Károly király feljegyzései

Károly királynak az első restaurációs kísérlet során történt találkozóját Horthy kormányzóval csak a két fél visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg, lévén rajtuk kívül senki más nem volt jelen. Károlynak a naplóját 1924-ben adta ki titkára, Karl Werkmann, amit az uralkodó maga diktált le neki. A király magyar magántitkára, Boroviczény Aladár szintén 1924-ben írta meg a történteket németül és olaszul. Könyve, mely végül A király és kormányzója címet kapta, 1993-ban jelent meg magyarul.

A lediktált emlékirat egy példánya az esztergomi Prímási Levéltárban található, egy nagyalakú borítékban, ahol Serédi Jusztinián hercegprímás helyeztette el 1931-ben, az iratokat Mindszenty József hercegprímás 1948-ban megtekintette és a borítékot visszazáratta. Boroviczény kérésére a borítékot nem volt szabad kinyitni, míg Zita királyné életben van, lévén, hogy a gépelt szöveg több dologban is eltér a királyné jóváhagyásával Werkmann által publikált szövegtől. A napló az első restaurációs kísérlet eseményeit írja le 1921. március 26. és április 6. között, amikor is a Bécsből induló király hazánk elhagyásával visszatért Ausztrián át Svájcba.

Az írás a portálunkon olvasható tovább!

Zarándoklat Boldog IV. Károly király emléknapján II. - Répceszentgyörgy

Októberi zarándokutunk második állomása Pannonhalma után Répceszentgyörgy volt, az egykor szebb napokat látott Vas megyei település. 1940-ben még 421 lakosa volt, 2010-re már csupán 108-an maradtak. Répceszentgyörgy fő látványossága az 1790-ben épült Szentgyörgyi Horváth kastély. Hefele Menyhért tervei alapján épült Vas vármegye alispánja, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond számára.

Az épület 1905-1945 között negyven éven át a szombathelyi püspökök nyaralójaként szolgált. Visszavonulása után haláláig itt élhetett gróf Mikes János szombathely legitimista püspöke. E falak közt találkozott 1944-ben Apor Vilmossal és Mindszenty Józseffel, itt szövegezték meg azt a memorandumot, melyben a politikai vezetéstől azt kérték, hogy a Dunántúlt kíméljék meg a harci cselekményektől és a teljes pusztulástól.

A kastély kertje és berendezése az utolsó igazi, barokk püspök gróf Mikes János keze nyomát viselte. Egyik első intézkedése volt, hogy elterelte a kastély előtt futó poros utat. A szomszédos kastélyok kiárúsított értékesebb bútordarabjai közül válogatta össze jó ízléssel nyaralója berendezését. Sajnos mindez 1945-ben teljesen elpusztult. A katély kertjében látható 13 aradi vértanú szobrait örökölte a Horváth családtól, ezek később a kastély pincéiben porosodtak 1960-ig. A kastély később volt MÁV nevelőintézet, a szombathelyi Haladás sportiskolája és kollégiuma, valamint 8 osztályos általános iskola. Ennek ellenére meglehetősen jó állapotban vészelte át ezeket az éveket.

A közeli katolikus templom falán megcsodálható ez a gyönyörű Szent György relief, amint a magyar címerért ágaskodó sárkányt döfi éppen keresztül.

Gróf Mikes János püspöknek, 1945. március 29-én e kastély lépcsőfordulójában, az orosz bevonulás napján állt meg örökre a szíve. Mire megtalálták, már hiányzott püspöki gyűrűje az ujjáról.  Temetése nélkülözött minden barokk pompát, egyszerű faládában temették el, melyre egy kéz fehér keresztet mázolt. Gróf Mikes János, és majd báró Apor Vilmos halála egy új korszak beköszöntét jelezte Magyarországon. 

Utunk Répceszentgyörgyről már egyenesen Cirákra vezetett, a Károly misére.

Erősen ajánlott irodalom: Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről. Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2009.