2012. nov. 25.

Zarándoklat Boldog IV. Károly király emléknapján II. - Répceszentgyörgy


Októberi zarándokutunk második állomása Pannonhalma után Répceszentgyörgy volt, az egykor szebb napokat látott Vas megyei település. 1940-ben még 421 lakosa volt, 2010-re már csupán 108-an maradtak. Répceszentgyörgy fő látványossága az 1790-ben épült Szentgyörgyi Horváth kastély. Hefele Menyhért tervei alapján épült Vas vármegye alispánja, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond számára.


Az épület 1905-1945 között negyven éven át a szombathelyi püspökök nyaralójaként szolgált. Visszavonulása után haláláig itt élhetett gróf Mikes János szombathely legitimista püspöke. E falak közt találkozott 1944-ben Apor Vilmossal és Mindszenty Józseffel, itt szövegezték meg azt a memorandumot, melyben a politikai vezetéstől azt kérték, hogy a Dunántúlt kíméljék meg a harci cselekményektől és a teljes pusztulástól.


A kastély kertje és berendezése az utolsó igazi, barokk püspök gróf Mikes János keze nyomát viselte. Egyik első intézkedése volt, hogy elterelte a kastély előtt futó poros utat. A szomszédos kastélyok kiárúsított értékesebb bútordarabjai közül válogatta össze jó ízléssel nyaralója berendezését. Sajnos mindez 1945-ben teljesen elpusztult. A katély kertjében látható 13 aradi vértanú szobrait örökölte a Horváth családtól, ezek később a kastély pincéiben porosodtak 1960-ig. A kastély később volt MÁV nevelőintézet, a szombathelyi Haladás sportiskolája és kollégiuma, valamint 8 osztályos általános iskola. Ennek ellenére meglehetősen jó állapotban vészelte át ezeket az éveket.


A közeli katolikus templom falán megcsodálható ez a gyönyörű Szent György relief, amint a magyar címerért ágaskodó sárkányt döfi éppen keresztül.


Gróf Mikes János püspöknek, 1945. március 29-én e kastély lépcsőfordulójában, az orosz bevonulás napján állt meg örökre a szíve. Mire megtalálták, már hiányzott püspöki gyűrűje az ujjáról.  Temetése nélkülözött minden barokk pompát, egyszerű faládában temették el, melyre egy kéz fehér keresztet mázolt. Gróf Mikes János, és majd báró Apor Vilmos halála egy új korszak beköszöntét jelezte Magyarországon. 

Utunk Répceszentgyörgyről már egyenesen Cirákra vezetett, a Károly misére.

Erősen ajánlott irodalom: Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről. Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2009.

2012. nov. 18.

Zarándoklat Boldog IV. Károly király emléknapján I. - Szent Márton-hegy

Miközben szinte az egész Dunántúlt sűrű köd borította, Szent Márton hegye verőfényes napsütésben fürödve fogadott bennünket. Körös körül tejfehér felhőkbe öltözött az októberi táj. A székesfővárosból október 21-én induló zarándokutunk első állomásán Habsburg-Lotharingiai Ottó, örökös királyunk szívurnáját jöttünk meglátogatni.

A ködbe burkolózó Dunántúl

A szívurnát csak bejelentett csoportok látogathatját, előre meghatározott időpontokban. Szerencsére létezik egy kiskapu, melyen az egyszerű halandó bármikor besétálhat. Ez pedig a mise. Mivel éppen tíz perccel a 10 órás gregorián nagymise előtt érkeztünk és esélyünk sem volt, hogy szervezett csoporthoz csatlakozzunk, örömmel éltünk a lehetőséggel és foglaltuk el helyeinket a templomban.



Mise után rajtunk kívül mások is felkeresték az altemplomot, hogy leróják kegyeletüket Ottó szívurnájánál. Csak lassan oszlott el a tömeg, míg végre csendben magunkra maradhattunk. A sírhely kiemelt helyen, az altemplom közepén található. Az utolsó magyar király legidősebb fia a magyar bencés tanáraira emlékezve és Magyarország iránt érzett szeretetéből rendelkezett úgy, hogy szívét itt helyezzék el. Végakaratát tavaly nyáron fiai, Károly és György főherceg teljesítették. 

Cor mundum crea in me, Deus! (Ps. L)
A sír felirata Dávid bűnbánati imájából származik: Tiszta szivet teremts bennem, oh Isten! Miután elmondtuk imáinkat, indultunk tovább Cirákra.

2012. nov. 16.

Győztes ellenforradalom



1919-ben a mai napon, november 16-án vonultak be a fehér csapatok Budapestre és onnantól kezdve huszonnégy évig ez a nap a győztes ellenforradalom szimbóluma és ünnepnapja lett. Ez nekünk monarchistáknak is az egyik legnagyobb napunk, hiszen végre egy dicső dologra, a spanyol mellett Európában egyedül győztes magyar ellenforradalomra emlékezünk, mely után, ha nem is teljesen megtörtént a rend helyreállítása. Szimbolikus győzelmi dátum, hiszen pontosan egy évvel korábban, 1918. november 16-án kiálltották ki gróf Károlyi Mihályék a népköztársaságot. 

Ami a mai vonatkozását illeti: emlékezzünk meg hőseinkről egy imával, esetleg egy-egy virág elhelyezésével például Budapesten, az Egyetem téri (V. kerület) világháborús és ellenforradalmi ifjúsági emlékműnél, ahol idén a baloldal a Magyarország legnagyobb kudarcait jelképező köztársaságokat ünnepli, pont az említett dátum miatt. Legyen a szélbalosok és nagy "demokraták" szavaitól visszhangzó tér sarkában a szobornál egy-egy szál virág vagy nemzetiszín szalag, csak, hogy csendesen és szerényen jelezze: ti kiabálhattok amennyit akartok, mi győztünk!

2012. nov. 15.

Codreanu törvényei legionáriusainak



A Fegyelem Törvénye


Legionárius, légy fegyelmezett. Ez az egyetlen út, hogy győztes légy. Kövesd a vezetődet jóban és rosszban egyaránt.

A Munka Törvénye


Dolgozz. Dolgozz minden nap. Dolgozz szeretettel. Munkád bére nem a profit, hanem a bizalom, amellyel egy téglát helyezel el a Légió épületében és hazád felemelkedését szolgálod.

A Tanulás Törvénye


Másnak kell lenned. Hősnek kell lenned. A Fészek lesz az iskolád. Vedd komolyan a Légiót.

A Testvéri Segítség Törvénye


Segítsd bajtársadat mikor szükség van rá. Ne hagyd cserben soha.

A Becsület Törvénye


Csak a becsület útján járj. Harcolj és soha ne legyél gyáva. Minden más út a becstelenségé. Jobb elbukni a csatában a becsület oldalán küzdve, mint győzni a becstelenségén.

2012. nov. 4.

Teret Spanyolországnak!

 
Elvis Presley 1957. január 6-án az Ed Sullivan Show műsorában adta elő a Béke a völgyben (Peace in the Valley) című dalt, amelyet az ’56-os magyaror forradalommal való együttérzéseként osztott meg az amerikai közönséggel. „Elvis egy nagy, magyar segélykampányt tervez. Fontos neki a magyarok megsegítése. És arra hívja fel a figyelmet, hogy azonnali segítségre van szükség. Arra kéri önöket, hogy minél előbb adják fel az adományokat az egyházaknak és a Vöröskeresztnek. Elvis pedig elénekel egy dalt, amivel a segélyezésre akarja buzdítani önöket.” - mondta Sullivan a műsorban.
 
 
Elvis Presley-ről - egy tévéműsorban elénekelt dalért és egy felhívásért - Budapest II. kerületében parkot neveztek el valamint a főváros díszpolgárává avatták. Nem vitatjuk, hogy ez egy nagyon szimpatikus és fontos gesztus volt az amerikai énekestől.

Ez a gesztus azonban meg sem közelíti azt a szándékot, amiről nemrég olvashattunk a Magyar Hírlap honlapján:

Volt ugyanis egy európai ország, amely legfelsőbb szinten foglalkozott 1956-ban a fegyveres segítségnyújtás lehetőségével. Habsburg-Lotharingiai Ottó, örökös királyunk személyesen kért segítséget november 4-én a Francisco Franco caudillo-tól, akiben meg is volt a szándék a cselekvésre.

"Marosy Ferenc madridi magyar királyi (!) követ – aki természetesen nem a kommunista Magyar Népköztársaságot, hanem a New Yorkban székelő Magyar Nemzeti Bizottmányt képviselte Madridban 1949 óta, amikor a spanyol kormány átadta neki az 1945-ben lefoglalt magyar királyi követség épületét – memoárjában leírja, hogy Franco még november 4-én éjjel minisztertanácsot hívott össze, amelyen elhatározták, hogy önkéntes hadsereget küldenek Magyarországra. Agustín Munoz Grandes tábornok, védelmi miniszter lemondott a posztjáról, mivel ő lett volna az expedíciós hadsereg parancsnoka. Franco elrendelte, hogy egy hadosztálynak szükséges fegyvert, lőszert és felszerelést helyezzenek készenlétbe a madridi repülőtéren. A terv szerint az önkéntes hadsereget repülőgépeken szállították volna Sopronba. „Sajnos a nagylelkű terv megvalósítására Amerika szégyenteljes magatartása és az események gyors lepergése következtében nem került sor” – írja Marosy."


Ez a mélyen elhallgatott tény rengeteg kérdést vet föl és sok szempontból helyezi új megvilágításba 1956 történelmét, valamint Spanyolországnak és annak vezetőjének megítélését. Egyáltalán nem igaz tehát az, hogy a világ kormányai tétlenül nézték a brutális szovjet támadást november 4-én. Nem maradtunk egyedül, ahogy az a cikkből is kiderül nem csupán Spanyoloszág lett volna hajlandó segítséget küldeni. E tény ismeretében már többszörösen érthető a szocialista blokk gyűlölete Spanyolország és annak vezetője iránt. Hiszen Francisco Franco nem csupán Spanyolországot tisztította meg a kommunistáktól és restaurálta a monarchiát (és ajánlotta a spanyol trónt elsőként Habsburg-Lotharingiai Ottónak), de hajlandó lett volna ugyanezt megtenni Magyarországon is.

Ha Elvis egy nótáért parkot és díszpolgári címet kapott a fővárostól, vajon mi jár Francisco Franco tábornoknak, aki hadsereget küldött volna?