A legitimisták és szabad királyválasztók közjogi polémiája

Szabó Gábor írása anyaportálunkon, a Regnum!-on olvasható.


"Alkotmányunk értelmében a királyi méltóság egyedül és kizárólag csak a legközelebbi jogszerű trónvárományost illeti, s ezzel szemben bárkinek,- akár valamelyik törvényszerinti, de távolabbi trónvárományosnak, akár egy idegen uralkodócsalád tagjának vagy bármely más előkelő idegennek, akár egy magyar főurnak, pártvezérnek vagy néptribunnak királylyá választása-amig az alkotmányszerű törvényhozás másképp nem rendelkezik-egyazon jogalappal bír, illetőleg egyaránt nélkülöz minden jogalapot, s csupán az ősi alkotmányos jogrenddel szakító hatalmi aktusként- államcsínyként- mérlegelhető". - Prof. Molnár Kálmán.

Szent Koronánk - ahogyan eddig még nem ismertük

Ki tudta azt, hogy II. Mátyás királyunk milyen sokat tett azért, hogy a Szentkorona-tan a nemzeti identitásunk egyik fontos része legyen? Csak sejtjük, hogy nagyon kevesen. Ezért is érdemes elolvasni Kees Teszelszky magyar származású, holland történész Az ismeretlen korona című könyvét, amelyről Szabó Gábor írt recenziót anyaportálunkon a Regnum!-on. A szerzőnek nagyon tetszett, így joggal merjük ajánlani. Aki pedig gyönyörködni akar Mária Terézia koronázási hitlevelében, az kattintson ide. Ahogyan korábban valaki megfogalmazta; a királyságpártiság feltételez egyfajta kifinomult esztétikai érzéket is.

Gyalázat és a nemzeti egység reménye - ajánlók

Korábban itt a blogon is komoly megdöbbenést és vitát váltott ki a budai Királyi Várpalota rombolásával kapcsolatos videó, ezért a témára visszatértünk egy nagyobb lélegzetű írással, amelynek egy másik verziója a Konzervatóriumon is megjelent. Antall György egy másik írásával a hasonlóan szerencsétlen sorsú francia nekropoliszról, a Saint Denis apátságról is megemlékezik. A királyszobraink eltűnéséről Gerhát Petra írt egy remek anyagot, amellyel debütált is a Regnum!-on. Végül egy újabb Szabó Gábor írást ajánlok mindenkinek a figyelmébe, amely az ifjabbik Andrássy Gyula gróf nevéhez fűzhető legendás miskolci beszéddel foglalkozik bővebben.

Kommentelni - mint mindig - itt is és odaát is lehet.