2010. szept. 30.

A népszerű tizenkettő

Összegző korszakát éli a blog jelenleg. Ekkor toppant be egy régi kedves ismerős szimpatikus kezdeményezése; összeállította a tizenkét kedvenc posztját az elmúlt korszakból. Ő ezeket választotta ki; I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII.

Kíváncsi vagyok azonban, hogy akik idejárnak, mit tartanak kedvenc posztjuknak az elmúlt évek anyagából. Megjegyzésbe tessék írni, hogy melyek lennének azok, amelyek szimpatikusak, nagy hatásuak, de lehet negatív próba is. Kis magyar monarchista közvéleménykutatás, az úgyis olyan demokratikus és népszerű. Nem kell pont tizenkettő, elég egy is.

2010. szept. 29.

Mi történt alkotmányozás ügyben eddig?

Ha nagyon lakonikusan akarnánk fogalmazni, akkor azt mondanánk, hogy egészen pontosan EZ. Az, hogy "ez" most sok, vagy éppen kevés, egyszerűen nem látszik még. Azt tudjuk, hogy az állami szervek mellett (Legfőbb Ügyészség például), helyi önkormányzatok és "tudományos műhelyek" (a PTE, ugye) és a TASZ, mint társadalmi szervezet (az LMP kérésére) tett javaslatokat. Érdemes ezeket végigmazsolázni, hogy az ember objektív képet kapjon róla, hogy mi is ez az egész így jelen időben, de nem biztos, hogy szívünk szerint való. A pártoké még nem olvasható, de ha ide vissza-visszatérünk, akkor meglesz az is, és talán így kevesebb lesz a meglepetés.

Érdekesség, hogy magánemberek is adhattak be tervezetet (aki tudja, hogy ki az a "BG" és "PB", az jelentkezzen), így adott be a Magyarok Szövetsége és a Nemzeti Egészségügyi Tanács is. A MSZ nem túl nagy újdonság, aki követte a pályafutását ennek a szervezetnek, az tudja mit várhat és mit nem, a NET meglepetés. Figyelem! Magánemberként BÁRKI beadhat egyébként tervezetet, egészen holnapig. Ha valaki nagyon összeszedi magát és késztetést érez, akkor össze is dobhatja, mert így ez olyan nagyon demokratikus.

Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság tevékenységének ütemezése a következő:

1./ Az alapvető államhatalmi ágak és az Alkotmányban intézményesített állami szervek képviselőinek, valamint az alkotmányjog tudománya művelőinek felkérése koncepcionális javaslatainak megtételére 2010. szeptember 30-i határidővel. 2./ Az egyes munkacsoportok kialakítása, megválasztása, 2010. szeptember 7-ig. Ezt követően az 1. pont alattiaktól, illetve a társadalmi szervektől és más vélemény-nyilvánítóktól beérkezett, illetve beérkezendő javaslatok alapján az egyes munkacsoportok megkezdik a feladatkörükbe tartozó rész-koncepciók kidolgozását. 3./ Az egyes munkacsoportok 2010. október 20-ig előkészítik a feladatkörükbe tartozó rész-koncepciókat. 4./ A Bizottság 2010. november 2. és november 15. között megtárgyalja a rész-koncepciókat. 5./ Az összegző munkacsoport 2010. november 30-ig kialakítja az új Alkotmány alapvető elvének (koncepciójának) egységes szövegét. 6./ A Bizottság 2010. december 10. és 15-e között megvitatja az új Alkotmány alapvető elveit, dönt annak elfogadásáról és az Országgyűlés elé terjesztéséről.

2010. szept. 28.

A kormányzó és az ő politikai példaképe



Horthy Miklós kormányzó a hírek szerint egyszer festett csak portrét, azt is politikai példaképéről I. Ferenc Józsefről. Most megtaláltuk azt a képet is, amely alapján festette ezt a portrét és amely dolgozószobája falán volt mindig.

[Köszönet Kaczmarski Balázsnak!]

2010. szept. 26.

Magyar ember tiszteli a királyát

"Akit a Szent Koronával koronázva látsz, imádd, szentséges királynak tekintsd és tiszteld, ha ökör volna is." - ezeket a nagyon híres szavakat guti Országh Mihály mondta halála előtt a történetíró Bonfininek, az egyik legnagyobb magyar király, I. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt. Az idézetet, amely azért lett híres, mert a Szentkorona-tan hívei is gyakran hivatkoztak rá a következő évszázadokban, egy valóban hiteles embertől származnak. Országh Mihály az egyik legősibb magyar nemesi családból származott, amely őseit a XI. százaid tudta visszavezetni, a Gutkeled nemzetségből (címer oldalt) és élete során híven szolgált öt uralkodót is, mindig összeegyeztetve a saját, nemzetsége és az ország érdekeit. Bonfini maga így jellemzi őt és híres mondását; "rendkívül eszes és rengeteg tapasztalata folytán nem ok nélkül bölcsnek tartott férfiú nemcsak a szívében, hanem a száján is vallotta ezt".

Legnagyobb elismeréssel Luxemburgi Zsigmondról, Habsburg Albertről és természetesen Hunyadi Mátyás királyainkról emlékezett meg Bonfininak, és tette ezt az ominózus kijelentését is, amelyet sokan irányadónak éreztek az elkövetkező évszázadokban a maguk számára. Mindenkinek jó érv lehet szellemi párbajokban ma is, akiknek olyan maszlagok ellen kell védekeznie, hogy "de hát lehet egy idióta is a király!" és társai. Országh Mihály méltóságos nádor úr kijelentése bővebb kontextusban is idézhető, hiszen a király és a nemzet egyesülését a Szent Koronában, mint közjogi személyben a szimbiózis jellemzi.

2010. szept. 22.

Monarchista sütik?

Magunk is szeretettel gondolunk a császármorzsa majszolása közben I. Ferenc Józsefre, de ez talán mégis túlzás azért. :)

[Köszönet Márknak a szemfülességéért!]

2010. szept. 18.

Megint jönnek, (most éppen) nemzetgyüléseznek...

A szombati napon összeült az Alkotmányos Jogfolytonosságot Helyreállító Nemzetgyűlés azzal a céllal, hogy helyreállítsa a jogfolytonosságot ebben a hazában. Ugye, milyen jól hangzik? Nagyon is! Most akkor örülhetünk? Több mint hat évtized után valóra válik egy nagy vágy? Végre elérkezett valami ideiglenesnek és esetlegesnek a vége és ami érvényen kívül volt, most végre érvényesülhet?

Korántsem. Már megint nem és nem.

Valami más azonban újra előjött és megismétlődik, hiszen ez a "nemzetgyűlés" már volt korábban. Egészen hasonló céllal később is, Nemzeti Bizottmány néven, ahol kiemeltük Dr.Szöllősi József gondolatait is. (Ő most is benne van ebben a dologban egyébként ügyvezető elnökként.)

A szándék persze megint olyan, hogy nem lehet rá panasz nagyon, hiszen;"Felkérjük mindazon szervezeteket, akik a Szent Korona Eszméjétől [gondolom, a Szentkorona-tan] áthatva, az ősi történelmi alkotmányunk visszaállításában látják a nemzetünk megmaradásának és felemelkedésének lehetőségét, hogy küldötteik útján vegyenek részt a tanácskozásban. Csak a nemzeti erők összefogásával menthetjük meg a Szent Korona országát és nemzetét.".

Az előadók a "nemzeti oldalról" futnak be ide, de mintha már ismerős lenne több helyről is ezek a témák és nevek együttese; "Tőke Péter: A kapitalizmus halála — a pénzügyi válság okai; Dr. Drábik János: Eladósodástól mentes nemzeti stratégia; Dr. Botos Gábor: Az igazságszolgáltatás megszervezése". Ez a sokadik ilyen előadásuk a témában, de minek előadni egy "nemzetgyűlésben"? E mellett pedig van "tisztségviselők" megválasztása (ki által és hova?) és beszámoló az "elmúlt időszakról". Melyikről? Arról, ami 1944 óta telt el, vagy ami az elmúlt négy évben, amióta hallottunk róluk?

De nem akarom én elbagatellizálni a dolgot és poénkodni sincsen túl sok értelme már. Szomorú ez leginkább, hiszen az egésznek így nincsen semmi értelme. Valami olyasmi ez, amikor elkeseredett vidéki emberek összefogtak miután a rendőrség nem találja meg azokat a tolvajokat, akik ellopták a termést és belépnek a Gárdába (most hirtelen nem is tudom melyikbe), hogy akkor majd az segít. De nem tud segíteni, mert eszköztelen, a rendőrség marad a régiben, csendőrség meg nincsen. Az igény megvan, de csak csak pótlék tud létrejönni, ami nem életképes és végső soron maximum egy válságjel csak.

Ilyen ez a "nemzetgyűlés" is. Kicsi, savanyú, funkciótlan, öncélú, de a miénk, egy jogfolytonosságát vesztett országban.

Örülni nem lehet, de már olyan nagyon bosszankodni sem ezen. Igazából már nem tudom, hogy ez hányadik próbálkozás arra, hogy "nemzetgyűlést" hívjanak össze, amelyre pár évvel ezelőtt is azt mondtam, hogy egy igényt mutat jelenleg. Jó szándékú, de képtelen megjegyzés volt egy képtelen helyzetre ez akkor, amely leginkább most már egy politikai performansz lett. A "jó szándékból" nekem meg már speciel elegem van, az ugye a Pokolba vezet, azt meg köszönjük de nem. Olyan politikai performansz lesz ez is, mint Demszkyt megdobálni (haj, most már ennek is vége, pedig mókás volt legalább!), vagy egy újabb "vitézi rendet" alapítani, vagy "lovagrendet", vagy zászlókat csináltatni és pózolni egy weboldalon, hogy 12 ember megemlékezett valamire és hú, dobálni a linket, hogy figyelj nézd mert ott vagyok és milyen klassz a felvarrom, az egyenruhám, hogy feszítek, mondtam egy kemény szöveget és ki lehet posztolni, küldöm csatolt fájlban.

Olyan öncélú, olyan semmilyen, olyan esélytelen és végeredményben szánalmasan siralmas ez az egész. Olyan rend nélküli, olyan keret nélküli, olyan önmagunkat szórakoztató dolog ez. Intellektuális maszturbálás a legtöbb politikai performansz, amelyek 2007 óta elszaporodtak és egyfajta kultúrát teremtettek a politikai kultúra oldalhajtásaként. De nemcsak öncélú, hanem valahol romboló is ez, hiszen nem tudja az igazi törekvéseket kiharcolni, ezért valamit meghonosít és elfogadtat, amit nem kellene. Miért? Mert nem tud politikai térbe kerülni és nem olyan, amilyennek lennie kellene. René Guénon mondta egyszer a pogánysággal kacérkodóknak, hogy halott vallási formákkal csak rombolni tudnak. Most azt mondanám, hogy akik úgy nyúlnak mások által eltemetett politikai-, közjogi formákhoz, hogy abba életet lehelni nem tudnak, nem is tudhatnak szándékuk ellenére, hogy azt ne tegyék, önmagukat máshol valósítsák meg és játszanak valami egészen mással, ha már olyan kedvük van! Ne tessék ezt is kitalálni, hogy akkor majd mi, megcsináljuk, mert más nem, zugbölcsészkedni nem ér az otthoni panellakás ajtaján kívül. Abbahagyni tessék ezt leginkább.

Itt van ez a "nemzetgyűlés" is, ugye. Ennek is megvolna a szabálya, ne tessék most kitalálni, hogy akkor majd összeülünk és csinálunk egy ilyet, mert miért ne. Mások csinálnak rendet, meg mozgalmat, meg osztogatnak kitüntetéseket, meg templomot alapítanak püspöki ellenkezés dacára, akkor majd mi nemzetgyűlést hozunk létre. Olyat még más nem annyira.

A szabály az, hogy a jogfolytonosságot alanyi és alaki szinten is térhez kötik. Ez a tér az országunk, amely alatt a magyar nemzet 1848 óta mindenkit ért, aki teljes jogon gyakorolhatja az állampolgári jogait, ergó így a Szent Korona tagja is. Most a Szentkorona-tan nincsen államjogilag érvényben, de a jog a magyar (politikai) nemzeté továbbra is, amely a területtől nem elválasztható. A Nemzetgyűlést a nemzet választja, vagy cenzusos vagy cenzus nélküli, titkos, szabad választójoggal, amilyen most is van. Ez ugye opció, ez ugye lehetőség, de alkotmányos királyságban így szokta a magyar, ez történt 1920-ban is, amikor ilyet legutóbb tett ez a nemzet. Tudta ezt a trónörökös, tudták ezt a Magyar Királyság legutóbbi törvényes államfői, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és Mindszenty József hercegprímás is, ezért nem adták a nevüket mindenfajta próbálkozáshoz, amely nemzetgyűlést akart összehozni, meg "parlamentet" (ami az épület, mindegy), az emigrációban. Nagy volt a csábítás, nagy volt az elkeseredés, nagy volt a lendület néha, de nem. Ez ugye nem játék.

És ha ők így cselekedtek, akkor ezt máshogyan ne tessék, mert hol vagyunk mi tőlük és hol van most tőlünk az, ami miatt ők annyit búsultak és tettek? Máshogyan másvalamit hozunk létre. Abból meg már túl sok is kijutott ennek a megnyomorodott országnak.

2010. szept. 17.

Magyar királyi főhercegi kripta Mosonmagyaróváron



Egy Magyarországon egykor nagyon népszerű, I. Ferenc Józsefhez feltétlenül, azonban Boldog IV. Károlyhoz nem annyira lojális magyar királyi főherceg, Teschen utolsó hercege Habsburg-Tescheni Frigyes, aki valaha a császári és királyi haderő főparancsnoka volt az I. világháborúban kriptáját nyitották meg a nagyközönség előtt Mosonmagyaróváron. Frigyes főherceg felesége Croy-Dülmen Izabella főhercegné azt tervezte, hogy fiát, Albert Ferenc főherceget (egyben magyar királyi herceget) a magyar királyi trónra segítheti (ezzel alkalmasint az általa nem kedvelt Zita királynénak akart konkurenciát teremteni, Ottó trónörökössel szemben). A tervnek, amelynek alapja az volt, hogy a Croy-Dülmen dinasztia a Turul-dinasztiához kapcsolódik, sohasem volt semmilyen realitása, annak ellenére, hogy Frigyes főherceg magyarországi népszerűsége és tagadhatatlan befolyása igen nagy volt, nem utolsósorban azért mert az I világháború után hazájának Magyarországot tekintette.

2010. szept. 13.

Király, császár, családapa, katona - egy élet képekben



Több videó is megtekinthető Boldog IV. Károly királyunkról immáron a különböző videómegosztókon, amelyek közül a fentebbi eddigi talán leggazdagabb képanyagával tűnik ki. E mellett egy filmrészletet is közöl a híres napvágásről, ami igazán exkluzív így. A zenei aláfestés is igazán remek lett, így komplett lett a kép a szentéletű császárról és királyról, valamint a gondoskodó családapáról, bátor és figyelmes katonáról, az emberről, aki az uralkodónk volt.

2010. szept. 10.

A legitimisták és szabad királyválasztók közjogi polémiája

Szabó Gábor írása anyaportálunkon, a Regnum!-on olvasható.


"Alkotmányunk értelmében a királyi méltóság egyedül és kizárólag csak a legközelebbi jogszerű trónvárományost illeti, s ezzel szemben bárkinek,- akár valamelyik törvényszerinti, de távolabbi trónvárományosnak, akár egy idegen uralkodócsalád tagjának vagy bármely más előkelő idegennek, akár egy magyar főurnak, pártvezérnek vagy néptribunnak királylyá választása-amig az alkotmányszerű törvényhozás másképp nem rendelkezik-egyazon jogalappal bír, illetőleg egyaránt nélkülöz minden jogalapot, s csupán az ősi alkotmányos jogrenddel szakító hatalmi aktusként- államcsínyként- mérlegelhető". - Prof. Molnár Kálmán.

2010. szept. 8.

Audiovizuális monarchista gyorstalpaló(k)



Néhány lelkes orosz monarchista csinálta a fentebbi videót, angol nyelven, amelyben nagyon egyszerűen néhány mondatban összefoglalják, hogy mi a monarchizmus lényege és mi nem. Azzal ugyan vitatkoznánk, hogy a monarchizmus "ideológia" lenne, hiszen egy állapot leginkább, de azért az anyag korrekt. Lelkes, amennyire kell konzervatív és kombattáns is ugyanakkor, mai és kellőképpen univerzális. Azzal a nem titkolt szándékkal tesszük itt közre, hogy hátha valaki(k) kedvet kapnak hasonló, magyar szerzőkkel bőven megtűzdelt anyag megalkotására e hazában is.

Nosza!

Ha pedig már videó, akkor ajánljuk a Hír TV Ősök Tere műsorának a legutóbbi adását, amelynek ugyan kicsit megtévesztően "magyar királypör" címet adtak (szerencsére ilyen Magyarországon soha nem volt), de emellett nagyon korrekt módon összefoglalja Speidl Zoltán sajtótörténész (PPKE BTK), Szabó István alkotmányjogász, tanszékvezető (PPKE JÁK) az 1918-1921 közötti korszakot köztársaság versus királyság, illetve legitimizmus és szabad királyválasztók tekintetében is. A műsor legérdekesebb része a fordulatot (1919-1920) taglaló megnyilatkozások, ahol elhangzik végre az is, hogy az antant nem akart itthon királyságot, de - ezzel némileg szembeszállva - a Nemzetgyűlés e mellett tette le a voksát. Szabó István szerencsésen azt is kiemeli - a Szentkorona-tanra hivatkozva - hogy nem lehetett megfosztani megkoronázott, felkent magyar királyt a trónjáról, így az 1921-es trónfosztás, amely antant nyomásra alakult ki, nem érvényes, nem teremtett cezúrát. A műsorért ide kell kattintani, után pedig jobb oldalt a videóknál fel kell tallózni. [A témában hétvégén jelenik meg egy tanulmány a Regnum!-on.]

2010. szept. 6.

A korona vértanúja

Csernoch János hercegprímás, bíbornok megemlékezése Boldog IV. Károlyról a halála alkalmából olvasható anyaportálunkon a Regnum!-on. Részlet belőle; "Megfigyeltem őt a próbánál és a koronázásnál. Megható volt látni a felelősségértés nehéz súlyának rányomódását fiatal lelkére. Nem a dísz, nem a pompa érdekelte. Hanem a kötelesség, amelyet Isten, a nemzet és az egyház színe előtt vállal. Méltó akart lenni arra, amire kiválasztatott. Őszintén megtartani és beteljesíteni akarta azt, amire esküt és ígéretet tett. S mivel tudta, hogy a koronázásnál nemcsak a szónak, hanem minden tárgyi és cselekvési szimbólumnak értelme van, mindent megtudni és átérteni kívánt. Viselkedése őszintén alázatos, mégis méltóságos volt.". [A képen a hercegprímás esztergomi síremléke látható, amely a Bazilika kriptájában van.]

2010. szept. 2.

"Mindenképpen meg kell beszélni az államformát" - Boross Péter felvetette az államformaváltás kérdését

Boross Péter annak a hat szaktekintélynek az egyike a jelenlegi - sajnos még mindig kevésbé átlátható - alkotmányozási folyamatban, akire királyságpártiként reménnyel tekintettünk. Ez a remény - az első körben legalábbis - nem volt hiú ábránd szerencsére, hiszen a volt miniszterelnök vetette fel először a Heti Válaszban - ahogyan mondta "hite szerint" - az államformaváltást is, az alkotmányozási folyamat kapcsán, ahol a királyságra való visszatérést jelölte meg. Az elejtett mondat a baloldalon felhördülést keltett azonban ezzel Boross szerencsére nem sokat törődve az államformaváltás lehetőségét megerősítette és jobban kifejtette a Gazdasági Rádióban nem is olyan régen. Az interjúban - amelyet mindenképpen meghallgatásra ajánlunk itt - Boross Péter több olyan fontos problémát és lényeges közjogi-politikai lehetőséget is érintett, amelyek teret nyithatnak egy értelmes párbeszédnek a királyság számára.

Ötletszerűen kiragadva az interjúból csak néhány gondolatot; jelentős, hogy a királyság alternatíváját nyitva tartja vagy éppen most nyitja ki Boross egy politikai-társadalmi térben ("Bátran végig kell járni, hogy mi az ország érdeke, hiszen a szörnyű szellemi befolyás az elmúlt fél évszázadban sok mindent elfedett", "Az embereket fel kell világosítani... ", Amerre a szovjet csapatok jöttek ott elsöpörték az államformát [... ] nálunk ez egy ezer éves alkotás eredménye volt.") és ez nála - a szerintünk is nagyon fontos - politikai akarattal párosul ("Elég nagy hangsúlyt kapott az, hogy fel kellene szakítani azt a sötét leplet, amelyet az elmúlt évtizedek borítottak ránk..." - mondta a jelenlegi miniszterelnökkel, Orbán Viktorral kapcsolatos megbeszéléseire hivatkozva) és egy kicsit konkrétabban is az államformaváltás t megvitathatónak tartja ("A dilemmát fel kell vetni és politikai döntést kell hozni.").

E mellett azonban az interjúban elhangzik, hogy "Magyarország államformája azonban a köztársaság és az is marad..." és ahogyan korábban is elmondta már, nem tartja szükségszerű az államformaváltásig elmenni most azonnal. Vitathatónak tartjuk azt az itteni kijelentését, hogy "a magyar közjog 500 éves hagyomány, így pótolni tudja a király személyét", hiszen az apostoli magyar király a magyar közjog szerves része, hovatovább annak a "feje". Boros Péter által hivatkozott kormányzósági intézmény Hunyadi János idején is csak egy átmeneti megoldás volt. Ha azonban Boross Péter a kormányzóságot, mint ötletet vetette fel, akkor az remek és egyezik is az államformaváltás reális forgatókönyvével is, hiszen az első lépés a kormányzóválasztás lenne, de már a királyság államformájában. A volt miniszterelnök, aki annak idején részt vett Horthy Miklós kormányzó temetésén is, dacolva a politikai felhangokkal, reméljük, hogy erre (is) gondolt, amikor azt mondta, hogy a magyar nemzet esetében korábban "a nemzet és a király egyesült a [Szent] koronában".

Akárhogyan is Boross Péter politikai megnyilatkozását üdvözöljük és reméljük, hogy lesz ereje és bátorsága legalább az általa felvetett módon, amelyben a nyilvánosságnak nagy szerepet szán, annak nyomatékot is szerezni. Egyszer talán úgy emlékezhetünk erre a megnyilatkozásra, hogy "a Boross interjú", hogyha az államformaváltás lépcsőire tekintünk vissza.

Ki tudja?

2010. szept. 1.

Az angol királynő sárkányai, akik a magyar király és az osztrák császáréi is

Nem olyan régen került sor Cardiffban, a wales-i "fővárosban" egy találkozásra Habsburg-Lotharingen Márk, a császár és király dédunokája és Károly angol trónörökös herceg között. A dinasztikus találkozás oka egy ezred volt, mely rendhagyó módon összefűzi a két családot. A Wales-ben állomásozó "1st Queen's Dragoon Guards"-ezred a Habsburg dinasztia családi jelvényét, a kétfejű sast viseli a címerén (lásd oldalsó kép), és hivatalos indulója a Radetzky-mars.

Az ok: kedves gesztusként a brit korona egykor szimbolikusan I. Ferenc József császár és királynak engedte át ezt az ezredet. Ő volt a tiszteletbeli ezredese és tulajdonosa. Amikor 1914-ben az I. világháború kitört és wales-i csapat hirtelen a front másik oldalán állott, I Ferenc József bebizonyította lovagias voltát: a wales-i ezred fogságba esett katonáit nem hadifogolyként, hanem saját vendégeként kezelték a monarcha parancsa szerint.

Bad Ischl számára, ahol Habsburg Márkot, Ferenc József unokáját még máig is főhercegként nevezik, elég ok volt ez arra, hogy ápolják a kapcsolatot a wales-i ezreddel. Két évvel ezelőtt egy küldöttség látogatott el a Császár Fesztiválra Bad Ischlbe a wales-i fővárosból, Cadiffból.

Sor került egy hivatalos viszontlátogatásra is. Habsburg Márk, hitvese, Hidegárd és Bad Ischl szocialista polgármestere, Hannes Heide tiszteletüket tették Cardiffban az ezred előtt és megcsodáltak Cardiff várában egy katonai parádét. Egy, Cardiff Lord Mayoránál (cca. főpolgármester) tett látogatás is szerepelt a programban.

A 1st Queen's Dragoon Guards katonái napjainkban.

A ischl-i császári villámlátogatás kereti között sor került egy rendhagyó találkozásra; Károly, a brit trónörökös, hosszasan beszélgetett Márk főherceggel a történelmi kapcsolatokról a császár és király, a császárváros és a wales-i ezred között. Cardiffban, az "1st Quenn Dragoon Guards" újonnan megnyitott múzeumában egyébként jó néhány kiállítási tárgy emlékeztet - köztük egy mellszobor is - I. Ferenc Józsefre.
Márk főherceg és Károly wales-i herceg, angol trónörökös találkozója idén.

[Köszönet Reina Nicolasanak! A címben a dragoon / dragon szavak adta lehetőséggel igyekeztünk játszani.]