Dessewffy Aurél gróf emlékezete

Dessewffy Aurél gróf (1808-1842.)

"Kétes úton jártál, kevesektől értve, s ha célod / Nagy vala, elfedezé azt kor előtti halál. / Díjzatlan ha jeles, meg nem büntetve ha vétkes, / Élve, temetve talány hagytad el a honi tért. / Nem veszténk-e nagyot? kérdjük most aggva magunkban, / S a szent nemzetiség angyala súgja: Igen."

Vörösmarty Mihály: Dessewffy Aurél.

"Tinektek, ugy látszik, Éjszakamerika van fejetekben. Ott igen is a foederatio actája által némelly és épen a legfontosabb tárgyak az egyes statusokra vannak bízva, és kivéve a középponti törvényhozás befolyása alól. Ilyen p. o. a rabszolgaság kérdése, melly felett a congressusnak határozni nem szabad, nehogy a rabszolgát tartó, kisebbséget képező statusok a másik rész által leszavaztassanak. De itt elfelejtitek a legfontosabb különbségeket. Az első különbség az: hogy Amerika respublika, hol az eredeti pactum conventumok foglalják magukban kivétel gyanánt e feltételeket; mi pedig Monarchiában élünk, hol az alaptörvények törvényhozást a fejedelem hozzájárulása nélkül nem ismernek; itt a status és törvényhozás egysége a fő eszme, annak megtartása a főfeladás; itt nem lehet félni, hogy egy megyei érdek a másikat elnyomja az országgyülésen, mert ott van egy neutralis kiegyenlítő hatalom, a korona, mellynek hatóságát Amerikában a praesidens vetója felette gyarlón pótólja." [Kiemelés tőlem. - P.A.]

Törvényhozás és a megyei hatóság viszonyai. - Honoratiorok.

X.Y.Z. könyv. Pest, 1841. 8. p.

"Nálunk Magyarországban jelenleg a politikai eszmék így állanak egymás ellenében: népszerű és nem népszerű eszmék. Ez a népszerűség vagy népszerűtlenség teljességgel nem mértéke az eszmék helyes vagy helytelen voltának; mert a történetek évkönyvei bizonyitják: hogy ugyanazon népeknél, ugyanazon körülményekben a legkülönbözőbb eszmék, vélemények s politikai rendszerek voltak felváltva, népszerűk és népszerűtlenek, az igazság pedig ugyanazon körülmények közt csak egy lehet. Jelenleg Magyarországban népszerű azon politikai iskola, mellyet kat exochen a mozgalom pártjának lehet nevezni: népszerűtlen az, melly e mozgalmat mérsékleni, a törvényes formákhoz kötni, bizonyos elveket tiszteletben tartani, s haladásunkat a rögtönzés veszélyeitől megőrizni ohajtja."

Névtelenség.

X.Y.Z. könyv. Pest, 1841. 15. p.

"A megváltási kérdés jövőjének alig árthatott volna többet valami, mint a szabadföld körüli agitatio. Ez által hamis irány adatott az egésznek, megszünt hideg megfontolás kérdése lenni s általvitetett az ábrándozások országába."

Megváltási prolegomenák. II. Szabad föld.

X.Y.Z. könyv. Pest, 1841. 29. p.

"És az agitatori hivatás gyakorlatában nincs hiba, melly magát hamarább és keserűbben megboszúlná, mint a pietásnak hiánya az idősebbek, a multnak hagyományai, emberei s intézetei iránt. Az erős lelkü férfiúnak azon öntudata, melly nem engedi kétkedni: hogy személyében új évkor kezdődik, hogy előtte csak balgák és tudatlanok léteztek, s büszkén ignorálva a historiát, öntetteiben szemléli a nemzeti dicsőség elindulási pontját; nemtelen keblekben hideg individualismussá fajul, métely gyanánt terjed emberről emberre, okosnak és oktalannak egyiránt lészen birtokává: s szövetkezvén legaljasabb indulataikkal, csak hamar magunk ellen fordúl, s leront minden oltárt, kivevén azt: mellyre önmagát emeli fel az ön szeretetét."

Pesti Hirlap és Kelet népe közti vitály. Négy czikkben. I.

X.Y.Z. könyv. Pest, 1841. 45. p.

"Ezekhez képest nyiltan kimondjuk, és röviden akarjuk megmutatni, hogy azon rosz, mellyet a Kelet népe a Pesti Hirlapban lát, nem képzelet, nem rémkép. A szükségesnél sötétebb volt igenis a szinezet, mellyben gróf Széchenyi vádait kifejezé; az erősségek, miket eléhozott, czáfolást engednek; hibás a mező, melly a megtámadásra választatott; a vész, mellyel fenyeget, korán sem áll oly közel, mint azt jósolja, s az orvosság talán egyszerűbb, mint sejdíti: de maga a vád, - igy vagyunk meggyőződve, - a fő dologban igazságos, s a kártékony hatás, melly bépanaszoltatott, nem hiú félelem, de szomorú valóság. És ez vélekedésünk szerint néhány egyszerű észrevételből kiviláglik."

Pesti Hirlap és Kelet népe közti vitály. Négy czikkben. II.

X.Y.Z. könyv. Pest, 1841. 51. p.

"Már többször érinté a Világ rövid szavakban azon rendszerített piszkolódást, mellyet egyik collegánk külföldi czikkeiben némelly idegen országlószékek ellen, jobb ügyhöz méltó álhatatossággal folytat. A francziák királyának Lajos-Fülöpnek jut leggyakrabban az a becsület, ezen szutyongatások tárgyaul választatni, s a Hirlap 73. számában található párisi (?) levél nem első példája a legmérgesebb gúnyiratok s legtúlzóbb franczia újságok szemétjéből mesterségesen összerakott mosaicnak, melly a magyar olvasónak a franczia állapotok hű képe gyanánt mutattatik be."

Külpolitika és hazafiság viszonyai.

X.Y.Z. könyv. Pest, 1841. 85. p.

"Az egyházi javak Magyarországban kétféle eredetűek: vagy királyi adománylevelek, vagy magános személyek adakozásai által jutottak a cath. egyház és egyháziak birtokába. Ha a koronás fejedelem, alkotmányos jogánál fogva, magánosaknak adta volna a kérdéses javakat, azok a nemzetség magvaszakadtával visszaszállottak volna a koronára: az egyháznak szentelt adománylevelekben nincs fentartva semmi tulajdoni jog, sőt több esetben világosan ki van mondva az ellenkező, s az adomány rendeltetése, t.i. a cathol. vallás és isteni tisztelet fentartása, egyenesen ki van fejezve. A közállomány feje által s annak nevében adott ajándék nem választható el azon feltételektől, mellyekhez kötve van. [...] Ha igaz is, hogy többet tehettek volna s tehetnének némellyek, de más részről még igazabb, hogy még a legújabb időkben is igen számosan a cathol. egyház tagjai közül vagyonukkal úgy bántak, hogy az őket rosszaló világiak nagy része bátran önkebelébe nyúlhat, s visszaveendi kárhoztató itéletét. - De bár hogy legyenek ezek, illy tekintetek a sajátjog megsértését soha nem igazolják. Mihelyt egyszer valakit tulajdonától megfoszthatni azért, mert azt nem úgy használja mint mi jónak látjuk, megszünt a sajáti jognak minden bátorsága. Ha azért lehet elvenni a nagyváradi vagy csanádi püspöktül javaintak felét, mert mi azt más üdvös czélra akarnók fordítani, úgy A. herczeg, B. gróf, C. báró, D. nemes, E. banquier és F. nagykereskedő sincs hasonló próbatét ellen biztosítva."

Papi jószágok.

X.Y.Z. könyv. Pest, 1841. 93. & 100. pp.

"Másik botlása a szerzőnek; feledni: hogy Magyarországban a kitünő többség catholicus. Ha a nemzetiséget s azzal összekötött szent érdekeket tenyésztetni akarjuk: nélkülözhető-é ezen cathol. többség közremunkálása? és ha nem, úgy használunk-é a nemzetiség ügyének, mikor azt főkép protestans érdek gyanánt tüntetjük fel?"

Protestantismus, magyarismus, slavismus.

X.Y.Z. könyv. Pest, 1841. 107. p.

"Mi mindig bámultuk, mikép lehet csak egy szóval is védni, és, a mi a több, sok helyen tettleg tűrni olly visszaélést, melly ha következésiben bővebben kifejlendik, helyhatósági rendszerünket természetéből egészen kiforgatja. Ha 150 tanulónak, vagy a vásárra begyülő sokaságnak szabad egy megyei gyülés felett uralkodni, miért nem volna szabad egy pénzes urfinak felfogadni 500 máramarosi oláh nemes embert, s azok segedelmével Ugocsa, Beregh, és Szabolcs megyékben restaurálni, követet választani és utasítást adni? Ez egy szikrát sem lenne törvénytelenebb, mint az, mi némelly megyékben, csakhogy kevésbé szembeszökőleg, minden órán történik. A vállalatot 10,000 forinttal eszközölhetőnek tartjuk, és úgy hiszszük, hogy sok üdvös eszmének, p.o. a szathmári 12 pontnak, az egész országban rögtöni valósítására alig lehetne czélirányosabb tacticát feltalálni."

Vidékiek megyei gyűléseken.

X.Y.Z. könyv. Pest, 1841. 116-117. pp.

"Ám tessék ezentúl is ránk fogni a tespedési irányt, s a feudalis oppositio orgánjának elnevezni lapunkat; feleletünk annak jövendőjében fekszik, s erre bátran utalunk mind azok irányában, kik semmi mester szavára nem esküsznek, hanem önszemekkel szeretnek látni s önbelátásuk szerint itélni. Semmi sem lehet tőlünk távolabb, mint azt, mi a nemzet életében 15 év óta történt, megsemmítni akarni. Nem hiszszük ugyan, hogy ezen idő alaptt semmit el nem hibáztunk, semmiben nem tévelyegtünk volna; de e botlásokat véleményünk szerint tanuság gyanánt kell csak használni jövendőre nézve, nem ürügyeül a visszalépésnek."

Időszaki sajtó hivatása.

X.Y.Z. könyv. Pest, 1841. 126. p.

[A Pesti Hírlap programjának részletezése után. - P. A.] "És mind ezek ,vox populi vox dei' motto mellett, világrázó eszmék gyanánt, örök jog és igazság nevében, "la bourse ou la vie" hangulaton, ugyanazon tábornak különböző szegleteiből, félrenemismerhető összefüggésben és egymásutánnal, még pedig mindig úgy, hogy azoknak, kik ezeket egyszerre és tüstént elfogadni vonakodnak, légyen az ő hitük szerint, mert ők megérettek, és könnyűknek találtattak, s ők nem egyebek, mint embertársaik szent jogainak eltipróji."

Megyék állása.

X.Y.Z. könyv. Pest, 1841. 144-145. pp.

"Ismerem az állás töviseit, miknek kitéve vagyok, midőn az itt kimondott nézetek organumává tettem magamat. Jobbrul s balrul, mögöttem s előttem hallom zúgni a szörnyű szót, hogy ,kormányember' vagyok. Én pedig egyenesen kimondom, hogy igen is ,kormányember' vagyok. Vagyok pedig kormány embere a szónak azon értelmében, hogy kárhoztatok minden működést, minden elvet, mellyek törvényes és hathatós kormányzást lehetetlenítenek; mert meggyőződésem szerint hathatós, és nem nominalis kormányra van szüksége a nemzeteknek, hogy boldogúljanak, statusemberekre és nem prokátorokra, hogy nagyok és erősek legyenek. De mindenek előtt és felett magyar vagyok, fia ezen szeretett hazának; minden egyébnél fontosabb előttem ezen országnak boldogsága és érdekeinek, nemzetiség s alkotmány alapján kifejlése."

Nyilatkozat és igazolás.

X.Y.Z. könyv. Pest, 1841. 170-171. pp.

További információk Dessewffy grófról a Regnum! Portálon, a Konzervatív Tea-körön illetve a Konzervatóriumon.

Royalista a tévében

Egy igen régi írásunkban emlegettünk egy Wolverine-(Rozsomák)szerű monarchistát, aki humorral és nagy lendülettel adja elő véleményét. Most, hogy újra néztem a bejegyzéseket, rákerestem a videóra, és meg is találtam, így meg is oszthatom a kedves olvasókkal. Egy teljes fordítást persze szívesen veszünk.

Még egyszer Párizsban

Így az ősz utolsó és a tél első perceiben térjünk vissza egy gondolat erejéig a francia főváros egy érdekességéhez. Az úgy volt, hogy ezt a nagyon francia videót görgette elém a Facebook, amelyben ha semmi más nem is érdekes, az utcanév megadása mindenképp az, és ez engem rögtön a város on-line meglátogatására vett rá, ahol is a rue de Montorgueil-en virtuálisan battyogva ez a kép tárult elém:

Magyarország királynéja passzázs.

Nos, ezt nem hagyhattam annyiban, a valóságban is fel kellett térképeznem a helyet.

A rue de Montorgueil felől.

A passzázs másik oldala a rue Montmartre felől.

A Google Maps-en még nincsen ott a bejárat melletti vörös, kissé zavaros, elütési hibákat is tartalmazó információs tábla, így már csak ezért is érdemes volt ellátogatni. Először én rögtön a mártírsorsú Mária Antónia királynénkra gondoltam, de mint kiderült, egész másról van szó, bár hozzá is köze van a történetnek. A következőt írja a tábla:

"Párizs története - Magyarország királynéja passzázs. Királynévíz [ez az eau de la reine de Hongrie] és az azonos nevű párizsi átjáró. Jacques Hillairet az izgalmas Párizs utcáinak történelmi lexikonában (Paris, Editions de Minuit, 1963.) megemlít egy kicsiny átjáról az első kerületben, a Magyarország királynéja passzázst, mely a rue de Montorgueil 17 alatt kezdődik és a rue Montmartre 16. szám alatt van vége. Nem valószínű, hogy 45 méteres hosszúsága tette hírnevessé. Itt a neve lehet érdekes még számunkra. 

>>Magánátjáró, éjszaka zárva. 1700 körül készült el. Nemzeti tulajdonként 1797-ben adták el, azzal a feltétellel, hogy nyitva marad a nagyközönség számára, 1792 és 1806 közt Egyenlőség passzázs volt a neve. A forradalom előtt egy piaci eladó, Julie Bécheur lakta, aki Mária Antónia királynének adta át a piaci asszonyok egy petícióját. A királyné szívélyesen fogadta őt és észrevette, hogy Julie hasonlít Magyarország királynőjére [a franciában a két forma azonos], Mária Teréziára. Elvtársai csúfolódásból adták neki ezt a nevet, és ráragadt. Mária Antónia jóakaratú fogadtatása Julie Bécheur-ben loyalista érzelmeket keltett, ezek túlzott megnyilvánulása miatt a forradalom alatt lefejezték. A passzázs tulajdonosával is ez történt.<<

Íme, ezt olvassuk a könyvben. Ám egy könyv végi függelékben az író finomított ezen a kategorikus állításon. >> Bizonyos történészek számára ez azonban csak részben igaz, Julie Bécheur, a Nagypiac [a szomszédos la Halle] leggazdagabb gyümölcsárusa volt, 1776-ban meghalt (250.000 frank vagyont hagyva maga után). Szerintük a passzázs egy itteni királynévíz-tárolóról kapta a nevét, mely rozmaringszesz alapú parfüm használata igen elterjedt volt a XVII-XVIII. században.<< (cf. Codex, 1866.)

Szeretnénk, hogy valamely kolléga, avagy valamely párizsi helytörténész tisztába tenné ezt a kérdést. [sic!]

Claude CABANIS"

Nos, be kell vallanom, ennél szürreálisabb infótábla-szöveget még nem láttam, ahol a történész úr az utolsó mondatban felkéri a kollégákat a kérdés továbbtanulmányozására, mintha neki többre már ideje nem lenne. Mindenesetre itt van ez a két - nem teljesen eltérő - verzió, mindenki válogasson kedvére (gondolom mondanom sem kell, hogy melyik a mi kedvencünk), és ha bármi további információ felmerül a helyszínnel , vagy akár a rendhagyó ismeretterjesztési stílussal kapcsolatban, a kommentekben várjuk az információkat. 

Christus Vincit! Christus Regnat! Christus Imperat!

"Tehát a nemzetek kormányzói ne vonakodjanak odahatni, hogy úgy ők maguk, mint népeik Krisztus, a Király iránt a tisztelet és a hódolat nyilvános adóját leróják, ha azt akarják, hogy csorbítatlan tekintéllyel fejleszthessék és növelhessék hazájuk javát és boldogulását. Mert amit pápaságunk kezdetén a tekintély és közhatalom tiszteletének meggyengüléséről írtunk, az a mai időkre nagyon is ráillik: «Miután Istent és Jézus Krisztust a törvényekből és a közéletből kizárták, s a tekintélyt már nem Istentől, hanem az emberektől származtatják; magának a tekintélynek alapjai rendültek meg, mert elvonták az alapokat, amiért egyeseknek joguk van parancsolni, másoknak kötelességük engedelmeskedni. Így szükségképpen megingott az egész emberi társadalom, amely nem nyugodott többé szilárd pilléreken». (Enc. Ubi arcano.)

Pedig ha az emberek a magán- és a közéletben elismerik Krisztus királyi tekintélyét, hihetetlen előnyök háramlanak a polgári társadalomra: a valódi szabadság, a fegyelem és higgadtság, a megértés és béke. Krisztusnak királyi méltósága a fejedelmek és kormányok emberi tekintélyét megszenteli, a polgárok kötelességérzetét és engedelmességét pedig megnemesíti. Szent Pál apostol, bár csak az asszonyoknak és szolgáknak parancsolta, hogy férjeikben és uraikban Krisztust tiszteljék, mégis úgy intette őket, hogy ezeknek nem mint embereknek engedelmeskedjenek, hanem mint Krisztus helytartóinak, mert a Krisztus vérével megváltott emberekhez másképp nem illik, hogy embereket szolgáljanak: „Nagy áron vétettetek meg, ne legyetek azért emberek rabszolgái.” (1 Kor 7,23) S ha a fejedelmek és a törvényes közhatóságok majd azt a meggyőződést vallják, hogy nem annyira a saját jogukon, mint inkább Krisztus megbízásából és nevében kormányoznak, könnyen elgondolható, mily szentül és bölcsen használják majd a hatalmat, s ennyire számolnak a közjóval és alattvalóik emberi méltóságával. Ennek következtében fölvirul és megszilárdul a béke és a rend; megszűnik a lázadások oka, mert ha a polgár a fejedelemben és az állami közhatóságokban magához hasonló, sőt bizonyos tekintetben méltatlan és gáncsolható embereket lát is, mégsem szegül ellenük, mert bennük Krisztusnak, az Istenembernek képviselőit és tekintélyének hordozóját nézi. Azután a megértés és béke szempontjából is fontos, hogy minél nagyobb egy ország s minél inkább átkarolja az egész emberiséget, az emberek annál jobban öntudatára ébrednek ama közösség fontosságának, amely őket egybefűzi. S a közösség tudata megelőzi és megakadályozza a gyakori összeütközéseket vagy legalább enyhíti és tompítja azok élét."

XI. Pius pápa Quas Primas... kezdetű enciklikájából.

Áldott Krisztus Király ünnepét kívánunk minden kedves olvasónknak!

Királyságot!

Boldog IV. Károly

Ma van Károly királyunk ünnepnapja a Katolikus Egyházban, méghozzá rendhagyóan nem égi születésnapján, hanem Zitával kötött házasságának évfordulóján, jelezvén azt, hogy mennyire fontosak voltak egymásnak életük során. Emlékezzünk mi is örökségére, kérjük közbenjárását Urunknál, Jézus Krisztusnál, hogy hazánk újra rátaláljon önmagára, valamint fejezzük ki iránta érzett tiszteletünket az évente, restaurációs kísérletének emlékére megtartott Károly-misén, mely idén ezen a héten szombaton lesz a Cirák és Dénesfa közti Károly-kápolnában.

"Most egymást kell kölcsönösen az égbe vezetnünk!"

Beate Carole, ora pro nobis!

Interjú szerkesztőtársunkkal, Bérces Ádámmal

a lengyel monarchisták honlapján. Akinek megy a nyelv, ajánljuk, mint már a jó múltkor is tettük, lengyel testvéreink oldalát, melyet igen elegánsra hoztak össze, mind tartalom, mind forma tekintetében.

Szent Mihály arkangyal ünnepére

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: "Parancsoljon neki az Isten!" Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Vitézavatás 2013

Az idei Vitézavatás a jezsuiták Jézus Szíve templomában zajlott a Scitovszky (ma sajnos Lőrinc pap) téren, melyen, mint minden év őszén az új, várományosi jogon illetve a nemzetvédelmi tagozatba jelentkező személyeket avatják vitézzé. 

A Vitézi Rendet is utolérte sajnos a magyar átok, több csoport, gittegylet, egyesület szakadt ki belőle, köpve Horthyra, a dinasztiára és a vitézi hagyományra, és alakították ki a maguk "vitézi" csoportosulásait. A jogfolytonosságot tekintve, valamint a Vitézi Rend esetét a hagyomány fényében vizsgálva egyértelmű, hogy a nádori ág feje, vitéz József Árpád magyar királyi herceg által vezetett Vitézi Rend az egyedüli. József Árpád herceg, Főkapitány, a nádori ág legszebb hagyományait folytatva igen törődik Magyarországgal, anyanyelve is magyar és fontos, elsőrendű feladatának tekinti a Vitézi Rend vezetését. 

Az egy héttel ezelőtti avatás ezért is volt szomorúbb a többinél, tekintve, hogy József herceg és fia, vitéz József Károly m. kir. herceg nem tudott jelen lenni az avatáson. Távollétükben az avatást a rangidős törzskapitány végezte. 

Az ünnepség, mint minden évben, szép és méltóságteljes volt. Míg tavaly a bicskei plébániatemplomban, Griger Miklós bicskei plébános és legitimista mellszobra mellett zajlott a Vitézavatás, idén - mint írtam - a jezsuitáknál, akik közül a templomigazgató atya és két társa is képviseltette a Jézus Társaságát. A Magyar Királyságban bevett vallások közül még a reformátusnak és az unitáriusnak voltak jelen képviselői. Az ünnepség szentmisével és a Himnusszal kezdődött, az avatás előtt és után Sinkovits-Vitay András színművész szavalása valamint a Bánk Bán nagyáriája tette emlékezetessé az alkalmat. A várományosok és nemzetvédelmi tagozatosok avatása után a dícsérő oklevelek és emlékérmek átadására is sor került. Az ünnepség végül a Szózattal és a Székely himnusszal zárult. 

A Vitézi Rend a jelenlegi köztársasági rezsimben közel sincs olyan megbecsülésben, mint a két világháború között. Ennek nem csak az volt az oka, hogy Horthy kormányzó volt haláláig, 1957-ig a Rend Főkapitánya, hanem az is, hogy az igencsak közeli nagy háború veteránjait tüntette ki, becsülte meg ez az állami rend. Ez igen fontos volt, hiszen más vesztes országokban közel sem tekintették négy évig küzdő katonáikat hősöknek. Ezért is szomorú, hogy jelenleg, amikor a Vitézi Rendnek egyáltalán nem akkora a befolyása, mozgástere, mint amekkora kéne, hogy legyen, a Rend önmagát is gyengíti. 

Ilyen öngyengítéseknek kell tekintenünk, hogy a Lovagrendek Nemzetközi Állandó Bizottsága által elismert Vitézi Rend nőket avat vitéznek (hiszen ez egy kifejezetten veterán, férfirendnek indult) valamint az egyes rendezvényeken az illegitim kormány és főleg, a semmi változást nem jelentő alaptörvény, a "húsvéti alkotmány" (Uram borogass!) fényezését. Ezekbe, valamint abba, hogy a taggyűlések társasági rendezvények lettek csupán, leginkább a mozgástér teljes hiánya, és minden egyes szalmaszál megragadása játszik szerepet. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy ezek nem méltóak egy ilyen szép hagyományű rendhez és reméljük, hogy ezen áldatlan állapotnak vége lesz, inkább előbb, mint utóbb - remélhetőleg egy restaurációval. 

Addig is nincs más dolgunk, mint vitéz József Árpád m. kir. hercegnek, Főkapitánynak, vitéz József Ágost unokájának jó egészséget és hosszú életet ajánljunk, valamint imádkozzunk a Vitézi Rendért, és ha tudunk, tevőlegesen is segítsük munkáját, hiszen a nádori ág és katonai rendi intézmény miatt bizony egy cseppnyi monarchizmussal van dolgunk, a jelen sötétjében is.

Szentmise és konferencia Boldog IV. Károly királyunk tiszteletére

Őexcellenciája, Teodoro de Faria, Funchal (Madeira, Portugália) emeritus püspöke Boldog IV. Károly király tiszteletére Missa Solemnis-t pontifikál a régi római rítusban 2013. október 21-én, a szent ünnepnapján (mely Zita királynéval kötött házasságának a napja). De Faria püspök Boldog Károly szenttéavatási ügyének posztulátora és egy könyvet is írt róla. 

A szentáldozat a hagyományos római rítusban lesz celebrálva, Washingtonban, az Istenszülő Szűz Mária Plébániatemplomban. A rákövetkező napon, október 22-én egy konferenciát tartanak a szervezők a Boldog II. János Pál pápa Kulturális Központban, ahol a püspök emeritus és Dr. Ricardo Dumont dos Santos, Németország madeirai tiszteletbeli konzulja és a Károly Király Imaliga portugáliai vezetője is felszólal. 

Aki úgy érzi, hogy ott tudna lenni ezen az igen távoli eseményen a karl.info@verizon.net e-mailcímre írt kérelmével regisztráljon. Az emeritus püspök amerikai látogatását a katolikus Knights of Colombus négy tanácsának összefogása tette lehetővé. 

Forrás: Rorate Caeli.

Ausztrál eredmények és eskü

Mint legutóbb Japánból, most is beszámolunk a pozitív választási eredményekről, melyek ezúttal Ausztráliából jöttek: a Liberális Párt, Tony Abbott konzervatív Koalícióját vezetve hatalmas többséggel megnyerte az ausztrál választásokat. Ő, akiről a posztindexes ideológiai portál, a 444.hu nem kevés hazugságot összehordva emígy írt, csak szimpatikus lehet számunkra. Gyakorló katolikus, anglofil és monarchista, a kis állam és a kevés adók híve, akiről remélhetjük, hogy jó miniszterelnöke lesz a lentieknek. A mai bejegyzés apropója, hogy ünnepélyes esküjét minisztereivel ma tette, méghozzá II. Erzsébetre, Ausztrália királynőjére.

"Senkisem volt, aki törvényeinket jobban tisztelte volna..."

"A nemzet páratlan fénnyel ülte meg a király koronázásának huszonötödik évfordulóját. 1892. június 6-án - így írja ezt le Márki Sándor kiváló történetíró, - Budapestre érkeztekor százegy ágyúlövés üdvözölte a királyt s gróf Károlyi István vezetése alatt ragyogó főúri bandérium, a díszes fogatoknak egész sora és öt kilométernyi úton a népnek szűnni nem akaró éljenzése kísérte a várba. Ez alkalommal nyilvánította a király Budapestet székesfővárosának. Június 8-án a nemzet nagyjai és képviselői, a királyi pár és az uralkodócsalád a Mátyás király templomában igazán szívből adtak hálát az Istennek, hogy egyetértve ünnepelhették e napot.  

Felejthetetlen szép szavakat intézett ez alkalommal Vaszary Kolos hercegprímás a királyhoz. Ezek a szavak legjobban domborítják ki Ferenc József nagy királyi erényeit.

-Hiszen mi tudjuk, - úgymond, - hogy mióta szent ősödnek, Istvánnak koronája érinté fejedet, a magyar birodalomban senkisem volt, aki alkotmányunkhoz hűbb lett volna; senkisem volt, aki törvényeinket jobban tisztelte volna, aki a haza iránti kötelességeket nagyobb buzgalommal teljesítette volna, mint Felséged. A király első lévén a jogokban, első tudál lenni a kötelességekben is. A legelső magyar ember a vallásos, lovagias érzelmekben, a szó bölcsességében, a tettek bátorságában, az igazság, a mérséklet és az egyszerűség szeretetében: nem a hatalom zsámolyává, hanem a fáradhatatlan munka oltárává teszed a trónt s rajta az odaadás áldozatává az uralkodást . . . A vallás és haza szava szólal meg ajkamon, esedezve itt az Úr templomában, hogy fényesen és tisztán ragyogjon Szent István koronája homlokodon; ha csak lehetséges, mindig békét sugározva a világ négy része felé; de ha kell, az ezredéves kard élével mint villám sujtva hazánk elleneire... Szeresd e nemzetet ezután is nemes szíved érzelmeivel úgy, mint e nemzet szeret téged. Ha komoly viszonyok nehézzé teszik a koronát, ha vállaidat súlyos gondok nyomják, ha az ajtód előtt álló őr nem tud a szenvedésektől megvédeni: enyhítse fájdalmadat az a tudat, hogy hű alattvalóid veled együtt viseljük azokat; mert valamint a te örömeid a mi bánatunk, a te szenvedésed a mi keservünk. Hódolatunk, szeretetünk üdvözlete száll felséges asszonyunk, megkoronázott királynénk felé is. Legyen áldott azért a nagy szeretetéért, mellyel a nemzetet és trónt egymáshoz közel hozni és a kibékülést női gyengédségével, anyai jóságával előmozdítani segített. Áldás legyen a királyi gyermekeken; áldás az egész uralkodócsaládon."

Forrás: Emlékkönyv I. Ferenc József király Őfelsége 80-ik születésnapja alkalmából az iskolai ifjúság részére. Írta és szerkesztette: Hevesi József. Budapest, 1910.

Assumptio Beatæ Mariæ Virginis

Sancta Maria, ora pro nobis!

Lemondások éve

Forrás: MM

Nyári lazításnak

Jómagam előtt még ismeretlen volt az alábbi korabeli beszédparódia, ám rendkívül jót mulattam rajta, ötletes és remekül bemutatja a konzervatív monarchista és jobboldali gondolat egy nagy ellenségének, a hungarizmusnak (és minden totális ideológiának) kényszerességét és értelmetlenségét. Mindenkinek jó szórakozást kívánunk!

Figyelmeztetés: Közölt cikk és a valódi hungarista ideológia közti esetleges egyezések NEM a véletlen művei.

Testvér!
A dücső VEZÉR ma megjelent 2 évi mártírkodás után a 
                                     hűségmányság házában 

(VI. Andrássy-út 60. Tagdíjbefizetés naponta reggel 8-tól este 10-ig.
Csekklap száma: 9323. Befolyó számla: Wiener Bankver. Saját ház.
[Bérelve a Pesti Izr. Hitközségtől.] Saját könyv- és papírüzlet.
Saját "Eke" szövetkezet. Saját VEZÉR!)

és 2 évi izzadmányság után adott programot!!

IME: 

"Beszédemet mindjárt az elején kezdem: vajjon miért? Kérdezed teljességgel joggal testvérem, akiben dübörögve perdül a célértelem a célhaza szivármányságának akarati görbéjébe! Kötelességemnek tartom kinyilatkozni: Igazam van, mert a Kárpát-Duna Nagy Haza eszmegyakorlata nem engedheti, hogy a vérduzzasztó csöcsrögök a Haza-valóságát továbbra is jogtalanítsák! A haza valóságára emelt fövénybiztos vérbecsmértéktelenítés a legelső célirányosság! Ez nem magánjogi, hanem véralanyi kötelessége a rög célvalóságos birtokosának! És aki ezt tagadja, az a népbéke plutokrata mányményságát segíti elő!

Emlékeztetlek benneteket itt a Hűségmányság Házában: Olcsó maszlag kell a népnek! IME ITT VAGYOK ÉN! ÉN! ÉN! És most le kell borulnom a saját nagyságom előtt, aki már tegnap 6 óra 15 perc 20 másodperckor megmondottam, hogy a pálmafertálymányság addig nem képezheti létalaprögvényünket amíg a búvárnyomtaposás totális felhantálságát ki nem fekélyesítettük!!

Követeljük a megalkuvásnélküli célcsomogást!

Mi, kell, hogy kiálljunk a felhámpöröllyel, de ugyanakkor vigyázunk a valóságosság, a gátérzés és a vérvénási csukaság hármas egységére.

Ez éppen olyan érdeke a paraszti Kárpát-Duna Nagy Haza melegágyisági pirságosságának, mint a felekvény hanságnak a pörhenyzuzma!

ÉN, jól figyelj testvér: ÉN, aki egységesítettem az egységtelenség zenitségét a Kárpát-Duna mentében, ÉN kiáltom a határtalan bátorságossággal: nem és nem! sőt nemség!

Követeljük a céltörténelem igazmányának bávatagságát!

A kormánnyal pedig nincs semmi hidrévségünk! És tovább már nem kushadok a csendesség homályságának céltemetőjében és nem fengetem-tingetem élenységem legjavát rögvérségbentelenségben!

A hatalom valóságosságának birtoklásáért értéktényező maradok és a pörhelyzuzma lepereg daliás homlokomról, mint a borszesz a háztetőről!

Tehát mégegyszer:

Rögvalóság és rögeszme!

Kitartás! Bátorság! 1938 a miénk! 1939: a hatalom átvétele!

és

1940 a Kárpát-Duna Nagy Haza vérrögségének Birtokolása!

Éljek! Éljek! Háromszor is éljek!"

Forrás: Szálasi szabadulása után mondott beszédének paródiája, 1940 (OSZK) [Az új Paksa könyvből begépelve.]

A szabad Trieszt

Egy jóbarátunk egész érdekes kortárs kezdeményezésre hívta fel a figyelmünket, méghozzá Ausztria-Magyarország szeretett kikötővárosával - mely a Birodalomban a negyedik legnagyobb volt Bécs, Budapest és Prága után - kapcsolatban. Leírása szerint 

Triesztben ötnyelvű (olasz, szlovén, német, horvát, magyar) petíciót lehet aláírni, amelyben a Szabad Trieszt Mozgalom követeli, hogy "Róma elnyomása alól Trieszt szabad városa újra kerüljön vissza az osztrák-Habsburg szent anyahazába, a szeretett bécsi udvar hatalmába". [...] Júniusban a mozgalom felvonulást rendezett Bécsben, azzal a felirattal, hogy 'Trieszt nem Olaszország', illetve 'A mi kikötőnk a ti kikötőtök' (ugyanis Olaszország a nemzetközi jogot megsértve terjesztette ki szuverenitását a trieszti kikötőre). Július végén az ENSZ Biztonsági Tanácsától fogja követelni ezért a Szabad Trieszt Mozgalom, hogy a kikötő kerüljön vissza Ausztriához, valamint állítsák vissza Trieszt 1954-ig fennálló nemzetközi jogi helyzetét, amelyet a triesztiek felett változtattak meg a nagyhatalmak. 

[...] Az első lépés a Trieszti Szabad Terület visszaállítása, ugyanis ott az A zóna felett olasz, a B és C zóna felett meg jugoszláv katonai megszállást hagyott jóvá az ENSZ - de ez mára Jugoszlávia és a hidegháború végével okafogyottá vált, azaz vissza kéne állítani a Trieszttől Koperen [Capodistria] át kb. a horvát Isztria északi részéig tartó szabad államot, a kikötő meg "Közép-Európa kikötője" lenne (a mozgalom tervei szerint), amit nemzetközi jogilag Ausztria igazgatna. Lesz július közepén Triesztben is egy nagy tüntetés, az olasz hadsereg és rendőrség távozását követendő a területről, de főleg a kikötői részből. 

Talán majd az SGA támogatásával, ha komoly parlamenti erő lesz? Gazdaságilag megvalósítható. Bécsben is vannak arról hírek, hogy pozitívan állnak a dologhoz. Mi pedig csak drukkolni tudunk egy ilyen remek kezdeményezésnek!

Az osztrák módszer

Monarchista Párt: „Újra itt vagyunk”

A Schwarz-Gelbe Allianz támogatói nyilatkozatokat gyűjt – harcban a németesség, mint olyan ellen – a cél az alkotmányos monarchia.

A monarchia hívei ezúttal az őszi országgyűlési választásokra gyűjtenek támogatást. „Újra itt vagyunk” mondta Lacy A. Milkovics, az SGA egy sajtótájékoztatójának moderátora csütörtökön Bécsben. Milkovics legutóbb a Páneurópai Unió főtitkára volt Richard Coudenhove-Calergi gróf alatt és Otto von Habsburg [II. Ottó – ford.] jobb keze 1964 és 1990 közt.

„Hisszük, hogy egy olyan időben, mint a mai egy monarchista mozgalom helyet szerezhet”, így Milkovics. A 72 éves férfi tizennegyedik életéve óta tagja a monarchista mozgalomnak, és vallja, hogy „utolsó leheletéig” monarchista marad.

„A köztársaságtól egyértelműen elhatároljuk magunkat”

Az SGA „gyökeres és nem tüneti” munkát kíván végezni és egy korona alatt kívánja egyesíteni a Duna-menti államokat, mondta az igazgatóhelyettes Nicole Faras. A cél: egy alkotmányos monarchia. „A dinasztikus elvhez tartjuk magunkat. Egy választott monarchia csak egy köztársaság lenne pepitában, és a köztársaságtól egyértelműen elhatároljuk magunkat” tisztázta a választási koordinátor Alexander Simec.

A kérdésre, hogy ki lenne az első császár [miért az első? – ford.] a Szövetség még nem tudott közelebbi felvilágosítást adni. „A Habsburg-házat favorizáljuk, anélkül, hogy kifejezetten egy személyt meghatároznánk” mondta Simec.

Egy Ellenőrzőtanács [Kontrollrat] bevezetése

Az új császár alkalmatlansága esetén népszavazással, vagy parlamentáris kétharmaddal lehetőség lenne a megbuktatására, ezután lép hatályba a trónöröklési rend. Egy ellenőrzőtanács felállítása is elgondolható. A nemesi cím természetesen újra bevezetésre kerül.

A szomszédos országok nyelve az oktatási tervben

Az SGA egy másik igénye mely megjelenik politikai programjukban az atomerőművek építésével kapcsolatos kötelező népszavazás, büntetőadó kivetése a kifejezetten erőszakos számítógépes játékokra, továbbá az osztrák nyelv és tájszólások védelme az anglicizmusoktól és a németességtől. A szomszédos országok nyelveit szintén belefoglalnák a tantervbe: „Ausztria nem ér véget ott, ahol az emberek már nem beszélnek németül” tisztázta Simec.

Kapcsolatteremtés más monarchista mozgalmakkal

Hogy a megcélzott államszövetség ne csupán egy osztrák vállalkozás legyen, a párt már kapcsolatban áll monarchista mozgalmakkal Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában. Jövőbeni kapcsolatok kialakítása is tervben van: „A kapcsolatteremtés megtörtént, a jövőben közös rendezvények várhatóak” mondta Milkovics.

Habsburg Károly [Károly herceg - a ford.] nincs a támogatók közt

Az Osztrák Monarchisták Szövetségével 1953-ban utoljára jutott be monarchista párt az országgyűlésbe, mondta Simec a sajtótájékoztató vége felé. A Keresztényszociális Szövetség, mely 1999-ben Habsburg Károly alatt épp nem tudott bejutni az Európai Parlamentbe nem volt monarchista orientációjú. Habsburg Károly szintén nem tartozik a párt támogatói közé, ám – így Simec – van az utolsó császárnak egyenes ágú leszármazottja a tagságban.

A 2008-as sikertelen bejutás

Az SGA már a legutóbbi, országgyűlési választásokon, 2008-ban is be kívánt jutni a parlamentbe, ám nem állt számukra rendelkezésre a megfelelő számú támogató.

Forrás: http://derstandard.at/1371171598526/Monarchisten-Partei-Es-gibt-uns-wieder

Az SGA-val sok a közös pont, ám a fenti cikkből is egyértelművé válnak a markáns különbségek, melyeket most egy rövid bejegyzésben igyekszünk tisztázni.

A Párt: Többször egyértelművé tettük már averziónkat a jelenlegi tömegdemokráciával és választási rendszerrel kapcsolatban, melyek kapcsán kifejeztük azt is, hogy ha más meg is teszi, mi nem fogunk monarchista pártot alapítani. Ez egy olyan ellentét, melyet nem lehet ignorálni. Mi többek közt valljuk, hogy a monarchia nem rész, hanem egész, így az egész hazát képviseli. Valljuk, hogy a társadalom annyit szenvedett a kádári agymosástól, annyira bennük van a "400 év küzdelem az önálló Magyarországért" mítosza, annyira nincsen az átlagember tisztába egyértelmű dolgokkal, hogy egy monarchista pártkezdeményezés halálra van ítélve. Ügyünket nem akarjuk azzal a szemétbe dobni, hogy egy választásokon - melyeket amúgy bohóckodásnak tartunk - elérünk pár százalékot (ha!), mint az SGA 2008-ban. Valljuk azt is, hogy ezzel legitimálnánk ezt a rendszert, melyet kifejezetten nem szeretnénk, hiszen teljes mértékben elutasítjuk. Valljuk, hogy az ismeretterjesztés az elsődleges feladatunk. Ezzel kapcsolatban az SGA-nál is kiütköznek az ellentmondások: teljes mértékben elutasítják a köztársaságot, de részt vesznek a választásaikban? Úgy véljük, ez visszás.

A Dinasztia: Nincs a támogatóik közt Károly herceg. Nekünk ez egy alapvető cél: elérni azt, hogy a Habsburg-Lotaringiai dinasztia felfigyeljen ránk és támogassanak. Úgy véljük, amíg az SGA nem tart itt sem, addig enyhén szólva ködevés a választásokon való indulás. Többen szidják itthon azzal a dinasztiát, hogy nem törődnek az üggyel. Erre annyit tudunk mondani: miért tennék? Mi küzdünk, megteremtjük a lehetőséget, a király visszatér (ugye, mint 1921-ben, csak ezúttal elűzni nem kellene). A király nem kétkezi munkás, hogy itt segédkezzen nekünk.

A Mitteleuropa-gondolat: tökjó. Csak a hozzáállás.. Nem kéne szétkürtölni, hogy mennyire nagyon egyesíteni szeretnénk (a gyűlölt EU és a gyűlölt mai határok mellett!) a jelenlegi Közép-Európát. Először nemzeti királyság. Aztán mehet az egyezkedés. És a kis Ausztria jelenlegi méreteivel éppenséggel egy nagyhercegségben kéne gondolkodjon, bár természetesen az országméret nem kell, hogy ennyire meghatározó legyen.

A baloldali behatások: nagyon nem kénének. Szociális szöveg nyomatása, népszavazások lépten-nyomon.. enyhén szólva aggályos. A népszuverenitás fikció, uraim.

A hozott anyag: Atomerőművek? Erőszakos számítógépes játékok? Mi köze van egy monarchista mozgalomnak ilyen dolgokhoz? És miért pont ezek? Ne vesszünk el a részletekben és azért hagyjunk helyet a közösségi rendezésnek is, ne akarjon az állam mindent megmondani. Ezeket teljesen szükségtelen volt belefoglalni ebbe az interjúba. Viszont a német nyelv védelmét, szubszidiaritást, hazafiasságot jobban kéne nyomatni.

Röviden ennyi, alapvetően persze szeretjük őket, csak azért úgy véljük, a mi utunk, mely reméljük egyszer sikerre visz, az másfele vezet, sok ponton.

Szoboravatás Gödöllőn

Méghozzá az első Ferenc József szobor a Kárpát-medencében úgy majd' száz éven belül.

Hősök napja

Emlékszobor. Aranyló nevek rajta:
mögöttük izzó, vérpiros csaták,
mögöttük sajgó, megtört életek:
síró gyermekek és síró anyák…

Emlékszobor… ennyi maradt csupán
belőlük, és a tűzből, mely vezette
a milliókat messze golgotákra,
és feszítette millió keresztre.

Sok régi ház hiába várja őket,
s fehér csöndjével sok fehér falu…
üzenetet nem hoz többé felőlük
fehér felhők közt a vándordaru.

Nem járnak többé esténként csodálni
kalászhullámon tékozolt csodát…
bús hazájuk elvégzett csodáit
magukkal vitték s most őrzik tovább.

Magukban őrzik. Dölyfösen, keményen,
s nem tudják, hogy a szent haza ledőlt…
Boldog halottak. Lám, mi árvábban állunk
tornyosuló emléketek előtt…

Halottak napja van ma. Rejtve, lopva
a Hargitán megszólal egy harang…
a Tátráról felel reá egy másik…
zeng-bong az éj… galang…galang… galang…
ezer kicsi harang…

Az emlékezés gyertyalángja mellett
felsorakozik óriási sorba
határon innen és határon túlról
az elesettek emlék-légiója.

Sok sápadt arc. Óh Istenem, szívünkből
de messze volt a mit sem érzés vágya…
piros rózsákat mentek megcsodálni
s megérkeztek a bíboros halálba.

Ki hinné el, hogy minden név mögött
tervek izzottak és célok lobogtak,
s hogy álmodozva, mint megannyian,
vérük titkának hordozói voltak?

Küzdtek, lemondtak, aztán újra küzdtek,
vágytak, csalódtak és megint reméltek…
Ki hinné el, hogy életük rögén
ők is csak ilyen torz meséket éltek?

Ez vőlegény volt. Ajkán csókok íze,
szívében pompás báli éjszakák…
Aztán gránátok zúgták a zenét…
aztán gránátok hozták a halált…

Ez gyermek volt még. Fák suhogtak benne,
talán szerelmes sem volt még soha…
Doberdó várta. Képét most is őrzi
kopott keretben egy kopott szoba.

Ez gyermekét hagyta itt és hazáját,
hogy a hazája boldogabb legyen…!
Ő ott maradt. A lelke itt barangol
hazát keresve, völgyön és hegyen.

Nyugosznak mind. A vérüket beszívta
a kalásztermő, szomjasajkú föld.
Mögöttük összedőlt a szörnyű Bábel,
s ami még nem volt, az is összedőlt.

S mily furcsa is: Halottak éjszakáján
a hősök lelke hogyha hazaszállna:
hány lenne, aki nem találna többé
széles e földön egy piciny hazára!

Szélvész üvölt a csíki hegyek ormán,
fekete fenyők zúgnak szilajon…
Hazájukat ha számon kérik egyszer,
mit fogsz felelni, győztes Trianon?

Mit fogsz felelni, ha Csaba vezérrel
a meg nem alkuvók seregbe kelnek,
csontváz vitézek, csontváz paripákon,
s egy bolond éjjel hazamenetelnek?!

Székely faluk harangja újra kondul,
a gyertyalángtól tüzet fog a Tátra…!
Magyarország… hányan mentek érted
örvénylő tűzbe és tüzes halálba…

Ismeretlen Testvér, ki messze földön
alszol, lelkében fűnek és virágnak.
Te már tudod, hogy hasztalan a Törvény
amit itt fent az emberek csinálnak.

Te már tudod, sorsverte zátonyodnak
magasságos, bölccsé csitult fokán,
Te már tudod, hogy örök egy a törvény:
bűn bűnhődést hord esztendők során.

Testvér, ki alszol ismeretlen sírban,
s megbékélt arcod nem láttam soha:
álmodd tovább az elnémultak álmát,
csöndes Testvérem: halott katona.

Emlékszobor. Aranyló nevek rajta,
nevek mögött egy hallgatag világ…
Ennyi sírra hogy virágot hintsek,
határon innen nem terem virág.

Határon túl kéne virágért menni…
ha már virágot hozni nem lehet,
ismeretlen, hontalan Halottak:
nektek adom e csöndes rímeket.

Wass Albert: Gyertyaláng

Nagyhét - kis csend

Habemus papam