Monarchista
Párt: „Újra itt vagyunk”
A Schwarz-Gelbe Allianz támogatói
nyilatkozatokat gyűjt – harcban a németesség, mint olyan ellen – a cél az
alkotmányos monarchia.
A
monarchia hívei ezúttal az őszi országgyűlési választásokra gyűjtenek
támogatást. „Újra itt vagyunk” mondta Lacy A. Milkovics, az SGA egy
sajtótájékoztatójának moderátora csütörtökön Bécsben. Milkovics legutóbb a
Páneurópai Unió főtitkára volt Richard Coudenhove-Calergi gróf alatt és Otto
von Habsburg [II. Ottó – ford.] jobb keze 1964 és 1990 közt.
„Hisszük,
hogy egy olyan időben, mint a mai egy monarchista mozgalom helyet szerezhet”,
így Milkovics. A 72 éves férfi tizennegyedik életéve óta tagja a monarchista
mozgalomnak, és vallja, hogy „utolsó leheletéig” monarchista marad.
„A köztársaságtól egyértelműen
elhatároljuk magunkat”
Az
SGA „gyökeres és nem tüneti” munkát kíván végezni és egy korona alatt kívánja
egyesíteni a Duna-menti államokat, mondta az igazgatóhelyettes Nicole Faras. A
cél: egy alkotmányos monarchia. „A dinasztikus elvhez tartjuk magunkat. Egy
választott monarchia csak egy köztársaság lenne pepitában, és a köztársaságtól
egyértelműen elhatároljuk magunkat” tisztázta a választási koordinátor
Alexander Simec.
A
kérdésre, hogy ki lenne az első császár [miért az első? – ford.] a Szövetség
még nem tudott közelebbi felvilágosítást adni. „A Habsburg-házat favorizáljuk,
anélkül, hogy kifejezetten egy személyt meghatároznánk” mondta Simec.
Egy Ellenőrzőtanács [Kontrollrat]
bevezetése
Az
új császár alkalmatlansága esetén népszavazással, vagy parlamentáris
kétharmaddal lehetőség lenne a megbuktatására, ezután lép hatályba a
trónöröklési rend. Egy ellenőrzőtanács felállítása is elgondolható. A nemesi
cím természetesen újra bevezetésre kerül.
A szomszédos országok nyelve az oktatási
tervben
Az
SGA egy másik igénye mely megjelenik politikai programjukban az atomerőművek
építésével kapcsolatos kötelező népszavazás, büntetőadó kivetése a kifejezetten
erőszakos számítógépes játékokra, továbbá az osztrák nyelv és tájszólások
védelme az anglicizmusoktól és a németességtől. A szomszédos országok nyelveit
szintén belefoglalnák a tantervbe: „Ausztria nem ér véget ott, ahol az emberek
már nem beszélnek németül” tisztázta Simec.
Kapcsolatteremtés más monarchista
mozgalmakkal
Hogy
a megcélzott államszövetség ne csupán egy osztrák vállalkozás legyen, a párt
már kapcsolatban áll monarchista mozgalmakkal Magyarországon, Csehországban és
Szlovákiában. Jövőbeni kapcsolatok kialakítása is tervben van: „A
kapcsolatteremtés megtörtént, a jövőben közös rendezvények várhatóak” mondta
Milkovics.
Habsburg Károly [Károly herceg - a ford.] nincs a támogatók közt
Az
Osztrák Monarchisták Szövetségével 1953-ban utoljára jutott be monarchista párt
az országgyűlésbe, mondta Simec a sajtótájékoztató vége felé. A Keresztényszociális
Szövetség, mely 1999-ben Habsburg Károly alatt épp nem tudott bejutni az
Európai Parlamentbe nem volt monarchista orientációjú. Habsburg Károly szintén
nem tartozik a párt támogatói közé, ám – így Simec – van az utolsó császárnak
egyenes ágú leszármazottja a tagságban.
A 2008-as sikertelen bejutás
Az
SGA már a legutóbbi, országgyűlési választásokon, 2008-ban is be kívánt jutni a
parlamentbe, ám nem állt számukra rendelkezésre a megfelelő számú támogató.
Az SGA-val sok a közös pont, ám a fenti cikkből is egyértelművé válnak a markáns különbségek, melyeket most egy rövid bejegyzésben igyekszünk tisztázni.
A Párt: Többször egyértelművé tettük már averziónkat a jelenlegi tömegdemokráciával és választási rendszerrel kapcsolatban, melyek kapcsán kifejeztük azt is, hogy ha más meg is teszi, mi nem fogunk monarchista pártot alapítani. Ez egy olyan ellentét, melyet nem lehet ignorálni. Mi többek közt valljuk, hogy a monarchia nem rész, hanem egész, így az egész hazát képviseli. Valljuk, hogy a társadalom annyit szenvedett a kádári agymosástól, annyira bennük van a "400 év küzdelem az önálló Magyarországért" mítosza, annyira nincsen az átlagember tisztába egyértelmű dolgokkal, hogy egy monarchista pártkezdeményezés halálra van ítélve. Ügyünket nem akarjuk azzal a szemétbe dobni, hogy egy választásokon - melyeket amúgy bohóckodásnak tartunk - elérünk pár százalékot (ha!), mint az SGA 2008-ban. Valljuk azt is, hogy ezzel legitimálnánk ezt a rendszert, melyet kifejezetten nem szeretnénk, hiszen teljes mértékben elutasítjuk. Valljuk, hogy az ismeretterjesztés az elsődleges feladatunk. Ezzel kapcsolatban az SGA-nál is kiütköznek az ellentmondások: teljes mértékben elutasítják a köztársaságot, de részt vesznek a választásaikban? Úgy véljük, ez visszás.
A Dinasztia: Nincs a támogatóik közt Károly herceg. Nekünk ez egy alapvető cél: elérni azt, hogy a Habsburg-Lotaringiai dinasztia felfigyeljen ránk és támogassanak. Úgy véljük, amíg az SGA nem tart itt sem, addig enyhén szólva ködevés a választásokon való indulás. Többen szidják itthon azzal a dinasztiát, hogy nem törődnek az üggyel. Erre annyit tudunk mondani: miért tennék? Mi küzdünk, megteremtjük a lehetőséget, a király visszatér (ugye, mint 1921-ben, csak ezúttal elűzni nem kellene). A király nem kétkezi munkás, hogy itt segédkezzen nekünk.
A Mitteleuropa-gondolat: tökjó. Csak a hozzáállás.. Nem kéne szétkürtölni, hogy mennyire nagyon egyesíteni szeretnénk (a gyűlölt EU és a gyűlölt mai határok mellett!) a jelenlegi Közép-Európát. Először nemzeti királyság. Aztán mehet az egyezkedés. És a kis Ausztria jelenlegi méreteivel éppenséggel egy nagyhercegségben kéne gondolkodjon, bár természetesen az országméret nem kell, hogy ennyire meghatározó legyen.
A baloldali behatások: nagyon nem kénének. Szociális szöveg nyomatása, népszavazások lépten-nyomon.. enyhén szólva aggályos. A népszuverenitás fikció, uraim.
A hozott anyag: Atomerőművek? Erőszakos számítógépes játékok? Mi köze van egy monarchista mozgalomnak ilyen dolgokhoz? És miért pont ezek? Ne vesszünk el a részletekben és azért hagyjunk helyet a közösségi rendezésnek is, ne akarjon az állam mindent megmondani. Ezeket teljesen szükségtelen volt belefoglalni ebbe az interjúba. Viszont a német nyelv védelmét, szubszidiaritást, hazafiasságot jobban kéne nyomatni.
Röviden ennyi, alapvetően persze szeretjük őket, csak azért úgy véljük, a mi utunk, mely reméljük egyszer sikerre visz, az másfele vezet, sok ponton.
9 megjegyzés:
"És a kis Ausztria jelenlegi méreteivel éppenséggel egy nagyhercegségben kéne gondolkodjon, bár természetesen az országméret nem kell, hogy ennyire meghatározó legyen."
Ki írta le ezt az idiótaságot?! Ha Ausztria a mai területével csak egy nagyhercegségre jó, akkor Magyarország mire? Fejedelemségre?
"Többen szidják itthon azzal a dinasztiát, hogy nem törődnek az üggyel. Erre annyit tudunk mondani: miért tennék?"
Mert fontos nekik a trón. Mert kiállnak azért, ami jár nekik. Ha ezt nem teszik meg, ha ők nem vezetnek, akkor én miért törjem magam? Öcsém, nézzél már végig a történelmen, hogy mit csináltak a királyok! Lelkesítettek, hadakat vezettek, küzdöttek a trónért és annak a megóvásáért. Barátom, te ugyanolyan senki vagy, mint én. A te feladatod küzdeni és elpusztulni adott esetben. Az uralkodóké pedig az, hogy vezessenek. És ráadásul ez nem egy háború, ahol a király megsérülhet... Ez "csak" politika. Ha annyi sincs a Habsburg-ház tagjaiban, hogy megtalálják azokat a nem feltétlenül nyilvános csatornákat, amelyeken keresztül a monarchia restaurációját támogató sejtekhez elérhetnek és azokat ösztönözhetik, akkor megérdemlik, hogy elvesztették a trónt, mert ez azt jelentené, hogy kihalt belőlük az elemi ösztön.
"A Mitteleuropa-gondolat: tökjó. Csak a hozzáállás.. Nem kéne szétkürtölni, hogy mennyire nagyon egyesíteni szeretnénk (a gyűlölt EU és a gyűlölt mai határok mellett!) a jelenlegi Közép-Európát. Először nemzeti királyság. Aztán mehet az egyezkedés."
Aha, mert amikor a "nemzeti" köztársaságok, de még Mari néni és Frantisek bácsi sem tud megegyezni, akkor majd pont egy irredenta/revizionista "nemzeti király" lesz az, aki meg tudja győzni a románt, a szerbet, a szlovákot, stb. hogy tessék szépen egyesülni velünk. Ráadásul nem ti hirdetitek mindig az uralkodók nemzetekfelettiségét? Egek Ura! Gondolkodj, mielőtt leírsz valamit...
"A baloldali behatások: nagyon nem kénének. Szociális szöveg nyomatása, népszavazások lépten-nyomon.. enyhén szólva aggályos. A népszuverenitás fikció, uraim."
Nem értek egyet ezekkel, de a MA világában a plebs tényező. Ilyen hülyeségekkel lehet csak megnyerni a "dolgozó népet", hát ezt tudomásul kell venni, vagy a nép ellenében kell a monarchiát helyreállítani.
"Röviden ennyi, alapvetően persze szeretjük őket, csak azért úgy véljük, a mi utunk, mely reméljük egyszer sikerre visz, az másfele vezet, sok ponton."
Még jó, hogy szeretitek a nagytestvért. :-) Mert értem én itt a kioktatást, meg helyenként egyet is értek vele, de pont ebben a bejegyzésben van, hogy ők már elértek valamit: van szervezetük, vezetőség, támogatottság (az egy-két százalék az néhány ezer ember, ami a szűken vett Regnum!-körnél mennyivel is nagyobb? Ezerszeresével?), kiadványok stb. És itt van a kutya elásva: t.i., ők csinálnak is valamit az agyaláson kívül. Hogy jó-e, ahogy teszik, az lehet vita tárgya, de az SGA már letett valamit az asztalra egy olyan országban, amely egyébként ugyanúgy ellenséges a Habsburg-házzal és a monarchiával szemben, mint Magyarország.
@ Heidenacht:
Miért kell rögtön felháborodni? Nyugalom. Mo. volt ezzel a méretével is királyság, és 1920 előtt is egységesebb volt. Ez a megjegyzés szimplán az 1918 előtti és a mai Ausztria különbségeire kíván utalni, melyek jóval nagyobbak, mint Mo. esetében. És Osztrák Nagyhercegség is volt már.
Megint csak, nyugalom. Ez csak egy blog. Itt annyit mondok, hogy ne várjuk már az uralkodócsaládot, mint a sültgalambot, hogy majd ők tegyenek valamit. Legyen olyan a helyzet, melyet mi teremtsünk meg és akkor ők majd az egészre felteszik a koronát.
Gondolkodtam. És a Mitteleuropa-gondolatnak is nagy rajongója vagyok. Csak a hogyan kissé más szerinünk, és még nem is vagyunk ott, hogy meghatározzuk milyen lesz az a más. Valamint az, hogy egy uralkodó nemzeti király és még nemzetek felett is áll, nem mond ellen egymásnak, hiszen a 'nemzeti' itt nem olyan értelemben van jelen, hogy egy nemzet királya, hanem úgy, ahogy azt II. Mátyás és IV. Károly gyakorolta pl. egy birodalomban is. Hazafias, minden nemzetnek a nemzetek felett álló nemzeti királya. Egy kis szinopszizmust, ha kérhetném.
Nekünk nem ez az utunk, nem hiszem, hogy erre szeretnénk haladni, az ogy. választásokon indulás kifejezetten ellenszenves. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ne jöhetne szóba egy szervezet, de ezt is már számtalanszor mondtuk.
Ők csinálnak mást is az agyaláson kívül, mi még csak agyalunk. Egyelőre így van ez rendjén, amíg nincs kapacitásunk többre. Mikor is alakult az SGA? Hát nem tegnap..
Volt magyar fejedelemség is ennél nagyobb területen. Az uralkodócsaládtól elvárható lenne, hogy szervezkedjen, támogassa a monarchista, legitimista és restaurációs törekvéseket, a Habsburg-Lotharingiai ház viszont semmi ilyet nem tesz. Nem hogy nem támogatják a szervezett SGA-t, de ráadásul még republikánus pártokban és azok háza táján is nagyobb gyakorisággal mutatkoznak, mint királyság-pártiak körében. Ha az uralkodó egyszerre nemzeti és nemzetek feletti, az nagyon sok problémát felvet; durva példa, de az orosz kommunisták internacionalisták voltak, mégis a SZU-ból csak az oroszok húztak hasznot, mert ugye az orosz internacionalista keze inkább Oroszország felé hajlik... Nem is az OGY-választásokon való indulásra gondoltam első sorban, hanem mondjuk egy egyesület hiányára, amely jól látható, szervezett, céltudatos és gravitációs teret képez más monarchisták számára. Az SGA 2004. augusztus 6-án alakultak.
Nem hiába, Ausztria mindig előttünk jár.
"Többen szidják itthon azzal a dinasztiát, hogy nem törődnek az üggyel. Erre annyit tudunk mondani: miért tennék? Mi küzdünk, megteremtjük a lehetőséget, a király visszatér (ugye, mint 1921-ben, csak ezúttal elűzni nem kellene). A király nem kétkezi munkás, hogy itt segédkezzen nekünk."
Dehogynem. A dinasztia aktív részvétele nélkül soha semmit sem fog elérni egy monarchista mozgalom sem. A trónjelölt hathatós részvétele nélkül soha az életben nem fog egy szerveződés sem egyről a kettőre jutni. Tudom, nekem is fájdalmas,meg gondolom a regnumnak is, hogy a dinasztia fejét kicsit sem érdekli az egész dolog. Viszont a totális rugalmatlanságot jelzi, hogy senki sem képes másban, csak Károlyban vagy a fiában gondolkodni... Mintha nem lenne még vagy 80 férfitagja a családnak, akinek a támogatását meg lehetne nyerni és már az is valami.
"Viszont a totális rugalmatlanságot jelzi, hogy senki sem képes másban, csak Károlyban vagy a fiában gondolkodni... Mintha nem lenne még vagy 80 férfitagja a családnak, akinek a támogatását meg lehetne nyerni és már az is valami." Itt a lényeg! Ha sem Károly, sem a fia nem állnak a restaurációs törekvések élére, akkor úgy kell/ úgy lehet tekinteni őket, mintha alkalmatlanok lennének az uralkodásra, ezért ugrani kell az öröklési rendben mindaddig, amíg előkerül a tenni is kész személy. Ez bizony lehet egy járható út!
"Többen szidják itthon azzal a dinasztiát, hogy nem törődnek az üggyel. Erre annyit tudunk mondani: miért tennék? Mi küzdünk, megteremtjük a lehetőséget, a király visszatér (ugye, mint 1921-ben, csak ezúttal elűzni nem kellene). A király nem kétkezi munkás, hogy itt segédkezzen nekünk."
Egy bizonyos határig igaz. Ne a király szerkesszen blogot, ne a király ragasszon matricákat, ne a király álljon le kommenthuszárkodni.
De hogy arra sem képes senki a dinasztiából, hogy egy-egy királyságpárti rendezvényen - pl. a IV. Károly koronázásának emlékére tartott megemlékezésen, vagy a Károly-misén - részt vegyen, szerintem szomorú és kiábrándító.
"Ha sem Károly, sem a fia nem állnak a restaurációs törekvések élére, akkor úgy kell/ úgy lehet tekinteni őket, mintha alkalmatlanok lennének az uralkodásra, ezért ugrani kell az öröklési rendben mindaddig, amíg előkerül a tenni is kész személy. Ez bizony lehet egy járható út!"
Talán az alkalmatlannak nyilvánítás erős. Szerintem egyszerűen tekinthetjük úgy, hogy lemondtak az egyéni trónigényükről. Ahogy tette azt Ferenc Károly főherceg is.
De ehhez mondjuk valamiféle válaszút elé is kellene állítani jelölteket. Ne 5 ember döntse el, ki alkalmas.
Puszta
"Talán az alkalmatlannak nyilvánítás erős. Szerintem egyszerűen tekinthetjük úgy, hogy lemondtak az egyéni trónigényükről. Ahogy tette azt Ferenc Károly főherceg is.
De ehhez mondjuk valamiféle válaszút elé is kellene állítani jelölteket. Ne 5 ember döntse el, ki alkalmas."
Természetesen nem érzem feljogosítva magam, hogy ötöd, vagy akár ötezred részben magamra vállaljak egy ilyen döntést. A helyzethez mindenesetre alkalmazkodnunk kell, és le kell vonni bizonyos következtetéseket az érdeklődésük hiányából.
Az alkalmatlanság valóban erős kifejezés lehet, amire gondoltam: aki nem küzd azért, ami megilleti, ne te tartson igényt a mások által elért eredményre; az ilyen ember alkalmatlan vezető lenne.
Nem világos, miért lenne baj, ha lenne Mo is egy monarchista politikai mozgalom. Nem biztos hogy választáűson el kell indulni, de mozgalom/ civil szervezet mainstream médiamegjelenéssel az nem hogy nem káros, hanem szükséges. Blogozásból nem lesz soha semmi.
Én is nagyobb aktivitást szeretnék a dinasztia részéről. Nagyságrendekkel több emberhez jutna el a "monarchista üzenet".
Jó lenne tudni az okát passzivitásuknak. Félnek? Érdektelenek?
Megjegyzés küldése