2009. okt. 31.

Az ajka-csingeri Boldog Károly Király Kápolna

2006. július 9-én adták át egy régi bányásztelepülésen, Ajka-Csingeren a IV. Boldog Károly Király Kápolnát, amelynek szellemi atyja és megépíttetője Tomor Sándor ajka-bódéi és –tósokberéndi plébános, érseki tanácsos volt. Az atya idén februárban elhunyt, de az életművének ez a darabja hátramaradt nekünk. Kápolnának van egy Károly király-ereklyéje is, jelenleg egy díszes tartóra gyűjtenek. Tomor atya személyesen találkozott Mindszenty Józseffel még az emigrációban, Károly királyt már akkor mind a ketten szent életű királyként tisztelték. Tomor atya a saját bevallás alapján csak azt a korábbi hercegprímási (korábban veszprémi püspöki) utasítást akarta végrehajtani, hogy minden kisebb faluban legyen egy kápolna a híveknek. Az indulótőkét a kápolnához a szerényen élő Tomor atya évtizedek alatt összespórolt pénze adta, és ehhez társult a kancelláriaminiszter, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma eredményes pályázatokkal, az ajkai önkormányzat támogatása, és sok cég és üzem anyagi hozzájárulása, munkája, illetve a hívek anyagi támogatása és önzetlen munkája.

A nyolcvanéves Tomor atyának e munkában biztos támaszai voltak azok a ministráns és mára már felnőtté vált fiúk is, akik az építkezési munkák során mindvégig biztatást és segítséget adtak. A Lohrmann Mária építész tervei alapján készült kápolna építését és gondos kivitelezését az ajkai Bercsényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola szakoktatói és diákjai vállalták magukra. A főoltárképet Fülöp Lajos festőművész készítette. A ólomüveg ablakok Tóth Erzsébet üvegfestő munkáját dicsérik. Az ablakokon Tomor atya több boldoggá avatott és boldoggá avatás előtt álló személynek kívánt maradandó emléket állítani. A gyönyörű, színes, festett ablakokon II. János Pál pápa, Teréz anya, Mindszenty József hercegprímás érsek, Kaszap István, Apor Vilmos püspök, Salkaházi Sára szociális nővér, a munkáslányból tanúságtevő kereszténnyé vált Bódi Mária Magdolna és Brenner János vértanú pap mellképe látható.



Képgalériák a templomról itt és itt.

2009. okt. 29.

Ki volt Magyarország egyedüli alkotmányos képviselője 1974-ben és melyek voltak a Monarchia hadüzenetének a valós okai? - Ajánló

Anyaportálunk a Regnum! megint két nagyon értékes és hiánypótló tanulmányt jelentetett meg. Barcsa Gábor szerzőnk az Osztrák-Magyar Monarchia hadba lépésének valós okait tárgyalja, sok forrásra hivatkozva, téveszméket cáfolva. Somorjai Ádám bencés atya, egyháztörténész pedig az oldalainkon teszi közzé először Magyarországon annak a kiadatlan Mindszenty levélnek a hiteles fordítását, amelyben tisztán látszik, hogy a prímás 1974-ben is a Magyar Királyságot tekintette egyedül alkotmányos államrendnek, melynek a legitim közjogi képviselője ő volt. (Ez a tény olyan horderejú manapság is, hogy nem olyan régen a jelenlegi prímás, Dr. Erdő Péter védte meg személyesen Mindszentyt a "gallikán eretnekség" vádjával szemben.). A Regnum! - ahogyan talán már megszoktátok - újra és újra visszatér Mindszenty személyére, hiszen meggyőződésünk, hogy a ma létező magyar monarchizmusnak példaértékű mindaz, amit és ahogyan cselekedett.

2009. okt. 28.

Kik és mikor újították fel a ciráki Királykápolnát?

Az Országos Osztrák-Katolikus Egyesület (K.Ö.L. Carolina) támogatásával és a Károly Király-Imaliga, a Győr-Moson-Sopron megyei Páneuropa Egyesület együttműködésével, valamint nem utolsósorban az Osztrák Ház erkölcsi és anyagi támogatásával a K.Ö.L. stahrembergi szervezetének sikerült kiviteleznie a IV. Boldog Károly Emlékkápolna (Királykápolna) renoválását, az ünnepélyes újraavatás pedig 2001. október 20. szombatján került megrendezésre Cirák-Dénesfán.

A vállalkozást S.K.K.H. Dr. Otto von Habsburg Ottó, a K.Ö.L. első embere, S.D. Georg Fürst von Stahremberg herceg, a K.Ö.L. Stahrembergi szervezetének védnöke, valamint S.E. Dr. Bóna László, a Győri Érsekség fővikáriusa (nagyprépost, apostoli protonotárius) támogatták. Továbbá hivatalosan jegyezte még a renovációt : Dr. Wilhelm Kraetschmer, gróf Nádasdy Lajos (Győr-Moson-Sporon Páneuropa Egyesület), Johannes Parsch (Károly Király Imaliga Völkerfrieden), Hofrat Dr. Paul Weiser (K.Ö.L. Carolina), Prof. Günther Peklo (K.Ö.L. Carolina). A kiterjedt szervezési folyamatokat lényegében Georg Schmidt (Initiator Bundesbruder K.Ö.L. Stahremberg), Prof. Gregor Oezelt-Haberda (Mit-Initiator Bundesbruder K.Ö.L. Stahremberg) valamint Prof. Georg Sattler (K.Ö.L. Stahremberg) végezték.

Az építkezés felügyeletét Richard Gaschler (BM Ing.) vállalta el nagy tisztelettel. A felújítás tényleges munkáját magyar cégek és mesteremberek (iparosok) végezték. A renoválás összköltségei 110.000 schilling körülire tehetőek : a nagyvonalú adományozóknak szívélyes „Isten fizesse meg!” formájában ezúton szeretnénk tolmácsolni köszönetünket.

"Magnus erat Caesar regno imperioque Carolus; major erat pietas quam dedit usque Deo. Et nobis aemula sit pietas praecibusque vocemus: fiat ut unanimis splendida pax populis!"

[Latin nyelvű felirat a kápolna emlékkövén]

A fordításért köszönet Roboz Erikának.

2009. okt. 25.

Monarchista előadás Kiskunfélegyházán!


"NEKÜNK KIRÁLYSÁG KELL!"
Pánczél Hegedűs János előadása a királyságról, mint jelenkori alternatíváról Kiskunfélegyházán.
Hely; Kiskun Múzeum, Dr. Holló Lajos utca 9., Kiskunfélegyháza, 18:00.

Az előadás védnöke; Kapus Krisztián (Fidesz-KDNP), a megyei önkormányzat képviselője. Az előadást anyaportálunk, a Regnum! partnere, a Kiskunság online is támogatja.

2009. okt. 22.

Ami fontos és ami nem (REV)

Húsz éves a II. Magyar Köztársaság, amelyről folyamatosan elmondják, hogy a harmadik. Komolyan, kit érdekel ez? Ilyen szegényes ünneplést nagyon régen láttunk már, de pontosan ezért is méltó 2009-hez és méltó ehhez a respublikához. Ez jár, ilyen ez a köztársaság, ide jutott el húsz év alatt. Hova? A semmibe. A sehova. Senkinek sem fontos. Sokan kérdezték, hogy mit fogok írni a huszadik szülinapra. Epébe mártom majd klaviatúrát biztosan. De minek is tenném? Nem kellett sokat gondolkodnom; semmit sem írok. Ez a köztársaság a dühöt és a fricskát, a velős és erős kritikát sem érdemli meg. Minek? Nem szólna igazából senkinek sem. Néhány értelmiségi elmondaná az ellenkritikát rá (akikről nem is olyan régen kiderült, hogy azért olvasnak minket és ámuldoznak meg értetlenkednek) és ennyi. Kár a gőzért. Időpazarlás. Vannak fontosabb dolgok is. Emlékezni október 23-án meg nem a köztársaságra kell.



"Ennél a királyság is jobb lett volna, ennél a köztársaságnál...!
Én a húsz éves köztársaság kikiáltására jöttem, de kérem... ha ez van, akkor én nem jövök!
Ez nem köztársaság...részvénytársaság!"

A nép szava, akkor most Isten szava?!... A legszebb az, amikor az elit saját magát ünnepli az üres Kossuth téren. Szimbólumértékű.

***

Koncentráljunk arra, ami fontos és ami perspektívikus. Ötvenhárom éve a magyar nép felkelt és elűzte a kommunistákat. Ez önmagában ma is elég, hogy magyar szíveket dobogtasson meg. Kár, hogy csak átmenetileg sikerült. 1956. október 23-a után a republikánus demokrata magyar politikusok visszaadták Mindszenty Józsefnek az összes egyházi és polgári méltóságát (igen , igen én is tudom, hogy nem gondoltak bele igazán). Mindszenty József szózata a nemzethez 1956 november 3-án az ország első közjogi pozíciójából hangzott ezért el, ez a pozíció pedig csak a királyság szemszögéből értelmezhető érvényesnek. Ezt érezte és tudta a demokrata (Bibó István) és a kommunista is (Nagy Imre, Kádár János). Szóvá is tették.



Október 23-án ünnepeljük tehát a magyar nemzet egykori önbecsülését és ellenállását. Egy tiszta lapot. E mellett pedig lélekben készüljünk már 2009. október 24-re, is amikor Cirák és Dénesfa között, a Királykápolna előtt tisztelgünk ezeddig utolsó királyunk, IV. Boldog Károly személye és a restaurációs kísérlete előtt. Szimbolikus tett volt ez, üzenete ma is ugyanaz; a királyságot helyreállítani és királyt adni a nemzetnek.

[Köszönjük az eddigi támogatást és híradást az eseménnyel kapcsolatban a következőknek; IGEN, Barikád, Szent Korona Rádió, Magyar Kurír, Vas Népe, Kisalföld Online, HVG, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Történelemportál, Vatikáni Figyelő, illetve a ciráki és a dénesfai önkormányzat. Külön öröm, hogy az osztrák monarchisták - a Schwarz-Gelbe Allianz - is terjesztették az esemény hírét, s nevét.]

2009. okt. 20.

Gerő András királyságot akar

Ha monarchista körökben feltenném a kérdést, hogy melyik lapban fognak a Károly-mise előtt pár nappal több oldalon a királyság visszaállítása mellett érvelni, akkor valószínűleg a Népszabadság lenne az utolsó amelyre tippelnénk. Pedig ez bizony bekövetkezett. Aki pedig a királyság mellett érvel az nem más, mint a köztársaság által dotált Habsburg Történeti Intézet vezetője, Gerő András történész és liberális véleményvezér. Egészen hátborzongató olvasni a volt kommunista pártlap oldalain ilyen mondatokat, ezért most ideidézem mindenkinek a kattintás előtt;

"Az elmúlt húsz esztendő tapasztalata azt mutatja, hogy ez a pártpolitikán felül álló politikai szerep leépült, és a köztársasági elnök egyre kevésbé tudja magát össznemzeti szerepben láttatni.

Ez a demokratikus politikai közösség működése szempontjából erős autoritásdeficitet hoz létre, mert ha a nemzet egységének alkotmányos képviselője is pártpolitikailag értelmeződik, illetve értelmezhető, akkor pontosan az a cél nem teljesül, amit az alkotmány a szerepnek szán.

Úgy tűnik, hogy ez a probléma az adott keretek között megoldhatatlan, hiszen az államelnököt végső soron képes az egyszerű parlamenti többség is megválasztani (29/b paragrafus), ami viszont az elnököt - személyes kvalitásaitól függetlenül - pozicionálja a pártpolitikai mezőben.

Bármit ír tehát az alkotmány, ez így volt, így van és így lesz.

Éppen ezért úgy vélem, hogy érdemes lenne újragondolni az államforma kérdését. A jelen alkotmány szerint Magyarország köztársaság (1. paragrafus).

Én úgy látom, hogy egy ilyen autoritásdeficit feloldása elvileg lehetséges azáltal, hogy megváltoztatjuk az államformát, és Magyarország monarchia lesz."

Ugye, hogy egy kicsit félelmetes érzés? Mire véljük ezt itt jóemberek? A libik megcsinálják a királyságot nélkülünk, mégis régi jó népuralmista módon nekünk?

Persze Gerő András olyan monarchiát akar, amely egy kicsit kiherélt (nem is olyan kicsit) és amelyben a király nem kormányoz. Olyan angolszászost, amilyen persze a magyar király soha nem volt szerencsére. Gerő ezt a következtetést abból szűri le, hogy a jelenlegi alaptörvény (ez sem semmi; nem alkotmány, hanem alaptörvény!) mozgássérült és autoritásdeficittel bír, meg legitimitásdeficittel is jelenleg. Igen, igen ez így, van aki ezt már húsz éve mondja, de eddig kit érdekelt? Ez most azonban nem egy jobboldali hőzöngő írása, ez egy liberálisé egy szocialista lapban.

Nagy baj van a Második Magyar Köztársasággal és minden jel szerint a válságban való zavaros halászat nemcsak a jobboldalnak, hanem a baloldalnak is érdekes foglalkozás lett. A rasszista beszéd (definiáljuk már egyszer, hogy mi az a "rasszista beszéd", jó?!) törvényes büntetése mellett és a királyság visszaállítása mellett ugyanúgy felszólal a Gerő-cikk. A magyar államiság válságban van, a republikánus államiság a csőd felé tart Nem működik és a bukott állam jegyeit mutatja. És akkor jön valaki autoritást emleget és esedezik érte, de olyan államot akar, ami nem kormányoz.

Egy vega - pacal pörkölttel a hasában. Az kell nekünk.

Megint egy újabb kísérlet a hatalomátmentésre, arra, hogy megint egy politikai hibrid szülessen meg. Akik köztársaságot kiabáltak össze egy nagy asztal körül és elfogadtatták az utolsó kommunista parlamenttel, a jogfolytonosság helyreállítása nélkül, ne akarjanak most királyságot a köztársaságból csak úgy. Annak kérem, vannak feltételei melyek közül az első; a jogfolytonosság helyreállítása a Szentkorona-tan és a történelmi alkotmány kritériumai mentén. Ezt ne tessék elfelejteni. Ha mégis, akkor majd úgy intézzük, hogy ott legyünk és emlékeztessük azt, akit kell. Mert más a leányzó fekvése, ha már - szerencsére - felvetődött, hogy táncba kell újra hívni.

2009. okt. 18.

Egy konzervatív monarchista magyarországi debütálása; Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn

Anyaportálunk, a Regnum! megkezdte egy nagyon híres, meglehet idehaza egyáltalán nem ismert, konzervatív monarchista gondolkodó Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn (1909-1999) írásainak a publikálását. A vállalkozás, hogy a szerző magyarul debütáljon igazi úttörő tett, de amire ennél is büszkébbek vagyunk az, az, hogy egy közösségi monarchista munka volt. A fordításokat Uhel Péter és Németh Bálint végezték el, a bevezetőt pedig Megadja Gábor írta meg, aki gyakorlatilag az egyetlen itthon, aki komolyabban foglalkozott az osztrák arisztokrata életművével és azt igyekezett megfelelő kontextusba is helyezni. (A szövegek gondozását és a sűrű kéztördeléseket pedig szerénytelenségem követte el.) Elég hosszú és nehéz menet volt, több szempontból is, de úgy gondolom, most így visszanézve, hogy megérte és talán mások számára is sikerül definiálni azt a célkitűzésünket ezzel, hogy a Regnum! a hazai monarchizmus szellemi műhelye kíván lenni. Első körben egy rövidebb írást adunk közre, a bevezetővel együtt, amelynek a címe; A demokrácia útja a zsarnoksághoz. Kis kedvcsináló alább;

"(...) Hogyan tudna egy demokrácia, még egy kezdetben liberális demokrácia is a totalitárius zsarnokságig eljutni? Ahogy az imént említettük, ez három úton-módon lehetséges és mind a három esetében ’szerves’ fejlődésről beszélhetünk. A zsarnokság még egy liberális demokráciának a jelleméből is egyenesen kifejlődhet, hiszen kezdettől fogva már ott a kukac az almában; szabadság és egyenlőség sehogy sem illik össze, sőt, tulajdonképpen kizárják egymást. Egyenlőség nem létezik a természetben, így csupán erővel, erőszakkal alakítható ki. Annak, aki földrajzi egyenlőséget akar, föl kell robbantania a hegyeket és fel kell tölteni a völgyeket. Ha egy sövényt egyenletesre akarunk nyírni, bozótvágó ollókat kell használnunk. Ahhoz, hogy iskolákban egyenlő tudományos színvonalat érjünk el, egyes diákokat folyamatosan nyomni kéne előre, míg másokat visszatartani. (...)"

2009. okt. 13.

48-asok királyhimnuszai

A magyar közvélemény még mindig úgy vélekedik, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban részt vett, illetve azt támogató személyek életük végéig "trónfosztó", "kossuthiánus" állásponton voltak, nagy "republikánus elánnal kiegészítve". Két olyan, az 1848-as eszmékkel nyíltan szimpatizáló költő, írónak - Reviczky Gyula, Jókai Mór - a királyhimnuszát ajánljuk az alábbiakban, akikre a mai napig harcos 48-asokként illik emlékezni. Kevésbé tudott, hogy mind a ketten tisztelői voltak I. Ferenc Józsefnek és királyunk bölcs uralkodása inspirálta őket egy-egy királyhimnusz megalkotására is (Jókaiét I. Ferenc József előtt elő is adták, zenét hozzá Erkel Ferenc szerzett). A teljes képhez azonban ez is fontos adalék lehet és talán másokat is figyelmeztet arra, hogy 1848-49-ben nem állt meg a nemzet mozdonya, hanem tovább robogott.

Reviczky Gyuláé itt, Jókai Móré itt olvasható anyaportálunkon, a Regnum!-on.

2009. okt. 11.

Lelket felemelő, szívet megragadó

Budapest székesfőváros emlékirata IV. Boldog Károly király koronázása alkalmából, 1916 decemberéből, polgármesteri és főjegyzői ellenjegyzéssel a Királyi Felségeknek. Érdemes sorról-sorra elolvasni, stílus, nemzeti öntudatból, alázatos, de autonóm állampolgári viselkedésből is mintát adhat. Emellett a forma és a tartalom tekintetében is egy rendhagyó darabról van szó. Köszönet érte Őrhegyi István úrnak.

[KATT A KÉPRE A NAGYOBB FELBONTÁSÉRT!]

2009. okt. 7.

Károly király szentmise idén is; terjesztők és támogatók kellenek!

Idén is lesz szentmise Boldog IV. Károly királyunkra, és a restaurációs kísérletekre emlékezve, 2009. október 24-én, ahhoz a naphoz igazítva, amikor az ezeddig utolsó királyunk azért jött vissza a hazába, hogy elfoglalja újra a trónját. Szimbolikus a tett, kegyes a mi emlékezetünk.
Ott a helyünk idén is!

Emlékezni, áldozni, személyesen részt venni kell az egyetlen olyan rendezvényen az évben, amikor a királyságunk mellett teszünk hitet, az utolsó legitim királyunkra emlékezve azon a helyen, ahol visszatért hozzánk.

Az eseménnyel kapcsolatos szervezés már elkezdődött. A tavalyi megemlékezést érdemes újranézni kedvcsinálónak. Barcsa Gábor már elkezdte osztani az észt azokon a helyeken, ahol a legnagyobb a katyvasz jelenleg (sajnálatos módon), e mellett pedig elkészültek digitális és papír alapú szóróanyagok is a szentmiséről. Jász atyával - a helyi plébánossal - már felvettük a kapcsolatot korábban és sikerült szorosan együttműködni a Károly Király Imaligával is a témában. Két önkormányzat (Cirák és Dénesfa), az Imaliga és anyaportálunk, a Regnum! közös szervezése ez az esemény, idén amelyen mindenkinek ott van a helye, aki magáénak vallja a királyságunkat és Boldog Károly királyunk emlékét. A szentmise alatt zászlós díszőrséget állnak a vitéz doberdói Bánlaky Breit József altábornagy Hagyományőrző Egyesület tagjai, korhű, első világháborús katonaruhában. (köszönet nekik!). Aki királyságban gondolkodik, és a királyságunkért cselekszik jöjjön el! Most ne a kifogást keressük és ne a beszámoló videóra várjunk. Ottlétünk tanúságtétel is egyben.



Aktuális feladat is van. Elkészültek a papír alapú szórólapok egy tucattal, amelyhez terjesztőket keresünk (jelentkezni e-mailben lehet)! Holnaptól át lehet őket személyesen venni Budapesten, előzetes egyeztetés után. Fő terjesztési célpontok; felsőoktatási campusok, könyvesboltok, templomok, klubok. Aki tudja vállalni, az jelentkezzen minél hamarabb, az idő sürget! Tegyünk azért, hogy minél méltóbb módon tudjuk megünnepelni ezt az ünnepet, élesszük újra ezt a régi hagyományt, emlékezzünk királyságunkra, gyűjtsünk erőt a közös munkából és az együttlétből!

2009. okt. 6.

Magyar zarándoklat Boldog Károly király sírjánál és Mindszenty József a Regnum Marianum templom újraépítéséről - ajánlók

Anyaportálunk, a Regnum! két igazán exkluzív anyagot közölt le. Az egyik Uhel Péter zarándoklatának a képes beszámolója, ugyanis nem olyan régen Boldog Károly királyunk sírjánál járt nem olyan régen. A másik pedig Somorjai Ádám OSB egyháztörténész szintén exkluzív forrásközlése, amelyben Mindszenty József hercegprímás vall a Regnum Marianum templom helyreállításáról, egy eddig nem közölt levélben. Uhel Péter már korábban is közölt beszámolókat, fordítást is készített, amely hamarosan megjelenik, de Somorjai Ádám atyának ez az első, kifejezetten a Regnum!-nak szánt anyaga, ezért szeretettel köszöntjük közöttünk. Somorjai Ádám neve jól ismert azok között, akik Mindszentyvel foglalkoznak, hiszen több jelentős forrásközlés (Sancta Sedes Apostolica et Cardinalis Ioseph Mindszenty I. és II., illetve a legutóbb Zinner Tiborral közösen szerkesztett Majd’ halálra ítélve. Dokumentumok Mindszenty József élettörténetéhez című monumentális munka) és kötet [Ami az emlékiratokból kimaradt - VI. Pál és Mindszenty József (1971-1975)] a nevéhez fűződik. Reméljük betartja ígéretét és még sok anyaggal megörvendeztet majd a jövőben minket.

2009. okt. 4.

Mi volt a véleménye Horthy Miklósnak egy Habsburg vezetésű királyságról az emigrációban?

Újra és újra felbukkan* azok között is akik királyságban gondolkodnak, Horthy Miklós mint olyan "politikai szimbólum", akire a Habsburg ellenesség kapcsán illendő hivatkozni, aki egy rosszul értelmezett "nemzeti megoldást" jelképez a - Habsburg, vagy bármilyen más - elnyomással szemben. Ha ilyet állítunk, akkor sajnálatosan elfeledkezünk arról, hogy a történelem nem kő, hanem folyó. Horthynak a véleménye ugyanis a II. világháború végén és után, emigrációban nem a "trónfosztó kormányzóé" volt már minden jel szerint. A saját emlékirataiban ezt így fogalmazza meg, amikor Magyarország sorsáról elmélkedik, Ferenc József királyunk egykori szárnysegédje;

"Azon közé a kevesek közé tartozom, akik az Osztrák-Magyar Monarchia régi fényét és a Ferenc József uralkodása alatt élő népek szerencsés boldogulását a tényleges szolgálatban állók közvetlen szemléletén át tapasztaltam. (...) Én boldognak érezném magam, ha a dunai államok népeiből alakuló, hatalmas és szerencsés államszövetség élén a Habsburg-dinasztia törvényes örökösét látnám."

E mellett értekezik arról is, hogy mi a véleménye arról a helyzetről, amelyet ma Magyarországon még mindig (korlátozottan, ugyan, de) '"demokratikusnak", "felszabadultnak" hívnak. Az I. Magyar Köztársaság korszakáról (1946-1949) van szó a továbbiakban; "Magyarországon választásokra készülődtek, s ezek a kommunisták és a mindenható Vorosilov tábornagy nagy meglepetésére a kisgazdapárt számára hozták meg az abszolút többséget. A hazafiasan gondolkodó elemek mind erre a pártra szavaztak. Ez válasz volt az elszenvedett, kommunista módszerű "felszabadításra", és egyben határozott állásfoglalás Magyarország függetlensége mellett. De azok, akik hittek az ország demokratikus jövőjében, hamarosan csalódtak ábrándjaikban. Tildy Zoltán, a kisgazdapárt elnöke, nagyban hozzájárulét Magyarország teljes kiszolgáltatásához a kommunisták kezébe. (...) Azt sem ismerhetem el helyes megállapításnak, mely a mai Magyarországot vazallus (hűbéres) államnak nevezi, mert még a hűbérúr és a hűbéres között fennálló viszony is kölcsönös jogokon és kötelezettségeken alapszik. Szovjetmagyarországon [!] pedig ilyesmiről szó sincs. Magyarország megszállott ország, amelyben idegenek basáskodnak. Ez szó szerint igaz, mert a hatalmat ténylegesen gyakorló kommunista miniszterek szinte kivétel nélkül szovjet állampolgárok.".

Mindezzel kapcsolatosan csak az a kérése egy konzervatív, hazafias érzelmű monarchistának; olyan jó lenne, ha egyszer már a következetes történelmi szemlélet egy optimális minimum lehetne ebben az országban, ha sorskérdésekről beszélgetünk, főleg ha elméletileg van közös platformunk is. Egyszer csak megvalósul ez.

[* A kommenteket tessék olvasgatni.]

2009. okt. 1.

Tudományos konferencia XVI. Benedek Caritas in veritate enciklikájáról

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iustitia et Pax Bizottsága, a Barankovics Alapítvány, a Faludi Ferenc Akadémia és a Mária Rádió tudományos konferenciát szervez, "Az emberi fejlődés távlatai címmel", XVI. Benedek Caritas in veritate enciklikájáról, 2009. október 14-én a Központi Papnevelő Intézet (Budapest V. Papnövelde u. 7.) dísztermében. A konferencia fővédnöke; Erdő Péter bíboros és prímás, Esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A konferencia egyik szervezője és résztvevője a Miles Christi, a Regnum! portál egyik régi aktív szerzője és segítője Érszegi Márk Aurél is, aki korábban írt is az enciklika olvasatáról a Regnum!-on.


A KONFERENCIA PROGRAMJA

09.30 Köszöntő – Prof. Kuminetz Géza, a Központi Papnevelő Intézet rektora, PPKE Hittudományi Kar dékánja

09.45 Megnyitó – Mayer Mihály megyés püspök, az MKPK Iustitia et Pax Bizottság elnöke

10.00 A fejlődés értelme a pápai szociális körlevelekben – Prof. Em. Goják János, az MKPK Iustitia et Pax Bizottság főtitkára

10.30 Szünet

I. Ülésszak: PIAC és GLOBALIZÁCIÓ

Levezető elnök: Prof. Varga Csaba, PPKE Budapest, Iustitia et Pax Bizottság

10.50 Gazdasági krízis: bízhatunk-e a láthatatlan kézben? - Prof. Kádár Béla akadémikus, Károli Gáspár Egyetem, Iustitia et Pax Bizottság

11.20 Piac, profit és globalizáció a körlevélben – Baritz Sarolta Laura OP, Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)

11.40 Etikus vállalatvezetés – Pódiumbeszélgetés vállalatvezetőkkel

Résztvevők: Fodor István, Ericsson Hungary; Héjj Tibor, Proactive Management Consulting; Szunai Miklós, Ökocentrum Zrt, Széchenyi Tudományos Társaság

Vezeti: Mike Károly, Budapesti Corvinus Egyetem

12.30 Állófogadás

II. Ülésszak - JOG ÉS ERKÖLCS

Levezető elnök: Vejkey Imre, Barankovics István Alapítvány

13.30 Az élet kultúrája és a jog – Frivaldszky János egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) ÁJK

13.55 Részvételi demokrácia, civil társadalom és a körlevél - Balázs Zoltán egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)

14.20 Kiút a kulturális válságból - Pódiumbeszélgetés

Résztvevők: Benkő Ágota, Faludi Ferenc Akadémia; Juhász Judit, Magyar Katolikus Rádió; Vértesaljai László SJ

Vezeti: Érszegi Márk Aurél, Külügyminisztérium, Iustitia et Pax Bizottság

15.00 Szünet

15.15 JÖVŐKÉPÜNK – Pódiumbeszélgetés

Résztvevők: Prof. Bod Péter Ákos, Corvinus Egyetem (BCE), Cselényi László elnök, Duna Televízió; Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa (felkérve)

Vezeti: Broczky Beáta, Iustitia et Pax Bizottság és Osvay Péter, Mária Rádió

16.00 Zárszó – Mayer Mihály pécsi püspök, az MKPK Iustitia et Pax Bizottság elnöke