A cella bölcsessége - Carl Schmitt meditációja a fogsága kapcsán

Carl Schmitt egy kevésbé ismert oldalát mutatja be azaz írása, amely magyarul most jelent meg nemrég először, Techet Péter fordításában az Attraktor kiadónál Ex captivitate salus kötetben. Anyaportálunk, a Regnum! a fordító és a kiadó személyes engedélyével közöl egy írást, amely jól mutatja Schmitt bölcseleti-meditatív oldalát.

"Kit tudok ellenségemként elismerni? Minden bizonnyal olyasvalakit, aki képes engem megkérdőjelezni. Amennyiben is én őt ellenségként ismerem el, azt ismerem el, hogy ő képes engem megkérdőjelezni, kérdőre vonni. És ki tud engem igazából megkérdőjelezni? Csak én magam lehetek erre képes. Vagy önnön testvérem. Igen, ő az. A Másik a testvérem. A Másik a testvéremnek bizonyul, a testvér pedig az ellenségemnek. Ádámnak és Évának két fia volt, Káin és Ábel. Így kezdődik az emberiség története. Így néz ki minden dolgok atyja. Ez az a dialektikus feszültség, amely mozgásban tartja a világtörténelmet – és a világtörténelemnek még nincs vége."

A királyság menő! - Monarchista és republikánus sztárok

Az ausztrálokat sújtó kis munkáspárti-republikánus sokk-politika (Ausztrália legyen köztársaság, brrrr) ara késztetett minket, hogy szétnézzünk a modern társadalmakban oly emblematikus sztárok között, hogy ők vajon monarchisták vagy republikánusok? Érdekes eredmények születtek, néhányat megosztunk most itt mindenkivel.

A Gladiátor blockbusterből, nem olyan rég pedig Robin Hoodból is ismert Russel Crowe például monarchista és a monarchia szerinte jó dolog. Ennek a republikánusok nem annyira örülnek persze, de mi igen.

Paul McCartney a Brit Birodalom lovagja, természetesen és nagyon magától értetődően monarchista. Nem is gondoltunk mást egyébként az úriemberről, hiszen gyermekkorában a Beatles előtt hazafias dolgozatot írt a királynő megkoronázásáról, ami egyáltalán nem esett nehezére.

A Harry Potterként elhíresült Daniel Radcliffe azonban masszívan a monarchia ellen ágál. Inverzben vagy bevallottan is republikánus a fiatalember. Itt az ideje hát más szemmel nézni a Harry Potter filmeket...

A Mr. Beant is alakító Rowan Attkinson azonban megint csak azt mondja, hogy a monarchia jó dolog. Lakonikusan nyilatkozik erről persze, az ember úgy érzi, hogy szinte összenőtt vele. Ez persze nem baj, hiszen akkor lenne rossz, ha elválasztanák tőle.



[Köszönet Kaczmarski Balázsnak.]

A császár és király városa

Bad Ischlről, a Kaiserstadtról Vass Dániel beszámolója anyaportálunkon, a Regnum!-on olvasható.

Miért vagyok monarchista? - Tony Abbott vallomása

Tony Abbott konzervatív liberális, leginkább jobbközép politikus racionális aktuálpolitikai érvelése hallható a videón a monarchia intézménye mellett, amelyet néhány napja mondott el az aktuális választási kampányban. Az ausztrál választásokon ugyanis évek óta most újra felvetették, hogy államformát kell cserélnie a földrésznyi országnak - a Munkáspárt részéről. Amikor ezt írjuk éppen Abotték még harcban állnak a Gillard vezette Munkáspárttal a parlamenti többségért, reméljük összejön nekik és marad a monarchikus államforma is az országban.

Ki hozta haza a Szent Jobbot több száz éves távolléte után Magyarországra?

I. Mária Terézia uralkodónőnk volt 1771-ben, aki I. Lipót királyunk után személyes ügynek tartotta szinte, hogy Szent István talán leghíresebb ereklyéjét visszaszerezze a raguzai domonkosoktól, akik egyébként nagy tisztelettel őrizték azt. Szirtes Zsófia dokumentumokkal bőven ellátott írása itt olvasható.

Szent István napján - tiszta szívvel, tiszta lélekkel

Szent István napi címeres napkoszorú búzából (Monostorapáti, 2010)

Szent Jobb-körmenet a Királyi Várban (1932)

Szent István király napja (1941)

Menjünk el mi is a Szent Jobb körmenetre idén is!

Grundolni egy ausztrál köztársaságot ...de kinek?

Plátói kérdés lesz ez, mint egy reménytelen szerelmesé a hőn óhajtott hölgyhöz, akitől már tudja előre a visszautasítást, de mégis meg kell kérdeznie; miért van az, hogy mindig a baloldal tolja a szekerét a köztársaságnak? Mostanában Ausztráliában a munkáspárti kormányfője Julia Gillard jelentette ezt be, aki vagy valamit nagyon tud, vagy azt akarja, hogy a pártja veszítse el a választásokat. Ausztráliát ugyanis már egyszer heccelték ezzel a kérdéssel tizenegy éve és akkor azt mondta, hogy kösz, de nem. Gillard, most elővette ezt a kártyát újra, ami biztosan bombasztikus hír a konzervatív-liberális ellenfelek ellen, de azért nem egy tuti recept nyerésre. Az érvelése azonban elgondolkodtató; II. Erszébet királynőhöz ragaszkodnak az ausztrálok, kedvelik őt, ezért csak a királynő halála után vezetné be a köztársaságot - ha kell, ha nem. Gillard egy élő királynővel mégsem mer szembe menni, ennyit a republikánus korrektségről tőmondatokban.

Ha meghalt a királynő, éljen a köztársaság? Valahogyan így.

Nyaktiló híján, várakozzunk az idős uralkodó halálára. Az izléstelen politikai terv mögött nincsen semmilyen számítás, csak annyi, hogy hagyományos baloldali értékeket (népuralmiság) hagyományos baloldali politikai menetrendben végezné el Gillard asszony; a népért, de a nép véleménye nélkül. Gillard eldöntené egy személyben, hogy ez kell a népnek és akkor ez is lesz. A monarchia régi, a monarchia avitt, a monarchia nem kell egyszerűen.

Vagy inkább menjen az, aki szerint azon kell változtatni, ami működik? Szerintünk igen. Mert a baloldalnak és a köztársaságnak egyszerűen ilyen a természete, de nem kell a rossz stílust követni mindenképpen.

Augusztus 15: Assumptio Beatae Mariae Virginis

Ily módon a fenséges

Istenanya, aki öröktől fogva titokzatos módon egyesült Jézus
Krisztussal, az előre rendeltség egy és ugyanazon elhatározásában,
szeplőtelen az ő fogantatásában, egészen szűz istenanyaságában,
annak az isteni Megváltónak nemeslelkű Társa, aki teljes
egészében legyőzte a bűnt és annak következményeit, a
legvégén, kiváltságainak legfőbb koronájaként, elnyerte a sír
romlásától való mentességet, valamint, hogy a halál legyőzése
után, Fiához hasonlóan, felvétessen testben és lélekben a
mennyei dicsőségbe, ahol Királynőként tündöklik Fiának, a
századok halhatatlan Királyának, jobbján.



Ezért is, miután

többször is kitartóan Istenhez könyörögtünk, és kértük az
Igazság Lelkének világosságát, Isten dicsőségére, aki, hogy
Fiát, a századok halhatatlan Királyát és a bűn legyőzőjét,
megtisztelje, Szűz Máriát különleges jóakaratával halmozta el,
valamint az Istenanya nagyobb dicsőségére és az egész egyház
örömére és örvendezésére, a mi Urunk Jézus Krisztus, Szent
Péter és Pál apostolok és a mi magunk tekintélyével,
kihirdetjük, kinyilvánítjuk és meghatározzuk, mint Istentől
kinyilatkoztatott dogmát, hogy: a szeplőtelen Istenanya, mindenkor
Szűz Mária, földi élete befejeztével, felvétetett a mennyei
dicsőségbe lélekben és testben.

A.M.D.G.

{XII. Piusz: Munificentissimus Deus}

Amikor a Nap a legmagasabban jár - Magyarország tetején

Mi az a napvágás?

Ez egy speciális fázisa a magyar királykoronázási ordo-nak, ami minden jel szerint a magyar királykoronázások során mindig megvolt, mint kötelező elem, de nem mindig tartották meg. A lényege pontosan abból ered, ami a magyar királykoronázásokat egyedivé teszi; beavató jellegű ugyanis minden magyar királykoronázás, a beavatás pedig a Szent Koronával történik. A napvágás során a már megkoronázott magyar apostoli király fellovagol egy dombra, amelyet a magyar vármegyék hordanak össze csak erre az alkalomra, teljes királyi díszben, minden ékességével, amelyek a legitimitást és a hatalmat biztosítják a számára.

Amikor felért a domb tetejére akkor Szent István kardjával a négy égtáj felé vág, amellyel jelképezi, hogy megvédi az országot minden fenyegetéstől. Nem is egyszerűen csak "vág" ezzel a karddal az uralkodó ekkor azonban, hanem kereszt formában vág, szinte rajzol azon a dombon, amely hivatott jelképezni magát a Szent Koronát is ekkor és az országot is egyszerre, melyen ekkor a felkent, megkoronázott magyar király a kereszt.

A képen ezeddig utolsó magyar apostoli királyunk Boldog IV. Károly napvágását láthatjuk - egy szentéletű király, amint éppen szakrális rítust végez.

Budapest, Budapest you are beautiful (1938)

A Szentkorona-tan csontosodása?

Jó könyvről egyszer kevés szólni. Ezért most másodszor is szólunk, kicsit máshogyan. Anyaportálunkon, a Regnum!-on olvasható Pánczél Hegedűs János észrevételei Kees Teszelszky könyvéről.

Gróf Sigray Antal ivánci kegyúri temploma

Kevesen tudják talán, hogy a gróf Sigray Antal - akit méltán tisztelünk a két világháború közötti időszakban betöltött szerepéért (restaurációs kísérletekben való részvétel, ellenforradalmi tevékenység, stb.) - volt a kegyura az ivánci háromhajós templomnak, amely 1913-14-ben épült és amely alatt azonos nagyságú altemplom is van. A templom kegyuraként a mai napig "gróf Sigray Antal" van a tablókon megjelölve. A gróf adta az építéshez szükséges építőanyagokat, fizette a mesterembereket, a kétkézi munkát pedig az egyházközség hívei végezték el.

A templom tervezője Hendrich Antal műépítész, aki szecessziós stílusú templomot tervezett Sigray grófnak, sűrűn használva magyar és székely népművészeti elemeket is (Ebben némi hasonlóságot mutatva a Kós Károly tervezte zebegényi templommal, melyet éppen most állítottak helyre az eredeti elképzelések szerint).

A templom főhomlokzatán a Sigray család címere látható a családi jelmondatukkal: Candore et fidelitate - buzgósággal és hűséggel. Aki arra jár, ne hagyja ki, aki pedig még nem látta annak egy kis ízelítő lehet a fentebbi "blogbarát" kis montázs. [A fényképekért és az információkért köszönet Kaczmarski Balázsnak.]

Emléklap az ezeddig utolsó koronázásról

Az 1916-os koronázás emléklapja, 1917-ből. A lap négy sarkában a koronázás legfontosabb momentumai, amelyek a apostoli magyar király beiktatását, beavatását is jelölik, melyeket a koronázási ordo ír elő neki. Középen a királyi ékességek, alul pedig a trónörökös, Ottó koronaherceg.

[A képért köszönet vitéz Vörösváczky Csaba m.kir. csendőrzászlósnak. Egyúttal, ha valaki rendelkezik nagyobb méretben ezzel a képpel, kérjük jelezze.]