2010. nov. 1.

A királyság pillangója most becsukja szárnyait

Ez a blog a mai nappal bezár.

Köszönöm mindenkinek az érdeklődést, a segítséget, a szurkolást, a keresztbetevést, a vitákat, a mocskolódásokat, a szeretetet, a lenézést, a szánalmat és az őszinte , vagy éppen be nem vallott támogatást. Ezekre mind szükség volt, hogy valami megmozduljon itt és létrejöjjön, összeverődjön egy közösség, de ami ennél sokkal fontosabb; hétről-hétre, napról-napra újabb és újabb információk, vélemények jelenjenek meg a királyság témakörében ismeretek terjesztve és diskurzust gerjesztve.

Nagyszerű és igazán inspiratív feladat volt. Remélem sikerült megoldani.

A blog úgy viselkedett mint a káosz kellős közepén az a bizonyos pillangó, ami dacolva az örvénnyel megbillenti a szárnyait, repked egyet, de annak alig van adott pillanatban hatása - a káosz viszonylatában. Később azonban igen, és a szárnyeregetése valójában mindenki számára új távlatokat nyithat meg és talán a reményteli rendet is megszüli. Ebben reménykedünk mi is, ugyanakkor el akarjuk kerülni a legnagyobb csapdát, ami a királyság ügyét (monarchizmus) jelenleg veszélyezteti; a (kripto) politikai szubkultúraként való üzemelését, illetve a szubjektív értelmezéseken nyugvó szektásodást. Ezért most itt abbahagyjuk és máshol, más szinten és más eszközökkel folytatjuk.

Ami itt egy kicsit abbamaradt, az máshol és máshogyan folytatódik, anyaportálunkon a Regnum!-on, tehát katt ide: www.regnumportal.hu

Remélem, hogy mindvégig hű tudott maradni ez a blog az eszményeihez: Isten. Haza. Király. Egység.

2010. okt. 31.

Avareső a napfényben - Emlékek és prédikáció az idei Károly-miséről és zarándoklatról


Anyaportálunkon, a Regnum!-on van egy személyesebb hangú visszaemlékezés, illetve Fazakas Zoltán Márton premontrei kormányzó perjel szentbeszéde, amit a rendelkezésünkre bocsájtott. Képgaléria mellékelve.

2010. okt. 29.

MINDSZENTY (Szeretlek Faust) hivatalos filmelőzetes



Mindszenty József, a püspök -- Jávor Pál, a Színész. Közös sors 1944-ben, a sopronkőhidai fegyházban. A találkozásból pokoljárás lesz. Jávor végigvezeti a Papot életének legfontosabb állomásain addig -- és a jövőben, haláláig. Hogy a Pap eldönthesse, vállalja-e a gyötrelmes életet. Közben a háttérben az egész magyar XX. század. Ismert történelmi alakok, nem ismert helyzetek. A szenvedélyes út tétje maga az Élet. A film alapjául szolgáló előadás tizenhat évig volt színpadon, ugyanazokkal a színészekkel, akik most is a főszereplők, a sikersorozat most a filmvásznon folytatódhat.

2010. okt. 26.

Még szinte friss

Nemrég indult egy új műsor, amely bevallottan monarchista szemléletű a Szent Korona Rádión Trón és Oltár címmel, amelyet Torda Zsolt, Uhel Péter, Fodor Tamás készített. Első adása meghallgatható itt. Anyaportálunkon, a Regnum!-on Ernst Jünger maximái olvashatóak (ez egy sorozat első része, amelyben a konzervatív forradalom egyik leghíresebb alakjának gondolatait közöljük le). Itt pedig egy interjú olvasható a Bar!kádon Pánczél Hegedűs Jánossal az államformaváltás lehetőségeiről. A Magyar Nemzet hétvégi száma után, az online portál is közzétette a királyság alternatíváját összefoglaló írását Pethő Tibornak. Figyelembe ajánljuk mindenkinek a Szent Magyarországért honlapot is, amely egy friss és fiatalos legitimista kezdeményezés, annak minden előnyével és kezdeti esetlegességeivel.

2010. okt. 21.

Boldog Károly király ünnepén

Boldog Károly ezeddig utolsó apostoli királyunk, mint Isten hatalmának képviselője, legszentebb kötelességének ismerte a béke helyreállítását, mert szem előtt tartotta a szentmise kezdőénekének szavait:

Így szól az Úr:

Az én gondolatom a béke, és nem a pusztulás: Hívjatok segítségül, meghallgatlak titeket, és hazavezetlek a fogságból, bárhol is éltek.
(Jer 29.11.12.14)

KEZDŐÉNEK

Így szól az Úr: Az én gondolatom a béke, és nem a pusztulás: Hívjatok segítségül, meghallgatlak titeket, és hazavezetlek a fogságból, bárhol is éltek. (Jer 29.11.12.14)

KÖNYÖRGÉS

Istenünk, örök dicsőség királya
te IV. Károly apostoli királyunkat arra tanítottad,
hogy úgy tekintsen uralkodói hivatására,
mint Krisztus követésének áldozatos útjára:
minden cselekedetében a rábízott népek iránti szeretet vezérelte.
Közbenjárására add, hogy önmagunkról lemondva
mi is egész szívvel ragaszkodjunk hozzád.
A mi Urunk, Jézus Krisztus a Te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten, mindörökkön – örökké.

IGE LITURGIÁJA Olvasmányos könyv hétköznapokra II.

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK

Pap: Kérjük, Testvéreim, Urunkat, Jézus Krisztust, aki mérhetetlen szeretetében
minden kornak példaadó szentet állít, hogy kegyelme segítségével követni
tudjuk Boldog Károly apostoli királyunk lelkületét.

Lektor:
1. Urunk, te Boldog Károly apostoli királyunk lelkébe különleges tiszteletet oltottál az Oltáriszentség és Szent Szíved iránt. Tölts el bennünket is ezzel a lelkülettel!
2. Boldog Károly minden fontos döntését az imádság kegyelmi erejéből merítve hozta meg. Add, hogy mi is bizalommal és állhatatosan tudjunk imádkozni.
3. Károly házassága szent és példaadó volt. Add, hogy családjaink szent és jövőt építő házasságra épüljenek!
4. Boldog királyunkat minden cselekedetében a rábízott népek iránti szeretet vezérelte. Add, hogy mi is a Te békéd eszközei legyünk.
5. Halálos ágyán mindenkinek megbocsátott, aki őt elárulta. Add, hogy szívből tudjunk mi is megbocsátani minden ellenünk vétkezőnek.

Pap: Urunk, Jézus Krisztus, a harmadik évezred elején példaképül és közbenjáróul
adtad Boldog IV. Károly apostoli királyunkat. Kérünk add, hogy mindig érezzük
hathatós közbenjárását, és élete példáját követve mi is tetszőek legyünk
Előtted. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.

FELAJÁNLÓ KÖNYÖRGÉS

Oltárodra helyeztük áldozati adományainkat, Istenünk.
Kérünk, add meg nekünk azt az áhítatot,
amelyet Boldog IV. Károly apostoli királyunk szívébe oltottál.
Segíts, hogy tiszta szívvel és odaadó lélekkel
vegyünk részt a szent cselekményekben,
és áldozatunk neked kedves, számunkra pedig üdvös legyen.
Krisztus, a mi Urunk által.

ÁLDOZATI ÉNEK
Jn 12,26
Aki nekem szolgál, engem kövessen,
és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám – mondja az Úr.

ÁLDOZÁS UTÁNI KÖNYÖRGÉS

Urunk, Istenünk, magunkhoz vettük üdvösségünk szentségét.
Áldozatosan kérjük jóságodat,
ne vond meg tőlünk jelen életünkben segítségedet,
és Boldog Károly apostoli királyunk közbenjárására add,
hogy elnyerjük az örök boldogságot.
Krisztus , a mi Urunk által.

Napi Szentírás:Ef 3,14-21; Zs 32; Lk 12,49-53

Verjetek gyökeret, és vessetek alapot a szeretetben!

2010. okt. 19.

Trükkös monarchista jegyzet

Csonttá rágott témánk az, hogy amint előkerül politikai véleményünk, nevezetesen az, hogy királyságot szeretnénk, rögtön mindenki azt a kérdést vágja rá, hogy: "... de ki lenne a király?!". Ezt a kérdést már mindannyian egyrészt nagyon unjuk, mert ugye nem ez a legfontosabb jelen helyzetben, de azért lehet erre trükkösen is válaszolni.

Írta: Fehér András.

Én azt mondom például erre: Barátom! Aki szingli akar maradni, az maradjon. De legtöbbünk azért társat keres - bár sokan igen-igen nehezen találnak. Csak azért, mert valaki nem találta meg még az igazit, attól csupán egyedülálló és nem "szingli".

Ilyenkor persze csönd van. Ezt az emberek általában értik.

Nekem persze eszembe jut más is erről. Egy bölcs ember azt mondta nekem egykor: "először önmagadat kell megtalálnod, ahhoz hogy a megfelelő társat megleld". Nagy igazság ez, mégis sokan nem értik, vagy nem veszik figyelembe. Ha épp egyedül vagy, akkor az lenne a megoldás, hogy deklarálod, hogy ez a normális? Ugye nem!

Akkor csak amiatt, hogy nem tudjuk ki adatik nekünk, még nem gondolhatjuk, hogy nem kell senki. Ha önmagunkat megtaláljuk, eljöhet a király is. A nemzetnek kell megtalálnia újra magát.

***

Két kis kommentár haladó monarchistáknak és egyéb bölcsészeknek.

1.

A legtöbb ember még nem találkozott a demokrácia értelmes alternatívájával. E fenti kis szösszenet gyakorlati példán igyekszik bemutatni, hogyan lehet azok felé közelíteni, akik kételkednek, hogy az mégis hiteles legyen. Semmiképpen nem akadémikus modorban! Nem hiszem, hogy történelmi, jogi, filozófiai vagy egyéb fejtegetésekbe kell bocsátkoznunk. Amíg a restauráció "minusz egyedik" vagy a nulladik fázisában járunk elegendő felénk hajlítani egy kis szimpátiát, leküzdeni a mostani "nevetséges" titulust, amivel elintééznek minket sokan. (Ez egyébként jó úton halad.) Ha majd az illető eljut magában odáig, hogy lehetséges alternatívaként, előrelépésként kezelje a tömegdemokrácia monarchista tagadását, akkor úgyis egy sor kérdést feltesz, s ha intelligens, egy sor véleményt meg is hallgat.

2.

Szerény meglátásom szerint az arisztokrácia hiánya súlyosabb, mint a király személyének kérdése. Ez lehet igazából az egyetlen gátló tényező a restaruáció megvalósításában. Mert aki pusztán "jó", az még nem "nemes", amint az elegáns sem automatikusan úriember vagy úriasszony. S ha életünk egy-egy területén meg is valósítunk valamit a nemesi erényekből mily nehéz azt gyengeségeink, anyagi körülményeink, emberi környezetünk és a nemes viselkedés társadalmi lenézettsége miatt általánosan megvalósítani. Szerintem az utat ITT kell kezdeni.

2010. okt. 16.

A magyar integritásnak az első vértanúja a király!

Haller István életútja és a detronizáció elleni felszólalása itt olvasható anyaportálunkon, Regnum!-on. A Könyvtárba felkerült Balassa Imre rendhagyó munkája, A magyar királytragédia kötet, amely egyedülálló szemlélete miatt (nemzeti király) mindenképpen fontos olvasmány. A Könyvtárba kerül Timón Ákos nagy hírű munkája is, A Szent Korona és a koronázás közjogi jelentőségéről.

2010. okt. 14.

Újabb fejlemények alkotmányozás ügyben

A legutóbbi írásunk óta van két olyan pozitívabb fejlemény az alkotmányozási folyamatban, amely mellett királyságpártiként nem lenne ildomos elmennünk. Az Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottság elé érkezett két olyan beadvány, amellyel érdemes foglalkozni, mégha sajnos nem ugyanolyan hangsúlyokkal is. A jelenlegi helyzetben relevánsabb Dr. Varga Zsolt András, a PPKE JÁK tanszékvezető docensének a beadványa, aki alig négy oldalas beadványában felveti, hogy:

"... az alkotmány: a) többszintű lesz, b) a legbelső szintje (a mag-alkotmány, amely elkészül jövő tavaszra) nem dönti el az államforma és a kormányforma legfontosabb kérdéseit, hanem olyan preambulumot és alkotmányos alapelv-készletet tartalmaz, amely a legitimizmus eredményétől (az Apostoli Királyság helyreállítása a törvényes dinasztia jogaiba visszahelyezése mellett) a szabad királyválasztáson át a köztársasági államforma véglegesítéséig bármely megoldást változtatás nélkül „elvisel”, c) ugyanakkor olyan értékeket hordoz, amelyek a jövő zálogát képezik."

A mag-alkotmányos beadvány a "Tudományos Műhelyek" egyikeként lett beadva, olyan értékes kísérő anyagok mellett, amelyeket szintén ezt az elképzelést támasztják alá, más aspektusokból, kollégák részéről (Dr. Schanda Balázs PPKE JÁK dékán, Dr. Szabó István). A beadvány - némileg rejtett módon - de a Fidesz-KDNP kétharmados többségétől reméli a megvalósítását ennek az alkotmányformának (ennek a visszaigazolását sajnos a jobbközép kormánypárt blokkjában nem sikerült felfedeznünk).

A másik fontosabb beadványt a szerencsétlen módon kipottyant HVIM helyett versenybe szálló, Örökség Őrzői Egyesület fogalmazta meg, amelynek elnöke a Dr. László András ultrajobboldali gondolkodó belső köréhez tartozó Baranyi Tibor Imre. A beadvány - amelyet a Jobbik Magyarországért Mozgalom égisze alatt nyújtottak be, ellenkezően az előzővel - legfontosabb eleme a tényleges szuverenitás visszaszerzésének igenlése, amellyel kapcsolatosan a jogfolytonosság helyreállítás a legfontosabb. Az államformaváltás sajnos nem említődik meg, melyet elméletileg a HVIM képviselt volna és amellyel kapcsolatosan Varga professzor úr beadványa konszenzusos, de határozottabb álláspontot képvisel, igaz nem egy parlamenti párthoz tartozó beadványként.

Valami tehát van, de hogy ez mire lesz elég, az még mindig nem látszik. Elsüllyedni, erősödni vagy fennmaradni fognak-e ezek a javaslatok? Ha a többség és súly szerint ítéljük meg, ami tömegdemokráciában releváns pozíció, akkor inkább a negatív végkifejlet látszik reálisabbnak.

2010. okt. 12.

"Maga nem maradhat itten" - autoritás és hűség

Hegedűs Pál altábornagy visszaemlékezéseiben egy érdekes momentumot őrzött meg, amely jó példa lehet arra, hogy a magyar király szava a legválságosabb pillanatban is mennyit ért. Boldog Károly királyunkkal kapcsolatosan a mai napig él a köztudatban, hogy "teszetosza" és "átgondolatlan" volt, aki nem volt elég határozott. Többször kiderül azonban, hogy ezt a következtetést mindig utólag sikerül levonni csak, de adott helyzetben a királynak egyszerűen mások voltak a mozgatórugói, mint egy aktuálpolitikusnak. Károly király tudott azonban nagyon is autoriter lenni és válságos pillanatokban józan volt. Báró Lehár Antal az egyik leghűségesebb embere volt a királynak, a magyar ellenforradalom pedig egyik legeredményesebb és legnagyszerűbb alakja. A szerencsétlen budaörsi csatában helytállt, de az akaratát gondolkodás nélkül a királynak alá rendelte akkor is, amikor ezzel szemben minden porcikája, mint becsületes katonaember tiltakozott. A jelenetet Hegedűs így örökítette meg memoárjaiban:

"A király azt kérdezi Lehártól, hogy mit szándékozik most saját személyére nézve tenni? Mire Lehár jelentette, hogy ő a csapatoknál marad. Erre Őfelsége azt mondotta, hogy: „Maga nem maradhat itten”, mire Lehár fejét megrázván, megismételte előbbi jelentését. Őfelsége most már erélyesebb hangon megparancsolta Lehárnak, hogy menjen el! Erre Lehár a király előtt mélyen meghajtván magát, távozott. Alighogy a király vonata mozgásba jutott, Lehár már polgári ruhában jelent meg, hogy tőlem búcsút vegyen. Kérdésemre, hogy mit szándékozik most tenni, azt felelte: „Ich flüchte mich, denn wenn ich hier bleibe, hängen sie mich.” [Én menekülök, mert ha itt maradok, felakasztanak.] Ugyanakkor Osváth főhadnagy – szintén már polgári ruhában – nagy sietséggel iratokat semmisített meg. Rövid idő múlva úgy Lehár, mint Osváth el tűntek és az óta sem láttam őket."

A király a harc befejezésével a polgárháború kialakulását akarta elkerülni, ezt ma már világosan tudjuk és értjük. Az események után báró Lehár Antal emigrált, Magyarországra nem tért vissza már. A Hegedűs-memoár többi része a Kommentár aktuális számában itt olvasható.

2010. okt. 8.

Boldogságos Szűz Mária - Magyarok Nagyasszonya napján




"Ó, Nagyasszony, nemzetünk reménye,
Rád szegezzük könnytelt szemeink,
Veszni indult István öröksége,
Szép kertedben ős erényeink!"

Sir 24, 23-31

Mária reménységünk az életre és minden erényre.

Gal 4, 4-7
Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született.

Lk 1, 26-38
Isten feltárta örök tervét Mária előtt, hogy őt választotta a Megváltó anyjává.

2010. okt. 6.

Horthy Miklós kormányzónk Bécsben



A fenti videón vitéz nagybányai Horthy Miklós bécsi hivatalos államfői útja látható 1936-ból, amelyen többek között meglátogatta a híres Kaisergruft-ot, ahol a Habsburg-Lotharingen-házból származó uralkodóink nyugszanak. Kormányzónk elsősorban I. Ferenc József sírja előtt jött tisztelegni, mint volt szárnysegéd és az uralkodó életművének és személyének őszinte csodálója. A látogatás azonban nem volt problémamentes, hiszen arról nem értesítették sem a kapucinusokat előre, sem pedig a Habsburg-ház akkori fejét, Ottó trónörököst. A protokoll ezt azonban megkívánta volna, hiszen mások is így jártak el, akkoriban a sírbolt ugyanis nem volt nyilvános mindenki előtt, mint manapság. Ezért Ottó főherceg későbbiek során úgy rendelkezett, hogy az ő személyes jóváhagyása nélkül nem látogatható a sírbolt senki számára sem. Az eset nem tett jót a trónörökös és a kormányzó közötti amúgy is fagyos viszonynak annak idején, mi viszont manapság azt látjuk benne leginkább, hogy a Horthy Miklósnak mennyire fontos volt, hogy egy tisztán protokolláris úton is, mindenképpen leróhassa tiszteletét politikai példaképe előtt.

2010. okt. 5.

Idén is lesz Károly-mise!


Ebben az évben újra megtartjuk a hagyományos Károly-misét és az ezzel kapcsolatos országos zarándoklatot, amelyre nagy szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Helye: Cirák és Dénesfa határán, a Király-kápolnában.
Ideje: 2010. 10. 24. 11.00
A szentmisét bemutatja és a szentbeszédet mondja Fazakas Zoltán Márton premontrei kormányzó perjel.

Arra kérünk Benneteket, hogy az esemény terjesszétek, hirdessétek, de legfőképpen gyertek el minél többen! Képviseljük magunkat nemzeti-, egyházi- és történelmi zászlókkal, áldozzunk a szent életű király emléke előtt a szentmisén. Beszélgessünk, emlékezzünk a szentmise után, a zarándoklat befejezéseként.

Az eseményen díszőrséget áll vitéz doberdói Bánlaky Breit József altábornagy Hagyományőrző Egyesület.

2010. okt. 4.

A magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgár címe

A Regnum!-on Kaczmarski Balázs hiánypótló írása itt olvasható, kellemes kis Facebook aplikációval.

"A rendszerváltás után közvetlenül a legtöbb díszpolgári címet Ottó főherceg kapta, azok közül, akik emigránsok voltak és hazatértek, szám szerint ötvenötöt (lista lentebb). Talán a rendszerváltás után tudat alatt bennünk dúlt valamiféle negatív reflex a Habsburgokkal kapcsolatban, és ennek köszönhető hogy sok magyar település első díszpolgára lett Őfelsége és hogy valószínűleg neki van a legtöbb díszpolgársága Magyarországon. A számokkal kapcsolatos adatok eltérőek. Újságok közel 50-ről, másik adat szerint 70 körüliről írnak, Habsburg Ottó közel százat szokott megemlíteni, mi ötvenötöt találtunk."

2010. okt. 2.

A királyság riogat?

Pokorni Zoltán a Heti Válaszban ezt mondta nem is olyan régen; "A baloldali sajtó riogatásain pedig legfeljebb mosolyogni lehet. Van valaki az országban, aki elhiszi, hogy bevezetnénk a királyságot vagy statáriumot hirdetnénk?". Ha a "bevezetnénk" a többes szám első személy, a jobbközép kormányzó pártot jelenti, akkor nem tudunk határozott választ adni erre, de valószínűleg a "nem, nincsen" lenne a helyes válasz mind a kettőre nadrágos embertől. Ez azonban nem megnyugtató válasz a mi részünkről, hanem realista. Az látszik, hogy a királyság egyeseknek ahogyan egzisztenciális-politikai deviancia, másoknak pedig politikai abszurdum. Nekünk viszont realitás és politikai alternatíva, még ha a kívánt politikai térnek híján is vagyunk. Minket azonban a királyság nem riogat, hanem melenget és éltet.

2010. szept. 30.

A népszerű tizenkettő

Összegző korszakát éli a blog jelenleg. Ekkor toppant be egy régi kedves ismerős szimpatikus kezdeményezése; összeállította a tizenkét kedvenc posztját az elmúlt korszakból. Ő ezeket választotta ki; I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII.

Kíváncsi vagyok azonban, hogy akik idejárnak, mit tartanak kedvenc posztjuknak az elmúlt évek anyagából. Megjegyzésbe tessék írni, hogy melyek lennének azok, amelyek szimpatikusak, nagy hatásuak, de lehet negatív próba is. Kis magyar monarchista közvéleménykutatás, az úgyis olyan demokratikus és népszerű. Nem kell pont tizenkettő, elég egy is.

2010. szept. 29.

Mi történt alkotmányozás ügyben eddig?

Ha nagyon lakonikusan akarnánk fogalmazni, akkor azt mondanánk, hogy egészen pontosan EZ. Az, hogy "ez" most sok, vagy éppen kevés, egyszerűen nem látszik még. Azt tudjuk, hogy az állami szervek mellett (Legfőbb Ügyészség például), helyi önkormányzatok és "tudományos műhelyek" (a PTE, ugye) és a TASZ, mint társadalmi szervezet (az LMP kérésére) tett javaslatokat. Érdemes ezeket végigmazsolázni, hogy az ember objektív képet kapjon róla, hogy mi is ez az egész így jelen időben, de nem biztos, hogy szívünk szerint való. A pártoké még nem olvasható, de ha ide vissza-visszatérünk, akkor meglesz az is, és talán így kevesebb lesz a meglepetés.

Érdekesség, hogy magánemberek is adhattak be tervezetet (aki tudja, hogy ki az a "BG" és "PB", az jelentkezzen), így adott be a Magyarok Szövetsége és a Nemzeti Egészségügyi Tanács is. A MSZ nem túl nagy újdonság, aki követte a pályafutását ennek a szervezetnek, az tudja mit várhat és mit nem, a NET meglepetés. Figyelem! Magánemberként BÁRKI beadhat egyébként tervezetet, egészen holnapig. Ha valaki nagyon összeszedi magát és késztetést érez, akkor össze is dobhatja, mert így ez olyan nagyon demokratikus.

Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság tevékenységének ütemezése a következő:

1./ Az alapvető államhatalmi ágak és az Alkotmányban intézményesített állami szervek képviselőinek, valamint az alkotmányjog tudománya művelőinek felkérése koncepcionális javaslatainak megtételére 2010. szeptember 30-i határidővel. 2./ Az egyes munkacsoportok kialakítása, megválasztása, 2010. szeptember 7-ig. Ezt követően az 1. pont alattiaktól, illetve a társadalmi szervektől és más vélemény-nyilvánítóktól beérkezett, illetve beérkezendő javaslatok alapján az egyes munkacsoportok megkezdik a feladatkörükbe tartozó rész-koncepciók kidolgozását. 3./ Az egyes munkacsoportok 2010. október 20-ig előkészítik a feladatkörükbe tartozó rész-koncepciókat. 4./ A Bizottság 2010. november 2. és november 15. között megtárgyalja a rész-koncepciókat. 5./ Az összegző munkacsoport 2010. november 30-ig kialakítja az új Alkotmány alapvető elvének (koncepciójának) egységes szövegét. 6./ A Bizottság 2010. december 10. és 15-e között megvitatja az új Alkotmány alapvető elveit, dönt annak elfogadásáról és az Országgyűlés elé terjesztéséről.

2010. szept. 28.

A kormányzó és az ő politikai példaképe



Horthy Miklós kormányzó a hírek szerint egyszer festett csak portrét, azt is politikai példaképéről I. Ferenc Józsefről. Most megtaláltuk azt a képet is, amely alapján festette ezt a portrét és amely dolgozószobája falán volt mindig.

[Köszönet Kaczmarski Balázsnak!]

2010. szept. 26.

Magyar ember tiszteli a királyát

"Akit a Szent Koronával koronázva látsz, imádd, szentséges királynak tekintsd és tiszteld, ha ökör volna is." - ezeket a nagyon híres szavakat guti Országh Mihály mondta halála előtt a történetíró Bonfininek, az egyik legnagyobb magyar király, I. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt. Az idézetet, amely azért lett híres, mert a Szentkorona-tan hívei is gyakran hivatkoztak rá a következő évszázadokban, egy valóban hiteles embertől származnak. Országh Mihály az egyik legősibb magyar nemesi családból származott, amely őseit a XI. százaid tudta visszavezetni, a Gutkeled nemzetségből (címer oldalt) és élete során híven szolgált öt uralkodót is, mindig összeegyeztetve a saját, nemzetsége és az ország érdekeit. Bonfini maga így jellemzi őt és híres mondását; "rendkívül eszes és rengeteg tapasztalata folytán nem ok nélkül bölcsnek tartott férfiú nemcsak a szívében, hanem a száján is vallotta ezt".

Legnagyobb elismeréssel Luxemburgi Zsigmondról, Habsburg Albertről és természetesen Hunyadi Mátyás királyainkról emlékezett meg Bonfininak, és tette ezt az ominózus kijelentését is, amelyet sokan irányadónak éreztek az elkövetkező évszázadokban a maguk számára. Mindenkinek jó érv lehet szellemi párbajokban ma is, akiknek olyan maszlagok ellen kell védekeznie, hogy "de hát lehet egy idióta is a király!" és társai. Országh Mihály méltóságos nádor úr kijelentése bővebb kontextusban is idézhető, hiszen a király és a nemzet egyesülését a Szent Koronában, mint közjogi személyben a szimbiózis jellemzi.

2010. szept. 22.

Monarchista sütik?

Magunk is szeretettel gondolunk a császármorzsa majszolása közben I. Ferenc Józsefre, de ez talán mégis túlzás azért. :)

[Köszönet Márknak a szemfülességéért!]

2010. szept. 18.

Megint jönnek, (most éppen) nemzetgyüléseznek...

A szombati napon összeült az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyűlés azzal a céllal, hogy helyreállítsa a jogfolytonosságot ebben a hazában. Ugye, milyen jól hangzik? Nagyon is! Most akkor örülhetünk? Több mint hat évtized után valóra válik egy nagy vágy? Végre elérkezett valami ideiglenesnek és esetlegesnek a vége és ami érvényen kívül volt, most végre érvényesülhet?

Korántsem. Már megint nem és nem.

Valami más azonban újra előjött és megismétlődik, hiszen ez a "nemzetgyűlés" már volt korábban. Egészen hasonló céllal később is, Nemzeti Bizottmány néven, ahol kiemeltük Dr.Szöllősi József gondolatait is. (Ő most is benne van ebben a dologban egyébként ügyvezető elnökként.)

A szándék persze megint olyan, hogy nem lehet rá panasz nagyon, hiszen;"Felkérjük mindazon szervezeteket, akik a Szent Korona Eszméjétől [gondolom, a Szentkorona-tan] áthatva, az ősi történelmi alkotmányunk visszaállításában látják a nemzetünk megmaradásának és felemelkedésének lehetőségét, hogy küldötteik útján vegyenek részt a tanácskozásban. Csak a nemzeti erők összefogásával menthetjük meg a Szent Korona országát és nemzetét.".

Az előadók a "nemzeti oldalról" futnak be ide, de mintha már ismerős lenne több helyről is ezek a témák és nevek együttese; "Tőke Péter: A kapitalizmus halála — a pénzügyi válság okai; Dr. Drábik János: Eladósodástól mentes nemzeti stratégia; Dr. Botos Gábor: Az igazságszolgáltatás megszervezése". Ez a sokadik ilyen előadásuk a témában, de minek előadni egy "nemzetgyűlésben"? E mellett pedig van "tisztségviselők" megválasztása (ki által és hova?) és beszámoló az "elmúlt időszakról". Melyikről? Arról, ami 1944 óta telt el, vagy ami az elmúlt négy évben, amióta hallottunk róluk?

De nem akarom én elbagatellizálni a dolgot és poénkodni sincsen túl sok értelme már. Szomorú ez leginkább, hiszen az egésznek így nincsen semmi értelme. Valami olyasmi ez, amikor elkeseredett vidéki emberek összefogtak miután a rendőrség nem találja meg azokat a tolvajokat, akik ellopták a termést és belépnek a Gárdába (most hirtelen nem is tudom melyikbe), hogy akkor majd az segít. De nem tud segíteni, mert eszköztelen, a rendőrség marad a régiben, csendőrség meg nincsen. Az igény megvan, de csak csak pótlék tud létrejönni, ami nem életképes és végső soron maximum egy válságjel csak.

Ilyen ez a "nemzetgyűlés" is. Kicsi, savanyú, funkciótlan, öncélú, de a miénk, egy jogfolytonosságát vesztett országban.

Örülni nem lehet, de már olyan nagyon bosszankodni sem ezen. Igazából már nem tudom, hogy ez hányadik próbálkozás arra, hogy "nemzetgyűlést" hívjanak össze, amelyre pár évvel ezelőtt is azt mondtam, hogy egy igényt mutat jelenleg. Jó szándékú, de képtelen megjegyzés volt egy képtelen helyzetre ez akkor, amely leginkább most már egy politikai performansz lett. A "jó szándékból" nekem meg már speciel elegem van, az ugye a Pokolba vezet, azt meg köszönjük de nem. Olyan politikai performansz lesz ez is, mint Demszkyt megdobálni (haj, most már ennek is vége, pedig mókás volt legalább!), vagy egy újabb "vitézi rendet" alapítani, vagy "lovagrendet", vagy zászlókat csináltatni és pózolni egy weboldalon, hogy 12 ember megemlékezett valamire és hú, dobálni a linket, hogy figyelj nézd mert ott vagyok és milyen klassz a felvarrom, az egyenruhám, hogy feszítek, mondtam egy kemény szöveget és ki lehet posztolni, küldöm csatolt fájlban.

Olyan öncélú, olyan semmilyen, olyan esélytelen és végeredményben szánalmasan siralmas ez az egész. Olyan rend nélküli, olyan keret nélküli, olyan önmagunkat szórakoztató dolog ez. Intellektuális maszturbálás a legtöbb politikai performansz, amelyek 2007 óta elszaporodtak és egyfajta kultúrát teremtettek a politikai kultúra oldalhajtásaként. De nemcsak öncélú, hanem valahol romboló is ez, hiszen nem tudja az igazi törekvéseket kiharcolni, ezért valamit meghonosít és elfogadtat, amit nem kellene. Miért? Mert nem tud politikai térbe kerülni és nem olyan, amilyennek lennie kellene. René Guénon mondta egyszer a pogánysággal kacérkodóknak, hogy halott vallási formákkal csak rombolni tudnak. Most azt mondanám, hogy akik úgy nyúlnak mások által eltemetett politikai-, közjogi formákhoz, hogy abba életet lehelni nem tudnak, nem is tudhatnak szándékuk ellenére, hogy azt ne tegyék, önmagukat máshol valósítsák meg és játszanak valami egészen mással, ha már olyan kedvük van! Ne tessék ezt is kitalálni, hogy akkor majd mi, megcsináljuk, mert más nem, zugbölcsészkedni nem ér az otthoni panellakás ajtaján kívül. Abbahagyni tessék ezt leginkább.

Itt van ez a "nemzetgyűlés" is, ugye. Ennek is megvolna a szabálya, ne tessék most kitalálni, hogy akkor majd összeülünk és csinálunk egy ilyet, mert miért ne. Mások csinálnak rendet, meg mozgalmat, meg osztogatnak kitüntetéseket, meg templomot alapítanak püspöki ellenkezés dacára, akkor majd mi nemzetgyűlést hozunk létre. Olyat még más nem annyira.

A szabály az, hogy a jogfolytonosságot alanyi és alaki szinten is térhez kötik. Ez a tér az országunk, amely alatt a magyar nemzet 1848 óta mindenkit ért, aki teljes jogon gyakorolhatja az állampolgári jogait, ergó így a Szent Korona tagja is. Most a Szentkorona-tan nincsen államjogilag érvényben, de a jog a magyar (politikai) nemzeté továbbra is, amely a területtől nem elválasztható. A Nemzetgyűlést a nemzet választja, vagy cenzusos vagy cenzus nélküli, titkos, szabad választójoggal, amilyen most is van. Ez ugye opció, ez ugye lehetőség, de alkotmányos királyságban így szokta a magyar, ez történt 1920-ban is, amikor ilyet legutóbb tett ez a nemzet. Tudta ezt a trónörökös, tudták ezt a Magyar Királyság legutóbbi törvényes államfői, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és Mindszenty József hercegprímás is, ezért nem adták a nevüket mindenfajta próbálkozáshoz, amely nemzetgyűlést akart összehozni, meg "parlamentet" (ami az épület, mindegy), az emigrációban. Nagy volt a csábítás, nagy volt az elkeseredés, nagy volt a lendület néha, de nem. Ez ugye nem játék.

És ha ők így cselekedtek, akkor ezt máshogyan ne tessék, mert hol vagyunk mi tőlük és hol van most tőlünk az, ami miatt ők annyit búsultak és tettek? Máshogyan másvalamit hozunk létre. Abból meg már túl sok is kijutott ennek a megnyomorodott országnak.

2010. szept. 17.

Magyar királyi főhercegi kripta Mosonmagyaróváron



Egy Magyarországon egykor nagyon népszerű, I. Ferenc Józsefhez feltétlenül, azonban Boldog IV. Károlyhoz nem annyira lojális magyar királyi főherceg, Teschen utolsó hercege Habsburg-Tescheni Frigyes, aki valaha a császári és királyi haderő főparancsnoka volt az I. világháborúban kriptáját nyitották meg a nagyközönség előtt Mosonmagyaróváron. Frigyes főherceg felesége Croy-Dülmen Izabella főhercegné azt tervezte, hogy fiát, Albert Ferenc főherceget (egyben magyar királyi herceget) a magyar királyi trónra segítheti (ezzel alkalmasint az általa nem kedvelt Zita királynénak akart konkurenciát teremteni, Ottó trónörökössel szemben). A tervnek, amelynek alapja az volt, hogy a Croy-Dülmen dinasztia a Turul-dinasztiához kapcsolódik, sohasem volt semmilyen realitása, annak ellenére, hogy Frigyes főherceg magyarországi népszerűsége és tagadhatatlan befolyása igen nagy volt, nem utolsósorban azért mert az I világháború után hazájának Magyarországot tekintette.

2010. szept. 13.

Király, császár, családapa, katona - egy élet képekben



Több videó is megtekinthető Boldog IV. Károly királyunkról immáron a különböző videómegosztókon, amelyek közül a fentebbi eddigi talán leggazdagabb képanyagával tűnik ki. E mellett egy filmrészletet is közöl a híres napvágásről, ami igazán exkluzív így. A zenei aláfestés is igazán remek lett, így komplett lett a kép a szentéletű császárról és királyról, valamint a gondoskodó családapáról, bátor és figyelmes katonáról, az emberről, aki az uralkodónk volt.

2010. szept. 10.

A legitimisták és szabad királyválasztók közjogi polémiája

Szabó Gábor írása anyaportálunkon, a Regnum!-on olvasható.


"Alkotmányunk értelmében a királyi méltóság egyedül és kizárólag csak a legközelebbi jogszerű trónvárományost illeti, s ezzel szemben bárkinek,- akár valamelyik törvényszerinti, de távolabbi trónvárományosnak, akár egy idegen uralkodócsalád tagjának vagy bármely más előkelő idegennek, akár egy magyar főurnak, pártvezérnek vagy néptribunnak királylyá választása-amig az alkotmányszerű törvényhozás másképp nem rendelkezik-egyazon jogalappal bír, illetőleg egyaránt nélkülöz minden jogalapot, s csupán az ősi alkotmányos jogrenddel szakító hatalmi aktusként- államcsínyként- mérlegelhető". - Prof. Molnár Kálmán.

2010. szept. 8.

Audiovizuális monarchista gyorstalpaló(k)



Néhány lelkes orosz monarchista csinálta a fentebbi videót, angol nyelven, amelyben nagyon egyszerűen néhány mondatban összefoglalják, hogy mi a monarchizmus lényege és mi nem. Azzal ugyan vitatkoznánk, hogy a monarchizmus "ideológia" lenne, hiszen egy állapot leginkább, de azért az anyag korrekt. Lelkes, amennyire kell konzervatív és kombattáns is ugyanakkor, mai és kellőképpen univerzális. Azzal a nem titkolt szándékkal tesszük itt közre, hogy hátha valaki(k) kedvet kapnak hasonló, magyar szerzőkkel bőven megtűzdelt anyag megalkotására e hazában is.

Nosza!

Ha pedig már videó, akkor ajánljuk a Hír TV Ősök Tere műsorának a legutóbbi adását, amelynek ugyan kicsit megtévesztően "magyar királypör" címet adtak (szerencsére ilyen Magyarországon soha nem volt), de emellett nagyon korrekt módon összefoglalja Speidl Zoltán sajtótörténész (PPKE BTK), Szabó István alkotmányjogász, tanszékvezető (PPKE JÁK) az 1918-1921 közötti korszakot köztársaság versus királyság, illetve legitimizmus és szabad királyválasztók tekintetében is. A műsor legérdekesebb része a fordulatot (1919-1920) taglaló megnyilatkozások, ahol elhangzik végre az is, hogy az antant nem akart itthon királyságot, de - ezzel némileg szembeszállva - a Nemzetgyűlés e mellett tette le a voksát. Szabó István szerencsésen azt is kiemeli - a Szentkorona-tanra hivatkozva - hogy nem lehetett megfosztani megkoronázott, felkent magyar királyt a trónjáról, így az 1921-es trónfosztás, amely antant nyomásra alakult ki, nem érvényes, nem teremtett cezúrát. A műsorért ide kell kattintani, után pedig jobb oldalt a videóknál fel kell tallózni. [A témában hétvégén jelenik meg egy tanulmány a Regnum!-on.]

2010. szept. 6.

A korona vértanúja

Csernoch János hercegprímás, bíbornok megemlékezése Boldog IV. Károlyról a halála alkalmából olvasható anyaportálunkon a Regnum!-on. Részlet belőle; "Megfigyeltem őt a próbánál és a koronázásnál. Megható volt látni a felelősségértés nehéz súlyának rányomódását fiatal lelkére. Nem a dísz, nem a pompa érdekelte. Hanem a kötelesség, amelyet Isten, a nemzet és az egyház színe előtt vállal. Méltó akart lenni arra, amire kiválasztatott. Őszintén megtartani és beteljesíteni akarta azt, amire esküt és ígéretet tett. S mivel tudta, hogy a koronázásnál nemcsak a szónak, hanem minden tárgyi és cselekvési szimbólumnak értelme van, mindent megtudni és átérteni kívánt. Viselkedése őszintén alázatos, mégis méltóságos volt.". [A képen a hercegprímás esztergomi síremléke látható, amely a Bazilika kriptájában van.]

2010. szept. 2.

"Mindenképpen meg kell beszélni az államformát" - Boross Péter felvetette az államformaváltás kérdését

Boross Péter annak a hat szaktekintélynek az egyike a jelenlegi - sajnos még mindig kevésbé átlátható - alkotmányozási folyamatban, akire királyságpártiként reménnyel tekintettünk. Ez a remény - az első körben legalábbis - nem volt hiú ábránd szerencsére, hiszen a volt miniszterelnök vetette fel először a Heti Válaszban - ahogyan mondta "hite szerint" - az államformaváltást is, az alkotmányozási folyamat kapcsán, ahol a királyságra való visszatérést jelölte meg. Az elejtett mondat a baloldalon felhördülést keltett azonban ezzel Boross szerencsére nem sokat törődve az államformaváltás lehetőségét megerősítette és jobban kifejtette a Gazdasági Rádióban nem is olyan régen. Az interjúban - amelyet mindenképpen meghallgatásra ajánlunk itt - Boross Péter több olyan fontos problémát és lényeges közjogi-politikai lehetőséget is érintett, amelyek teret nyithatnak egy értelmes párbeszédnek a királyság számára.

Ötletszerűen kiragadva az interjúból csak néhány gondolatot; jelentős, hogy a királyság alternatíváját nyitva tartja vagy éppen most nyitja ki Boross egy politikai-társadalmi térben ("Bátran végig kell járni, hogy mi az ország érdeke, hiszen a szörnyű szellemi befolyás az elmúlt fél évszázadban sok mindent elfedett", "Az embereket fel kell világosítani... ", Amerre a szovjet csapatok jöttek ott elsöpörték az államformát [... ] nálunk ez egy ezer éves alkotás eredménye volt.") és ez nála - a szerintünk is nagyon fontos - politikai akarattal párosul ("Elég nagy hangsúlyt kapott az, hogy fel kellene szakítani azt a sötét leplet, amelyet az elmúlt évtizedek borítottak ránk..." - mondta a jelenlegi miniszterelnökkel, Orbán Viktorral kapcsolatos megbeszéléseire hivatkozva) és egy kicsit konkrétabban is az államformaváltás t megvitathatónak tartja ("A dilemmát fel kell vetni és politikai döntést kell hozni.").

E mellett azonban az interjúban elhangzik, hogy "Magyarország államformája azonban a köztársaság és az is marad..." és ahogyan korábban is elmondta már, nem tartja szükségszerű az államformaváltásig elmenni most azonnal. Vitathatónak tartjuk azt az itteni kijelentését, hogy "a magyar közjog 500 éves hagyomány, így pótolni tudja a király személyét", hiszen az apostoli magyar király a magyar közjog szerves része, hovatovább annak a "feje". Boros Péter által hivatkozott kormányzósági intézmény Hunyadi János idején is csak egy átmeneti megoldás volt. Ha azonban Boross Péter a kormányzóságot, mint ötletet vetette fel, akkor az remek és egyezik is az államformaváltás reális forgatókönyvével is, hiszen az első lépés a kormányzóválasztás lenne, de már a királyság államformájában. A volt miniszterelnök, aki annak idején részt vett Horthy Miklós kormányzó temetésén is, dacolva a politikai felhangokkal, reméljük, hogy erre (is) gondolt, amikor azt mondta, hogy a magyar nemzet esetében korábban "a nemzet és a király egyesült a [Szent] koronában".

Akárhogyan is Boross Péter politikai megnyilatkozását üdvözöljük és reméljük, hogy lesz ereje és bátorsága legalább az általa felvetett módon, amelyben a nyilvánosságnak nagy szerepet szán, annak nyomatékot is szerezni. Egyszer talán úgy emlékezhetünk erre a megnyilatkozásra, hogy "a Boross interjú", hogyha az államformaváltás lépcsőire tekintünk vissza.

Ki tudja?

2010. szept. 1.

Az angol királynő sárkányai, akik a magyar király és az osztrák császáréi is

Nem olyan régen került sor Cardiffban, a wales-i "fővárosban" egy találkozásra Habsburg-Lotharingen Márk, a császár és király dédunokája és Károly angol trónörökös herceg között. A dinasztikus találkozás oka egy ezred volt, mely rendhagyó módon összefűzi a két családot. A Wales-ben állomásozó "1st Queen's Dragoon Guards"-ezred a Habsburg dinasztia családi jelvényét, a kétfejű sast viseli a címerén (lásd oldalsó kép), és hivatalos indulója a Radetzky-mars.

Az ok: kedves gesztusként a brit korona egykor szimbolikusan I. Ferenc József császár és királynak engedte át ezt az ezredet. Ő volt a tiszteletbeli ezredese és tulajdonosa. Amikor 1914-ben az I. világháború kitört és wales-i csapat hirtelen a front másik oldalán állott, I Ferenc József bebizonyította lovagias voltát: a wales-i ezred fogságba esett katonáit nem hadifogolyként, hanem saját vendégeként kezelték a monarcha parancsa szerint.

Bad Ischl számára, ahol Habsburg Márkot, Ferenc József unokáját még máig is főhercegként nevezik, elég ok volt ez arra, hogy ápolják a kapcsolatot a wales-i ezreddel. Két évvel ezelőtt egy küldöttség látogatott el a Császár Fesztiválra Bad Ischlbe a wales-i fővárosból, Cadiffból.

Sor került egy hivatalos viszontlátogatásra is. Habsburg Márk, hitvese, Hidegárd és Bad Ischl szocialista polgármestere, Hannes Heide tiszteletüket tették Cardiffban az ezred előtt és megcsodáltak Cardiff várában egy katonai parádét. Egy, Cardiff Lord Mayoránál (cca. főpolgármester) tett látogatás is szerepelt a programban.

A 1st Queen's Dragoon Guards katonái napjainkban.

A ischl-i császári villámlátogatás kereti között sor került egy rendhagyó találkozásra; Károly, a brit trónörökös, hosszasan beszélgetett Márk főherceggel a történelmi kapcsolatokról a császár és király, a császárváros és a wales-i ezred között. Cardiffban, az "1st Quenn Dragoon Guards" újonnan megnyitott múzeumában egyébként jó néhány kiállítási tárgy emlékeztet - köztük egy mellszobor is - I. Ferenc Józsefre.
Márk főherceg és Károly wales-i herceg, angol trónörökös találkozója idén.

[Köszönet Reina Nicolasanak! A címben a dragoon / dragon szavak adta lehetőséggel igyekeztünk játszani.]

2010. aug. 31.

A cella bölcsessége - Carl Schmitt meditációja a fogsága kapcsán

Carl Schmitt egy kevésbé ismert oldalát mutatja be azaz írása, amely magyarul most jelent meg nemrég először, Techet Péter fordításában az Attraktor kiadónál Ex captivitate salus kötetben. Anyaportálunk, a Regnum! a fordító és a kiadó személyes engedélyével közöl egy írást, amely jól mutatja Schmitt bölcseleti-meditatív oldalát.

"Kit tudok ellenségemként elismerni? Minden bizonnyal olyasvalakit, aki képes engem megkérdőjelezni. Amennyiben is én őt ellenségként ismerem el, azt ismerem el, hogy ő képes engem megkérdőjelezni, kérdőre vonni. És ki tud engem igazából megkérdőjelezni? Csak én magam lehetek erre képes. Vagy önnön testvérem. Igen, ő az. A Másik a testvérem. A Másik a testvéremnek bizonyul, a testvér pedig az ellenségemnek. Ádámnak és Évának két fia volt, Káin és Ábel. Így kezdődik az emberiség története. Így néz ki minden dolgok atyja. Ez az a dialektikus feszültség, amely mozgásban tartja a világtörténelmet – és a világtörténelemnek még nincs vége."

2010. aug. 25.

A királyság menő! - Monarchista és republikánus sztárok

Az ausztrálokat sújtó kis munkáspárti-republikánus sokk-politika (Ausztrália legyen köztársaság, brrrr) ara késztetett minket, hogy szétnézzünk a modern társadalmakban oly emblematikus sztárok között, hogy ők vajon monarchisták vagy republikánusok? Érdekes eredmények születtek, néhányat megosztunk most itt mindenkivel.

A Gladiátor blockbusterből, nem olyan rég pedig Robin Hoodból is ismert Russel Crowe például monarchista és a monarchia szerinte jó dolog. Ennek a republikánusok nem annyira örülnek persze, de mi igen.

Paul McCartney a Brit Birodalom lovagja, természetesen és nagyon magától értetődően monarchista. Nem is gondoltunk mást egyébként az úriemberről, hiszen gyermekkorában a Beatles előtt hazafias dolgozatot írt a királynő megkoronázásáról, ami egyáltalán nem esett nehezére.

A Harry Potterként elhíresült Daniel Radcliffe azonban masszívan a monarchia ellen ágál. Inverzben vagy bevallottan is republikánus a fiatalember. Itt az ideje hát más szemmel nézni a Harry Potter filmeket...

A Mr. Beant is alakító Rowan Attkinson azonban megint csak azt mondja, hogy a monarchia jó dolog. Lakonikusan nyilatkozik erről persze, az ember úgy érzi, hogy szinte összenőtt vele. Ez persze nem baj, hiszen akkor lenne rossz, ha elválasztanák tőle.



[Köszönet Kaczmarski Balázsnak.]

2010. aug. 22.

Miért vagyok monarchista? - Tony Abbott vallomása



Tony Abbott konzervatív liberális, leginkább jobbközép politikus racionális aktuálpolitikai érvelése hallható a videón a monarchia intézménye mellett, amelyet néhány napja mondott el az aktuális választási kampányban. Az ausztrál választásokon ugyanis évek óta most újra felvetették, hogy államformát kell cserélnie a földrésznyi országnak - a Munkáspárt részéről. Amikor ezt írjuk éppen Abotték még harcban állnak a Gillard vezette Munkáspárttal a parlamenti többségért, reméljük összejön nekik és marad a monarchikus államforma is az országban.

2010. aug. 21.

Ki hozta haza a Szent Jobbot több száz éves távolléte után Magyarországra?


I. Mária Terézia uralkodónőnk volt 1771-ben, aki I. Lipót királyunk után személyes ügynek tartotta szinte, hogy Szent István talán leghíresebb ereklyéjét visszaszerezze a raguzai domonkosoktól, akik egyébként nagy tisztelettel őrizték azt. Szirtes Zsófia dokumentumokkal bőven ellátott írása itt olvasható.

2010. aug. 19.

Szent István napján - tiszta szívvel, tiszta lélekkel

Szent István napi címeres napkoszorú búzából (Monostorapáti, 2010)



Szent Jobb-körmenet a Királyi Várban (1932)



Szent István király napja (1941)

Menjünk el mi is a Szent Jobb körmenetre idén is!

2010. aug. 18.

Grundolni egy ausztrál köztársaságot ...de kinek?

Plátói kérdés lesz ez, mint egy reménytelen szerelmesé a hőn óhajtott hölgyhöz, akitől már tudja előre a visszautasítást, de mégis meg kell kérdeznie; miért van az, hogy mindig a baloldal tolja a szekerét a köztársaságnak? Mostanában Ausztráliában a munkáspárti kormányfője Julia Gillard jelentette ezt be, aki vagy valamit nagyon tud, vagy azt akarja, hogy a pártja veszítse el a választásokat. Ausztráliát ugyanis már egyszer heccelték ezzel a kérdéssel tizenegy éve és akkor azt mondta, hogy kösz, de nem. Gillard, most elővette ezt a kártyát újra, ami biztosan bombasztikus hír a konzervatív-liberális ellenfelek ellen, de azért nem egy tuti recept nyerésre. Az érvelése azonban elgondolkodtató; II. Erszébet királynőhöz ragaszkodnak az ausztrálok, kedvelik őt, ezért csak a királynő halála után vezetné be a köztársaságot - ha kell, ha nem. Gillard egy élő királynővel mégsem mer szembe menni, ennyit a republikánus korrektségről tőmondatokban.

Ha meghalt a királynő, éljen a köztársaság? Valahogyan így.

Nyaktiló híján, várakozzunk az idős uralkodó halálára. Az izléstelen politikai terv mögött nincsen semmilyen számítás, csak annyi, hogy hagyományos baloldali értékeket (népuralmiság) hagyományos baloldali politikai menetrendben végezné el Gillard asszony; a népért, de a nép véleménye nélkül. Gillard eldöntené egy személyben, hogy ez kell a népnek és akkor ez is lesz. A monarchia régi, a monarchia avitt, a monarchia nem kell egyszerűen.

Vagy inkább menjen az, aki szerint azon kell változtatni, ami működik? Szerintünk igen. Mert a baloldalnak és a köztársaságnak egyszerűen ilyen a természete, de nem kell a rossz stílust követni mindenképpen.


2010. aug. 15.

Augusztus 15: Assumptio Beatae Mariae Virginis

Ily módon a fenséges

Istenanya, aki öröktől fogva titokzatos módon egyesült Jézus
Krisztussal, az előre rendeltség egy és ugyanazon elhatározásában,
szeplőtelen az ő fogantatásában, egészen szűz istenanyaságában,
annak az isteni Megváltónak nemeslelkű Társa, aki teljes
egészében legyőzte a bűnt és annak következményeit, a
legvégén, kiváltságainak legfőbb koronájaként, elnyerte a sír
romlásától való mentességet, valamint, hogy a halál legyőzése
után, Fiához hasonlóan, felvétessen testben és lélekben a
mennyei dicsőségbe, ahol Királynőként tündöklik Fiának, a
századok halhatatlan Királyának, jobbján.



Ezért is, miután

többször is kitartóan Istenhez könyörögtünk, és kértük az
Igazság Lelkének világosságát, Isten dicsőségére, aki, hogy
Fiát, a századok halhatatlan Királyát és a bűn legyőzőjét,
megtisztelje, Szűz Máriát különleges jóakaratával halmozta el,
valamint az Istenanya nagyobb dicsőségére és az egész egyház
örömére és örvendezésére, a mi Urunk Jézus Krisztus, Szent
Péter és Pál apostolok és a mi magunk tekintélyével,
kihirdetjük, kinyilvánítjuk és meghatározzuk, mint Istentől
kinyilatkoztatott dogmát, hogy: a szeplőtelen Istenanya, mindenkor
Szűz Mária, földi élete befejeztével, felvétetett a mennyei
dicsőségbe lélekben és testben.

A.M.D.G.

{XII. Piusz: Munificentissimus Deus}

2010. aug. 14.

Amikor a Nap a legmagasabban jár - Magyarország tetején

Mi az a napvágás?

Ez egy speciális fázisa a magyar királykoronázási ordo-nak, ami minden jel szerint a magyar királykoronázások során mindig megvolt, mint kötelező elem, de nem mindig tartották meg. A lényege pontosan abból ered, ami a magyar királykoronázásokat egyedivé teszi; beavató jellegű ugyanis minden magyar királykoronázás, a beavatás pedig a Szent Koronával történik. A napvágás során a már megkoronázott magyar apostoli király fellovagol egy dombra, amelyet a magyar vármegyék hordanak össze csak erre az alkalomra, teljes királyi díszben, minden ékességével, amelyek a legitimitást és a hatalmat biztosítják a számára.

Amikor felért a domb tetejére akkor Szent István kardjával a négy égtáj felé vág, amellyel jelképezi, hogy megvédi az országot minden fenyegetéstől. Nem is egyszerűen csak "vág" ezzel a karddal az uralkodó ekkor azonban, hanem kereszt formában vág, szinte rajzol azon a dombon, amely hivatott jelképezni magát a Szent Koronát is ekkor és az országot is egyszerre, melyen ekkor a felkent, megkoronázott magyar király a kereszt.

A képen ezeddig utolsó magyar apostoli királyunk Boldog IV. Károly napvágását láthatjuk - egy szentéletű király, amint éppen szakrális rítust végez.

2010. aug. 10.

2010. aug. 9.

Gróf Sigray Antal ivánci kegyúri temploma

Kevesen tudják talán, hogy a gróf Sigray Antal - akit méltán tisztelünk a két világháború közötti időszakban betöltött szerepéért (restaurációs kísérletekben való részvétel, ellenforradalmi tevékenység, stb.) - volt a kegyura az ivánci háromhajós templomnak, amely 1913-14-ben épült és amely alatt azonos nagyságú altemplom is van. A templom kegyuraként a mai napig "gróf Sigray Antal" van a tablókon megjelölve. A gróf adta az építéshez szükséges építőanyagokat, fizette a mesterembereket, a kétkézi munkát pedig az egyházközség hívei végezték el.

A templom tervezője Hendrich Antal műépítész, aki szecessziós stílusú templomot tervezett Sigray grófnak, sűrűn használva magyar és székely népművészeti elemeket is (Ebben némi hasonlóságot mutatva a Kós Károly tervezte zebegényi templommal, melyet éppen most állítottak helyre az eredeti elképzelések szerint).

A templom főhomlokzatán a Sigray család címere látható a családi jelmondatukkal: Candore et fidelitate - buzgósággal és hűséggel. Aki arra jár, ne hagyja ki, aki pedig még nem látta annak egy kis ízelítő lehet a fentebbi "blogbarát" kis montázs. [A fényképekért és az információkért köszönet Kaczmarski Balázsnak.]


2010. aug. 4.

Emléklap az ezeddig utolsó koronázásról


Az 1916-os koronázás emléklapja, 1917-ből. A lap négy sarkában a koronázás legfontosabb momentumai, amelyek a apostoli magyar király beiktatását, beavatását is jelölik, melyeket a koronázási ordo ír elő neki. Középen a királyi ékességek, alul pedig a trónörökös, Ottó koronaherceg.

[A képért köszönet vitéz Vörösváczky Csaba m.kir. csendőrzászlósnak. Egyúttal, ha valaki rendelkezik nagyobb méretben ezzel a képpel, kérjük jelezze.]

2010. júl. 31.

Mennyibe kerül a monarchia az angoloknak?


Kevesebbe - egy főre levetítve - mint elsőre talán gondolnánk. Az írás anyaportálunkon, a Regnum!-on olvasható itt.
Aki béna republikánus próbálkozást akar látni a hollandok esetében, az pedig kattintson ide.

2010. júl. 30.

Gróf Tisza István szobrának helyreállítására


Az aktuálpolitikában is szerencsésen felmerült, hogy talán el kellene felejteni, hogy a Parlament mellett Károlyi Mihály szobra éktelenkedik és a helyére oda kellene állítani gróf Tisza István szobrát. Az elképzelést mi is támogatjuk, de akár lehetne ott más szobra is, mondjuk Szent István királyé, ahogyan azt korábban felmerült. Mindegy, csak nem az országveszejtő vörös grófé, aki nagyobb ellenfélnek tekintette Ottó magyar trónörököst, mint Adolf Hitlert.

De hogyan nézett ki Tisza István gróf szobra és kik állították fel?

Az "őszirózsás forradalom" és az I. Magyar Népköztársaság áldozatának a szobrát a kormányzóság ideje alatt állították fel a Kossuth tér északi részén 1934-ben és Zala György alkotása volt. 1945 után - erősen a Magyar Kommunista Párt nyomására - bontották le. Újraállítása fontos szimbólum lehetne a jelen magyar társadalma számára, hiszen Tisza olyan dinasztiahű magyar politikus volt, aki ugyan szabadelvűnek (quasi; liberálisnak) vallotta magát, de értékelvűségével, vallásosságával manapság sokan mégis inkább konzervatív politikusnak akarják látni, vagy éppen láttatni. Kíváló újabb példa arra, hogy a magyar politikai elit jeles képviselői számára a dinasztiahűség és a hazafiság nagyon is egyszerre és együtt volt fontos. Tisza így búcsúztatta I. Ferenc József királyunkat; "Bennünket gyászbaborult lélekkel fog el annak a nagy űrnek sajgó tudata, amelyet távozásával maga után hagyott, de egyúttal lelkünk kegyeletének egész melegével fordul emlékezete felé. Legyen emléke áldott a jelen kor és a késő utókor előtt. Legyen élő tanulság és felemelő nemes példakép mindnyájunk előtt. Amíg magyar lesz e hazában, keresse fel azt a késő utókornak hálás kegyelete." .


2010. júl. 28.

Itt állunk, mi fiatal harcosok ...


Nyáron a vihar
Télen a fagy —
A Fudzsi lábához
rendezetten jöttünk.
Itt állunk, mi, fiatal harcosok,
Itt állunk, teljes fegyverzetben.
Az öreg Jamato tiszta szelleme
a fegyver, amit viselünk.
Szépen edzett kardunkon
megcsillan az ég színe.
Menjünk előre bátran
Pajzsunkkal előre!

El kell rejtenünk nagy bánatunkat
és eltitkolni nagy álmunkat —
Ennyire alacsonyra süllyedt földünkön
mindannyian döbbenettel állunk.
Jamato mely fia
állna csak így tétlenül,
miközben az ellenség megrohamozza
és beszennyezi földünket?

Jamato igazi szelleme
ifjaink vére,
akik annyira bártan lépdelnek előre
Pajzsunkkal előre!
Sisakunkon a büszke címer
mi ezt a pajzsot viseljük —
Hogy megvédjük szeretett császárunkat
az éjszaka viharaitól.

A pirkadat vörös csillogása
Harcosaink friss arcán
Ez a szín csillog
a Nagy Igazság zászlaján.
Az éjszaka sötét romlottságából
Mi, ragyogó ifjak kitörtünk,
hogy lovagiasan meneteljünk
Pajzsunkkal előre!

Tóth Andrea fordítása



Megjegyzés: A fenti szöveg a Tatenokai himnusza. A Tatenokai-t [magyarul:Pajzs Társaság] Jukio Misima hozta létre alapvetően jobboldali, fokozottan kombattáns monarchista szervezetként, legnagyobbrészt egyetemista fiatalokból, elsősorban a saját tanítványaiból. A szervezet 1968. október 5-én alakult meg és költő híres - meglehetősen jelképes - puccsa, illetve halála után nem sokkal fel is oszlott (1970. november). A mintegy 90 főt számláló társaság működése a szimbolikus politizálásnak szép modern példája, e mellett pedig a szellem és a politika helyes rangsorolására is értékes formát és tartalmat mutatott fel.

2010. júl. 27.

Öltözzünk megfelelően a nyáron!



Visszakaptunk egy kisebb adagot egy terjesztőtől a Királyságot! pólóból, így van néhány darab vissza, amelyet most ki szeretnénk szórni. A korábbi árból (2800 Ft) jelentőset engedve most csak 1800 Ft / db-ért áruljuk a pólókat (L); regnum.portalKUKACgmail.com

Nyár van és nincsen jelenleg semmi költőpénz? Nem akadály. Kínálj fel cserébe valamit és tiéd a póló - értékegyeztetéssel persze. Lényeg, hogy terjedjen az üzenet.

2010. júl. 21.

De szeretnék, de szeretnék Szent Istvánnal beszélni!

avagy munkát, kenyeret és - királyságot is.

Olyan világban élünk, amelyben származástól függetlenül lehet valaki filozófus, politikus, agysebész vagy akár a történelemtudományok doktora. Lehet széplélek is, aki panelházból vágyódik a nemesi életforma, egy kis kellem és úri tartás után, elmerengve a köznép lelki proletárrá süllyedésének drámáján. Ez a liberalizmus, ez az osztálytalanság, ez a liberté, égalité, fraternité, vagyis mindenkinek joga és lehetősége van annyira okosnak lenni, amennyire csak tud, csak épp tudjon megküzdeni a felülről jövő szellemi elnyomással.

Elméletileg tehát bárkiből lehet akárki, csak bírja. Ezért könnyen esik az ember abba a hibába, hogy nagy szavakra ragadtatja magát. Például ilyenre, hogy: felesleges a pórnép közt terjeszteni az eszmét – jelen esetben a monarchizmust-legitimizmust – mert úgy sem érti meg; de nem is kell neki.


Ezt, aki kimondja, nem realizálja igazán, hogy manapság nem munkás van meg nem-munkás, hanem a lélekben kell keresni a különbséget. Nincs nemesség, csak pénzarisztokrácia. Szegények vannak és gazdagok, nem nemesek és nemtelenek, polgárok és munkások. Lelkileg lehet valaki negatívan értve "munkás" – ahogy fentebb írtam, lelki proletár -, holott öt diplomája van és fordítva: gépelhet itt valaki monarchista kritikát úgy, hogy ősei között egy diplomás, egy nemes, de még csak egy polgár sem volt – pont ahogy én is teszem épp.

Le kell szögeznem: azt nem tagadom, hogy mindenkinek meg van a helye. Egy munkásembernek nem kell értenie feltétlen a politikához, ahogy egy nőnek sem. De nem szabad, hogy kasztrendszer alakuljon ki, hogy – a női politizálásból példát merítve - ne lehessenek Jeanne d’Arcok és Slachta Margitok, a maguk helyén és idejében.

Ez persze az aktív politizálás kérdése. És ha az aktív politizálást tekintjük, valóban nem kell, hogy mindenkinek joga legyen például szavazni. Ámde mi van a lelkekben! – és itt jött el tulajdonképpen az a forduló, ahol kifejthetem, feltárhatom azt az égető problémát, amit nekünk, monarchistáknak, illetve azok többségének kezelnünk kell – hiszen közöttünk is vannak bizonyosan olyanok, akik erre a problémára már régen rájöttek és azt orvosolnák, orvosolják is.

Ki a lelki proletár, az alsóbb rétegbe tartozó ember, vagy egyszerűség kedvéért és a klasszikus fogalmak szerinti szóhasználatot követve: a munkás? Mi az ő szerepe? És nekünk, akik a monarchizmust üdvösnek és jónak tartjuk, mit kell kezdenünk vele?

Biztos egyszerűbb azt mondani, amit még írásom elején vázoltam: a munkásnak nem kell értenie a politikához, a munkás - az csak tegye a dolgát. Azonban az ilyen ember elfelejti, hogy a munkás is gondolkodik. És hogy a munkásnak is van lelke, ami megmentésre szorul.

De hogy jönnek ide vallásos dimenziók?


Hiszem és vallom, hogy gondoskodni kell a munkásról – nem csak egzisztenciális, de szellemi tekintetben is. A tévedések poklot hozhatnak rájuk. És nekünk ezáltal felelősségünk van irántuk, ugyanis minden eszme tulajdonképpen az isteni igazságot hivatott a társadalomnak átadni és aszerint kialakítani állami szinten a nemzet életének kereteit. Így – persze csak amennyire az államnak lehetősége van rá, hiszen ez elsődlegesen az Egyház feladata -, biztosítania kell az egyén és az egyénekből felépülő társadalom erkölcsös, istenhívő életének kereteit. Alapot kell adnia a keresztény életnek, az államtól telhető legmagasabb ugródeszkát az üdvösség felé. Ez nem csak az egyén, de az állam érdeke is. És mi lenne erre leginkább hivatott, mi lehetne erre a legjobb példa, mint a monarchia. S ha már monarchia, kötelessége olyan monarchiának is lennie, mely valóban az isteni rendet képezi le a lehető legmagasabb szinten, amennyire csak tudja, biztosítva az isteni igazság érvényesülését az államban és a társadalomban, ezáltal pedig az egyén életében.

A társadalom összességébe tartozik bele a munkás rétege, és ez a társadalom munkás-egyénekből is áll. Ezért hát nem szabad mellőzni, elfeledni a munkást, a munkásságot.

Úgy veszem észre, hogy köreinkben – és elnézést, ha olyasvalakit kényszerítek ezáltal a velem való közösködésre, aki ezt nem szeretné – dívik egyfajta idegenkedés a munkás szótól, vagy maguktól a munkásoktól. Mintha ez a jelző vagy főnév egyet jelentene a baloldalisággal!

Valóban, baloldali mozgalmak kezdték el hatalmukat a munkásságra építeni, kezdték el téríteni úgymond ezt a réteget. És akkor? A munkások máris fertőzöttek lesznek, csak kommunisták lehetnek, jobb karanténba zárni őket, a nem-gondolkodás sivárságába taszítani és remegni a trónuson, fel ne tudja heccelni őket az ellenséges világhatalom?

- hát nem pont ez ellen a kép ellen küzdünk mi magunk, a monarchisták?


Azt mondom, fel kell vennünk a kesztyűt és igenis használnunk a munkás szót, igenis szólni ehhez a réteghez És nem azért, mert populista pártokraták vagyunk; nem azért, mert el akarjuk adni a monarchizmust valamiféle vörös ál-mázba csomagolva, hogy a leginkább a Kádár-korban sikeres Mari néninek is tetsszen. Egyszerűen csak ki kell törnünk ebből a szűk intellektuális körből és le kell végre lepleznünk a munkás-mumust: használni a kifejezést, nem rögtön baloldalinak bélyegezni azt, aki használja (ezt máshogy kéne bizonyítani), és valóban a magunkévá tenni azt a gondolatot, miszerint a munkásról is gondoskodni kell, és még ha politikai aktivitásában nem is fejezheti ki királyhűségét és szilárd keresztény erkölcsiségét, valamint az ebből fakadó véleményét, mindenképp ez kell, hogy éljen a szívében.

Ne engedjük hát, hogy a baloldal kisajátítsa a munkásokat, vagy bármely más társadalmi réteget! Ha mi nem érünk el hozzájuk, majd más elér, és majd más magához csábítja őket, ahogy tette rég és nem is olyan rég. Nekik is fel kell kínálni a színtiszta isteni igazságot, vagy a sátán kínálja majd fel magát. Mert szólhat még így a dal: „De szeretnék, de szeretnék Szent Istvánnal beszélni!” és eljöhet a kor, amikor a plakátokon ez a felirat díszeleg majd: Munkát, kenyeret és igaz keresztény apostoli királyságot!