2011. aug. 31.

A Császár és az elnök


     Néha eszembe jut ez a kép, amikor valaki a demokrácia, a köztársaság nagyszerűségét hangoztatja, vagy ha azt hallom: a monarchia mennyire elavult és ósdi. Ilyenkor csak mosolyogva felidézem a világ legdemokratikusabb országának, a világ vezető szuperhatalmának, a nép által egy kis időre megválasztott elnökének képét, amint derékszögben meghajlik ez előtt az apró ember előtt, aki nem más mint Akihito, Japán császára. 

     (Néha elkalandoznak a gondolataim és felrémlik Gašparovič elnök, amint V. Károly királyunk előtt csinálja ugyanezt és remegő hangon kér elnézést azért amit a Grófról mondott). 

     Mennyi percember hajlongását látta már a Császár, és hol vannak már azok a politikusok? Ő az örökkévalóságot képviseli a gyorsan változó politika világában, hatalmát csak a halál teheti semmissé. Obama pedig ábrándozva fogja nézni ezt az képet, amikor már csak egy egyszerű vidéki amerikai lesz egy poros kisvárosban, miközben a Császár még mindig egyenes derékkal fogadja a kérészéletű populista karrieristákat.

2011. aug. 28.

Királykérdés a Horthy-korban - Rubicon 2011/8

Megjelent az aktuális augusztusi (2011/8) Rubicon történelmi magazin, melynek témaja a
"Királykérdés a Horthy-korban"

A tartalomból:
  • Gerő András: Az Ottó-jelenség
  • Gulyás László: A korona árnyékában. Habsburg Ottó, 1930-1945
  • Miklós Péter: Habsburg Ottó és a katolikus egyház
  • Kerepeszki Róbert: Jelöltek és önjelöltek. A királykérdés megoldásának alternatívái
  • Kerepeszki Róbert: A kormányzó unokája, ifj Horthy István
  • Békés Márton: Habsburgok és legitimisták
  • Békés Márton: Az Országos Habsburg-ellenes Liga
  • Nánay Mihály: Habsburg József. A homo regius
  • Bertényi Iván: A magyar királykoronázások a középkorban, 1000-1526
     Nyilván ez a tematikus szám Ottó királyi herceg halálának kapcsán jelent meg.  Az első néhány cikk kifejezetten róla szól, a többi hazai nekrológhoz hasonlóan pozitív hangvételben. A  magazin ehavi kiemelt témáját színesítik a kiemelt korabeli idézetek, sajtócikkek, és az a temérdek fotó, mely nagyszerűen illusztálja a két világháború közötti korszakot. Megkockáztatom, hogy mindenki - még az is aki alaposan elmélyedt már a legitimista-szabadkirályválasztó témakörben - találhat az augusztusi Rubicon magazinban újdonságot. Ez a szám ott kell, hogy legyen minden monarchista polcán.

2011. aug. 25.

A templom megtisztítása

És beméne Jézus az Isten templomába, és kiűzé mindazokat, a kik árulnak és vásárolnak vala a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá. És mondá nekik: Meg van írva: Az én házam imádság házának mondatik. Ti pedig azt latroknak barlangjává tettétek. (Máté 21,12-13)



     Már az is nagy szívfájdalom, amikor az ember az OSZK lépcsői rója, vagy a Budapesti Történeti Múzeumba igyekszik és belegondol abba, hogy egy normális világban itt az égvilágon semmi keresnivalója nem lenne. Mit is keresek ezekben az átépített, lecsupaszított termekben, ahonnan hosszas munkával kiirtottak mindent, ami szép és nemes volt.
     Az a pusztítás, amely a második világháborút, és a rendszerváltást követte a Királyi Várpalotában megbocsátható, és elfeledhető. Az épület újjáépíthető, a könyvtár, képtár, múzeum kiköltöztethető. Mindez csupán elhatározás kérdése. Az anyagi világ könnyedén meghódítható. De mikor jön el az idő, amikor a lelkekben rend lesz és a király végre kiűzheti a kufárokat a palotájából?

2011. aug. 23.

Megszűnik a Köztársasági Őrezred

Ha hihetünk a Köztársasági Őrezred honlapján található történeti összefoglalásnak, akkor monarchistaként nem lehetünk boldogak a hír hallatán, hogy 2012. január 1-jével megszűnik ez a "patinás" szervezet. Hiszen a szimplán rendőri kötelékbe tartozó Őrezred nem mást tekint jogelődjének, mint a Mária Terézia által 1760-ban alapított Magyar Nemesi Testőrséget, valamint a Koronaőrséget. Természetesen nem hiszünk nekik, ahogyan ezt korábban elmondtuk már. Ezért ez utóbbit akár már ki is húzhatták volna honlapjukról, hiszen idén a Szent Korona védelme átkerült a rendőröktől a honvédekhez. A jogfolytonosság hangoztatása meglehetősen nagyképű viselkedés egy 1959-től önálló szervezettől, akik azelőtt az ÁVH egyik osztályaként működtek 7 évig.

Feladatuk (volt) a kiemelt kormányzati személyek és ingatlanok, valamint állami és nemzetközi rendezvények védelme. Az augusztus huszadikán, a Bazilikánál történt incidens azonban önmagában elég ok lenne az egész szervezet jogutód nélküli megszüntetésére, hiszen nem rajtuk múlt, hogy az elnök, a miniszterelnök-helyettes, a magyar katolikus főpapság még életben van, és a Szent Jobbot nem érte semmi baj.

Egy nevében forradalmi kormánytól több mint meglepő, hogy sorozatosan gyomlálják ki a magyar köztudatból a "köztársaság" szót. Kezdődött az új alaptörvénnyel, melyből egyszerűen kifelejtődött ez a szó, majd folytatódott a rossz hírű Köztársaság tér átnevezésével. A baloldali progresszió és liberális felfogás szerint a társadalmi evolúció csúcsát képező köztársaság újabb területről tűnik el tehát. A lépéseket egyre csökkenő intenzitású tiltakozási hullám kíséri. Emlékezhetünk még a szocialista "flash mob"-ra a Duna-parton, melynek során "kőbe vésték" a köztársaságot (élt 3 napig). A mostani döntést sikerült takarékossági köntösbe bújtatni és így elejét venni az esetleges balos óbégatásnak, miszerint "elvtársak, itt a demokrácia fokozatos felszámolása zajlik". Még ha nem is látni tisztán mi a kormány hosszútávú célja ezekkel a döntésekkel, vagy van-e benne egyáltalán bármi rendszer (ne feledjük: Károlyi marad) csak ennyit tennénk hozzá: Csak így tovább!

A hír további részletei itt.

2011. aug. 20.

Regnum Marianum


Ünnepeljük Szent István, államalapító királyunk ünnepnapján az ezeréves keresztény Magyarországot, valamint királyunk személyét és munkásságát. Ez az ünnep szorosan kapcsolódik az öt nappal ezelőtti Mária-ünnephez és a kettőnek csupán egyszerre lehet megérteni a misztériumát. A mai napon is imádkozzunk és menjünk el a Szent Jobb-körmenetre és szentmisékre, remélve hazánk feltámadását.

2011. aug. 19.

Csak amit szeretnénk, csak ami kellene

Majdnem hét évtizede szükség volna rá. A forradalmak nyűgében. Miért nem vagyunk büszkék rá? Miért nem vállaljuk fel? A forradalom gyümölcse Magyarországon a köztársaság és a diktatúra. Az ellenforradalomé a királyság. Ez az első lépés, ez kell, hogy legyen a jelen alapállása. Ami elmaradt, az nem elveszett. Tanuljunk a saját hibánkból.

2011. aug. 18.

I. Ferenc József apostoli királyunk születésnapjára


I. Ferenc József (1830. augusztus 18. - 1916. november 21.)
Magyarország örökös királya (1848. december 2. - 1867. június 8.)
Magyarország apostoli királya (1867. június 8. - 1916. november 21.)





2011. aug. 17.

Kaisermesse, Bad Ischl

     Augusztus 18-án délelőtt 10 órakor szentmisével ünnepli "Kaiserstadt" Bad Ischl  Ferenc József királyunk születésnapját a város katolikus templomában. A "Kaisermesse"-ről természetesen nem hiányozhatnak a helyi népviseletbe öltözött polgárok és a hagyományőrző egyesületek tagjai sem. Tudomásom szerint a császár nyári rezidenciájának helyt adó Bad Ischl városán kívül más helyszínen nem emlékeznek meg eme jeles napról. Íme egy kis ízelítő a minden évben rengeteg látogatót vonzó eseményről:



Születésnap

Boldog IV. Károly, Magyarország apostoli királya
1887. augusztus 17. - 1922. április 1.

2011. aug. 15.

Assumptio beatae Mariae virginis


Az Egyház ma, augusztus 15-én ünnepli az Istenszülő Szűz Mária mennybemenetelét. Ezt dogmaként XII. Pius pápa 1950-ben hirdette ki. Parancsolt ünnep, a miselátogatás halálos bűn terhe mellett kötelező.

Nekünk magyaroknak, máriás népnek, és nekünk monarchistáknak különösen fontos ez az ünnep, hiszen a hagyomány szerint a mai napon ajánlotta fel Szent István királyunk a Szent Koronát és az egész országot Máriának. Azóta hazánk Regnum Marianum, Mária Királysága (országa). Mária, vagy ahogy hazánkban hívjuk, Nagyboldogasszony, imádkozik odafent nemzetünkért és hazánkért, sorsunk jobbra fordulásáért.

Imádkozzunk mi is, kérve közbenjárását Szent Fiánál, hogy föltámadjon a Magyar Királyság, visszatérjen királyi családunk és a nemzet is komolyan vegye rég elfeledett máriás voltát!

2011. aug. 12.

Lengyel-Árva magyar szentjei

     A királyi Magyarország legészakibb vármegyéjének egyik legészakibb településén, Orawkában áll egy csodálatos régi fatemplom. Ottó örökös királyunk halála után pár nappal jártunk itt, s mikor a bazilika honlapján olvastam a búcsúztatásra szánt összefoglalót az életéről, újra eszembe jutott a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom.

"...Elsősorban Horvátországot említeném meg. Ők tulajdonképpen honfitársaink, olyanok, akiknek a történelme összefügg a magyar történelemmel. Ha az ember ma Horvátországba látogat, a legtöbb templomban csak magyar szentek vannak, míg Szlovéniában csak osztrák szenteket találni..."

    Mégis hogyan jön ehhez a Lengyelországba szakadt Orawka temploma? Nos, ebben a lengyel faluban - ahol magyarok a történelem során sohasem éltek - találjuk a magyar szenteknek és boldogoknak a legteljesebb arcképcsarnokát. Szám szerint negyvenet.

Keresztelő Szent János templom, Orawka.

     A falu története 1585-ben kezdődik, amikor a lengyel Jerzy Wilga vezetésével katolikus lengyelek érkeznek a Thurzó birtokra Árva vármegye lakatlan területére, Zywiec és Podhale területéről. 1648-tól önálló plébániájuk van. A templom első plébánosa a Lippay György esztergomi érsek által kinevezett Scsehovics János magyar nemességet kap III. Ferdinánd királytól. Az ő irányítása alatt épült fel a templom 1652-ben.
     Az Orawkai templom építése összefügg a magyarországi ellenreformációs törekvésekkel. A templom épülete, a festmények, kegytárgyak gazdagsága messze túlmutat az apró lengyel telepesfalu határain, kisugárzik az egész vármegyére. Fontosságát jelzi, hogy az együtt uralkodó III. és IV. Ferdinánd elhalmozta ajándékaival a templomot; három harang és egy díszes orgona került ide az uralkodók jóvoltából. Az egyik harang szerencsére átvészelte az évszázadokat és ezzel a latin nyelvű felirattal hirdeti adományozója dicsőségét:

     "IV. Ferdinánd, Magyarország és Csehország királya ajándékozott engem az árvai katolikusoknak az úr 1652. esztendejében"

     A templomot főúri adományok is díszítik, a Thurzó és Zichy családok jóvoltából gazdagodott a katolikus plébánia. A fából készült templombelső festésével 1711-ben készültek el. A falakról 40 magyar szent és boldog arcmása tekint le ránk, akik közül 36-an az Árpádok alatt éltek. 

Szent István király

Szent László király


Szent László, Szent Imre és Szent István


Benedek esztergomi érsek és Szent Adalbert


     A templombelsőben megcsodálhatjuk továbbá a Habsburg család, Lippay György érsek, valamint az árvai lengyel eredetű nemesség címereit, akik a Thököly-ellenes harcokban mutatott vitézségükért és hűségükért kaptak nemesi oklevelet.





     A 2000. óta világörökség címet viselő templom lengyel plébánosa és az idegenvezető hölgy kitűnő magyarsággal ejtik ki Szent István, Szent László, Szent Imre herceg neveit, holott magyarul egyikük sem beszél. Látszik rajtuk, hogy magukénak érzik mind a magyar szentek közösségét, mind pedig tisztában vannak közös történelmünkkel. És nemcsak tisztában vannak vele, büszkék is rá. A gyönyörűen karbantartott, felújított templomban a magyar szent királyok ugyanazokra a lengyel leszármazottakra tekintenek le, akiknek ősei egykor Magyarországot választották új hazájuknak. Ez a közös tudat és semmi más nem képes újraegyesíteni a Magyar királyságot.

Bővebb beszámoló található Orawkáról a Jezsuiták honapján.

2011. aug. 11.

Frigyes magyar királyi herceg mai emlékezete

Ez itt Frigyes magyar királyi herceg, Teschen hercegének a mosonmagyaróvári szobra. A népszerű hercegről, aki Magyarországot tekintette hazájának, anyaportálunk is írt már. A szobrot 2006-ban, halálának hetvenedik évfordulóján állították. A herceg napi sétái során ezen a padon pihent meg és köszönt az arra járóknak. A népszerű herceg 1914-től 1916-ig az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének a főparancsnoka volt, mivel december 2-tól IV. Károly király vette át a hadsereg vezetését. A Nagy Háború után a birtokait csak a Magyar Királyságban nem sajátították ki, így hátralévő életét itt töltötte.

2011. aug. 8.

Rádióműsor az államformaváltásról az MR1-en!

Augusztus 9-én a Magyar Rádió egyes csatornáján (MR1) lesz egy érdekes beszélgetés, műsor a királyságról, államformaváltásról és ezek aktualitásáról. A részletek:

MR1, Kihívás, 2011. augusztus 9. kedd, 15:15-15:30
Szerkesztő-műsorvezető: Gecse Géza


Magyarország államformájáról élénk vita zajlik. Különösen 2009 óta gondolják úgy többen, hogy a királyság lenne az igazi megoldás. Az új alaptörvény idei elfogadásával a vitába még többen kapcsolódtak be, mint korábban. A Kihívás keddi, augusztus 9-i adásában megszólalnak az érintettek, a nemrég elhunyt II. Ottó, Nyikolaj Cimbajev, a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem professzora, Raffay Ernő egyetemi tanár, Pánczél Hegedűs János a Regnum!, Antall György a Konzervatórium portál szerzője, valamint Schöpflin György politológus, aki részt vett az új alaptörvény kidolgozásában.

A műsor meghallgatható ITT.Link

GoldenBlog szavazás

Örömmel közöljük kedves olvasóinkkal, hogy blogunkat beneveztük a GoldenBlog versenyére, mely idén már hetedik alkalommal kerül megrendezésre. Kérjük olvasóinkat, hogy amennyiben rendelkeznek Facebook felhasználóval, szavazzanak a Gondolatok a Királyságra blogra, melyet a szerkeztők a 'Kult-szórakozás' kategóriába tettek. Javasoljuk, hogy nézzenek szét a blogok közt; rendkívül sok ígéretes kezdeményezés és igényes megvalósítás található. Sajnos egy kategóriában csak egyszer lehet szavazni egy Facebook felhasználóval, és nagy kedvencünkkel és példaképünkkel A Wang-folyó verseivel egy kategóriába tettek minket. Ám ez ne keserítsen el senkit sem, szavazásra fel! Szavazni mégegyszer itt lehet.

2011. aug. 4.

"Nem királypártiság ez, annál több, az eredet emlékezete..."

Barsi Balázs OFM
Morócz Zsolt beszélgetése Barsi Balázs ferences atyával.

"... - Elkötelezett hívei vagyunk a demokráciának, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne látnánk az árnyoldalait, vagy összetévesztenénk a demokráciát az áldemokráciával. Magyarországon kevesen, talán csak Molnár Tamás filozófus merte megkockáztatni, bár nem mondta ki, hogy a történelem szemétdombjára dobott teokratikus állam esetenként jobban működött a fejlődést istenítő modernista formációnál. A szentség és politikum hatalmat legitimáló szerepe szerinte az engedelmességen (liberális szótárral: belátásban) rejlett: mind az irányítás, mind az engedelmesség jelensége pedig abból ered, hogy az ember elismeri a hatalom szent jellegét. Ma a hatalom megalapozása azért lehetetlen szerinte, azért került a hatalom válságba, mert elszakadt a szent forrástól. Balázs atya Naplójában szintén megfogalmazza kifogásait a pszeudodemokráciával szemben. A szavazati demokrácia paradoxona, hogy a szavazó véleményét a tömegmédiumok, a láthatatlan pénzből - esetenként külföldről érkező milliókból - finanszírozott kampányok döntik el, bármilyen vehemensen hirdetik is az ellenkezőjét "a lehet más"- mozgalmak.

- Molnár Tamásnak sok mindenben igaza van, érdemes olvasni és újraolvasni. A magyar intelligenciának vitatkozni kellene a munkáiról. A kérdés velejére válaszolva, úgy gondolom, semleges parlament nem lehet. A Tízparancsolatból az elsőt (A te Uradat és Istenedet imádjad és csak neki szolgálj) így fordítanám civilre: a lét végső értelmét tiszteld, semmit ne tégy elébe, ne legyél cinikus vele szemben. Az ember sérül, ha ettől eltekintünk, mert ha az embernek határozott vonatkozása van a transzcendensre, az isteni világra. Akkor is, ha nem jutott még oda. Az ateizmus, bár mára eltűnőben van, egyfajta állásfoglalás Isten-kérdésben. Nos, melyik államforma jó, melyik nem? Most miért hazudjak? Én magyar katolikus parasztok gyereke vagyok, akik bizonyosan úgy gondolták, jó, ha szavazhatunk, jó, ha beleszólhatunk a dolgokba, jó, ha nem tartanak taknyos gyereknek bennünket. Ám milyen érdekes, egyik rokonunknál ki volt téve Kossuth képe, de Ferenc Józsefé is. Az, ami nekik eszmény volt: az a király, legeszményibb pedig Szent István király. Nem királypártiság ez, annál több, az eredet emlékezete.

Honnan ered a modern parlament? Onnét, hogy voltak családok, a családokból törzsek szerveződtek, lett egy vezetőjük. A családközpontú politika ezért számomra szennyes kifejezés, mert nem is lehet más! Hát kik küldtek oda, kik szültek bennetek?! Visszatérve az államra, a királyság ezt az ősi elemet őrzi, a családot. Működhet jól, vagy rosszul, de a kezdetekkel van kapcsolatban. Érdekes módon azonban a demokrácia ugyanúgy megromolhat. Ősibb, szimpatikusabb, ha valaki szimbolizálja az országot, a (társadalmi) rendet. Ha széttekintünk, azt látjuk, meglepő, bár igaz, a katolikus királyságok szinte kivétel nélkül szét lettek verve, míg a protestáns királyságok megmaradtak. Az angoloknak ma is királynőjük van.

- Az angol demokráciát nemcsak nem szokás megkérdőjelezni, hanem mintának tekinti szinte minden demokratikus állam.

- Igen. Éppen egy nő, királynő van ott, ő ennek a szimbóluma. A családiasságot nem biztos, hogy érdemes átváltani egy mechanikus, matematikailag kiszámítható, matematikai alapon működő demokráciára, már csak azért sem, mert (a közelmúltban láthattuk), miként irányította a kisebbik, a kevesebb szavazatot kapott párt a másikkal szemben az ország életét. A kis kormányzó párt diktált a nagyobbiknak, meg az ellenzéknek. Kérdezzük meg: hányan szavaztak erre a pártra? Hát hol volt itt a demokrácia? Ez a matematikai modell valahol szétesik. Emberek között nem teszünk különbséget, nem teszünk különbséget a személyük között, de az, hogy mindenki egyenlő, nem igaz. A személye egyenlő, az a "valaki", akiből nincs több. Nem tisztelni kell a másságot, hanem szeretni a felebarátunkat. Ha a mássága abból áll, hogy rosszul gondolkodik dolgokról, vagy a "testi" mássága az, hogy rákos szegény, akkor én a rákját nem fogom tisztelni, hanem segíteni fogok rajta. A másság kapcsán elhangzó kijelentések látszólag népszerű gondolkodást takarnak, holott nagyon romboló filozófia van mögöttük. Hogy minden ideológiát tisztelj! Nem! Szeresd felebarátodat! Hallottam a rádióban, valaki azt mondta,: az anarchizmus egy filozófiai irányzat. Tessék elismerni - annak is joga van létezni - tehát annak az anarchistának a jogát, aki minden létező rendet tagad. Tiszteld a másságot. Akkor tehát most boruljunk le az ideológiai másságuk előtt. Drága anarchista testvéremet, ha éhes lenne, ha itt lenne a kolostorban, akkor megetetném, mindent megadnék, ami hiányzik neki - amennyiben meg tudnám adni neki -, és embernek tekinteném. De ideológiai tévedését nem fogadom el. Vonuljanak el az anarchisták egy szigetre, és éljenek meg. Az anarchizmus a rendből él. élősködő.

- Olyan akár a fagyöngy.

- Igen. A demokrácia esetében bizonyos értelmi szintet el kellene érni, hogy az ember érdemben beleszólhasson a politikába. Magam hallottam régebben, mikor valaki a miniszterelnököt szidta, jóllehet azt sem tudta, hogy akit szapul, már rég nem miniszterelnök. Hát ő kire szavaz? Nem arról van szó, hogy legyen valamiféle elit társaság, hanem egy bizonyos szellemi szintről. Itt lenne az írástudóknak felelőssége.

(...)

Az interjú teljes terjedelmét is szeretettel ajánlom mindenkinek; szó esik még benne a pogányság-kereszténység viszonyáról, a szakralitásról, a szentek közbenjárásáról, a ferencesek helyzetéről, valamint a régi rítusú misézésről. [HITEL 2011. júliusi szám/ - részlet]

2011. aug. 2.

Hálátlan spanyol emlékezet

Kevés nemzet olyan hálátlan a nagyjaival, mint mi. Ám nálunk mindig rá lehet fogni a negyven év átkosra. Most lássunk egy teljesen más példát.

Ez itt Franco tábornok utolsó köztéri szobra. Melilla városágban található, Spanyol Észak-Afrikában, ahonnan a leendő Caudillo elindította az ellenforradalmi felkelést a papokat gyilkoló, templomokat leromboló és királyukat elűző köztársaság ellen. Francisco Franco összes szobrát Spanyolországban már eltávolították, legutoljára egy lovasszobrát Santanderből 2008-ban. A győztes polgárháború után a falangistákat és a karlistákat egyesítő, egy prosperáló országot vezető Franco teljesen helyreállította a királyságot János Károly meghívásával a trónra, akiben nagyon bízott.


János Károly a mai napig uralkodik és nagyon népszerű alattvalói körében. Ám valami nagyon megváltozott, és ez már a Caudillo halálával elkezdődött. A demokratizációs folyamattól, a kommunista párt legalizálásától egyenes vonalat lehet húzni a mai helyzetig, pénzügyi káoszig, a Zapatero-infernóig. Nem tudjuk, mi vezette az általunk is nagyra tartott János Károlyt ezen változások végigvitelében, talán kényszer? Meggyőződés? Az biztos, hogy most olyanokkal kell kezetfognia, akik a pusztulását akarják, és olyan törvényeket kell aláírnia, melyek ellenkeznek katolikus hitével.

Hogyan álljunk ehhez az egészhez? Ez is egy megoldás. Ám ami kézenfekvőbbnek tűnik innen Magyarországról, az a támogatás. Félreértés ne essék, nem a további züllésben. Hanem a király személyének a támogatása, kérdések feltevése mellett. Hiszen a helyzet az ma úgy néz ki, hogy vagy János Károly, vagy egy balos köztársaság. Igen, de facto Zapatero rezsime is egy balos köztársaság. Én nagyon tisztelem a karlistákat, de egy személyi váltás teljességgel elképzelhetetlen. Rögtön egy forradalom jönne, a szélbal megragadná az alkalmat. Így legalább megvan a keret, amiből ki lehet indulni.