A következő címkéjű bejegyzések mutatása: köztársaság őrezred. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: köztársaság őrezred. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. aug. 23.

Megszűnik a Köztársasági Őrezred

Ha hihetünk a Köztársasági Őrezred honlapján található történeti összefoglalásnak, akkor monarchistaként nem lehetünk boldogak a hír hallatán, hogy 2012. január 1-jével megszűnik ez a "patinás" szervezet. Hiszen a szimplán rendőri kötelékbe tartozó Őrezred nem mást tekint jogelődjének, mint a Mária Terézia által 1760-ban alapított Magyar Nemesi Testőrséget, valamint a Koronaőrséget. Természetesen nem hiszünk nekik, ahogyan ezt korábban elmondtuk már. Ezért ez utóbbit akár már ki is húzhatták volna honlapjukról, hiszen idén a Szent Korona védelme átkerült a rendőröktől a honvédekhez. A jogfolytonosság hangoztatása meglehetősen nagyképű viselkedés egy 1959-től önálló szervezettől, akik azelőtt az ÁVH egyik osztályaként működtek 7 évig.

Feladatuk (volt) a kiemelt kormányzati személyek és ingatlanok, valamint állami és nemzetközi rendezvények védelme. Az augusztus huszadikán, a Bazilikánál történt incidens azonban önmagában elég ok lenne az egész szervezet jogutód nélküli megszüntetésére, hiszen nem rajtuk múlt, hogy az elnök, a miniszterelnök-helyettes, a magyar katolikus főpapság még életben van, és a Szent Jobbot nem érte semmi baj.

Egy nevében forradalmi kormánytól több mint meglepő, hogy sorozatosan gyomlálják ki a magyar köztudatból a "köztársaság" szót. Kezdődött az új alaptörvénnyel, melyből egyszerűen kifelejtődött ez a szó, majd folytatódott a rossz hírű Köztársaság tér átnevezésével. A baloldali progresszió és liberális felfogás szerint a társadalmi evolúció csúcsát képező köztársaság újabb területről tűnik el tehát. A lépéseket egyre csökkenő intenzitású tiltakozási hullám kíséri. Emlékezhetünk még a szocialista "flash mob"-ra a Duna-parton, melynek során "kőbe vésték" a köztársaságot (élt 3 napig). A mostani döntést sikerült takarékossági köntösbe bújtatni és így elejét venni az esetleges balos óbégatásnak, miszerint "elvtársak, itt a demokrácia fokozatos felszámolása zajlik". Még ha nem is látni tisztán mi a kormány hosszútávú célja ezekkel a döntésekkel, vagy van-e benne egyáltalán bármi rendszer (ne feledjük: Károlyi marad) csak ennyit tennénk hozzá: Csak így tovább!

A hír további részletei itt.

2010. máj. 25.

Őrezred vagy testőrség?

Ők védik ma az elnökét a Magyar Köztársaságnak. De a legitimitásukat a Magyar Királyság időszakába datálják.

Ehhez persze nem sok joguk van.


Hiszen a korábbi csak nemesi összetételű királyi intézmény, melyet Mária Terézia alapított 1760-ban, a legutolsó szabályazásákor is így fogalmazta meg kritériumait; "A testőrség katonai testület, amelybe fölvételét a magyar Szent Korona országaiból származó bármely főtiszt kérelmezheti, föltéve, hogy 45-ik életévén még nincs tul, hogy legalább 66 hüvelyk magasságú s jól tud lovagolni. Minthogy a testőrül alkalmazás magában véve már kitüntető megjutalmazása a kitűnő szolgálatnak: a testőrségnél az előmeneteli jog megszűnik. Tagjai azonban a hadseregben viselt rangjuknak megfelelő fizetésen felül külön fizetési pótlékot kapnak testőri szolgálatuk fejében. Azok a tisztek, akik a fölvételt bővebb és magasabb katonai kiképzés végett kívánják, négy évig maradnak a testőrségben. A testőrség, udvari szolgálatot és minden személyi ügyeket illetőleg, a király első udvarmestere alá rendeltetett. Ugyancsak 1868. pénzügyileg az a megállapodás történt, hogy az intézmény fenntartására az udvar bizonyos dotációt fizet, a napidíjakat a közös hadügyminisztérium fizeti, a fölszerelés, épület rendbentartása, rendkívüli kiadások stb. a gárda alapítványainak jövedelméből fedeztetnek. (...) A magyar királyi testőrség története, különös tekintettel irodalmi működésére a magyar király székvárosában van a helye, hol, a honvédelmi minisztérium alá rendelve, a király személyét a haza eszméjével hozza legbensőbb kapcsolatba: ez esetben, a hon védői védik egyúttal a király személyét." A Magyar Királyi Testőrség ezt a feladatát legutóbb 1944. október 15-16-án látta el a megszállást lebonyolító, az ország szuverenitását semmibe vevő német és nyilas alakulatokkal szembeni harcban a Királyi Várban.