn, mikor a magyar vitézség még élő hagyomány volt. Huszár testőrsége volt a német császárnak, huszárruhában feszít a római japán attasé, huszárnak öltözött az angol király is. Minden valamit magára adó hatalom rendelkezett ezzel a hadnemmel. Francia nyelvű ugyan a honlap, ennek ellenére, aki egy kissé jártas a történelemben, a hadászatban, könnyedén eligazodhat.
A mai korból ezek az egyenes tartású férfiak nagyon hiányoznak. Egykor vállaikon hordozták a királyságot, személyükben testesítették meg azt a nemességet, hűséget és bátorságot ami összetartotta a Birodalmat. Így monarchista szempontból a hadkötelezettség visszaállítása nem lenne az ördögtől való ötlet. Talán Magyarország szempontjából sem.
 |
| A Magyar Királyi Testőrség. |
