2014. nov. 18.

...vörös rongyokba öltözött

Az ifjú méregzsák mindenre dühös volt. 



Dühös volt az ország energiaellátására, mert még mindig az atomenergiától függ. És az olajtól. Dühös volt a vízerőművekre. A zajos és otromba szélkerekekre. Dühös volt arra, hogy hidakat akarnak építeni Dániába. Dühös volt a dánokra, azért mert dánok. A nyérctenyésztőkre, mert nyérctenyésztők. Voltaképpen minden állattenyésztőre. Mindenkire, aki húst eszik. És mindenkire, aki nem... Minden kapitalistára. Majdnem minden kommunistára. Az apjára, mert bankban dolgozik. Az anyjára, mert nem dolgozik sehol. A nagyanyjára, mert grófi felmenői voltak. Önmagára, mert bérrabszolgaként kell dolgoznia, ahelyett, hogy megváltoztatná a világot. És a világra, mert nem biztosítja számára az elfogadható bérrabszolgaságot. 
Dühös volt arra is, hogy Holgerral együtt ingyen lakhatnak egy bontásra váró házban, hogy nincs lakbér, amelynek fizetését megtagadhatná. Mennyire, mennyire szeretne valahol barikádokon állni! És a legjobban az dühítette, hogy egyetlen értelmes barikádot sem talál, amelyre kiállhatna.


Nombeko arra gondolt, ha az ifjú méregzsák néhány hétig fekete lenne Dél-Afrikában, és ki kellene pucolnia egy-két latrinát, talán látna perspektívát az életben. 

Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni /részlet/

2014. okt. 2.

Zarándoklat Sopronba




A Károly Király Imaliga szervezésében soproni zarándoklatot szerveznek Boldog IV. Károly királyunk 10 éve történt boldoggá avatása alkalmából. Időpont: 2014. október 4. 
A program: 10:30 – 12: 00 Hálaadó szentmise - Boldog Károly királyunk ereklyéjének elhelyezése, Orsolyita templom (9400 Sopron, Orsolya tér 2.), a szentmisét celebrálja: Emin. Dr. Fernand Franck, luxemburgi érsek. 
12:00 – 12:30 Agapé - az Orsolyita Általános iskola és gimnáziumban
(9400 Sopron, Orsolya tér 2 - 3.)
12:30 – 13:00 Előadások: 
Pánczél Hegedűs János [történész, Miles Christi Évkönyv szerkesztő, Regnum! Portál] - Boldog IV. Károly politikai arcéle; 
Kovács Gergely (Mindszenty Társaság titkára, Mindszenty boldoggá avatás posztulátora) - Boldog IV.Károly tisztelete, ereklyéi – az Orsolyita Általános iskola és gimnázium dísztermében, (9400 Sopron, Orsolya tér 2 - 3.).

2014. aug. 16.

Őfelsége hajója


Egészen fantasztikus élmény őfelsége hajójáról, a S.M.S. LEITHA monitorról nézni őfelsége miniszterelnökének, gróf Tisza Istvánnak helyreállított szobrát!  Az élményt lehetne még természetesen fokozni, ha mindezt például a helyreállított Királyi Várpalotából kikönyökölve tennénk, de ne legyünk telhetetlenek. A példás összefogás révén kotróhajóból újra hadihajóvá varázsolt, 1871-ben épült folyami monitor most múzeumként működik. 2014. augusztus 15-én került remélhetően végleges helyére a Parlament északi szárnyához. Megtekintése egy ideig ingyenes. Csoportok de. 10 órától indulnak fél órás váltással, ami igencsak szűkös idő, főleg ha az ember még kérdezni is szeretne. A csoportokat a Hadtörténeti Múzeum munkatársai kalauzolják.

Minden tekintetben egyedülálló

Folyamőrség

Szerbek, tótok, vörösök réme

Megelevenedik a Monarchia öröksége

A Császári és királyi Duna-flotilla lobogója

Őfelsége kapitánya

Ellenforradalmi hadihajó védi a Parlamentet a Duna felől

2014. júl. 29.

Royalista a tévében

Egy igen régi írásunkban emlegettünk egy Wolverine-(Rozsomák)szerű monarchistát, aki humorral és nagy lendülettel adja elő véleményét. Most, hogy újra néztem a bejegyzéseket, rákerestem a videóra, és meg is találtam, így meg is oszthatom a kedves olvasókkal. Egy teljes fordítást persze szívesen veszünk.

2014. júl. 25.

A múmia

Kissé félve teszünk közzé ilyen képeket, főleg amióta a egyes hírportálok a Magyar Narancstól kezdve a négyszáznegyvennégyig bezáróan országos hírré emelték, hogy Horthy Miklós fiatalkorában nőnek öltözött egy farsangon. Nos, itt van még egy hasonló kép, melyen az éppen idén 100 éve meggyilkolt Ferenc Ferdninánd bújt egy ismeretlen fáraó szarkofágjába. Elképzelhető persze, hogy a trónörökös nem utazott el Egyiptomig a kép kedvéért, csupán egy leleményes fotográfus hívta meg a Ringen lévő üzletébe, de ez mit sem von le a kép értékéből.


Csak remélni tudjuk, hogy a képet senki sem érti félre és nem gondolja, hogy a trónörökös esetleges trónra lépése esetén piramist építtetett volna a Gellérthegyre, vagy abszolút fáraóként kívánt uralkodni rabszolga-népei felett. És azt sem, hogy múmiaként előre látta volna saját korai halálát.

Kép forrása: Habsburg Lexikon

2014. ápr. 9.

Loyal Men of England



Loyal Men of England


Loyal men of England listen well 
Your king has rung the muster bell
He bids you rally to his side
To chase away the traitor’s tide
May all good men answer his call
May all good men answer his call



God in heaven is looking down
On every village and every town
He sees who’s faithful
He sees who’s not
He knows whose heart’s beset with rot
So come on men, answer to his call

Yes may all good men answer to his call


Come rich and poor, march unto his aid
Let not your argument be swayed
A pox on those who did betray 
They’ll answer on judgment day
So come on men, answer to his call
May all good men answer to his call



With joyous hearts we’ll loudly sing
For the rightful true-born King
A King for you
A King for me
Glorious in his Majesty
So come on men, answer to his call
May all good men answer to his call.
Yes, may all good men answer to his call
Yes, may all good men answer to his call



May God save our precious King
Lead him on to victory



Saviour of our wayward souls
Watching over this poor land
There to gather all to his side
At liberty’s last stand



Anglia hű emberei

Anglia hű emberei figyeljetek jól,
A királyotok meghúzta a vészharangot,
Azt parancsolja, hogy az oldalán gyülekezzetek
Hogy legyőzzétek az árulás dagályát
Bár minden jó ember válaszolna a hívásra!

Isten az égben letekint a földre
Minden falura és minden városra
Látja, hogy ki hűséges
És hogy ki nem
Tudja, hogy kinek a szívét kezdte ki a rothadás
Gyertek hát emberek, válaszoljatok a hívásra,
Igen, bárcsak minden jó ember válaszolna a hívásra!

Gyertek gazdagok és szegények, vonuljatok a segítségére
Ne engedjétek, hogy megingassák az érveiteket
A pokolba az árulókkal
Az ítélet napján felelni fognak
Gyertek hát emberek, válaszoljatok a hívásra
Igen, bárcsak minden jó ember válaszolna a hívásra!

Örvendező szívvel és hangosan énekelni fogjuk,
Hogy a király törvényes és igaz,
Egy király neked
Egy király nekem
Dicsőség Őfenségének
Gyertek hát emberek, válaszoljatok a hívásra
Igen, bárcsak minden jó ember válaszolna a hívásra!

Isten bár megmentené drága királyunkat
Győzelemre vezetve őt

Önző lelkeink megváltója,
Nézi ezt a szegény földet
Ott gyűljön mindenki az oldalára

A szabadság védelmére! 
Forrás: A The Dolmen együttes Crabcurch Conspiracy című albuma. Fordította: Pető Zoltán.

2014. márc. 9.

Megjelent a Miles Christi évkönyv!


Gyakran éri az a vád a magyar monarchista közösséget, hogy miért nem vonul molinók alatt, miért nem gyűjt aláírást, miért nem rendez politikai performanszokat, mint a többi köztársasági, pártalapon szervezett, gyakran álcivil csoportosulások. Erre röviden annyit reagálnánk, hogy ez nem a mi szintünk, és nem a mi célunk.

Azoknak, akik azt kérdezik tőlünk, hogy mégis mit csinálunk, mivel próbáljuk a monarchista gondolatokat terjeszteni örömmel jelentjük, hogy megjelent a 2013. évi Miles Christi évkönyv! Melyben a blogon, és a Regnum! portálon gyakran publikáló szerzőink írásai is helyet kaptak. A kiadvány erősen limitált példányszámban még megrendelhető és kapható!

Interjú is készült a szerkesztővel, a mandiner.hu honlapon.


A tartalomból:

  • Prof. Dr. Michael Fierdrowicz: Ritualitás és szakralitás
  • Dr. Tóth Tihamér: Az antimodernista eskü és a tudomány szabadsága
  • Érszegi Márk Aurél: A római pápa címei és udvartartása
  • Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddhin: A valódi liberalizmus
  • Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddhin: Szabadság vagy egyenlőség: A jelen kihívása
  • Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddhin: A neotomizmus és az autoritás problémája
  • José Antonio Primo de Rivera: A szabadság önmagában nem, csak a rend részeként létezik
  • Mindszenty József hercegprímás országfelajánló imája
  • Gróf Teleki Pál: Az igazi tisztviselő [II. rész]
  • Pánczél Hegedűs János: A legitimitás és legalitás problematikájáról
  • Pető Zoltán: Idejemúlt-e a klasszikus államformatan?
  • Fóris Ákos: Az államfői jogkör és a katolikus egyház (1920-1944)
  • Plinio Correa de Oliveira: Huszonegyedik századi keresztes hadjárat
  • D. Fekete Balázs: Krisztus katonája: IX. Szent Lajos király
  • Galambos István: Egy kommunista szekularizációs kísérlet Magyarországon
  • Guitman Barnabás: Az apokalipszis lovasai Szászországban
  • Szilvay Gergely: Középkor: Nem menő?
  • Heidl György: A szexuáletika mint ütközőpont
  • v. Uhel Péter Ágoston: Az északamerikai katolikus blogszféráról
  • Heidl György: A szólás szabadsága (reflexió)
  • Heidl György: Országfelajánlás (reflexió)
  • Mezei Zsolt: A százéves "Magyar Kultúra" digitalizált változata (recenzió)

A kiadvány megrendelhető: miles.christi@templomosok.hu vagy www.facebook.com/mileschristievkonyv

2014. márc. 4.

Egy modern jakobita

Az élet apró örömeihez tartozik mindig egy-egy olyan felismerés, mikor olyan apróságokba botlik az ember, amiből rájön, hogy egy általa ismert, kedvelt művész hasonlóan gondolkozik, gondolkozott mint saját maga. Ilyenkor gondolatban mindig, átlépve a tér- és idő szabta határokat két ember egymásra néz és egyetértően mosolyogva bólint egyet...

Remélem nem kell bemutatnom Anthony Burgess angol írót, aki a Clockwork Orange című regényével írta be magát a 20. század történelmébe, csak úgy, mint a Kubrick által filmre vitt változata. Mikor először láttam, már akkor sem tudtam nem észrevenni, hogy a mű bizony a szabad akarat kérdéseit boncolgatja, még ha kicsit modernebb, olykor obszcénebb formában is - de az ember akkor is akaratlanul Szent Ágoston munkájára gondol. Nos, Burgess keresztneve John volt, az Anthony nevet a szigorú katolikus családban nevelkedett író bérmálkozásakor vette fel, amely egyben írói neve is lett...


Az '60-as és 70'-es években Burgess önkéntes száműzetésbe vonult, az 1964-ben hatalomra jutott baloldali, Munkáspárti Wilson-kormány által bevezetett, magas jövedelmű lakosokat sújtó extrém, 90%-os adóterhek miatt. A szocializmust egész egyszerűen „nevetségesnek” (ridiculous) tartotta, amit szerinte lehetetlen komolyan venni. Többek között erről is nyilatkozott a New York-i The Paris Review irodalmi lapnak 1973-ban (mielőtt 1970-ben az USÁ-ba ment volna, egy Bedford lakókocsiban élve járta be Európát). A fenti kijelentése után az interjú (amely itt teljes terjedelmében olvasható) érdekes irányt vett, végül Burgess a következő kijelentést tette arra a kérdésre válaszolva, hogy konzervatív-e:

„Úgy gondolom, hogy jakobita vagyok, ami azt jelenti, hogy hagyományosan katolikus vagyok, a Stuart dinasztiát és a Stuart restaurációt támogatom és ellenzek minden változást még akkor is, ha úgy tűnik, hogy majd jobb lesz ezektől. Őszintén hiszem, hogy Amerikának is monarchiának kéne lennie (lehetőleg Stuart uralkodóval), mivel egy alkotmányos monarchiával nem lenne elnökük és az elnök plusz egy korrumpálható elem a kormányzásban. Utálok minden köztársaságot. Úgy gondolom, konzervatív vagyok, bár mivel egy katolikus, jakobita, birodalmi monarcha ideája épp nem kivitelezhető ez inkább egyfajta anarchizmus.”

Szerintem több kommentárt ez nem is igényel...

2014. febr. 25.

A királyi vár nem hadihajó

Igazi könyvritkaság Karl Freiherr von Werkmann, IV. Boldog Károly királyunk személyi titkárának 1923-ban, Münchenben kiadott visszaemlékezése. A magyarul is megjelent könyv máshonnan nem ismert részleteket nyújt az olvasónak IV. Károly 1918. novemberértől kezdődő viszontagságairól. A magyar belpolitikai és külpolitikai helyzet alapos elemzése mellett betekintést nyerhetünk a király visszatérési kísérleteit kísérő személyes vívódásaiba. A történetben tragikus szálat jelent Werkmann személyes véleménye, mely szinte előre megjósolta a vállalkozások kudarcát. Az alábbiakban közreadjuk IV. Károly és Werkmann 1921. tavaszán Pranginsban folytatott beszélgetését, melyben a régi Horthy Miklós haláláról is szó esik.

Március 5-én formális kihallgatást kértem. A császár azonnal kijött a Villából és a Parkba sietett velem - ahová oly gyakran kisértem el. Távol voltunk az emberektől s biztosak abban, hogy senki sem hall bennünket; így szóltam a császárhoz:
"Mindent tudok. Alázatosan kérem Felségedet, ejtse el a tervét. - Tudom, hogy készitette elő a Svájcból való kiutazást, azt is tudom, hogy Felséged egészen meglepetészerüen fog megérkezni Magyarországra, tudom, hogy az egész terv arra épült, hogy Horthy abban a pillanatban el fogja fogja hagyni a királyi várat, mihelyt a király ismét ott tartózkodik. - Horthy nem fog onnan távozni, Felséged Magyarországon hatalom és segitség nélkül marad. A nagyhatalmak kiüzik Felségedet Magyarországból. Hová - magam sem tudom! Ezzel azonban vége minden reménynek, hogy ismét trónra kerüljön, mert az első kisérlet föl fogja lármázni a resteuráció ellenségeit s ezek addig nem fognak megnyugodni, mig elhárithatatlan akadályokat nem görditenek a restauráció útja elé"
A császár: "Honnan tudja mindezeket?"
Én: "Kérem felségedet, ne kérdezzen az értesüléseim forrása felől. Viszont kérem Felségedet, engedje kifejtenem, mint jutottam e sötét gondolatokhoz."
A császár beleegyezőleg bólintott.
Ismét kifejtettem valamennyi a januári memorandumomban kifejezésre juttatott érveimet a korai restauráció ellen, felhivtam a császár figyelmét a vatikán figyelmeztetésére, majd így folytattam:
"Ha fel is tételezem, hogy Franciaországnak tényleg érdekében áll Felséged trónra való visszahelyezése, ugy még sem hiszem, hogy a Franciaország ezt az érdekét már most kifejezésre juttassa. Franciaország még nem fejezte be a németbaráttá vált Anglia elleni nagy harcát, segédcsapatokra van szüksége; Olaszország, mint ahogy azelőtt, ugy most is Anglia mellé áll. Franciaország tehát csak Belgiumban és a kis-entente hatalmaiban talál segitséget. Ezek azonban ellenzik a restaurációt és Franciaország segitségét fogják kérni, mert önmagukat gyengének tartják arra, hogy saját akaratukat keresztülvigyék Magyarországon. Franciaország természetesen nem fog háborút inditani Magyarország és királya ellen. Viszont annál durvább diplomáciai fegyverekkel fog föllépni, hogy kisebb barátait kielégitse. Ez zavarba fogja hozni Magyarországot, melynek legalábbis Franciaország passzivitására kell számitani, hogy a restauráció viharát megállja. Ebből és egyéb okból még sokáig elmarad Felséged magyarjainak a kivülről jövő támogatása, a gazdasági viszonyok sem fognak egyhamar megjavulni, végül is a derék magyar nép azt kérdi majd csalódottan, hogy hát ezért kell fiainak tovább őrizni a szerb és a cseh frontot. Felséged továbbá abba a kellemetlen helyzetbe fog kerülni, hogy a nyugatmagyarországi kérdésben Ausztria ellen kell állástfoglalnia. Kérdeztem hát: Miért ne viselje a terheket Horthy, akitől Felséged különben sem várhat sokat?"
Itt megszakitott a császár:

Károly és Zita Pranginsban
"Nem engedem tengernagyomról azt mondani, hogy meg fogja szegni esküjét."
"Mégis ezt fogja tenni" - folytattam - "ezt fogja tenni, mert nem az otrantoi tengeri csata Horthyja kormányoz odaát, hanem az a Horthy Miklós, akit Gömbös és társai formáltak. - Horthy, mint tengerész fölülmúlhatatlan volt. Erélyes, céltudatos, felelősségteljes, következetes és bátor. A tengerész Horthyban megvoltak ezek a kvalitások, mert a hajóján otthon volt. Gazdagabb tudással és tapasztalatokkal rendelkezett, mint alantasai, akikkel szemben a katonai fegyelmi törvények és az engedelmességre kényszerítő, fegyelmi úton rendelkezésre álló eszközök támogatták. Ez a Horthy a legfelsőbb hadúr minden parancsának engedelmeskedne és hűségben sohasem ingadozna. Ez a Horthy azonban meghalt és el is temették. Akkor halt meg, amidőn a kormányzó Horthy bevonult a budai hegyen álló királyi várba. Bizonyára a kormányzó is biztosit hűségéről s hisz is ebben. De itt nem belátásáról, igazságszeretetéről és hűségéről van szó. Horthynak nincsenek ismeretei és tapasztalatai a politika terén. A politikusokkal szemben csődöt mond a parancs. A királyi vár nem hadihajó; nem érzi magát abban otthonosan. A forradalom tolta őt oda föl; s nem tud megszabadulni azoktól, akik ehhez hozzásegítették. Igy hát elvesztette önmagát. Egy Felségeddel szemben ellenséges klikk hatalmába került s az egyenességet, igazságosságot és készséget pózolja csupán. Már nem cselekszik, csupán annak megállapítására szoritkozik időnként. Adott esetben pedig azt fogja tenni, amit a kamarilla szuggerál vagy parancsol neki."
A király lehajtott fővel ment előttem egy fél lépésnyire. Egyetlen szó nem hagyta el az ajkát. Egyik perc mult a másik után. A császár megindultnak látszott. Azt hittem ki kell használnom ezt a hangulatot:
"Felség, borzasztó jövőt látok arra az esetre, ha elhagyja Pranginst. Sohasem fogja többé Felséged fejét disziteni a Szent István korona, felséged számkivetésben fog meghalni..."
A császár hosszas hallgatás után átkarolva vállamat igy szólt: 
"Ön együtt volt velem jó néhány esztendőn keresztül, örömben és bánatban egyaránt. Meg kell, hogy értsen engem. Ha valaha is visszatérek Magyarországra, úgy azt bizonyára nem uralkodási vágyból teszem. Töviskoronát viseltem eddig. És töviskorona az, amit Magyarország visszaadhat nékem. De Magyarországnak adott eskümet nem szoritom korlátok közé. A koronázási eskü mindig azt jelentette számomra, hogy a király és a nemzet virágzásban és romlásban egyaránt össze kell, hogy kapcsolódjék - és Magyarország a romlás küszöbén áll, mert nem vagyok ott. Istenemre, nem képzelem magamról, hogy "übermensch" vagyok, aki Magyarországnak egy csapásra békét, hatalmat és véka aranyat tud szerezni. De véget tudok vetni a király-viszálynak, amely az országot elpusztítja. nem tudom befejezni ezt a viszályt egyszerü lemondásommal, mert hisz ez, eskümmel és uralkodói kötelességemről való fölfogásommal ellenkeznék. Nem hagyom el áruló módjára Magyarország zászlaját. Mit eredményezne különben lemondásom? Azt hiszi, hogy ezzel a Habsburgok, angolok, belgák, románok és szerbek jelölése véget ér és mindenki elsőszülöttömre fog csak várni? Nem - bizonyára nem - és őt, a gyermeket állítsam oda, ama veszélyek közé, amelyek elől elmenekültem? Ezt csak nem tételezi föl rólam mint emberről és katonáról. - Igy hát előbb-utóbb mennem kell..."
A villa elé érkeztünk. A császár kezet nyújtott. A beszélgetés véget ért.


2014. febr. 1.

Levél a belügyminiszterhez

Vajon fel van-e készülve a magyar kormány Ukrajna szétesésére? Vajon vannak-e tervei erre az esetre? Bárcsak ma is velünk lehetne Mindszenty József hercegprímásunk! És írna egy hasonló levelet Pintér Sándor belügyminiszternek Kárpátaljával kapcsolatban:


Mindszenty József Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszterhez írott levele:

A május 8-i kihallgatás során a következőkre vagyok bátor rámutatni. A propaganda sokkal erősebben és kiterjedtebben folyik Horvátországban Muraközért, mint nálunk. Van-e magyar lap, amely magyar irányú térképet vagy cikket hozhatna a Muraközről? A Muraközbe is bejáró Pesti Hírlap még azt is elhallgatta, hogy a Muraközben magyar katonaság volna, illetőleg nem merte felsorolni Muraközt ama déli területek között, amelyek magyar megszállás alatt vannak. Ellenben a Muraközbe akadálytalanul bejutó Hrvatska Straža című terjedelmes zágrábi napilap május 24-i száma a Muraközt Horvátországhoz csatoló térképet közöl. Mellékelem. Téves Excellenciád azon információja, hogy a Muraköznek 84 ezer lakosából 8 ezer magyarja van és ebből 4 ezer zsidó. Az 1910-es hivatalos statisztika szerint a Muraköznek 1012 izraelita lakosa volt, és a szám azóta, mint az ország egész vidékein is csak fogyott. Jugoszlávia igyekezett Muraközt formailag megölni. A zsidók pedig a gazdasági életteret keresik. Nem jelentéktelen az az 1910-i hivatalos statisztikai adat sem, amelyre eddig kevés figyelem jutott, hogy 22.577 egyén beszélte 1910-ben a magyar nyelvet. Ez pedig több mint 25%. A Muraköz központjának, Csáktornyának a magatartása nagyon jellemző. Amióta (kb. 2 hete) Csáktornyán a tiszta horvát nyelvű istentisztelet mellé egy kanizsai franciskánus betelepítésével bevezette a magyar nyelvű istentiszteletet, a magyar istentisztelet zsúfolt templomot, a horvát istentisztelet üres templomot jelent, jóllehet a csáktornyai barátok a horvát nyelvnek biztosították a lakosságnak alkalmasabb időt, míg a magyarságnak akevésbé alkalmas idővel kellett beérnie. A miniszterelnök azt közölte Excellenciáddal, hogy a 8 tagú muraközi küldöttségből egy sem tudott magyarul. Ezt a megállapítást már május 28-án tévesnek kellett mondanom.
  

 
Utána lementem a Muraközbe és ott a helyszínen újólag megállapítottam, hogy a küldöttség hét tagja tökéletesen beszél magyarul. Csak a nyolcadik, a perlaki Kósz beszéli a muraközi nyelvet jobban, mint a magyart. De tűrhetően tudja magát kifejezni magyarul is. A szíve pedig tökéletesen magyar. Hogy ő lett a bíró a felszabadulás után, az is az ottani magyarság bizalmának megnyilatkozása. A Transcontinent Press budapesti jelentése alapján pozsonyi lapok (Az Esti Újság, Gárdista) május 21-én hozták a hírt, hogy Magyarország átengedi a Muraközt Horvátországnak. Illetékes helyre hivatkozva hirdeti a fenti hivatalos német lap és hirdetik nyomán az egyéb említett lapok, hogy „Magyarország nemcsak horvátországi, szlavóniai és szerémségi részekre való igényeiről mond le, hanem ezen felül átengedi Horvátországnak Muraközt.” E szerint a külföld nem arról tud hivatalos formában, hogy Magyarország ragaszkodik a Muraközhöz, hanem átengedést és lemondást hirdet. Excellenciádat éppúgy tájékoztatta muraközi közege, Sagmeister Pál főbíró, mint ahogy Csáktornyán és Muraközben ismételten többek előtt, legutoljára pénteken kijelentette: a Muraköz lakosságának 80%-a, főként gazdasági okból Magyarországhoz vonzódik és kíván tartozni. E szerint a Muraközben nincs is más hátra, mint a magyar közigazgatás bevezetése. Rendkívül jellemző, hogy Varasd városból két főtisztviselő eljuttatta Csáktornyára ama tervét, hogy Muraközzel együtt ők is Magyarországhoz tartozzanak, annál is inkább, mert Horvátországban egész bizonytalanok a viszonyok, a jogrend, a gazdasági és szociális helyzet egészen sötét. Minden viszonylatban komor hírek jönnek át a Muraközbe túlról, és nem csoda, hogy nemcsak Varasd város, de a Dráva déli oldalán fekvő községek is szívesen vennék a Magyarországhoz tartozást. Az olaszokkal való kapcsolat egész Horvátországban ellenszenves és gyökértelen.
 
Nagyméltóságodnak hazafias tisztelettel:
Péhm József
pápai prelátus, apátplébános,
törvényhatósági bizottsági tag

2014. jan. 21.

Készül a koronázási dombormű is!


Mint amikor a természetbúvár egy régen kihalt növényt fedez fel valami rejtett sziklamélyedésben, nem tudja eldönteni mi a jobb, ha világgá kürtöli, mint szenzációt, vagy szépen csendben hazamegy és elfelejti, mert az annak a kis növénynek is jobb. Ugyanez az érzés merülhet fel a készülő Andrássy-szobor kapcsán. Azaz nem is a szoborról van szó, hanem annak egyik domborművéről, melyen idősebb Andrássy Gyula a nádori feladatot ellátva éppen Ferenc József fejére helyezi a Szent Koronát. Mert nem csupán a lovasszobrot fogják újraönteni, hanem a hozzá tartozó két domborművet is.

A koronázási dombormű

A jó hírt maga a szobrász közölte egy interjúban:
"...Ha kívülállóként hallanék ekkora összeget egy szoborra, természetesen sokallanám - mondta Schrödl Péter. - De ez a szobor dimenzióit és bonyolultságát tekintve inkább egy építkezési beruházáshoz áll közelebb, és nem egy szoborhoz. Hihetetlen anyagmennyiséget kell elhasználni, és a méretek miatt nem arányosan nőnek a költségek, hanem hatványozottan. Például míg az életnagyságú minta vasvázát két hét alatt három ember összerakta manuálisan, és legfeljebb egy létrára kellett felmászni, itt a majd 7-8 tonnányira becsült agyagmintát tartó vasváz többmázsás elemekből áll, állványzatról folyik a munka, egészen más gépekkel és létszámmal, és közel ugyanilyen mennyiségű bronzot kell kiönteni. Ráadásul mindig csak a lovas szobor és a 440 milliós összeg jelenik meg, de ez az ár tartalmazza a domborműveket is, melyek 260 centi magasak és majdnem hat méter hosszúak, harminchárom életnagyságú figurából áll, s ezek anyag- és munkaigénye a korabeli levéltári adatok alapján is meghaladja a lovas szoborét."

Pesti oldal: a Berlini Kongresszus
 
A ritka virág meg tud bújni a sziklarepedésben, de a koronázási dombormű kellőképpen szem előtt lesz ahhoz, hogy parázs petőfizés, araditizenhármazás, elnyomóhabsburgozás kezdődhessen. Ez olyan könnyen megjósolható, mintha azt mondanánk éjszaka következik a nappal után. De talán majd lesznek néhányan, akik feljebb tudják emelni a tekintetüket ennél, gróf Andrássy Gyula szobrára, akit annak idején a szép akasztottként emlegettek. 

Budai oldal: koronázási dombormű

És elgondolkodnak azon, hogyan került a gróf az akasztófa árnyékából a Mátyás templomba. 

Képek innen.